Idén is feldolgoztuk a központi költségvetés adatait egy interaktív, kereshető, böngészhető felületen. Ez az állam feladata lenne, de a Pénzügyminisztériumnak újra csak egy hat oldalas, nem túl informatív, ellenben didaktikus szemléltetésre futotta. Az adatokkal sem volt egyszerű dolgunk: a táblázatos mellékletek továbbra sem érhetőek el letölthető, géppel feldolgozható formában. Ennél azonban nagyobb baj, hogy a jó előre, július közepén elfogadott 2023-as költségvetés egy légvár, amelynek már az elfogadásakor sem volt sok köze ahhoz, ahogyan a magyar állam jövőre gazdálkodni fog. Ez pedig biankófelhatalmazást ad a továbbra is rendkívüli jogosítványokkal kormányzó Orbán-kormány számára.
Varga Mihály Pénzügyminiszter benyújtja a költségvetés tervezetét (fotó: Népszava)
Jön a vihar, de azt mondják, sütni fog a nap
Sok köze nincsen egymáshoz az meteorológusok és a költségvetési döntéshozók munkájának, ezért erőltetett a párhuzam, de szürreális, hogy amíg egyiküket megalapozott szakmai előrejelzésükért retorzió éri, másikuk szakmai és politikai prognózisai köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, ezért azonban a szemöldökét sem vonja fel senki. Miről van szó? A 2023-as költségvetésből úgy lett hatályos jogszabály, hogy:
- A néhány nappal később bejelentett KATA-módosításnak nincs benne semmi nyoma,
- A nem sokkal később bejelentett rezsicsökkentés-csökkentés hatása sem egyértelmű,
- A nemrég bejelentett VODAFONE-tranzakcióról elképzelni sem tudjuk, hol lenne a benne a helye,
- A büdzsé 4,1%-os növekedéssel (a jegybank 2-3% közöttire várja), 3,5%-os hiánycéllal és 377 Ft-os euro-árfolyammal számol, miközben 5,2%-os inflációra alapoz (elemzők legalább 7-8%-ot várnak). Arra vonatkozóan semmilyen előírást nem tartalmaz, mi történik, ha ezek a feltételek megváltoznak,
- Továbbra is bizonytalan, jönnek-e az EU-s pénzek, a költségvetés azonban számol velük,
- A beírt összegek számos helyen bázisalapon jöttek ki, megfelelnek a tavalyi számoknak, pedig az intézmények költségei jócskán növekedni fognak (KATA-s foglalkoztatás vége, energiaárak),
- A törvényjavaslatot a Parlament villámtempóban fogadta el, az (ellenzéki vezetésű) Költségvetési bizottságban konkrétan 13 percig tárgyalták úgy, hogy kérdés sem hangzott el.
A papír persze mindent elbír, és a valóság az, hogy a Kormány átcsoportosításokkal, beígért pénzek befagyasztásával és átcsoportosításokkal szabadon kimozoghatja a nyilvánvaló feszültségeket anélkül, hogy erre a Parlamenttől további felhatalmazást kellene kérnie. Mondhatjuk, hogy ez már évek óta így van, tavaly is így volt, de az egyre kedvezőtlenebb környezetben egyre feszítőbbek azok az ellentmondások, amelyeket ezek a számok eltakarnak.
Ha vetünk egy pillantást a tavalyi büdzsé teljesülésének (júniusi) számaira, jól látszik: valóban számos, a Parlament által "kőbe vésett" tétel köszönő viszonyban sincs a valósággal, a Kormány eltért az elfogadott számoktól - sokszor "rendkívüli" indok nélkül:
A sportági koncepciók támogatásait és az egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatásokra eredetileg tervezett 14 milliárdot megduplázták, a kulturális-örökségvédelmi fejlesztésekre 6,5 milliárddal több megy, a vagyonkezelő alapítványoknak a tervekkel szemben 28 milliárdot nyomtak. Kommunikációra 18 milliárdot fogadtak el, most 46 milliárdon áll a tervszám. Számos EU-s bevétel nem folyt be, a "gazdaság-újraindítási alap" számos fejlesztését visszalőtték. Ezekkel a 2021 nyarán a Parlamentben elfogadott költségvetés nem számolt.
