Feldolgoztuk a kormány által az év vége előtt néhány nappal rendeletben átírt 2023-as költségvetést. Bejegyzésünkből kiderül:
- Miért kirívó a rendeleti költségvetés, és miben különbözik ez a korábbi évek gyakorlatától?
- Mit tudhatunk meg a kormányzat idei terveiről, és mi az, ami nem derül ki a Közlönyben a két ünnep között megjelent dokumentumból?
- Bemutatunk hét érdekes részletet, amit az adatok feldolgozásával találtunk. Ezen felül a teljes költségvetés böngészhető a K-Monitor interaktív weboldalán!
A tavaly nyári, parlamenti elfogadáskor még viszonylag részletes adatokat közölt a Pénzügyminisztérium, de az akkori büdzsé nem állt reális alapokon. Az év kezdete előtt néhány nappal korrigáltak, de ehhez csak egy rövid rendeletet adtak ki.
Amióta a teljhatalmú uralkodókat alkotmányosan korlátozzák, a törvényhozó népképviseleti szerv, vagyis a Parlament ellenőrzi a végrehajtó hatalmat. Nemcsak nyilvános számonkéréssel, de azzal is, hogy őrzi a kasszakulcsot. Kontrollálja az adóztatást és az önkényes közkiadásokat (a kalandor háborúk, üzleti vállalkozások indítását). Ahogy az amerikai függetlenségi háború jelszava frappánsan megfogalmazta: a közteherviselés nem létezhet parlamenti képviselet nélkül („No taxation without representation.”)
Illiberális demokráciában a Parlament nem ragaszkodik ehhez a jogához, a népet a kormány és annak vezetője képviseli. Magyarország idei költségvetését ugyan még tavaly nyáron elfogadta az Országgyűlés, de az ott felvázolt tervről akkor tudható volt, hogy nem reális. Nem vet számot a gazdaság lassulásával, a rezsiválsággal és a vágtató inflációval. A teljes átdolgozásra azonban az év legvégén már a Parlament nélkül került sor. Amíg a honatyák családjuk körében töltötték az ünnepet, a kormány benyújtotta az átírt keretszámokat, amit a Költségvetési Tanács a két ünnep között el is fogadott. Az új költségvetést ötven órával az év vége előtt közzé is tették a Magyar Közlönyben. A látszat kedvéért sor kerül majd parlamenti elfogadásra is, de ennek túlzott jelentősége nincs, hiszen már beléptünk a 2023-as évbe.
FRISSÍTÉS: A Kormány január 19-én benyújtotta a Parlamentnek a 2023-as büdzsét.
Az Orbán-kormány lényegében úgy költ, ahogy akar
A rendeleti költségvetés egy évek óta fennálló helyzetet egyértelműsített: a kétharmados parlamenti többség meg sem próbálja saját kezdeményezésekkel irányítani a kormány adott évi prioritásait. A közzétett adatok, megalapozó számítások mennyisége nemcsak nemzetközi összevetésben lett évről évre egyre kevesebb, de a hazai politikai szereplők és a nyilvánosság érdeklődése is lecsökkent a költségvetés számai iránt. Máshol a büdzsé egy ország vezetésének alapvető éves terveit foglalja össze, tervezése társadalmi részvétellel zajlik, és tartalma alapvető morális dokumentum, amihez a kormánynak tartania kell magát, itthon a rendkívüli jogosítványai miatt a kormány év közben kedvére alakítja azt. Az Orbán-kabinet egy ideje már az előző év nyarán benyújtja a költségvetést, amikor még nagy a bizonytalanság (hiszen még közel sem látszik, hol ér véget a tárgyév gazdálkodása), de kevés a figyelem. Az dokumentum így nem több biankócsekknél.
A kormány mozgásterét növeli, hogy a magyar költségvetési gazdálkodásban nem különböztetik meg a makrogazdasági folyamatoktól függő tételeket, így egy átcsoportosításnál megtehetik, hogy egyes szervek többet kapnak a megtízszereződő energiakiadásaikra, mások semmit. Ez politikailag jól használható fegyver (pl. önkormányzatok ellen), csak épp a költségvetési tervezés alapvető célját nem szolgálja, azaz hogy betervezze és tompítsa a külső ingadozásokat. Az önkényes módosítások követhetetlenné teszik a gazdálkodást: gyakran csak az egy évvel későbbi zárszámadás ad eligazítást, mire mennyit költöttek egy száz milliárdos "tartalék" sorból. A költségvetési tervszámok így nem kötik a kormányt, de még a számonkérhetőséget sem segítik.
