háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (4) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (89) adatok (99) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (6) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (245) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (12) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (14) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (4) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (3) Corvinus Zrt. (1) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (19) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (68) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (4) esettanulmány (2) észtország (1) eu (79) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (18) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (25) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) helyi demokrácia a gyakorlatban (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (85) információszabadság (75) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (5) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (7) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (52) jogállamiság (13) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (27) kampányfinanszírozás (44) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (4) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (3) közösértékeink (2) közpénz (38) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (72) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (89) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mesterséges intelligencia (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (6) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (14) naih (1) NAV (4) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (20) nyitott önkormányzat (2) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (71) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (17) partimap (8) pártok (10) pénzmosás (4) pénzügyminisztérium (7) per (19) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (44) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtóadatbázis (1) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (3) tasz (14) tényleges tulajdonos (1) tényleges tulajdonosi nyilvántartás (1) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) UBO (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (28) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (12) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Részvételi költségvetés: Hogyan döntöttek a budapesti polgárok?

MerényiM // 2021.08.25.

Címkék: budapest demokrácia részvétel

A héten egy érdekes kísérlet zárult le a Fővárosban. A városvezetés egymilliárd forintot különített el a költségvetéséből olyan fejlesztésekre, amelyeket állampolgárok kezdeményeztek és a beérkező ötletek közül több körben a hivatal és egy állampolgári tanács szűrése után lakossági közönségszavazással választottak ki. A következőkben bemutatjuk, hogy zajlott a hazánkban méreteit tekintve kiemelkedő fővárosi folyamat, mire szavaztak a lakosok és néhány szempontot is megfogalmazunk a folytatáshoz.

 

nevtelen_terv_21.png

 

A részvételi költségvetés népszerűsítésén civil szervezetünk, a K-Monitor is dolgozott: szakmai anyagokat adtunk ki és értékeltük is a lezajlott eljárásokat. A fővárosi folyamat tervezésében-lebonyolításában ugyanakkor nem vettünk részt.

Érdekel a téma? Csatlakozz a Részvételi Költségvetés - Magyarország kibeszélő csoportunkhoz, és olvass többet blogunkon a közösségi részvételről a #részvétel címke alatt.

 

A Fővárosi Önkormányzatot kétségtelenül súlyosan érintő elvonások és késleltetett kifizetések ellenére, a COVID-járvány közepette az eredményhirdetéssel lezárult a budapesti részvételi költségvetés első ciklusa - jöhet a megvalósítás. Egy olyan, világszerte egyre elterjedtebb eljárásról van szó, melyben a helyi lakosok a költségvetés egy részéről döntenek: projekteket terjesztenek elő, azokat megvitatják és egyeztetik a hivatallal, végül pedig szavaznak róluk, hogy a legnépszerűbbeket az önkormányzat megvalósítsa. Budapest új városvezetése leginkább Párizsról vett példát, amikor 2020-ban elindította a saját eljárása kidolgozását. 

197660893_4338655596155277_1178213704874902632_n.jpgA budapesti részvételi költségvetést egy olyan kísérletként érdemes elgondolni, ahol az elmúlt 30 évben a fejlesztésekről nagyjából mindig kézivezérléssel döntő helyi politika azt mondta a lakosoknak: tiétek a pálya, ebből az összegből csináljatok, amit akartok! Az tehát, hogy pontosan mi történt az ötletgyűjtés, a hivatal-lakosság ping-pong és végül a szavazás idején, sokkal izgalmasabb, mint az, hogy végül pontosan mire mennyit fordítottak a lakossági szavazatok alapján. A politika "háta mögötti" mozgolódás még a (sokszor mesterségesen gerjesztett) bizalmatlanság ellenére is bíztató eredménnyel zárult: tucatnyi olyan lakossági kezdeményezés futott párhuzamosan, akik egyrészt megszerveződtek és aktívan kampányoltak egy számukra fontos ügy mellett, másrészt megértették az önkormányzat működési logikáját és olyan ötlettel álltak elő, ami ténylegesen népszerű és megvalósítható. Ezt a párbeszédet kell szélesebb körre kiterjeszteni és elmélyíteni: ezekből a - sokszor civil szervezetek által felkarolt - kezdeményezésekből jön létre egy valóban részvételi városkormányzás.