A költségvetés egy morális dokumentum, amely arra vonatkozóan ad felhatalmazást a kormánynak, mik a legfontosabb prioritások. Ennek hiányában - valódi költségvetés nélkül - a kormány kedvére valósíthatja meg nagyívű társadalmi-gazdasági-politikai vízióit, miközben egyes csoportok közvetlenül is kárvallotjai lesznek az elmaradó segítségnek (gondoljunk a KATA-sokra, az ignorált tanárokra vagy az önkormányzati megszorítások miatt kieső közszolgáltatásokra). Ma a választókat képviselő Parlamentnek nincs meg az a súlya, hogy azt mondja: VODAFONE kisebbségi tulajdont akkor vesztek közpénzből, ha kihúzzuk az őszt energiakrízis nélkül.
Az elfogadott költségvetés optimista előfeltevéseken alapuló, problémamentes dokumentum: sütni fog a nap, mindenre jut pénz, kicsit több is, mint korábban. Ez persze a 10% feletti infláció és a bajlós gazdasági folyamatok mellett nem biztos, hogy több. Így-úgy kieszközölt, egyedi döntésekkel korrigálni mindig lehet, ennek a mikéntjéről, a válságkezelés prioritásairól azonban nem szól a költségvetés. Azt majd eldöntik, és hoznak róla egy kormányrendeletet. A végén persze a tervezettnél több pénz lesz átcsoportosítva a klientúrának kedves dolgokra, de a kormányzat cselekvőképessége, szuverenitása nem csorbul.
Amiért mégis érdemes böngészni a dokumentumot, az egyfelől a magyar állam "intézményi térképének" megértése: a 2023-as büdzsé jól mutatja az új minisztériumi struktúrát, és az ahhoz kapcsolódó átrendeződéseket. Továbbá - bár számos bejelentett intézkedést nem tartalmaz - a költségvetés egy pillanatkép a kormányzat aktuális terveiről, prioritásairól. (A haderő fejlesztése egyértelmű, pénzzel megtámogatott cél). Harmadrészt végső soron ez mégis egy morális kötelezettségvállalás: szembesít azzal, mely területeket hagyja többletfinanszírozás nélkül a kormány, és - bár a cinkes tételeket rendszerint alultervezik - hová költ pénzt akkor is, amikor szorítani kell a nadrágszíjon.
Kattints ide a 2023-as büdzsé böngészéséhez!
Az oldalon az elfogadott 2022-es és 2023-as költségvetés mellékletének adatai láthatóak. Ennek tagolását a törvényben használt fejezeti szint felett egy, a navigációt segítő újabb szinttel egészítettük ki, illetve néhány további ponton újracsoportosítottuk, hogy könnyebben kereshetőek legyenek.
Ha valakinek hiányérzete van, akkor el kell mondanunk: nekünk is. Az oldalon olvasható magyarázatok között ennek hangot is adunk. A valóságidegen tervezés mellett számos, nem kellően mélyen kibontott sor és szemfényvesztő trükk látható benne. Ilyen a szabadon pakolható Beruházási Alap, vagy a Rezsivédelmi Alap, amely hangsúlyt ad ugyan a kormány szándékainak, de nem jelenti azt, hogy a kormány pontosan ennyit költene rezsitámogatásra, és éppen a kommunikációban megjelölt "extraprofitadós" forrásokból. A programalapú tervezés hiánya miatt logikailag összetartozó területek külön fejezetekbe kerültek, így ember legyen a talpán aki kiszámolja, mennyi jut felsőoktatásra, sportfejlesztésekre. A kifejtés logikája egy olyan kormány logikáját tükrözi, amelyben a sportot a Honvédelmi Minisztériumnál, a környezetvédelmet a Technológiai és Ipari Minisztériumnál találjuk, és Rogán Antal felügyel a titkosszolgálatokra.
