Több mint három éve fordultunk a Miniszterelnöki Kormányirodához, hogy megkaphassuk Bajnai-kormány néhány kormányülésének összefoglalóját. A Rogán Antal irányítása alatt álló Kormányiroda megtagadta az adatok kiadását, ezért pereltünk. A pert a Kúria előtt is megnyertük, de mégsem kaptuk meg az összes adatot. Ezért végrehajtást indítottunk, amire válaszul a Kormányiroda jogszabályt módosított és beperelte a K-Monitort. 

A kormányzati döntéshozatal átláthatósága

A kormányzati döntéshozatal átláthatósága egy demokratikus társadalom működése szempontjából kiemelt jelentőségű. A kormányzati döntéshozatalt megismerve a polgárok képet kaphatnak arról, hogy a kormány milyen szempontok alapján, milyen érdekek figyelembe vételével hoz döntést a polgárok életét meghatározó ügyekben. Ezért a kormányzati szervezetrendszert és a döntéshozatal főbb kereteit mindig is törvénynek lenne szükséges rendezni. A kormányzati döntéshozatal dokumentálásán a rendszerváltás óta sokszor változtattak a politikusok.

Az Alkotmánybíróság már 2006-ban, a 32/2006. (VII. 13.) AB határozatban fogalkozott a kormáyzati döntések átláthatóságával. Akkor az AB megállapította, hogy a Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét. Az Alkotmánybíróság leszögezte:

“A magyar alkotmányos rendszerben a kormány egyrészt politikai, kormányzati szerepet tölt be, másrészt a közigazgatás központi szerve. Ülésein – mindkét funkciójából adódóan – az ország életét nagyban befolyásoló közhatalmi, politikai döntések születnek. Egy demokratikus jogállamban a polgároknak joguk van arra, hogy az életükre alapvetően kiható döntéseket, az azokat alátámasztó indokokat és a döntéshozatalban részt vevők szakmai álláspontjait (esetleges ellenvéleményeiket) – akár késleltetetten is – megismerjék. A kormányüléseken elhangzottak lejegyzéséről való döntés ezért egyszersmind a közérdekű információk rögzítéséről szóló döntés és a későbbi kutathatóság előfeltétele.”

Bár az Alkotmánybíróság egyértelműen a kormányzati döntéshozatal átláthatósága mellett foglalt állást, azt is kimondta tehát, hogy nem alkotmányellenes, ha a kormányzati döntéshozatal megismerhetősége nem feltétlenül azonnal, valós időben, hanem csak késleltetve biztosított. A késleltetett nyilvánosság célja, hogy

“(...) a kormány tagjai szabadon és részletekbe menően vitázhassanak az egyes előterjesztésekről és az ülésen felmerülő politikai, gazdasági, társadalmi kérdésekről. (...) mellett, az ország életét befolyásoló fontos politikai és gazdasági döntések későbbi végrehajtását gyakran lehetetlenné tenné, ha a kormányülésen megtárgyalandó tervezett lépések a döntéshozatal előtt nyilvánosságot kapnának. Annak is lehet méltányolható indoka, ha a kormány egy korábbi ülésén elfogadott döntés nyilvánosságra hozatalát későbbi időpontra halasztja, elkerülendő, hogy a tervezett intézkedések bevezetése előtt meghiúsuljon a kormányzati politika végrehajtása. Végül, a nyilvánosságnak a kormányülésről való kizárása elősegítheti, hogy az ülésen elhangzó felszólalások ne váljanak kortesbeszéddé, azaz ne a választópolgárok számára közvetítsenek politikai üzeneteket.”

A közérdekű adatok megismerhetősége, a kormányzati munka kutathatósága érdekében tehát az Alkotmánybíróság szerint a kormányzati munkát megfelelően dokumentálni kell, a dokumentáció szabályait pedig törvényben, azaz az Országgyűlés által elfogadott jogszabályban kell rendezni. A megismerhetőség pontos idejét azonban az Alkotmánybíróság nem határozta meg, alkotmányosan elfogadhatónak tartotta, hogy az adatok nem ismerhetők meg azonnal.