 

A folyamatot a Főváros Nyitott Budapest osztálya koordinálta, hozzájuk tartoznak más, magyar szinten kiemelhető részvételi kezdeményezések is, mint a budapesti polgári kezdeményezés, egyes online társadalmasítások vagy a civil kapcsolatok. A folyamat 2020 második felében az ötletgyűjtéssel indult: online és papíron közel 700 ötletet küldtek be a lakók. Ezek először a Főváros 10 hivatali osztályára kerültek, ahol technikai-jogi és tartalmi értékelésnek vetették őket alá (megvalósítható-e? Fővárosi kompetenica-e? nincs-e hasonló futó projekt? belefér-e a költségvetésbe? stb.), illetve a hasonló tartalmú ötletek összevonásra kerültek. A szavazólapra felkerülő ötleteket azonban nem a Hivatal, hanem egy sokszínű, a város lakosságára nézve reprezentatív állampolgári tanács alakította ki értékeléssel és két napos, facilitált fórummal - így lett 142 befogadottból 53 szavazható projekt.

Az így már áttekinthető, beárazott projektlistán az ötletek három kategóriában versengtek. Ezeket zsebekként kell elképzelni: a szavazatarány alapján az ötletek sorrendbe rendeződnek, és a zsebben lévő összeg erejéig kerülnek megvalósításra. A Zöld Budapest a Főváros zöldfelületeinek bővítését, fejlesztését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a környezeti fenntarthatóságot elősegítő ötletekre összesen 250 millió Ft-ot irányzott elő. A Gondoskodó Budapest a társadalmi szolidaritást elősegítő vagy közösségfejlesztő javaslatokra (közte: rendezvények) szintén 250 millió Ft-ot tartalmazott, míg az Egész Budapest legalább 3 kerület lakosságát érintő, nagyobb volumenű, legfeljebb 250 millió Ft bekerülésű ötleteire 500 millió Ft-ot jutott. Július 31-ig összesen 13.334 felnőtt budapesti polgár szavazott (döntően a weboldalon keresztül), az ő döntésük eredményeként állt elő a győztes projektek listája. Ezeket a költségvetésből szeptembertől kezdődően fogják megvalósítani, bevonva az ötletgazdákat, és ahol indokolt, a helyi lakosságot.

EGÉSZ BUDAPEST (500 MFt)
GONDOSKODÓ BUDAPEST (250 MFt)
ZÖLD BUDAPEST (250 MFt)
Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központ (250 MFt)
2054 szavazat
Üres lakások felújítása és bérbeadása hajléktalansággal küzdőknek (50 MFt)
- civil szervezet bevonásával
3902 szavazat
Városi erdők (50 MFt) - 330 parkfa elültetése, 3 év gondozással
1518 szavazat
„Budapest Peremén” rehabilitációs otthon (250 MFt)
1874 szavazat
Példamutató közvécék (50 MFt) - magasabb komfortszint, elektronikus fizetés
3614 szavazat
Kerékpártámaszok létesítése városszerte (50 MFt)
1142 szavazat
Megfizethető lakhatási lehetőség teremtése
1749 szavazat
Állatterápiás programok idősotthonokban (25 MFt)
1251 szavazat
Több ivókutat a városba (50 MFt) - 25 ivókút fér bele a büdzsébe
1078 szavazat
Kevesebb eldobott szemét
1658 szavazat
Közösségi tér létrehozása mozgássérülteknek és épeknek - pétanque
(50 MFt), 978 szavazat
Közösségi funkciók a Szent István parkban - kosárlabdapálya, megközelíthetőség (50 MFt)
1052 szavazat
Fák ültetése a Rákóczi útra
1410 szavazat
Ülőfelületek a Duna-parti rézsűn - grillezés, közösségi tér a VALYI Kifolyó projektje mintájára, (15 MFt)
 905 szavazat
Zöldebb és élhetőbb Mester utca (50 MFt) - esőkert közösségi fenntartással
924 szavazat
Népliget megújítása
1181 szavazat
Ingyenes sportolási lehetőség biztosítása (6 MFt) - közparkokban tartott edzések
710 szavazat
Meglévő busz- és villamosmegállók körbefuttatása növényekkel 884 szavazat
Veszélyes kerékpárút szakaszok kivilágítása
546 szavazat
Gyalogosátkelő az Astoriánál - Rákóczi út Blaha felüli részén, (20 MFt)
 647 szavazat
Zsebparkok létrehozása a városban 860 szavazat
Legyenek közérthetőek a hivatali levelek, dokumentumok 512 szavazat
Legyen gyalogosátkelőhely a Kerepesi úton a buszpályaudvar és az Árkád között 341 szavazat
Faültetés a Nagy Lajos király útján 840 szavazat
Mozgólépcsők aluljárókba
455 szavazat
Legális graffitifal létrehozása
(5 MFt), 330 szavazat
„Andrássy úti fordított Rambla” - kísérleti forgalomcsillapítás 730 szavazat
Gyalogosátkelők biztonságosabbá tétele
400 szavazat
Fővárosi diákszervezet létrehozása
231 szavazat
Közösségi kertek és komposztáló létrehozása
603 szavazat
Rehabilitációs központ ráktúlélőknek és időseknek
304 szavazat
Kísérleti okospad közösségi közlekedési megállóba
184 szavazat
Fák ültetése forgalmas újbudai utak mellé
525 szavazat
Önkéntes csoportos szemétszedések támogatása
279 szavazat
Nemzetközi Roma Nap ismertebbé tétele és szervezésének támogatása
140 szavazat
Bokrok telepítése fű helyett a zöldsávokba
407 szavazat
Budapest Földhajó - ökoépítészeti és fenntarthatósági központ
276 szavazat
Kerékpáros / gördeszkás akrobatapálya létesítése Óbudán
109 szavazat
A Rottenbiller utca zöldítése az úttest és a járda között
397 szavazat
Sportinfrastruktúra fejlesztése a Margitszigeten
228 szavazat
Maradványösszeg (tartalék): 29 MFt 
Közösségi komposztálók létesítése közparkokban, zöld területeken
396 szavazat
Napelemes lámpák telepítése rosszul bevilágított közterületekre 210 szavazat
 