Ha valakit egy adott terület érdekel, mert gyakran veszi igénybe annak szolgáltatásait, vagy ott dolgozik, akkor az oldal nyújt ugyan támpontokat (ehhez ajánljuk a keresőt!), de a költségvetés bürokratikus logikája miatt valószínűleg nem fogja megtalálni, miért, a korábbiaknál mennyivel többet, (pláne!) milyen hatékonysággal költünk a közösből. A közzétett vizualizáció ezért inkább figyelemfelhívó illusztráció: illusztrálása annak, hogy a politika, a kormányzás és így a költségvetés is végső soron társadalmi prioritásokról szól. Ha valamire többet költünk, másra kevesebbet fogunk - a forrásokért pedig azok között az intézményes keretek között lehet megküzdeni, amit a költségvetési folyamat kínál. Amíg ezek felett nincsen valós társadalmi-politikai kontroll, marad az átláthatatlan, nem hatékony, a célokat ugyan nagy hangon kijelölő, a fejlesztéseket belengető, de azokat sokszor el nem érő kormányzás.
Néhány érdekes összeg a 2023-as büdzséből és az indoklásokból:
Összehasonlításul: az Országos Mentőszolgálat éves támogatása 66,5 milliárd Ft, hátiorvosi ellátásra 225 milliárdot költünk. A civileknek juttatott összes 1%-os felajánlás 13,8 milliárd Ft.
Az általunk is megénekelt Modern Városok Program (amely Orbán Viktor 2016-os kampányturnéjának ígéreteit valósítja meg) továbbra is tartaléklángon van, esély sincs az ígéretek megvalósulására 2023-ban. A költségvetésben a 2022-es 50 milliárdból már csak 23 milliárd maradt, míg a Faluprogram tovább száguld.
A versenysport továbbra is fókuszban van: a 2023-as Atlétikai Világbajnokságra (a létesítményeken felül) 19 milliárdot szánnak, de jut 750 millió a 2023-as foci Európa-liga döntő megrendezésére, és már a (tíz éven belül harmadik) 2027-es újabb vizes VB-re is elkezdünk költeni. A Hungaroring Sport Zrt. támogatása 16,5 milliárd forint.
A nagy fejlesztések közül a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának kiadási előirányzata 192 milliárd Ft. A multicégeket csalogató ipari parkokra is rengeteg pénz lesz: Göd: 10,5 milliárd, Iváncsa 17 milliárd, Debrecen-Dél 12 milliárd, Nyíregyháza 9,5 milliárd, és további 10 milliárd (TIM "Térségi fejlesztési feladatok"). A Külügyminisztérium fejezetében továbbra is lesz 130 milliárd forint, amiből a multik "munkahelyteremtő" beruházásait támogathatja a kormány egyedi döntésekkel. Így a nagy akkumulátorgyártók nemcsak infrastruktúrát de pénzt is kapnak az adófizetőktől.
A Szijjártó Péter által felügyelt PAKS-II beruházáshoz 150 milliárdos tőkeemelést terveznek.
Beindul a Mészáros-féle, 35 éves autópályakoncesszió, mi pedig fizetni fogunk, mint a katonatiszt: a Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj előirányzata közel 230 milliárd forint (ebben nincsenek benne az M5, M6 régebbi koncessziói). A NER-es konzorciumtól Autópályakoncessziós díjként 180 millió (!) forint folyik be az államkasszába jövőre.
