A közfeladatot ellátó szervek működésének és a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele érdekében az elmúlt egy évben közel hetven esetben igényeltünk adatokat állami, önkormányzati szervektől de az Uniótól és piaci szereplőktől is. Az adatigénylésekhez kapcsolódóan tizenhárom esetben bíróság előtt léptünk fel a nyilvánosság védelme érdekében. Annak érdekében, hogy az emberek valós képet kaphassanak az információszabadságot érintő, gyakran és hektikusan változó jogszabályokról, elemzéseket tettünk közzé az újabb és újabb jogszabály-módosításokról. 

Az átalakítás alatt álló Igazságügyi palota a Kossuth téren. Fotó: MNF

Adatigényléseink

2022-ben közel hetven adatigénylést nyújtottunk be különböző adatkezelőknek. A legtöbb adatigénylést központi államigazgatási szerveknek, minisztériumoknak küldtük. A kormány közpénzköltési gyakorlatának átláthatóvá tételén túl adatigényléssel próbáltuk kideríteni, hogy pontosan miről alkudozik a magyar kormány és az Európai Bizottság idén nyáron az EU feltételességi eljárást illetően. Adatigénylésünket a válaszadási határidő tologatását követően nem csak a magyar kormány, de az Európai Bizottság is elutasította.

Ezzel szemben válaszra sem méltatott minket a MOL Nyrt., így Hernádi Zsolt elnök decemberi nyilatkozatán túl egyelőre a nyilvánosság nem tudhat többet arról, hogy a cégtől mennyi pénzért vette meg a Magyar Állam a MOL korábbi székházat. Szintén a hallgatás mellett döntött a Miniszterelnökség, amikor az EU-s feltételességi eljárásról érdeklődve az probáltuk megtudni, hogy teljesültek-e a közbeszerzések értékelésére tett vállalások. 

Érdekes stratégiát választott az a huszonkét kórház, aminek idén nyáron adatigénylést küldtünk, hogy megtudjuk, milyen eljárási szabályok szerint, milyen szakmai kompetenciákat értékelve került sor a kórházigazgatók kinevezésére. Egy kivétellel az összes kórház szövegszerűen ugyanazt az általános, konkrétumok nélküli választ küldte nekünk, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság is adott. A magyar kórházak autonómiájának hiányát szépen megmutatja, hogy a kórházak még egy adatigénylést sem válaszolhatnak meg saját belátásuk szerint. 

Az év legrosszabb adatkezelője díjat valószínűleg a közpénz-felhasználás tervezéséért felelős Pénzügyminisztérium nyerné, ami két esetben is úgy hosszabbította meg a válaszadási határidőt, hogy a kilencven nap letelte után azokat az adatokat küldte vissza nekünk, amiket mi küldtünk meg magának a minisztériumnak, amikor megfogalmaztuk az adatigénylésünket. A trükkös megoldást a bíróságok nem értékelték.

A sok rossz tapasztalat mellett azonban ki kell emelnünk Ugodi Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét, aki nem csak gyorsan, de pontosan küldte meg nekünk a végrehajtási visszaélés gyanújába került bébi polgármester, Brunner Imre vagyonnyilatkozatát, valamint a bébi házak árverésére vonatkozó adatokat.

Pereink

2022-ben tizenhárom peres eljárásban léptünk fel titkolozó, nem válaszoló vagy mismásoló adatkezelőkkel szemben. A tizenhárom peres eljárás során huszonöt alkalommal mentünk tárgyalni, általában a Fővárosi Törvényszékre. Mivel egyetlen pert leszámítva mindent megnyertünk, az állami szerveknek az adatok kiadásán túl összesen 352 ezer forint perköltséget kellett fizetni úgy, hogy mi minden esetben a jogszabály szerinti legkevesebb kértük ügyvédi munkadíjként.