Zuglói permakultúrás közösségi kert 384 szavazat
Mozgásérzékelős okos közvilágítás kiépítése kísérleti jelleggel 206 szavazat
 
A Gőtés-tó revitalizációja 281 szavazat
Közösségi kert a VIII. kerületi Kőris utcában 261 szavazat
Zöldsávok fejlesztése a XI. kerületben 260 szavazat
Fluoreszkáló anyaggal bevont útburkolat tesztje 228 szavazat
Közösségi kert Zuglóban 214 szavazat
Csepeli közösségi kert létrehozása 136 szavazat
Közösségi parkgondozás 132 szavazat
Közösségi kertek Kaszásdűlőn 50 szavazat
Hollós Korvin Lajos utcától délre eső fővárosi terület legyen rendezett park 40 szavazat
 A szavazás eredménye - további részletek a nyertes projektekről az Énbudapestem.hu-n

 

Gyakran Ismételt Kételyek

A folyamat konstruktív légkörben zajlott, de voltak kritikák is.  A kormánymédia többek között azt hozta elő, hogy miközben az elvonásokra hivatkozva hulladékgyűjtő edényeket szereltek le városszerte, megjelent egy szemeteléssel kapcsolatos ötlet is. "Képmutatás!" Fontos azonban látni, hogy a kiírás az új, innovatív fejlesztéseket célozta, a napi működéssel kapcsolatos, a közszolgáltatások ellátására vonatkozó igényeket az éves költségvetés és nem a részvételi költségvetés tudja kielégíteni. A szóban forgó ötlet is szemléletformáló kampányt és újfajta hulladékgyűjtők fejlesztését tartalmazta, vagyis nem a normál feladatellátást: erre ugyanis nem lehet az egyszeri pénzösszegből költeni, hiszen ezt évről évre be kellene tervezni a működési kiadások közé. Miközben a létrejött fejlesztések némi fenntartási költséget okozni fognak (ezeket az önkormányzat beépíti a jövő évi költségvetésébe), jelenlegi formában a részvételi folyamat nem tud olyan igényeket kielégíteni, amelyek a közszolgáltatások általános léptékét javítanák (több busz, több közteres, több kuka) - ilyet azonban nem is ígér. Ezekkel a megkeresésekkel a közszolgáltatóhoz kell fordulni, illetve a jogalkotónál kopogtatni, akik ezen közfeladatokra a költségvetésben megállapítják az önkormányzatoknak jutó (általában szűkmarkú) normatívát.