Bár Kásler távozott, marad a Magyarságkutató Intézet, amely 1 milliárdos költségvetési támogatásból működhet (alaphangon), 101 fővel. A Demeter Szilárd-féle Magyar Kultúráért Alapítvány 10 milliárd Ft-ot kap a feladataira. A Liget Projekt megúszta: nem került Lázár János építésminiszter alá. A megépült épületek üzemeltetésére (működésre) 12 milliárdot kapnak 2023-ban.
Tovább pörög a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program, amely ugyan kis összegű támogatásokkal országszerte fejleszti a turizmust, a nagy pénzeket a haveri tőkések beruházásaira juttatja, nem túl átlátható módon. A Rogán Antalhoz és Orbán Ráhelhez köthető érdekkör által dominált eljárásokban 2030-ig évente 45,9 milliárd Ft-ot oszthatnak ki, ez adja a "Turisztikai fejlesztési célelőirányzat" nagyját.
Kormányzati kommunikációra egyelőre 12 milliárdot szánnak 2023-ra, de ez az összeg általában a sokszorosára nő az év során.
Pörögnek tovább az egyedi magasépítési beruházások, összesen 215 milliárdért. A legtöbbet 2023-ban a Nemzeti Atlétikai Központra és edzőpályákra (38,5 + 18,6 milliárd!), a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiára (17,2 milliárd), a Nemzeti Filmintézet fóti telephelyére (31,3 milliárd) és Dunakeszin a középfokú oktatási intézmények és uszoda beruházásának megvalósítására (23,9 milliárd). Épül a nyíregyházi stadion is közel 10 milliárdért, és Németh Szilárd szívügye, a csepeli Jedlik is kap további 12 milliárdot. De lesz kisvárdán sportcsarnok, felújítják a geszti Tiszta-kastélyt, tovább folyik a hajdúnánási MotoGP előkészítése. A nagyobb, nem presztízsberuházás jellegű fejlesztések közül egyedül a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház fejlesztését lehet kiemelni (8,4 milliárd Ft).
Ezeket a gazdasági prognózisok tükrében el is hisszük meg nem is: állítólag amit még nem kezdtek el, azt Lázár jégre teszi. A költségvetésben mindenesetre szerepelnek.
Ilyet te is tudsz!
Az oldalhoz a K-Monitor "Közérthető Költségvetés" nevű ingyenes, nyílt forráskódú szoftverét használtuk, amellyel bármely magyar állami szervnek lenne lehetősége költségvetési adatai közérthetőbb közzétételére. Ezzel eddig egyelőre néhány önkormányzat élt, de folyamatos, az informatikai küszöböt tovább csökkentő fejlesztéseinkkel azt reméljük, egy még szélesebb kör tudja majd használni. A fejlesztéshez a prágai Heinrich Böll Alapítvány nyújtott támogatást.
Ha fontosnak tartod amit csinálunk, támogass minket!
Címkék: költségvetés adatok pénzügyminisztérium infografika k-monitor
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Erre költik, amit idén adózol: adalékok a kormány rendeleti költségvetéséhez
-
Pert nyertünk a Honvédség Travel ellen! Ezt tudtuk meg a miniszterelnök kormánygépes útjairól
-
Merre tart az önkormányzati bérlakásszektor?
-
Csúszdára ülteti az önkormányzatokat a Kormány - a haderőfejlesztés mögé szorul településeink működése
-
Mit mesélnek a gazdasági-politikai elitről a balatoni vitorlásversenyek rajtlistái?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
MAXVAL birсaman közíró (cenzúrázott) · http://bircahang.org 2022.09.06. 19:22:31
birkamenet 2022.09.07. 08:43:12
Ha az euró 377 forint lenne, akkor az MNB sok 100 milliárdos veszteséget irna, igy aztán oda lenne matolcsi wodoo eftárs összes mitosza, oszt a végén még tolhatná vissza a büdzsébe az anno alapitványokba kilopott 200 milliárdot.
Ne legyen illúziója senkinek, Tündérmese működésképtelen!