A törvényben rögzített - elnagyolt, konkrét tételekig nem lebontott - költségvetési tervszámok teljesülését, tehát a pénz tényleges elköltését még nehezebb monitorozni. A Pénzügyminisztérium tavaly fél éves csúszásban volt a teljesülési adatok kiadásával. Jelenleg azt tudjuk csak, hogy 2022 októberéig mennyit költöttek a tervezetthez képest. Az adatok szerint már októberben jelentősen kiköltekezett a legtöbb intézmény, adósságszolgálatra is százmilliárdokkal több ment a tervezetnél (20.o.). Nem csoda, hogy az év végére váratlanul magas hiány jött össze. Másfelől a költségvetési "terv" egyes sorai októberig nem mentek teljesülésbe, például a Paks II miatti tőkeemelés (270 milliárd Ft) - ezek sorsáról a kormány nem kommunikál, így nem könnyű nyomon követni, mennyibe kerül az erőmű építése (vö. az idénre beállított 150 milliárd új, vagy régi tétel?)
A "rendeleti költségvetés" még ehhez képest is szintlépés, amihez a veszélyhelyzet ad felhatalmazást. Putyin háborújára hivatkozva az Orbán-kormánynak nem kell alkalmazni az államháztartási törvény központi költségvetés előkészítésére, szerkezetére, tartalmára vonatkozó rendelkezéseit. Annyi kikötés van csupán, hogy a módosításnak átláthatónak és ésszerűen rendezettnek kell lennie.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a parlamenti elfogadáskor szokásos, strukturált, több ezer oldalnyi szöveges és számszaki indoklás és táblázat helyett csupán a főbb számokat tartalmazó (a változtatást és annak indokoltságát nem részletező) 60 oldalas kormányrendeletet adtak ki.
Hogyan változtatott a kormány a 2023-as terveken?
Ahogy az első, Parlament által jóváhagyott verzió kapcsán leírtuk: ha az OMSZ "téves előrejelzése" tisztogatást ért, akkor jajj annak, aki a költségvetést összerakta, hiszen a valósághoz semmi köze sincs a feltételezett 2023-as prognózisnak! A korábbi büdzsé 4,1%-os növekedéssel, 3,5%-os hiánycéllal és 377 Ft-os euro-árfolyammal számolt, és 5,2%-os inflációra alapozott. Az elemzők lényegesen rosszabb feltételeket jósoltak, ami be is jött: a növekedés lefullad, az új évre rekordmagas inflációval fordultunk, ráadásul a bekalkulált EU-s pénzekkel továbbra is fennáll a bizonytalanság. Az új költségvetés még mindig optimisa, de már közelít a realitásokhoz: 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 15%-os éves inflációval számol, miközben egy kicsit elengedi a költségvetés hiányát (3,9 százalékos hiányt jósolnak: ez egy 3400 milliárdos lyuk). A deficit letörése tehát nem cél, mégis be lett mondva, hogy az év végére valahogy egyszámjegyű lesz az infláció. Ez azonban, bár sokan szeretnénk, inkább csak vágyálom, és ha sikerülne is december végére 9,9%-ra levinni, az éves index akkor is a tervezett 14,5% fölött alakulna.
Mennyi az annyi - a nemzetgazdaságban megteremelődő jövedelem mekkora részét szedi be és osztja újra a kormány? Ezt nehéz megmondani, mert a kormány nem közölt háttérszámításokat.
Főösszeg szintjén a kiadási oldalt 6400 milliárd Ft-al (közel 20 százalékkal), a várható bevételeket pedig 5380 milliárddal (17 százalékkal) növelték meg a nyárihoz képest, de a valóságosan újraelosztott, konszolidált összeg ennél kisebb mértékben nőhetett. A főösszeget ugyanis felfelé nyomja, hogy a különböző alapok megnövelt kiadásai duplán szerepelnek: egyszer mint a költségvetés közvetlen kiadása az alapok támogatására, másrészt mint az alapok által elköltött kiadás. Így szó sincs arról, hogy a kabinet "talált" volna 6400 milliárdot, amiből a visszaesést kompenzálandó pörgeti a gazdaságot.