faultetes-copy-1280x640.jpgKritikaként vetődött fel, hogy miért olyan drága egy ötlet megvalósítása, amennyit a Hivatal becsült. A lakosok - és az állampolgári tanács tagjai - igen konzervatív módon gazdálkodnak a "költségvetésükkel": nem látványberuházásokat, hanem kicsi de nagy hatású projekteket szeretnének. A város fejlesztése viszont drága mulatság: egy talajkapcsolatos fát úgy elültetni, hogy az évtizedekig árnyékot adjon az utcádban nem annyiba kerül, mint otthon a kertbe vásárolni egy csemetét a faiskolából. A Hivatal és a lakosság párbeszédében sokszor előjött, miért olyan magas a becsült összeg - ez azonban sajnos megkerülhetetlen, főleg ha a jogszabályok által kötött önkormányzat a megvalósító. Ennek tájékoztatással és a párbeszéd erősítésével lehet elejét venni.

Gyakori kritika, hogy miért "csak" egymilliárdról rendelkezhetett a lakosság, amikor a Főváros költségvetésében több száz milliárdos főösszeg szerepel. Miközben egy érett, népszerű folyamatba valóban érdemes lehet több pénzt tenni, azt látni kell, hogy ez a hatalmas összeg csak csekély részben tartalmaz szabadon felhasználható fejlesztési forrásokat: nagy része kötött felhasználású pályázati pénz vagy törvényben előírt, ellátandó feladatok ellenértéke - tömegközlekedés, intézmények fenntartása - innen tehát nem lehet elvenni. Ha a szűkös "szabad" forrásokat vesszük alapul (néhány tíz milliárdra becsülhető), akkor valószínűleg kevesen bírálnák, hogy hosszú évek óta halogatott, már előkészített infrastruktúra-beruházásokra megy inkább a pénz. Bőven lenne mire költeni, ráadásul sok probléma van, ami a lakosok számára nem érzékelhető. Megfontolandó volna a források bővítése közösségi finanszírozási kampányok indításával (pl. 1+1 forintos alapon).

Végül akik szkeptikusan az állampolgárok bevonásával ("nem értenek hozzá, nem várostervezők!"), azt mondják: "ennyit sem szabadna a lakosokra bízni". Az elmúlt egy év rácáfolt a kételkedőkre: látványos de értelmetlen szabadidős projektek helyett láthatóan az alulfinanszírozott, de súlyos szociális problémák kezelésére juttattak többletforrást a lakosok - olyasmire, ahonnan az állam és az önkormányzatok döntéshozói inkább elvenni szoktak. A problémaérzékenység mellett feltűnő, hogy a költséghatékony, innovatív elképzelések domináltak, amelyek ráadásul többnyire összhangban voltak a Főváros különböző terveivel, stratégiáival. Ez persze nem véletlen: lakosok és Hivatal párbeszédéről, és nem hirtelen jött ötletekről van szó. Támpontokat ugyan már az első év is adott, de néhány év múlva világosabban fogjuk látni, melyek azok a típusú fejlesztések, amelyekbe érdemes így bevonni a lakosságot, ahol így születik jobb döntés.

 

Tanulságok és megoldandó feladatok

A Fővárosban jelenleg is zajlik a lezárult ciklus kiértékelése és az ötletgyűjtéssel októberben rajtoló új ciklus előkészítése. A következőkben felvetett néhány téma a döntéshozók számára is ismert, ezért ezeket nem kéretlen jótanácsként közöljük, inkább kihangosított tapasztalatként más lebonyolítók számára.

 

1. A kétszintű önkormányzatiság kérdése - Megoldatlan, de nem feltétlenül romboló ellentmondás, hogyan működhetnek együtt a városi és a kerületi részvételi költségvetések. A Főváros döntése az volt, hogy lokális, lényegében kerületi hatáskörbe tartozó fejlesztéseket is hajlandó támogatni a kerületekkel együttműködésben (ilyesmire korábban is volt példa, a TÉR_KÖZ). Más kérdés, hogy a hangsúlyozottan lokális projektek nem igazán voltak sikeresek, míg azok, ahol a helyszín később kerül meghatározásra, befutottak. 