Fontos megemlíteni, hogy a kormányülések dokumentációja 2010-et követően sokat romlott. Az Eötvös Károly Intézet részletesen foglalkozott a kérdéssel annak kapcsán, hogy az Orbán kormány több lépésben megszüntette, hogy a kormányülésekről hangfelvételeket kelljen készíteni.

Per a kormány üléseinek megismerhetőségéért 

Átláthatóságért küzdő civil szervezetként olyan precedenst szerettünk volna teremteni, ami segíti, hogy bírósági döntések révén kialakuljon a kormányzati döntéshozatal megismerhetőségének gyakorlata, tehát legalább a minimumról, a kormányülések összefoglalóiból tájékozódhasson a nyilvánosság.

Mivel elfogadtuk, hogy a kormányzati döntéshozatal részletei sok esetben csak késleltetetten ismerhetők meg, egy jó precedens kialakítása érdekében olyan időszakra nézve igényeltük adatokat, amelyek esetében már hosszabb idő eltelt. Ezért 2022 januárjában több mint tíz évvel ezelőtti dokumentumokat igényeltünk dokumentáció őrzésért felelős Miniszterelnöki Kormányirodától. 

A Kormányiroda megtagadta a Bajnai-kormány kért, 2009. októberi üléseinek összefoglalóinak kiadását, azzal az indokkkal, hogy a Kormányiroda csak őrzi a dokumentációt, de nem minősül adatkezelőnek. A megtagadási okot sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem fogadta el. Végül a Kúria 2023 nyarán kimondta, hogy 

“a kormány üléseinek időpontjai és a kormány üléseiről készített emlékeztetők és mellékletei közérdekű adatnak minősülnek. Az ezekre vonatkozó adatok tárolásával, őrzésével megbízott szervezet ezen adatok vonatkozásában adatkezelőnek minősül. Amennyiben ezeket az adatokat arra jogosult személy, vagy szervezet a jogszabályok által meghatározott rendben nem titkosította, vagy nem tette minősített adattá, ezeket az adatokat kérelemre ki kell adni.” (Kúria, IV.Pfv.20.112/2023/5.)

Megszületett tehát az a precedensképes határozat, ami miatt az adatigénylést benyújtottuk.

Végrehajtási eljárás a Kormány ellen

A Kúria döntését követően a Kormányiroda megküldte nekünk a kormányülések összefoglalóit, azonban az összefoglalók mellékleteinek kiadását megtagadta. 

Hiába hivatkoztunk arra, hogy a Kúria döntése szerint a mellékleteket is ki kell adni, a Kormányiroda a per lezárultát követően azzal az állítással jött elő, hogy a mellékletek nem is léteznek. 

A Kormányiroda álláspontját nem fogadtuk el. Egyrészt azért, mert a mellékletek hiányáról a perben semmit nem állítottak.  Először a Kúria döntését követően jöttek elő ezzel az érvvel. Másrészt azért, mert a mellékletek létezését maga törvény írja elő. A mellékletek olyan dokumentumok, amiket a törvény szerint kötelezően meg kell őrizni. Így meg kell őrizni a kormányülést kisérő előterjesztéseket, a döntéshozatalhoz használt jelentéseket, a kormányrendeleteket, kormányhatározatokat, egyéb dokumentumokat.

Mivel a Kormányiroda a Kúria döntése ellenére nem küldte meg a kormányülések mellékleteit, az egyetlen lehetséges további jogi lehetőséggel éltünk: 2023 nyarán végrehajtást indítottuk a kormány ellen. 

A bíróság kérelmünknek megfelelően elrendelte a végrehajtást, az ügy pedig egy helyettesként eljáró végrehajtóhoz került. A helyettes végrehajtó azért jár el helyettesként az ügyünkben, mert az ügyben eredetileg illetékes Majorosi Eszter önálló bírósági végrehajtó irodája a Schadl-ügyben érintett, az iroda pedig jelenleg nem végez végrehajtói szolgálatot.

