háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (4) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (87) adatok (97) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (6) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (241) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (11) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (14) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (1) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (62) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (77) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (24) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (83) információszabadság (71) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (7) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (27) kampányfinanszírozás (44) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) közgép (10) Közgép (2) közigazgatás (2) közösértékeink (1) közpénz (38) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (89) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (5) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (4) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (20) nyitott önkormányzat (1) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (69) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (17) partimap (7) pártok (10) pénzmosás (4) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) tényleges tulajdonos (1) tényleges tulajdonosi nyilvántartás (1) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) UBO (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (27) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (11) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Önkormányzatiság a célkeresztben: az európai demokrácia védelmének elfeledett frontvonala

MerényiM // 2023.03.10.

Címkék: európai eu önkormányzat

A magyar és lengyel EU-s "jogállamisági vita" keretei között a helyi önkormányzatiság jellemzően kevesebb figyelmet kap, mint a demokratikus intézményrendszer más elemei, például az igazságszolgáltatás vagy a média. A Covid-19 válság viszont újfajta kihívások elé állította a helyi önkormányzatokat mind a válságkezelési feladatok, mind a gyorsan változó jogi, politikai és pénzügyi működési keretek tekintetében. Új regionális kutatásunk rávilágít arra, hogy a járvány tartósabb hatásai hogyan jelentkeztek a jogszabályok változásában, az önkormányzatok finanszírozáshoz való hozzáférésében és a helyi döntéshozatal átláthatóságában. Ezek a folyamatok egymást erősítve az önkormányzatok mozgásterének szűkülését és a helyi demokratikus ökoszisztémák gyengülését eredményezték régiószerte.

 

local_governance_in_the_crosshairs_2.png

 

Három év halmozódó válságai - 2020 márciusában mutatták ki a Covid-19 vírus első eseteit a kelet-közép-európai országokban. A világjárvány azóta évente több tízezer áldozatot követelt a régióban. Az európai gazdaságok először 2020-ban a járványra adott válasz nyomán kerültek válságba, majd 2021-ben hosszú évek után újult erővel tért vissza az infláció a kontinensre, amely azóta is érezhetően nehezíti állampolgárok mindennapjait. Ukrajna 2022. februári orosz invázióját követően a kelet-közép-európai országok több millió menekültnek nyújtottak segítséget, mindemellett pedig (Magyarország kivételével) egyszerre próbáltak meg leválni az orosz energiaellátásról és kezelni a megemelkedett energiaárakat a 2022/23-as fűtési szezon során. 

Önkormányzatok a frontvonalban - A régióban a helyi önkormányzatok a fiatal demokráciák legsikeresebb és stabilabb demokratikus intézményei közé számítottak. Tanulmányunk azt vizsgálta, milyen hatással voltak a válsággal terhelt elmúlt évek a helyi demokratikus közösségekre Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában. A járvány új típusú kihívások elé állította az önkormányzatokat az egészségügy, az oktatás és más közszolgáltatások zavartalan ellátása terén. Általánosságban elmondható, hogy a helyi önkormányzatok sikerrel alkalmazkodtak az új helyzethez, egyértelműen prioritásként kezelték polgáraik jólétét és biztonságát, és - gyakran a civil társadalommal együttműködve - gondoskodtak az idősekről és a kiszolgáltatottakról. Azt láthattuk, hogy az állampolgárokkal legközvetlenebb kapcsolatban álló döntéshozók jellemzően gyorsan és a helyi lakosság igényeinek megfelelően reagáltak, bizonyítva ezzel is az önkormányzatiság hasznát a sokszor lomha központosított döntéshozatallal szemben. 

A sikeres válságkezelés tapasztalatai rávilágítottak az autonóm helyi kormányzás fontosságára, azonban nem erősítették meg azt adminisztratív értelemben. Valójában a világjárvány tartósabb hatásai nem az egészségügy és válságkezelés területén, hanem a jogszabályi környezet megváltozásában, az önkormányzatok számára elérhető források csökkenésében és a helyi döntéshozatal átláthatóságának romlásában nyilvánultak meg. A válságra ilyen módon adott adminisztratív reakciók mind az önkormányzatok mozgásterének szűkülését és a helyi demokratikus társadalmak gyengülését eredményezték. 