A kormány rendeleti költségvetésében úgy korrigált, hogy a növekvő kiadásokat elsősorban az infláció hatására jelentősen emelkedő adóbevételek fogják kompenzálni. Bár számos közberuházást elkaszáltak, a kiadási oldalon továbbra is oda van téve a pénz azokhoz a célokhoz, amelyeket már megszoktunk a kormányzók: egyházak, határon túli támogatások, sport, "gazdaságfejlesztő" juttatások a nagyvállalatoknak, kommunikáció stb. A "rezsivédelmi alaphoz" is majd 2000 milliárdot tettek hozzá, ugyanakkor az intézmények működési kiadásai szinten maradtak. Beszédes, hogy a hagyományos belügyi feladatok mellett az emberi erőforrás tárca szociális-oktatási-egészségügyi feladatait is tartalmazó Belügyminisztérium fejezeti főösszege érdemben nem emelkedett. Erre mondja a Költségvetési Tanács és mások, hogy ez érdemi teljesíthetőségi kockázatokat hordoz, hiszen a magasabb energiaárakat valakinek ki kell fizetni.
Hogy ez reális-e a kormány terve, bejön-e a rengeteg ágazati különadó és ÁFA, illetve elég lesz-e a rezsialap a többletkiadásokra, azt mondják meg az elemzők. Nincs könnyű dolguk, sok függ a külső tényezőktől (energiaárak, háború, uniós egyezkedés, társadalmi nyomásgyakorlás ereje). Mi a következőkben a költségvetés számainál maradva mutatunk be néhány érdekes részletet arról, hogyan nyúlt bele a kormány a nyáron közölt tervekbe.
Palkovics hagyatéka: ki nyert és ki veszített tavaly nyár óta?
A minisztériumi fejezetek kiadásainak nagysága megmutatja, hogy egy kormánytag alá mekkora apparátus, és mennyi intézmény, illetve kiosztandó előirányzat tartozik. Ez persze nem fontossági vagy erősségi sorrend, de a kormányon belüli átrendeződéseket azért mutatja. Palkovics László távozott, a Technológiai és Innovációs Minisztérium megszűnt, portfóliója pedig részben az új Energiaügyi Minisztériumhoz került, részben Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériumához, utóbbi az elmúlt félév nagy nyertese, még akkor is, ha meglehetősen kötött kiadások mozogtak (pl. közlekedési vállalatok költségtérítése).
Amire sokkal több pénz jut
A nyugdíjemelések nyugdíjkasszát növelő hatása szembetűnő: a nyugdíjbiztosítási alap 4900-ról 5555 milliárdosra hízott, ebből több mint 1000 milliárdot nem a szochó és járulékok, hanem a költségvetés fedezi. Hogy ez sok vagy kevés, arról vita van (pl. a minimálnyugdíj 2008 óta nem emelkedett, havi 28.500 Ft, a gyes is ehhez van kötve), de ténykérdés, hogy a költségvetés legnagyobb kiadási tétele a nyugdíj. Nyugdíjprémium azonban a lanyha növekedés miatt nem lesz, az erre képzett céltartalékot is jelentősen megvágták.
Még nagyobbat nőtt az ún. Rezsivédelmi Alap (670 milliárdról 2600 milliárdra). Bevételi oldalon az energiaár-emelkedés kompenzációja elnyelte a bányászati, gyógyszeripari, energetikai és távközlési szektor különadóit, valamint további 1200 milliárd Ft költségvetési támogatást. A költségvetési szervek, önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek, állami tulajdonú társaságok, valamint a versenyszféra rezsikiadásainak részleges támogatása a költségvetés sötét foltja: indoklás és szabályozás híján nem tudjuk, kinek és mekkora összeg jár belőle. Ez tág teret ad a hatalompolitikai osztogatásra, hiszen méltányos, normatív alapon akár a meglévő intézmények költségvetésébe is kiporciózhatták volna az összeget egy külön alap létrehozása nélkül.