Amikor a kormány perli az adatigénylőt

Miután a végrehajtás rendben megindult, 2024 tavaszán váratlanul keresetlevelet kaptunk a bíróságtól: a Miniszterelnöki Kormányiroda a K-Monitor ellen indított pert, a végrehajtás megszüntetése iránt. A minisztérium tehát olyannyira kitartott amellett, hogy nem léteztek a törvény által előírt mellékletek, hogy a végrehajtás megszüntetése érdekében az adatigénylőt perelte be. Így lettünk alperesek a saját ügyünben, és így voltunk kénytelenek védekezni egy olyan ügyben, amit eredetileg mi indítottunk. 

Amíg az ellenünk indított per tartott, a végrehajtási eljárást felfüggesztették, így leállt az egész eljárás, amit akkor közel két éve indítottunk az átláthatóságért. 

Végül a végrehajtási perben sem fogadták a Kormányiroda érveit: a pert ismét első-, majd másodfokon is megnyertük 2024 októberében. 

A végrehajtási per lezárultát követően, három évvel az adatigénylés benyújtását követően tehát tovább folytatódik majd a végrehajtási eljárás a kormányülések mellékleteiért. 

Időhúzás és jogszabály-módosítás

Hogy a végrehajtás folytatása praktikusan mit jelent majd, például házhoz megy-e majd a bírósági végrehajtó a minisztériumba, hogy felkutassa a mellékletek őrzési helyét, nem lehet tudni. Két dolog azonban biztos. 

A Kormány a K-Monitor beperlésével tudatosan húzta az időt, azok után, hogy már három bírói fórumon egymással egyezően mondták ki, hogy az adatokat ki kell adni. 

Az is látható, hogy amíg mi a végrehajtási eljárással foglalkoztunk, a Kormány sem maradt tétlen. A kormány 2023 év végén törvénymódosítást nyújtott be “a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosítása” címen. A salátatörvénybe rejtett nyilvánosság-korlátozó módosítás több másik sikeres adatperre válaszként értékelhető. 

A 2024 tavaszától hatályba lépő módosítás értelmében már nem 10, hanem akár 20 évig is elzárhatók a nyilvánosságtól a kormányzati döntéshozatal adatai. A kormányzati döntéshozatali adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről és a megismerés módjáról - a közérdek mérlegelésével - a Kormányiroda közigazgatási államtitkára dönt majd, szükség szerint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter véleményének kikérésével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bár a Kúria döntése értelmében jár nekünk a Bajnai-kormány üléseinek dokumentációja, ha most újra beadnánk az adatigénylést, a Kormány a jogszabálymódosításra hivatkozva könnyen megtagadhatná ugyanazon adatok kiadását, hiszen 20 év még nem telt Bajnai Gordon kormányzása óta.

Összegezve a 2022 januárja tartó eljárást: A Kormány a pereskedést időhúzás céljából használta, hogy késleltesse a kormányülések összefoglalóinak megismerhetőségét. Miután a Kormány teljes mértékben elvesztette a pert, csak részben tett eleget a bíróság döntésének. Helyette inkább a nyilvánosság érdekében fellépő adatigénylő ellen indított idő-, és költségigényes peres eljárást. Így a civil szervezetnek nem csak az adatok nyilvánosságának kikényszerítésével, de az ellene indított eljárással is foglalkoznia kellett. A leglesújtóbb azonban a törvényalkotás visszaélésszerű használata ilyen esetekben, amikor a Kormány végül jogszabályok átírásával válaszol, ha a bíróságok a nyilvánosságra hozatal mellett döntenek. 

A K-Monitor közhasznú egyesületként 2007 óta küzd a közpénzek átlátható felhasználásért. A munkát továbbra is folytatjuk annak érdekében, hogy a magyar emberek megismerhessék az életüket meghatározó döntések meghozatalának körülményeit.