A nemzeti kormányok opportunizmusa - A veszélyhelyzet alkalmas feltételeket biztosított az állami beavatkozások számára, a kormányzati szereplők viszont úgy fogalmazták meg az intézkedéseket, hogy azok pártpolitikai érdekeiket is szolgálják. Mind a négy vizsgált országban a nemzeti kormányok a források és/vagy hatáskörök központosításával igyekeztek kiterjeszteni a helyi önkormányzatok feletti befolyást és ellenőrzést.

Magyarországon a helyi autonómiát már 2020 előtt is erősen korlátozták, de ez a tendencia a járvány idején felerősödött - a veszélyhelyzet alatt a kormány felhatalmazta magát a rendeleti kormányzásra, megtiltotta a népszavazások szervezését, és felfüggesztette az önkormányzatok testületi üléseit (még az online üléseket sem engedélyezve). Ezt egy évvel ezelőtt részletes elemzésünkben is bemutattukCsehországban és Romániában a testületeknek azt javasolták, hogy csak online ülésezzenek, míg Lengyelországban az önkormányzatok hamarabb cselekedtek, mint a kormány, és néhány településen még a jogszabályi felhatalmazás előtt áttértek az online üzemmódra. Romániában a válságra reagálva egyes helyi rendészeti és egészségügyi hatásköröket országos szintre helyeztek át. Magyarországon és Lengyelországban egyes egészségügyi intézmények központosítására vonatkozó tervek jelentek meg a nyilvánosságban, de (egyelőre) nem valósultak meg. A központosítás azonban mindkét országban olyan szakpolitikai területeket is érintett, amelyek látszólag nem kapcsolódtak a Covidhoz: Lengyelországban az oktatást, Magyarországon pedig az építésügyet.

 

202210196677.jpg

Lengyel önkormányzati vezetők tiltakoznak a Szejm előtt az emelkedő energiaárak és az emelkedő megélhetési költségek ellen 2022 októberében. fotó: gdansk.pl

 

A válságkezelés új terheket rótt az önkormányzati költségvetésekre, miközben a visszafogott gazdasági aktivitás miatt zsugorodó adóbevételek további veszélyt hordoztak magukban. Az önkormányzatok a rájuk nehezedő pénzügyi nyomás enyhítését pedig érthető módon a központi kormányzatoktól várták. Magyarországon ennek éppen az ellenkezője történt, amikor a kormány bevezette a helyi iparűzési adó adókedvezményét, ingyenes parkolást rendelt el, elvonta a gépjárműadó bevételeit, megtiltotta a hitelfelvételt (amelyhez már korábban is a kormány engedélye kellett) és az adóemelést az önkormányzatok számára, valamint megemelte a nagyobb városok szolidaritási adóját. Kisebb mértékben ugyan, de Lengyelországban is kedvezőtlenül hatott a helyi bevételekre a személyi jövedelemadó csökkentése, a környezetvédelmi alapok átcsoportosítása, és néhány önkormányzat esetében a kiegyenlítő (szolidaritási) rendszerből származó transzferek csökkentése.