Sokkal drágább az államadósság is, hiszen az unió egyik legmagasabb kamatát kell fizessük a hitelekért és kötvényekért. A nyári verzió óta 430 milliárddal drágult meg az adósságfinanszírozás, döntően a devizában lévő kintlévőségek miatt. A gyenge forint miatt a (2010 előtti) devizás sztrádakoncessziók is drágultak. A magas kamatok miatt további tételek, például a Diákhitel konstrukciók támogatása is megnőtt.
Néhány konkrét tétel, ami ezen kívül brutálisan nagyot nőtt a nyári költségvetési törvény óta:
A Rogán Antal Kabinetirodájának hitbizományába tartozó, közinformatikát finanszírozó Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások előirányzata 75 milliárdról 114 milliárdra nőtt. A területet a turisztikából jól ismert Guller Zoltán irányítja, aki a csillagokat is leígérte az égről.
Nagyot ugrott a kormány nemzetpolitikai céljait megvalósító, főleg vidéki és határon túli támogatásokat osztó Bethlen Gábor Alap kerete is, 34,4 milliárdról 62 milliárd forintra. Más kérdés, hogy ez inkább a valóság beismerése: a kormány év közben általában folyamatosan emelte a határon túli tételeket, így ez a terv közelebb van a valósághoz. A "civilek" más téren is jól jártak: a Miniszterelnökség civil támogatásai 9 milliárddal nőttek. Ehhez azért látni kell, hogy ezeket a pénzeket erősen politikai alapon osztják.
Titkosszolgálatok: Rogán-hatás
Az alkotmányos szervek (Számvevőszék, Versenyhivatal, Parlament) költségvetéséhez nem nyúlt a kormány - fura is lett volna, ha ő kezelné ezek költségvetését is. A titkosszolgálatok azonban minden eddiginél nagyobb összeggel gazdálkodhatnak: a titkos információgyűjtésért és leplezett eszközök alkalmazásáért felelős Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ijesztő 77,6 milliárdból gazdálkodik idén.
2022-ben az új kormányban Rogánhoz kerültek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok:
- a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat - a belügyminisztériumhoz tartozott;
- az Információs Hivatal (hírszerzésért felelős) - a külügyminisztériumhoz tartozott;
- az Alkotmányvédelmi Hivatal (az elhárítási tevékenységet végzi) - belügyhöz tartozott,
- és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ tartozik (figyeli az ország nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi helyzetét - belügy). Ezt azóta Nemzeti Információs Központnak hívják.
|
2022-es kv. (eredeti, még nem Kabinetiroda) |
2022-es kv. |
2023-as kv. (eredeti, nyári törvény) |
2023-as kv. (rendeleti) |
|
| Nemzetbiztonsági Szakszolgálat | 26,5 Mrd | 53,9 Mrd | 54,1 Mrd | 77,6 Mrd (+23,5 Mrd!) |
| Információs Hivatal | 22 Mrd | 27,4 Mrd | 27,5 Mrd | 27,5 Mrd |
| Alkotmányvédelmi Hivatal | 12,5 Mrd | 21,3 Mrd | 27,8 Mrd | 29,8 Mrd |
| TIBEK / Nemzeti Információs Központ | 3,7 Mrd | 6,1 Mrd | 7,5 Mrd | 7,5 Mrd |
| Összesen: | 64,7 Mrd | 108,7 Mrd | 116,9 Mrd | 142,4 Mrd |
Megháromszorozódtak a "Gyermek, ifjúsági és családpolitikai programok" kiadásai, ez főleg a kormány irányvonalához közel álló civil szervezeteket támogatott a múltban.
Tovább dübörög a Magyar Falu Program, másfélszeresére növelték a keretösszegét. A megyei jogú városokat fejlesztp Modern Városok Programra szánt összeg ugyanakkor 10%-al csökkent.
Nagyot ugrottak a Külügy keretében lévő államfői protokollkiadások: 450 millióról 2,9 milliárdra. A kiugró növekedés pontos okai indoklás híján nem ismertek.
Sokkal többe, 31 helyett 100 milliárdba kerül a külkereskedelmi Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése. A bank rendszeresen hitelez a NER vállalkozóinak, illetve a kormány külföldi portyáin megismert szövetségeseknek. Legutóbb 45 milliárdos hitelt ígértek a Putyin-barát boszniai szerb vezetésnek, de Szijjártó Péter utazásain is szinte mindig előkerül egy kedvezményes hitelcsomag. A baráti hitelek a forint gyengülésével drágulnak.