A legtöbb tárgyalási órát Orbán Viktor kormányfő és családjának római utazása kapcsán töltöttünk bíróságon. A sajtóból magyar Air Force One-ként már jól ismert repülő és a család költségeinek megismerése érdekében hat tárgyaláson vettünk részt, míg végül a Fővárosi Ítélőtábla úgy döntött, hogy az utazással kapcsolatos összes költséget megismerheti a nyilvánosság. A per nem csak az adatok megismerése, de az információszabadsággal kapcsolatos joggyakorlat szempontjából fontos lépés volt. Egyrészről a bíróságnak állást kellett foglalnia abban a kérdésben, hogy megismerhetőek-e akkor az adatok, ha az adatigénylés beérkezésekor nem, de a válaszadási határidőn belül már rendelkezésre állnak az adatok. Másrészről első alkalommal döntött a bíróság a Tromso-i Egyezmény 2020-as hatályba lépése óta az Egyezmény által hozott új szabályok alkalmazhatóságáról. A bíróság értelmezése szerint, ha az adatkezelő azért tagadja meg az adatigénylést, mert nincs az adat birtokában, erről részletesen tájékoztatnia kell az adatigénylőt, és ha ismert, akkor a valódi adatgazda megjelölésével.

Büszkék vagyunk arra, hogy pert nyertünk a Miniszterelnöki Kormányiroda ellen, amely arra hivatkozva tagadta meg a Bajnai-kormány 2009-es kormányüléseinek anyagainak kiadását, hogy az anyagok az Orbán-kormány döntéseinek megalapozását szolgálják. Mivel úgy gondoljuk, hogy a kormányzati munka megismerhetősége, értékelése, kutathatósága kiemelt társadalmi érdek, és a tíz évnél régebbi - “államtitoki” minősítéssel nem érintett - kormányzati dokumentációkat automatikusan nyilvánosságra lenne szükséges hozni, ezért folytatni fogjuk a kormányülések dokumentációjának átláthatóvá tételét. A per eredményeképpen megkapott adatokról pedig hamarosan be fogunk számolni. 

Szintén perben értük el, hogy a Pénzügyminisztérium kiadja az új székházának felújításával kapcsolatos szerződést. Egyelőre nem jogerősen nyertünk a Nemzeti Népegészségügyi Központ ellen a koronavírussal összefüggő fertőzöttségi és halálozási adatok, a Schadl-féle Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ellen a Kar által kötött szerződések megismerése érdekében.  Várjuk, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság mit lép a kórházigazgatók kinevezése ügyében azok után, hogy ellenük a bíróság meghagyást bocsátott ki, hiszen semmit nem válaszoltak a keresetünkre.

Pert vesztettünk a Belügyminisztérium ellen, aki nem volt hajlandó kiadni azt a tanulmányt, amit a Boston Consulting Group készített a kormánynak az egészségügy átalakításáról. A bíróság döntésével szemben alkotmányjogi panasszal fordultunk az Alkotmánybírósághoz, mivel úgy gondoljuk, hogy nagyobb társadalmi érdek fűződik a tanulmány nyilvánosságához, mint a kormányzati munka zavartalan működéséhez, azaz a döntéselőkészítő adatok védelméhez.

Jogszabályok véleményezése 

Az adatigénylések írása, adatok elemzése és a pereskedés mellett igyekeztük tájékoztatni a nyilvánosságot a legfrissebb jogszabályi változásokról. Ennek keretében élőben követtük végig, ahogy a Tromso-i Egyezmény hatályba lép Magyarországon és az Európa Tanács felállítja azt a nemzetközi szakértői testületet, ami értékelni fogja, hogy a tagállamok mit tesznek az információszabadságért. Nyáron felhívtuk a figyelmet, hogy az értékelési munkát hamarosan megkezdő testületbe a magyar kormány bármilyen nyilvános eljárás lefolytatása nélkül a NAIH elnökét, Péterfalvi Attilát csempészte be szakértőnek. 

Az év második felében a legtöbb véleményezési munkát az EU-s feltételességi eljárás keretében elfogadott jogszabályok elemzésével töltöttük, ahol volt, hogy kéthetente változó újabb és újabb módosításokról formáltunk véleményt. A jogszabály-változások többsége nyilvánosság-pártinak tekinthető, hiszen a jövőben kevesebb esetben kérhető az adatigénylőktől pénz, a perek elvileg gyorsabbak lesznek, és létrejön egy központi adattár az állami szerződések adataival, noha a lehetségesnél jóval szűkebb tartalommal. Mivel azonban még így is számos problémás pontja van nem csak a jogszabálynak, de az adatkezelők gyakorlatának is, 2023-ban sem fogunk tétlenül ülni, ha a magyar információszabadság védelméről van szó. 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort adományoddal!