Tavaly augusztusban fordultunk közérdekű adatigényléssel a Pénzügyminisztériumhoz, hogy megtudjuk, a minisztérium milyen támogatási szerződéseket kötött új központjának kialakítására a tulajdonában álló PM-TÉR6 Nonprofit Kft. nevű projektcéggel. Arra voltunk kíváncsiak, mennyibe kerül az adófizetőknek a Mátyás-templom szomszédságában lévő, Szentháromság tér 6. szám alatti épülettömb felújítása. Varga Mihály minisztériumával korábban is meggyűlik a bajunk, lévén rendszeresen kihasználnak minden lehetőséget az adatok visszatartására. Ez szerintünk elfogadhatatlan, így miután az adatigénylésre valódi választ nem kaptunk, pert indítottunk, amit első fokon meg is nyertünk.
Képkivágás egy Földes András újságíró által 2021. októberében készített légifelvételből. A képen alul jól látszik, milyen léptékű építkezés zajlik a Várnegyedben. A "renováció" valójában a teljes épülettömb kibelezését és átépítését jelenti. A modern belső rész a látványterveken is látható.
A minisztériumi beruházás nem a Nemzeti Hauszmann Program része, de fontos eleme az Orbán-kormányok Várnegyedet érintő beruházásainak. A műemléki épület "eredeti állapotának visszaállítása" lényegében a Fellner Sándor 1903-as tervei alapján történő műemléki homlokzat- és tetőrekonstrukciót és emögött a minisztériumi apparátus számára korszerű irodai munkakörülményeket biztosító belső tér kialakítását jelenti. Az épület az átépítés előtt a historizáló díszek nélkül, de jó állapotban állt. Évtizedekig a Műszaki Egyetem kollégiumaként használták, az 1956-os forradalom kirobbanásához vezető diákmozgalom egyik bölcsője volt. Klubja 1968 után a budapesti beat- és diákélet legendás centrumának számított. A Pénzügyminisztérium költöztetéséről (más minisztériumokkal együtt) 2015-ben született döntés, 2018-ban pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány az építkezést. Ez lehetetlenné tette, hogy a beruházásba az I. kerületi önkormányzat érdemben beleszóljon.
A beruházásról nyilvános költségbecslés nem született. A beruházás költségeiről a sorra megjelenő közbeszerzési dokumentumokból lehetett tájékozódni. A legnagyobb tételt ezek közül a bontás és az építkezés teszi ki, mindkettőt a Tiborcz István üzlettársának, Paár Attilának az érdekeltségébe tartozó, más várbeli beruházásokon is dolgozó WHB és a Varga Mihály pénzügyminiszter volt szobatársának érdekeltségébe tartozó Garage Ingatlanfejlesztő konzorciuma nyerte el. A Népszava számítása szerint az eddigi eljárásokban már 66,3 milliárdot fizettek ki. A projektet számos kritika érte: sokak szerint súlyosan pazarló ekkora összeget elkölteni egy olyan irodaépületre, amely drágább, mint a piaci Magyar Telekom új székháza, de benne negyedannyi irodista dolgozhat, miközben maga a költözés sem volt szükségszerű. Az épület elhelyezkedése miatt sokan problémásnak tartják közlekedési, parkolási szempontból, hogy az iroda a turisták által látogatott Várnegyed szívébe épült, illetve felvetették, nem okozza-e a műemléki értékek sérelmét a modern részek kialakítása. A beruházás 2023 végén zárulhat.
Pedig nem kérdeztünk nehezet
Mivel a Pénzügyminisztérium közfeladatot ellátó szerv, az információszabadságról szóló törvény szerint bizonyos szerződéses adatokat önmagától közzé kell tennie honlapján. A Pénzügyminisztérium is így tett, amikor táblázatos formában közzétette az általa kötött szerződések listáját. Ebből a listából derül ki, hogy mekkora összeggel támogatta a Szentháromság téri beruházással összefüggésben a PM saját projektcégét, a PM-TÉR6 Nonprofit Kft.-t. A lista alapján látható, hogy a kérdéses ingatlan "rekonstrukciójára" két támogatási szerződést is kötöttek, 13,8 illetve 72,5 milliárd Ft értékben (4., 5.). A táblázat emellett tartalmazza a projektcég működésére 2021-ben juttatott 324,5 millió Ft-os támogatást is (3.), ami a beruházás szempontjából számunkra nem releváns.