Bár már egy nagy sportesemény szervezéséről is lemondott a kormány, a sportra szánt összeg mégis az infláció felett nő. Ezt azonban trükkösen lehet csak feltárni, hiszen a sportért felelős honvédelmi tárcától (!) Rogán Antal mindenes Kabinetirodájához és Lázár János építésügyi minisztériumához is kerültek sporttal kapcsolatos tételek. Az Mfor.hu számítása szerint a sportkassza a júniusi 385 milliárdról legalább 415 milliárdra nőtt. A versenysport, a kiemelt sportegyesületek és az auto-motorsport is jobban járt azzal, hogy a Parlament helyett a kormány döntötte el, mire költsék az adóforintokat.
Egy nem annyira váratlan kiadás: az ERASMUS pótlása
A kormány december 15-én megkapta az értesítést, hogy a modellváltó egyetemek nem vehetnek részt az Erasmus és a Horizont programokban, januárban mégis úgy tett, mintha váratlanul érte volna a döntés. Pedig a rendeleti költségvetésben az Erasmus hazai társfinanszírozását is tartalmazó sort (Nemzetközi, európai uniós és határon túli felsőoktatási feladatok, programok támogatása) 6 milliárd forinttal megemelték. Gulyás Gergely a kormányinfón 5 milliárdra becsülte a programok pótlásának költségvetési igényét, így nagy valószínűséggel a pótlást előre belekalkulálták a büdzsébe.
A nagyberuházások helyzetéről a decemberi rendelet nyomán lényegében semmit nem tudunk, hiszen a konkrét fejlesztésekről általában az indoklásban esett szó, ami most nem készült. Csak a hírekből tudjuk, hogy folytatódik a Budapest-Belgrád vasút építése, befejezik az atlétikai stadiont, lezajlott a Vodafone megvásárlása, folytatódik a Fudan-projekt és Paks II. előkészítése, ám mindezeknek nincs egyértelmű nyoma a költségvetésben, a Paksra beírt 150 milliárdról nem világos, hogy egy folyton tolódó összeg, vagy valódi szándék van az elköltésére.
Bevételi oldalon a kormány az árak dinamikus növekedésének "hála" brutális ÁFA-bevételre számít. 900 milliárddal 7985 milliárdra emelte a várakozásait nyárhoz képest. Kérdés, hogy a kibontakozó megélhetési válság megengedi-e a fogyasztás dinamikus bővülését. Szakértők szerint ennél reálisabb várakozás a másik nagy adónem, az SZJA 9%-os tervezett bevételnövekedése A terv szerint több mint 4000 milliárdot fizetünk be jövedelemadóként idén - minden foglalkoztatottól majdnem 850 ezret vonnak így.
És amire már nem jutott pénz...
A költségvetés változatlanul hagyott tételeinél azt kell figyelembe venni, hogy ha csak nem valamilyen törvény vagy bírósági ítélet által megállapított fix összegről van szó, akkor a változatlanság a rekordinfláció mellett gyakorlatilag jelentős támogatáscsökkentést jelent. Beszélhetnénk olyan állami programokról, amelyek az elmúlt bő fél év tükrében indulhattak volna hazai forrásból (pl. energiahatékonyság, épületszigetelés), de nyoma sincs. Most azonban csak néhány olyan tételt mutatunk be, ahová nem jutott (több) pénz:
Bár korábban jelentős nemzeti hozzájárulást ígértek az agrártámogatásokhoz, a hazai költségvetésből a gazdáknak fizetett Nemzeti agrártámogatások összege nem nőtt - pedig az élelmiszerárak az egekben, ahogy a termelés költségei is.
Nem jutott több szociális ellátásokra, pedig a megélhetési válság és a drágaság miatt ársapkák és adókedvezmények mellett célzottan is kellene kompenzálni egyes csoportokat, hogy ne maradjanak az út szélén, mert az hosszabb távon nagyobb társadalmi költséggel jár. A családi pótlék 2008 óta ugyanannyi, de nem nőtt a családi adókedvezmények összege sem. A rendeleti költségvetés a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatását 7 millliárddal vágta meg.
A babaváró hitelt és a csok-ot ugyan fenntartják, de a felvehető összeg 2019 óta nem követi le az inflációt. A költségvetésből világosan látszik, hogy összességében a középosztálynak juttatott lakástámogatások kiadásait jelentősen visszavágták (491-ről 382 milliárdra). A korábbi juttatások értékének szinten tartásánál jóval olcsóbb megoldás egy új kedvezmény bevezetése: januártól jövedelemadó-mentességet kapnak a 30 év alatti anyák.
A járvány alatt nagy ígéret volt a Nemzeti Oltóanyaggyár, a beruházás támogatását azonban alaposan lehúzta a rendeleti költségvetés: 10 milliárdot vontak el innen.
Oktatás, egészségügy? Oldják meg ugyanannyiból!
A költségvetés visszafogását jellemzően a humánkiadások lefaragásával végzi a kormány. Az Egészségbiztosítási alap (háziorvosok, szakellátás) kiadásai a júliusi tervekhez képest csak 2,9 százalékkal nőnek, ami jókora reálérték-csökkenés. Ennek hatását bárki érezheti, aki találkozik a magyar egészségüggyel. Az oktatás esetében a kiadások mértéke változatlan marad, a rezsikompenzáció legfeljebb arra lehet elég, hogy ne kelljen további intézményeket bezárni. A humánterületek alulfinanszírozása megszorításokat kényszerít ki a közoktatás és a szakképzés mellett a kultúra és a rendvédelem területén, de a mentősöknek sem jut több. A pedagógusokhoz hasonlóan ők sem kapják meg a régóta ígérgetett emelést.
A bölcsődéket, óvodákat, rendelőket fenntartó önkormányzatokon nagyot üt az infláció, a fűtéshez gáz, a közvilágításhoz ára, a közösségi közlekedéshez benzin kell, költségeik így sokszorosára nőnek. Bevételük néhány nagyváros kivételével az állami költségvetésből származó normatíva, ami azonban nem nptt, hanem csökkent a nyári változathoz képest 976 milliárdról 969 milliárdra. Ehhez jön még, hogy a több helyi adót szedő - és ebből extra szolgáltatásokat ellátó - városok "szolidaritási hozzájárulása" is megnövekszik 20 milliárddal. A kormány láthatólag nem kezeli partnerként az állami helyi részét a válságban, nem ad nekik feladatokat és hozzá forrásokat, hanem mindent megtesz azért, hogy az ő mozgásterét ne csökkentse a települések életben tartása.
A rezsivédelmi alapból a legkevesebb támogatást (összesen 144 milliárdot) szintén az önkormányzatok kapják, ez az összeg nagyjából a többlet-rezsikiadások ÁFA-tartalma formájában vissza is megy majd a költségvetésbe. A "segítség" tehát nem változtat azon, hogy országszerte tömegesen zárnak be a települések által fenntartot közösségi intézmények. A kompenzációt ráadásul nagyvárosi szinten politikailag motiváltan osztja a kormány. A kivéreztetés politikáját a közösségi közlekedés támogatása is jól mutatja: menetdíj támogatásra egy fillérrel sem adnak többet, pedig ez már 10 éve sem volt elég. Például a díjmentesen utazók utáni kompenzációként Budapesten havi 368 forintot ad az állam lakosonként - egy menetjegy árát. A csak buszokat közlekedtető vidéki városokban ez havi 120 forint.
Hasonlítsd össze a 2023-as költségvetés két verzióját és töltsd le az adatokat itt!
A költségvetést - további magyarázatokkal - interaktív weboldalunkon böngészheted.
Hasznosnak tartod, amit csinálunk?
Támogasd a K-Monitort adományoddal!
Címkék: költségvetés adatok pénzügyminisztérium infografika
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Merre tart az önkormányzati bérlakásszektor?
-
Csúszdára ülteti az önkormányzatokat a Kormány - a haderőfejlesztés mögé szorul településeink működése
-
Mit mesélnek a gazdasági-politikai elitről a balatoni vitorlásversenyek rajtlistái?
-
Miről beszélnek a Parlamentben? Keress 30 év felszólalásaiban a K-Monitor oldalán!
-
Rekord vidékfejlesztési pénzek kavarták fel az agrártámogatási rangsort
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