Mindazonáltal mind a négy ország bevezetett valamilyen pénzügyi kompenzációt a helyi önkormányzatok számára, de természetesen nemzeti sajátosságokkal. Csehországban Babiš miniszterelnök részéről felmerült az ötlet, hogy a támogatásokat eseti alapon adják a településeknek, de az általános ellenállásnak köszönhetően gyorsan elvetették. Ehelyett minden önkormányzat ugyanannyi egy főre jutó kompenzációt kapott. Ezzel szemben a másik három ország olyan kompenzációs rendszert alkalmazott, amelyekben a döntéshozatali folyamatok átláthatatlanok és a támogatás megítélésének kritériumai ismeretlenek voltak. Románia a költségvetési tartalékalapon keresztül nyújtott kifejezetten Covid-hoz kötődő kompenzációt, Lengyelország a helyi beruházások támogatására hozott létre egy fejlesztési alapot, míg Magyarország mindkét módszert használta az önkormányzatok támogatására. Mindhárom megközelítés lehetőséget nyújtott a pártérdekek alapján történő osztogatásra, de ez csak Magyarországon történt teljesen nyilvánvalóan, ahol az ellenzéki vezetésű városok által kapott források szembetűnően elmaradtak ahhoz képest, amit a kormánypárti önkormányzatok kaptak. A támogatások elosztása minden esetben kiszámíthatatlanul történt és növelte az önkormányzatok függőségét a központi hatalomtól. Hasonló mintázatot lehetett megfigyelni a 2022 nyár óta tartó energiaválság idején: a kormányok egyedi finanszírozási döntéseket hoztak általános és objektív támogatások bevezetése helyett, a magyar kormány pedig a pártatlanság látszatát sem próbálta fenntartani az önkormányzatokkal szemben. Valójában az ilyen finanszírozási döntések és a hatáskörök áthelyezése jelentik a Covid-19-járvány legmaradandóbb hatásait a helyi kormányzásra.

A decentralizáció mértéke számít! - Amikor azokat a tényezőket vizsgáltuk, amelyek befolyásolhatják, hogy a helyi önkormányzatok mennyire sérülékenyek vagy ellenállóak az ilyen központosítási kísérletekkel szemben, meghatározónak találtuk a közigazgatás decentralizációjának eredeti szintjét (beleértve a hatásköröket és a bevételi forrásokat) és a politikai hatalom koncentrációját. E két tengely mentén a négy országot egymáshoz viszonyítva lehetett jellemezni. Magyarországon a Fidesz-kormány politikai hatalma teljesen hegemón, a kormánypártoknak alkotmányos többsége van a parlamentben, és a közigazgatás már a járvány előtt is nagymértékben centralizált volt, így a központi és a helyi szint közötti viszony leginkább egy hierarchikus parancsrendszerre redukálódik. Ebben a kontextusban a helyi szint nem tud ellenállást kifejteni a központosítási törekvésekkel szemben, a kormánypárti települések teljesítik az elvárásokat, az ellenzékiek pedig beletörődnek, hogy egy ellenséges rendszerben kell boldogulni. Lengyelországban a politikai aréna még versengőnek tekinthető, és a helyi önkormányzatok egyelőre rendelkeznek elegendő erőforrással, lakossági támogatással és alkotmányos védelemmel ahhoz, hogy a centralizációs törekvésekkel szemben változatos sikerrel, de szembeszálljanak. Csehországban és Romániában a kormányzatok kevésbé egységesek, az eltérő tapasztalatokat viszont jól tudják magyarázni a közigazgatásuk közti különbségek. Csehországban a helyi szereplők stabil intézményi háttérre építhetnek, és elegendő politikai tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy fenntartsák a politikai egyensúlyt és megvédjék a status quót. Ezzel szemben a romániai önkormányzatok nem támaszkodhatnak ilyen erőforrásokra egy központosított közigazgatásban, ehelyett inkább informális kapcsolatokra építve érhetnek el jobb alkupozíciót a klientúrarendszerben. 

 

A kutatási jelentés angol nyelven itt érhető el:

 

Veszélyben a helyi közösségek demokratikus működése - A demokratikus gyakorlatok megerősítésének elengedhetetlen feltétele a helyi civil társadalom és közösségek helyi közügyekben történő részvétele. Az online testületi ülések által kínált lehetőségek ellenére az általános tapasztalat az volt, hogy a pandémia korlátozta az állampolgárok és a döntéshozók közötti interakciókat. Az önkormányzatok eltérő lelkesedéssel álltak neki a digitálizációnak, és még ott is, ahol a közszolgáltatások digitális átállása sikeresnek tekinthető, a lakosság közügyekben történő részvétele a legjobb esetben sem növekedett. A demokratikus ellenállóképesség romlásának másik jele volt, hogy Magyarországon és Romániában is előfordult, hogy helyi döntéshozók visszaéltek a veszélyhelyzeti hatáskörükkel. Ráadásul az elszámoltathatóság egy fontos csatornája korlátozódik azzal, hogy egyre nehezebb helyi ügyekről objektív tudósításhoz jutni. Ennek részben az az oka, hogy a helyi média a legtöbb esetben csupán a helyi hatóságok szócsöveként működik, ha egyáltalán létezik, másrészt pedig válság idején különösen szűkösek a független média számára elérhető források.