A közzétételi lista adataiból úgy tűnt, az építkezés költségei túlléphetik a sajtóban megjelent összeget. Szerettünk volna azonban tisztán látni a két szerződés viszonyáról: vajon két külön szerződésről és összesen 86,3 milliárdról van-e szó, vagy a Módosított szerződés és az Új szerződés nem jelent két különböző támogatást. A táblázatra hivatkozással írtunk a minisztériumnak és kértük a konkrét szerződések kiadását azok módosításaival.
A járvány miatt várni kellett
A kormány által elrendelt veszélyhelyzeti szabályokra hivatkozással a minisztérium kétszer is meghosszabbította az adatigénylés teljesítésére vonatkozó határidőt, így összesen 90 napot kellett várunk arra, hogy érdemben választ kapjunk. Erre a minisztériumnak azért volt lehetősége, mert az Alkotmánybíróság 15/2021. (V. 13.) AB határozatában alkotmányosnak találta, hogy akár három hónapig is várni kelljen közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalára. A járványügyi védekezéssal kapcsolat intézkedések tavaszi megszüntetése ellenére ez a szabály a mai napig érvényben van, és ezzel az állami szervek rendszeresen élnek is.
A másodjára meghosszabbított határidő 2021. október 31-én járt le - válasz nélkül. Végül külön kérésünkre határidőn túl, november 12-én válaszolt a minisztérium. Legnagyobb meglepetésünkre nem szerződéseket kaptunk, hanem csak egy egymondatos tájékoztatást:
“A PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. között a Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanrekonstrukció megvalósítása tárgyában kötött szerződésekre vonatkozó adatok nyilvánosan elérhetőek.”
Hogy milyen nyilvános forrásról van szó, a minisztérium nem jelölte meg válaszában.
Nem hagytuk annyiban!
Mivel a szerződéseket nem kaptuk meg - annak semmilyen nyomát nem találtuk a minisztérium honlapján -, pert indítottunk a Fővárosi Törvényszéken. A vita lényegében arról szólt, hogy a minisztérium honlapján közzétett pár szerződéses adat közzétételével, amire hivatkozással kértük a szerződéseket, eleget tett-e a minisztérium az adatigénylésnek.
A bíróság szerint is nekünk volt igazunk! Mivel a minisztérium nem indokolta meg, hogy miért nem adta ki a konkrét szerződéseket, az első fokon eljáró törvényszék április 26-án kötelezte a PM-et, hogy a milliárdos összegű szerződéseket küldje meg a K-Monitornak. Az ítélet nem jogerős, a minisztérium még fellebbezhet az ítélet ellen, tovább halasztva a tavaly augusztusban feltett kérdés megválaszolását.
A perben a K-Monitor munkatársát, az adatigénylést benyújtó Merényi Miklóst Molnár Noémi ügyvéd képviselte.
Támogatóinknak köszönhetően tudunk perre menni a titkolózó állami szervekkel. Ha fontosnak tartod a munkánkat, add nekünk az 1%-od!
Címkék: budapest per pénzügyminisztérium adatigénylés
3 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Rodney_2 2022.04.28. 02:52:18
Fidesz bérszámfejtés 2022.04.28. 22:26:38
Lehetnék én is 2022.04.29. 15:58:15
De miért is adjam nektek?
Leírtatok ide 10.000 karaktert a kekekckedésetekről. A végén nem tudtam meg belőle, hogy akkor olcsó vagy drága az épület.
Az meg külön kérdés, hogy olcsónak vagy drágának kellene-e lenni az épületnek