Párizsban vagy Varsóban, kevésbé önálló kerületek mellett a városi szint sokkal dominánsabb, kezdeményező szerepet visz, a kerületek pedig végrehajtók egy közös folyamatban - máshol, például Prágában organikusan különböző kerületi folyamatok léteznek. Mivel már kb. féltucat kerület is belekezdett a részvételi költségvetésbe, előállhatnak anomáliák, párhuzamos projektek, ezért valamiféle koordináció és tartalmi elhatárolás idővel szükségszerűvé válhat. Dilemma a Főváros számára, hogy nagyobb, egyúttal elvontabb városi szintű (esetleg tematikus) projektek felé tolja-e el a hangsúlyt ("innovatív ötletverseny" - lásd Kolozsvár), vagy törekedjen akár kerületi szintre lebontva kis, helyi projekteket támogatni abban a reményben, hogy ez nagyobb mozgósítást idézhet elő. Ezt a dilemmát a lebonyolítók közötti koordináció és párbeszéd mellett egy azzal kapcsolatos, erőteljesebb stratégiai elképzelés oldhatja fel, mik azok a területek, amelyeken a Főváros aktívan meg akar jelenni, és lakossági kezdeményezéseket akar megvalósítani.

2. Mi vagy te, Fővárosi Önkormányzat? - A folyamat egyik nagy tanulsága a szociálisan érzékeny városlakói igények mellett az, hogy a budapestiek nem igazán tudják, hogy hol keressék a Fővárost, milyen feladatokat kössenek hozzá, ezért általában olyan igényeket fogalmaztak meg, amelyek a leginkább fájnak nekik, függetlenül attól, hogy az állami vagy kerületi feladat-e. Ennek egyik oka, hogy a Fővárossal való legközvetlenebben asszociált tömegközlekedéshez nem könnyű ötletet benyújtani. Így viszont sok esetben a gazdátlan problémák (szociális kérdések, lakhatás, elesettek segítése) megoldására is a Főváros a jelölt, függetlenül attól, feladata-e ez és van-e erre elegendő erőforrása. Ezt erősíti a budapesti helyi ügyek nagypolitikai keretezése ("káosz és pusztulás" vs. "ellenkormány, alternatívát mutatunk"), ugyanakkor - bár a többszintű önkormányzati rendszer megértése nem várható a lakosoktól - érdemes lenne néhány területen világosan jelezni a Főváros kompetenciahatárait és azokat a terepeket, ahol a Főváros potens problémamegoldóként léphet fel, és azokat, ahol mástól várható megoldás. A zöldügy, gondoskodás egyértelműen egy ilyen, a projektek között is jól rezonáló kapcsolódások - néhány, szomszédsági szintű kerületi hatáskörnél azonban nem feltétlenül szerencsés, ha a Főváros is megjelenik a részvételi költségvetésen keresztül, ha tehát marad a két nevesített kategória, azokat is érdemes tovább konkretizálni.

207145102_4397511590269677_8871235452016935226_n.jpg3. Arculat, megjelenés, kampányolás - A zászlóshajó-témákkal összefügg, hogy a részvételi költségvetés egy kommunikációs eszköze annak, ahogy a városvezetés megjelenik a városlakók felé. Főként a forráshiánynak (minimális kommunikációs keret, fővárosi médiumok  -TV, rádió, újság hiánya, rémes Budapest-honlap) betudható, hogy a folyamat arculata nem túl megragadó, a kampány pedig esetleges volt. Ugyan sok kreatív ötlettel kísérleteztek a lebonyolítók (pl. könyvtárhálózat bevonása, flyerek BKV-n, nyereményjáték), de ezek nem voltak elég tervszerűek és előkészítettek. Ezt determinálta, hogy főként a Főváros által térítés nélkül használható eszközöket tudták igénybe venni. Érdemes kísérletezni új elérési ötletekkel (pl. híres emberek bevonása, kampányoló szervezetek bemutatása, szlogen és felismerhető logó, fővárosi képviselőknek posztolható template, könyvátak mellett fővárosi strandokon, forgalmas helyeken való megjelenés), de talán még fontosabb lenne a általában a kampányaktivitás növelése és fókuszálása. A két hónapra kitolt időszak túl hosszú: az emberek általában a végdátum közeledtével mozgathatók be. Mindez akarat (és költségvetés) kérdése, jó hír azonban, hogy ezek megléte esetén a részvételi arány is növelhető. Az eredmények kapcsán megjelenő hírek biztosan segítik, hogy jövőre többen tudják majd, mi is ez a részvételi költségvetés - de a masszív többség még mindig nem is hallott róla. El kell mondani nekik.

4. Adatok, adatok, adatok! - Az, hogy kik keresték fel a projekt oldalát, közülük kik szavaztak, ők hol laknak, milyen idősek, milyen neműek, végzettségűek - nemcsak azért fontos, hogy könnyebben elérjünk bizonyos célcsoportokat, de azért is, hogy lássuk, reprezentatív-e az eredmény, tényleg a budapestiek akaratát hordozza-e, vagy mondjuk többségben a budaiak / autóhasználók / diplomásak / kertes házban élők szavaztak, míg mások kimaradtak az igényeikkel és ötleteikkel az egész folyamatból. Az adatok, visszajelzések gyűjtése terén az első év kihagyott ziccernek tűnik, de talán még nem késő a regisztráltaktól visszajelzést gyűjteni - jövőre pedig érdemes rágyúrni arra, hogy a lebonyolítók jobban megismerjék a résztvevőket. Ez a folyamatbeli hibák, félreértések feldologzásában is segít. A későbbikeben akár ambiciózusabb célokat is támaszthat a városvezetés: konkrét célok megnevezésével (pl. részvétel növelése, hivatalnoki résztvevők elégedettsége, állampolgárok növekvő informáltsága stb.) és ezekhez célszámok rendelésével. 

2021_07_23_10_ke.jpg5. Közösségek, közösségek, közösségek! - Jól látszik, hogy a részvételi költségvetés a közösségek költségvetése. Megmutatja, hol vannak erős, megszerveződni képes csoportok az igények mögött. Ez egyenlőtlenségek forrása is (hiszen "politizálni" még ezen a szinten is egyfajta luxus), de ezt a résztvevők megismerése, a célzott elérés és a civilek bevonása ellensúlyozni tudja. A nyertes / népszerű projektek mögött szinte mindig valamilyen közösség vagy civil szervezet állt, ők kampányoltak a szavazáskor az ötlet mellett. Ezt láttuk a Népligetnél, a Budapest Peremén ötletnél, az állatterápiás projektnél, a Kerékpárosklub bringatámaszos ötleténél, a közösségi tér ötletnél, de aktivizálódott egy Rottenbiller utcai társasház és a Mester utca lakói is. Más civilek (pl. a Járókelő vagy mi) pusztán a részvétel mellett korteskedtünk. Néhány önkormányzat is aktívan támogatta a helyi kezdeményezéseket. Ezekre a közösségekre a következő években is érdemes támaszkodni.

 

+1: Még több párbeszéd lakosok, civilek és hivatalnokok között! - A lakosokat bevonó facilitált párbeszéd megszervezése erőforrásigényes, a hivatal munkaidejének és a lakók szabadidejének nem igen van közös metszete, mégis, a folyamat legértékesebb (és legkevésbé látható) eredménye a köztük kibontakozó párbeszéd, melynek révén mindkét fél új tudásokra és érzékenységekre tesz szert. Erre a hivatal osztályai is találhatnak motivációt, például mert így rég dédelgetett elképzeléseik válhatnak valóra és a területük többletforráshoz jut. Talán a legizgalmasabb változás az, amin a folyamat hatására a Hivatal keresztül megy, hatással bírva akár a részvételi projekteken is túl. Ehhez azonban alapos felkészítés és a problémák, ellenállások rugalmas kezelése szükséges. Ha ez sikerül, a folyamat sokkal egységesebbé, gördülékenyebbé válik, konkrét, szavazható, az adminisztráció által is megértett és befogadott ötletek közül tudnak választani a polgárok.

9100487_ny.jpgHasonlóan fontos szereplői a párbeszédnek a civil szervezetek, akik közvetíteni tudják a folyamat logikáját az általuk elért csoportok felé - és viszont a csoportok igényeit a folyamat felé. Civilek és önkormányzat kapcsolatában  azonban ez csak egyféle kapcsolódás. Egy jól működő városban a civilek nemcsak ügyszeretetből vagy kalandvágyból látják el ezt a hídszerepet. Jelenleg Budapestnek nincs civil támogatáspolitikája, pedig ennek kiépítésére szükséges volna egy erős civil ökoszisztémához, hiszen az ötletek kitalálása és a mellettük való korteskedés (és az ebben rejlő burkolt kompenzáció) helyett sokszor célravezetőbb volna, ha maguk a civilek és közösségek jutnának forráshoz, hiszen ők rugalmasabban és jobban tudnának megoldást adni egy helyi közügyben, mint a Városháza. Ilyen esetben a részvételi költségvetés inkább B terv, amit A terv híján választanak. Továbbá, nem csak a lebonyolítók, de a kampányoló civilek munkáját is segítené, ha lenne helyi nyilvánosságuk és láthatóságuk. Ezzel együtt a most feltűnő néhány tucat kezdeményezőnek a sokszorosa jár közöttünk a városban, leginkább őket kell elérni az ötletgyűjtés szakaszában. Kerületi szinten ők leginkább óvodai, egyházi közösségek, de összbudapesti szinten akár lakótelepek lakói, egyetemek diákjai.

Ha ezek a feltételek adottak és a kapcsolatok kiépülnek, úgy nagyobb hatása lesz a párbeszédre szervezett fórumoknak és az edukációs szándékú anyagoknak is. Negatív vélemény, elutasítás jelenleg nem tud kifejezésre jutni a folyamat során - az lényegében csak a szavazás után a megvalósításkor csapódik le. Az online vagy offline tanácskozás elmélyítése ebből a szempontból is jobb, tudatosabb döntéseket ígér: jobb döntések születnek, ha még több lehetőség van a projektek megvitatására, értékelésére (pl. kommentelés az ötletekhez, támogató ajánlások az ötletbedáskor, negatív szavazat stb.)

Ezek a "próbaév" általunk látott tanulságai, de van egy még fontosabb tanulság azoknak, akik kimaradtak és nem szavaztak, pedig jogosultak voltak rá. Ők egy több tíz ezer forintos utalványról mondtak le, amivel valóságosan befolyásolhatták volna, mi épüljön a városban. Ha nem szavazol, lemaradsz és mások döntenek helyetted, ez bármelyik választásra igaz, erre is. A részvételi költségvetés annyiban azonban más, hogy nem néhány ember került kiválasztásra, akik időnként hajlamosak saját személyes preferenciáikat érvényesítik - hanem valamiképpen, ha tökéletlenül is, a köz érdeke jutott érvényre.

 

fokkin.gif


Címkék: budapest demokrácia részvétel

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr7016639548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DFK 2021.08.26. 18:18:59

Hát ha csak hülyeségre lehetett szavazni, akkor persze csak egy belterjes álcivil kör fog szavazgatni.

kárárámaispj 2021.08.26. 19:36:14

Ma, hatkor Albertfalvánál a tábla azt írta ki, hogy a Rákóczi híd 29 perc.
Köszönjük Geri anyádnak azt a sok eszet ami abban a ferde fejedben van.

Aztán pofázzál zöld Budapestről, meg ilyenekről. Fél óra 5 kilométer baszod

birka menet 2021.08.26. 20:09:15

@kárárámaispj:

Mi van kisfidernyák bértroll, felrendeltek a zsákfaludból központi fejtágítóra aztán lekésted és fegyelmit kaptál?

Baszod, a bandzsa sámánod meg 2011-ben aszonta hogy ez itt Tündérmese, oszt kiderült hogy arra meg még 3057 évet kell várni. Az egy kicsit nagyobb késedelem!

birka menet 2021.08.26. 20:18:10

Egyébként meg idióták vagytok ti K-blog, hogy ennyi időt elqrtok olyan dolgokon való filózásra, amire a magyarok soha nem voltak alkalmasok és soha nem is lesznek.

Lumpen jobbágy társadalmakban a népnek bőven elég látszat demokráciát adni. Ragadd meg a hatalmat, hozd létre az álcivil CÖF-öt, tömd ki őket 100 milliókkal, aztán hivatkozz mindig rájuk amikor társadalmi párbeszédről meg lakossági támogatásról beszélsz.
Ennyike, ezt kell a birka társadalmakban csinálni, nem pedig müvelni meg gondolkodásra késztetni őket, mert attól csak begurulnak és hazáig zavarnak.

kárárámaispj 2021.08.26. 20:45:13

@birka menet: Te buzimatyi, szerelmes vagy belém? Nézed, hogy írok-e valahova aztán jössz is nyomni a fost?

Lehet, hogy németből marhára rózsásnak néz ki a ferdefejű fasz ténykedése, itt nekünk a városban nem olyan jó.

kárárámaispj 2021.08.26. 20:46:47

Ja, és egészen meg lennék lepődve, ha csak fideszesek szopnának a dugókban.
Vagy csak fideszeseket zaklatnának a csövesek.
Vagy csak fideszeseknek nem lenne lomtalanítás, meg a fideszes utcákban nem lennének kukák.


süti beállítások módosítása