Az uniós finanszírozás a tét - Az elmúlt három évben intenzív uniós tárgyalásokat láthattunk. Elfogadták az EU 2021-27-es költségvetését, és a pandémia okozta gazdasági nehézségek kezelésére létrehozták a helyreállítási és ellenállóképességi eszközt (RRF). Az európai döntéshozók a többszörös válsághelyzet által biztosított alkupozíciót arra használták fel, hogy új, az adófizetők pénzét védő intézkedéseket vezessenek be. A feltételességi mechanizmus és az RRF-tárgyalások rugalmasabb struktúrája révén a demokratikus értékek és a jogállamiság kérdései összekapcsolódtak a magyarországi és lengyelországi kifizetések lehetőségével. Az EU-s források visszatartása nehéz helyzetbe hozza a helyi önkormányzatokat, akiknek nagy szükségük lenne az uniós forrásokra a helyben fontos beruházási projektekhez. A kifizetések elhalasztása vagy felfüggesztése azzal a kockázattal jár, hogy tovább nő a központi kormánytól való függőségük, ami csak aláássa a helyi autonómiát és az önkormányzatiság alapjait, amint azt az elmúlt három év megmutatta. Ezeket a tanulságokat be kell építeni a jogállamisági vitákba és a kohéziós politika jövőjéről szóló tervezésbe. Az önkormányzatok kiszolgáltatottságát közvetlenebb finanszírozással és érdemi partnerséggel lehetne csökkenteni.

 

sans_titre_53.png

Navracsics Tibor Brüsszelben tárgyal az uniós pénzek folyósításának feltételeiről. A függőben lévő források között van az önkormányzatok fejlesztéseit finanszírozó TOP Plusz, de a helyreállítási alap is tartalmaz helyi fejlesztéseket. Ezeket egyelőre a magyar költségvetés előfinanszírozza, kiszámíthatatlan helyzetet teremtve. Fotó: Jennifer Jacquemart / European Union 2023

 

Sajnos reális veszély, hogy a jövőben további globális válságok fognak hatni a régióra, ezért időszerű újra felfedezni az autonóm önkormányzatiság értékét Európában. Az elmúlt három év válságai megmutatták, hogy a helyi igényeket ismerő és válsághelyzetben gyorsan és kreatívan reagáló önkormányzatok támogatásra érdemesek, különösen az illiberális, autokratikus tendenciákkal rendelkező országokban. Ahhoz, hogy az önkormányzatok ellenállóbbak legyenek a nemzeti kormányok központosításával szemben, szükség van a helyi autonómia adminisztratív, pénzügyi és alkotmányos feltételeinek megerősítésére. Tekintettel arra, hogy demokratikus hiányosságaik a helyi önkormányzatoknak is vannak, ugyanilyen fontos a helyi közösségek és a civil társadalom támogatása abban, hogy a helyi hatóságokkal együttműködjenek, és továbbra is nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot követeljenek.

 

A kutatási projektet a National Endowment for Democracy nagylelkű támogatása tette lehetővé. A jelentésben kifejtett nézetek és vélemények a szerzőktől származnak, és nem szükségszerűen tükrözik a National Endowment for Democracy hivatalos álláspontját vagy véleményét. A kutatást a K-Monitor Egyesület készítette regionális partnereivel (Oživení (CZ), Watchdog Polska (PL), Funky Citizens (RO)).


Címkék: európai eu önkormányzat

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr7418068096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása