háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (87) adatok (96) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (236) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (10) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (13) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (1) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (60) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (75) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (18) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (82) információszabadság (71) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (24) kampányfinanszírozás (41) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (2) közösértékeink (1) közpénz (37) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (88) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (5) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (64) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (16) partimap (7) pártok (9) pénzmosás (3) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (21) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Tízezer aláírással alakíthatod a Fővárosi Közgyűlés napirendjét

MerényiM // 2020.10.17.

Címkék: budapest részvétel

Társadalmi egyeztetést indított a Főváros a közvetlen állampolgári részvétel új eszközeiről (polgári kezdeményezés, budapesti párbeszéd), melyek 2021-es bevezetését az új szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) irányozta elő. A tavaly októberi választások után a megválasztott vezetőknek postán megküldött pamfletünkben mi is kardoskodtunk amellett, hogy az önkormányzatok teremtsenek hivatalos csatornát arra, hogy a lakók is kezdeményezően alakíthassák önkormányzat döntéseit egyes kérdések napirendre vételével, akár úgy, hogy ehhez online eszközöket használnak. A Főváros tervei annak tükrében igazán fontosak, hogy nő az igény az igény az e-részvételre, ám a népi kezdeményezés 2014-es megszüntetésével és a helyi népszavazások nehézkességével a közvetlenül a helyiek felől érkező impulzusok befogadása esetlegessé vált. A következőkben összefoglaljuk, milyen megjegyzéseket fűztünk a Főváros koncepciójához, illetve milyen külföldi példákat ajánlottunk.

 

nevtelen_terv_14.png

 

A petíció intézménye jóval régebbi, mint a polgári demokráciák: már az ókori Egyiptomból vannak feljegyzések arról, hogy piramisépítő munkások petícióznak munkakörülményeik javításáért, Kínában pedig régóta a politikai rendszer fontos eleme, hogy a helyi hatalom visszaéléseivel szemben a központi hatalomhoz lehet fellebbezni. A petíciós jog első szabályozását hazánkban az Aranybullában találjuk: ez kötelezi a királyt, hogy bizonyos feltételek mellett átvegye a kérelmeket és meghallgassa a panaszosokat.

A petíciós jog a modern demokráciák fontos politikai részvételi joga is, ami szorosan kötődik a vélemény- és információszabadsághoz. A petíció révén az embereknek joguk van ahhoz, hogy véleményüket, kérésüket eljuttassák a közhatalom gyakorlóihoz nemcsak egyéni kérelmezés és panaszok útján, de közérdekű kérelmek, előterjesztések és javaslatok formájában is. A hatóságoknak a petícióval kötelező foglalkozniuk és választ adniuk rá. Fontos, hogy a kérelmező igényt tarthat rá, hogy mindez a nyilvánosság előtt történjen, nem bürokratikus aktusként. A petíció része a meggyőző erő, a politikai közösség ítéletére apellálás, egy döntés vagy épp nem döntés "színre vitele", kiprovokálása. A kérés jogosságán túl számos olyan körülmény van (pl. egy tüntetésen átadott petíció, az aláírók névsora, presztízse, az átadás módja stb.) ami nyomatékot ad a népi igénynek. Ha tehát valaki a petíciós jog valóban demokratikus és hatásos érvényesítését szeretné intézményesíteni, figyelembe kell vennie és utat kell engednie a sikeres érdekérvényesítő kampányok társadalmi-politikai logikájának, elsősorban nyilvánosság biztosításával.

 

Mi történik, ha valaki a magyar önkormányzatoknál kopogtat kéréssel, javaslattal?

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény a közhatalmat gyakorló szervek között a helyhatóságokra is vonatkozik. Ez a szabályozás - az Alaptörvény XXV. cikkéből kiindulva - a szocializmusban kialakult logika szerint három részre osztotta a petíciós jogot: panasz, közérdekű bejelentés és javaslat kategóriáira. A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton, illetékmentesen - fordulhat az eljárásra jogosult szervhez, azt 30 napon belül el kell bírálni.

A megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesítik. Mindkét eszköz tartalmazhat javaslatot is. Ha a közérdekű bejelentés jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslatot tartalmaz, azt a jogalkotói hatáskörrel rendelkező személynek vagy szervnek is meg kell küldeni, illetve biztosítani kell a panaszos / bejelentő védelmét. Ezeket az eszközöket törvény szabályozza, nem nyújthatók be jogorvoslati kérelem helyett. Leegyszerűsítve arra szolgálnak, hogy a meglévő szabályok be nem tartását vagy hiányosságait jelezhessék a polgárok, legyen szó korrupcióról, egy (a Járókelőn) jelentett úthibáról vagy egy zajongó szórakozóhelyről. 

 

Hogyan helyezhető nyomás az önkormányzatra egy konkrét ügyben?

A panasz és közérdekű bejelentés egyéni műfajok, melyek a polgár és az állami szerv együttműködését feltételezik. Sokszor azonban egy helyi ügy átpolitizálódik és az egyén vagy közösség akár az önkormányzattal szemben is érvényt akar szerezni az általa közérdekűnek vélt igénynek. Bár a közvetlen demokrácia az önkormányzatiságtól elválaszthatatlan, a hatályos önkormányzati törvény mindössze csak utal rá, amikor azt írja: "a helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt". A törvény az SZMSZ szabályozási körébe utalják azoknak „a fórumoknak a rendjét amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják”, továbbá rendelkeznek a közmeghallgatásról, „amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.” Ezek a részvételi demokrácia fontos eszközei, melyek sok esetben képesek mederben tartani a helyi ügyekről folyó párbeszédet. Önmagában ez egyedül kötelező, évi egy közmeghallgatás nem elég. Ma azonban a legtöbb helyen ismert eljárás a közösségi tervezés, a Főváros közösségi gyűléssel is kísérletezett, léteznek a civilekkel való kapcsolatot formalizáló munkacsoportok, kerekasztalok is. Ezek segítenek átláthatóbbá tenni és társadalmilag igazolni, milyen témában lép fel és milyen döntést hoz a hatalom, bevonják az embereket, de lényegük csupán a konzultáció.

7apt5toob1yjjmaps.jpegA közvetlen demokrácia legkézenfekvőbb formája a helyi népszavazás, ám a jogintézmény itthon nem igazán tölti be feladatát: a kezdeményezések eredményessége - talán a túl bürokratikus eljárás és a magas küszöbök miatt - alacsony. Miközben gyakran a helyhatósági választásokon sem jelenik meg 50% választó, ez szükséges egy népszavazás érvényességéhez. Egy ügyet így végigvinni nehéz, de ahogy a budapesti olimpiai népszavazás-kezdeményezés példája is mutatta, sokszor már a kiírás esélye is nyomást helyezhet a döntéshozókra. Élő kapcsolatot a lakosság és az önkormányzat között ez tehát nem teremt. A törvény szabta kereteken belül az önkormányzatnak mindössze annyi mozgástere van, hogy rendeletben szabályozhatja a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát (10-25% között). A jelenlegi, 2014-ben életbe lépett szabályozás ráadásul eltörölte a helyi népi kezdeményezést, ami korábban elvben lehetővé tette, hogy a lakosok a testület elé terjeszthessenek  annak hatáskörébe tartozó ügyeket. Ez a népszavazáshoz hasonlóan szintén politikai eszköz volt a társadalmi akarat kifejezésére olyan helyzetekben, ahol az egyezkedés nem elég, illetve az önkormányzat nem partner, inkább jegelne egy témát. A kezdeményezéssel vagy a népszavazási iniciatívával a polgárok részvétele a demokratikus döntéshozatalban intézményessé válik: nem pusztán elszenvedik a hatalmon lévők és a politikai napirendre hatással bíró civil, gazdasági szereplők által kialakított agendát, de közvetlenül bele is szólhatnak abba.

Közvetlen részvételre tehát szükség van, hiszen a helyi politikát a közérdeken túl pártos érdekek is mozgathatják, amit pedig ma konzultációnak nevezünk, vagyis a hatalmon lévők által mesterségesen kialakított "egyetértési pontok" nem igazán segítik a helyi demokratikus élet fejlődését. Az álkonzultáció mindenki által ismert intézményei egy kézben tartják a politikai kezdeményezés, napirendformálás monopóliumát és ennek eszközéül igyekeznek felhasználni a társadalmi részvételt. A valódi konzultáció (lásd az osztrák példát) éppen a társadalom erőinek kezébe ad eszközt, hogy önálló kezdeményezéssel, napirend-formálással "tetemre hívják" a politikát, álláspontokat, döntéseket, érveket kényszerítsenek ki - még akkor is, ha népszavazással nem tudják felülírni a megválasztott képviselőik döntését. Összegezve: a valódi helyi demokráciát egy komplex demokratikus ökoszisztéma kell jellemezze eszközök sokaságával a nyilvános véleménycserétől akár a polgári engedetlenségig. A mai magyar önkormányzás eszközrendszeréből pedig hiányzik egy, a népszavazásnál egyszerűbb, de közvetlen, kezdeményező részvételt lehetővé tévő eszköz. 

 

kozerdeku_bejelentes_panasz.png

 

A Főváros polgári kezdeményezés erre kínálna megoldást. Sikere azon áll vagy bukik, hogy 1) valóban látnak-e benne lehetőséget a lokális ügyeket felkaroló szereplők, és 2) az intézmény kialakítása a kezdeményezőnél tartja-e a képviseleti igény megfogalmazását, ő dönti-e el érdemben, mit és hogyan terjeszt a döntéshozók elé, vagy a politika magáévá teszi és átformálja a kezdeményezéseket? Ráadásul az eszköz a teljes helyi politikai ökoszisztémába illesztve szemlélendő. Az emberek ugyanis nem fognak bizalommal  kezdeményezést tenni, ha akár a képviseleti politikát, akár alacsonyabb szinten a hivatali ügyintézést vagy a panaszok, bejelentések kezelését nem jellemzik olyan alapelvek, mint

  • gyorsaság és közérthetőség
  • akadálymentesség, világos nyelvezet, a honlap felhasználóbarát felépítése (Budapesté nem ilyen!)
  • a döntéseket támogató konzultációk és felmérések kapcsán a beérkezett vélemények és így létrejövő adatok nyilvánossága (pl. résztvevők száma, köre) a következtetések hitelessége érdekében
  • adatvédelmi szempontok érvényesülése.

 

Jogot adni a megnyilatkozásra!

A szeptemberben társadalmi véleményezésre bocsátott koncepció alapján készült tervezet november végén kerülhet a Fővárosi Közgyűlés elé. A következőkben bemutatjuk a Főváros terveit és az azokhoz fűzött megjegyzéseinket. Tanulságos lenne látni az összes beérkezett véleményt, hiszen ez egyrészt publicitást ad a civilek, szakértők láthatatlan munkájának, másrészt felbecsülhetetlen segítséget jelent azoknak, akik - akár a fővárosi példán felbátorodva - más önkormányzatnál próbálnak létrehozni hasonló közvetlen részvételi eszközöket. A koncepció két eszközt, a budapesti polgári kezdeményezést és budapesti párbeszédet nevesíti. Ezek megteremtésével a cél egy nyitottabb, bevonóbb, alulról jövő kezdeményezéseket támogató önkormányzás. A TASZ alapos jogi szempontú állásfoglalásához képest a következőkben a közvetlen részvétel gyakorlati vonatkozásaira fókuszálunk, egyetértve velük abban, hogy a petíció politikai eszközének túlzott és a kezdeményezőre nézve korlátokat állító eljogiasítása nem szerencsés.

 

Polgári kezdeményezés (PK)

A polgári kezdeményezés a korábban bemutatott, Alaptörvényben elismert panaszjog érvényesülését szolgálja. A Közgyűlés eszerint legalább tízezer, fővárosi lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, tizennegyedik életévét betöltött polgár elektronikus ügyfélkapun (KAÜ) vagy papíron benyújtott kezdeményezésére bármely, a Főváros Önkormányzata feladatait érintő kérdést hatvan napon belül megtárgyalja. Ha nem jön össze a tízezer kezdeményező, de legalább ezer polgár petíciózik egy ügyért, akkor ennek szervezőjével harminc napon belül személyes egyeztetést folytat a főpolgármester vagy helyettese. A folyamat során a főjegyző kiszűri a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét sértő kezdeményezéseket. A tartalmi szűrés viszont rugalmasságot ígér: csupán a feladatkör kapcsolódását és nem szigorúan a kezdeményezés tárgyát köti, így lehetőséget ad, hogy a különböző kormányzati szintek (kerületek és kormányzat) felé is érdemi kezdeményezések induljanak. A gyakorlatban a PK eredménye lehet, hogy a beterjesztett ügyben a Főváros úgy dönt, latba veti befolyását a kormány, állami cégek vagy a kerületek felé.

 

MILYEN ÜGYBEN? Álláspontunk szerint helyes, hogy a kezdeményezés tárgyát nem korlátozza pozitív meghatározás, ám a polgárok dolgát megkönnyítené, ha pontosabban ki lenne mondva, mire való a PK és mire nem. Mi úgy látjuk, az eszköz fővárosi polgárok széles körét érintő helyi közügyekben való politikai nyomásgyakorlásra szolgál a testület felé, e mentén pedig világosan elkülöníthető a petíciós vagy az információszabadsághoz való jogra épülő más jogintézményektől (közérdekű bejelentés, panasz, javaslat, kérelem, közérdekű adatigénylés). Ezeknek megvan a törvényes formája, nem lenne szerencsés, ha sorra érkeznének PK-ként lényegileg ezeknek minősülő megkeresések, már csak azért sem, mert ezekhez nem kell támogató aláírásokat gyűjteni. Az ilyen (sokszor egyéni ügyekre vonatkozó) megkereséseket érdemes automatikusan, megfelelő tájékoztatás mellett műfajuk szerint elbírálni, hogy a PK ne váljon félreértett eszközzé. Az is fontos, hogy az eszköz ne váljon politikailag abuzálhatóvá, ezért javasoltuk, hogy olyanok, akiknek eleve joga van a közgyűlésen kezdeményezéssel élni (képviselők, pártok) ne nyújthassanak be PK-t, hiszen itt a kezdeményezők közvetlenül a polgárok. Továbbá javasoltuk, hogy a kezdeményezés megfelelőségének szabályairól a főjegyző induláskor adjon ki egy feljegyzést, amit időnként a jegyzői gyakorlat és a felmerült ügyek tükrében frissít. Elutasítás esetén a "közgyűléshez vagy bizottsághoz fordulhat" túl tágnak tűnik, ezt felesleges a politika elé vinni, érdemes inkább pl. az ügyrendi bizottsághoz rendelni, hiszen nem politikai, inkább jogi kérdésről van szó,

 

HOGYAN? Álláspontunk szerint az online felület kialakításával lehetővé kell tenni, hogy a kezdeményező át tudja tekinteni, van-e az övéhez hasonló kezdeményezés folyamatban, illetve ha a hitelesítés során ez felmerül, akkor az egyérteműsítéshez hasonló eljárásban a Hivatal vegye fel vele a kapcsolatot annak érdekében, hogy a hasonló kezdeményezések összevonásra kerüljenek. Egyetértünk a Kilencben az élet javaslatával, hogy a kezdeményezéshez szükséges legyen indoklást benyújtani, amelynek azonban nem kell formális követelményeket szabni. Javasoltuk, hogy (az ügyek aktualitását megőrzendő) a polgári kezdeményezés főjegyző általi előzetes hitelesítésének 30 napos határidejébe számítson bele a kezdeményezés kiegészítésére / javítására szabott határidő. Illetve - a kezdeményező kérelmére - a Közgyűlés számára a PK megtárgyalására rendelkezésre álló 60 napos határidő azt a napot követő napon kezdődjön, amikor a tízezredik érvényes csatlakozás megtörténik és ezt a Hivatal igazolta. Rögzítenénk, milyen felszólalási lehetőséggel jár a sikeres PK a közügyűlésen illetve bizottság(ok)ban. Javasoltuk, hogy erről a lehetőségről a kezdeményező lemondhasson más személy javára. Bár a koncepció szerint nem lenne nyilvános az aláírók névsora, ami mellett szólnak érvek, de az akciók sikerének esélyét álláspontunk szerint erősítik az alábbiak:

  • A kezdeményező magánszemély mellett lehessen feltüntetni további csatlakozó kezdeményezőket, köztük cégeket, civil szervezeteket is.
  • Megfontolandó, hogy a csatlakozók közül azok neve, akik ezt jóváhagyják, kerüljön közzétételre (vö. http://ahang.hu)
  • A kezdeményező a petíció oldalán helyezhessen el a kezdeményezéshez kapcsolódó weboldalra mutató linket, illetve tehessek közzé közleményeket, pl. olyan dokumentumokat, amelyek segítenek az eset megfontolásában - térképek, fotók.
  • Egy oldalon szerepeljen a kezdeményezéssel kapcsolatos összes információ a benyújtástól a hitelesítésen át a csatlakozásokig és végül az eredmény (tárgyalás jegyzőkönyve, egyeztetésről készült feljegyzés) - az eljárást követő legalább 5 évig.
  • A honlapra kerüljön fel egy olyan útmutató, amely közérthetően tartalmazza a folyamat lépéseit, határidőit, továbbá arra vonatkozó tanácsokat, hogyan lehet hatékonyan és jogszerűen kampányolni az ügyed mellett

 

Szükséges továbbá a felületen az ügyfélkapus és személyes csatlakozás menetének közérthető (pl. videós) bemutatása. A koncepcióban jelzett egyetlen ügyfélszolgálati iroda nem tűnik elégségesnek az offline csatlakozók kezelésére: fel kell mérni, milyen olyan hivatali egységei, intézményei vannak a fővárosnak (vagy akár a kerületeknek) - pl. könyvtárak -, ahol a csatlakozás segítséggel elvégezhető. Az ideális az lenne, ha minden fővárosi kerületben lehetőség lenne a személyes megjelenéssel való csatlakozásra, illetve részvételre akár más részvételi folyamatokban azoknak, akik nem rendelkeznek ügyfélkapuval. Önmagában azonban egyetértünk, hogy ne gyűjtőíveken keresztül történjen a csatlakozás (vö. adatgyűjtési visszaélések), illetve előnyös, hogy mindez támogatja az ügyfélkapus ügyintézés terjedését. De figyelembe kell venni, hogy a KAÜ használata szűkítés, ami kizárja a fővárosi polgárok egy részét az eljárásból.

Bízunk abban, hogy a novemberben elfogadni szándékozott szabályozás a és az ehhez létrehozandó informatikai eszközök kedvező fogadtatásra találnak a fővárosiaknál, és könnyen átvehető példaként szolgálnak majd más önkormányzatok számára is. 

csm_unterschrift_liste_b629c8967c.jpgItthon a PK hiánypótló eszköz, máshol azonban már régóta létezik. Varsó eljárása meglehetősen hasonlít arra, ami Budapest koncepciójából kirajzolódik. Az önkormányzati "népi kezdeményezés" egyik legrégibb és legismertebb modellje BerlinéA jogintézmény által a helyi lakosság törvényt, vagy konkrét ügyet terjeszthet a berlini közgyűlés elé. Elindító lehet egy személy, több személy, civil szervezet, párt, a kezdeményezést írásban kell benyújtani, a kezdeményező nevével, és indoklással. Aláíró lehet minden legalább 16 éves személy, akinek állandó lakcíme Berlin legalább 3 hónapja (nem szükséges a német állampolgárság). Az érvényes kezdeményezéshez 20.000 aláírást szükséges összegyűjteni, papíralapon, 6 hónap alatt. 

Az aláírások ellenőrzésére 15 napos határidőt szab a törvény. Ha a népi kezdeményes érvényes, akkor a közgyűlésnek 4 hónapon belül napirendre kell tűznie az ügyet és dönteni kell róla. A kezdeményezés benyújtóit az illetékes bizottságokban meg kell hallgatni, illetve a közgyűlésben folyó tanácskozáson is részt vehetnek. A múltban népi kezdeményezésre tiltották be pl. a dohányzást a játszótereken. A visszautasított petíciók kérdésében népszavazás is indítható. 2010 óta Berlinben a népszavazás vagy népi kezdeményezés elindítójának nyilvánosságra kell hoznia a kampányra kapott, nagy összegű adományokat a támogatók nevével.

Az online folyamat kialakításához támpontot nyújthat a brit Parlament népszerű petíciós felülete, illetve a magyaz aHanghoz hasonló lett civil petíciós platform, a ManaBalss.lv. További nemzetközi példák ebben az angol nyelvű tanulmányban olvashatók.


Budapesti párbeszéd: csak egy újabb "konzultáció"?

Miközben a koncepcióban azonos súlyúként jelennek meg, a Főváros által kezdeményezendő párbeszéd intézménye jóval kevésbé kidolgozott, ezért ennek újragondolását javasoltuk. Lévén mindkettő a polgárokat kívánja bevonni a politikai folyamatba, egységes elvárásaink vannak a két eljárás iránt, legyen szó nyilvánosságról, átláthatóságról vagy procedurális szabályozottságról. A koncepció szerint a párbeszédet a Közgyűlés, illetve a főpolgármester kezdeményezheti, hogy a fővárosi lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, tizennegyedik életévüket betöltött polgárok valamely, Budapest Főváros Önkormányzata feladatait érintő kérdésben írásban véleményt nyilvánítsanak. Az eredmény kötelező erővel nem rendelkezik, azonban annak eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell. Ez alapján tulajdonképp egy egyszerű, online kérdőív is párbeszédnek tekinthető a leírtak alapján. Alapvető kritériumnak gondoljuk, hogy az ilyen folyamatok eredményét közérthetően és teljes körűen hozzák nyilvánosságra úgy, hogy abból bárki megítélhesse, mennyire tekinthető reprezentatívnak, érvényesnek a bemutatott eredmény. Amikor ez nem így van, azt nekünk civileknek, városlakóknak szóvá kell tennünk, akkor is, ha a bemutatott eredmény számunkra szimpatikus. De ennél jóval pontosabb, az eszközöket és a felhasznált erőforrásokat is bemutató szabályozás volna szükséges ahhoz, hogy a párbeszéd, mint "mérőeszköz" hiteles, meggyőző szerepet tölthessen be a helyi politikai vitákban, illetve ne jusson a politikai felelősség elkenésére szolgáló nemzeti konzultáció sorsára.

1_5.pngAhhoz, hogy a párbeszéd, mint demokratikus eljárás szerepét megalapozzuk, további garanciális elemek lefektetése volna szükséges, pl.: mindenki számára hozzáférhető a válaszadás. Varsó városában külön rendelet alapozza meg a helyi konzultációkat, ami szerint az nevezhető város és lakosság hivatalos "párbeszédének", ahol az alábbi eszközök közül legalább kettőt igénybe vettek egy kérdés megtárgyalására:

nyílt fórumok a lakosok részvételével, melynek tartalmát jegyzőkönyv rögzíti (közmeghallgatás)

online és offline írásos javaslatok összegyűjtése

konzultációs pontok, workshopok (műhelyek)

közvéleménykutatás, felmérések

konzultációs panelek (előre kiválasztott résztvevőkkel - lásd közösségi gyűlés)

a konzultáció más formái is használhatók, ha azok összhangban vannak a lefektetett célokkal és mindenki számára nyitottak  

 

Frissítés (11.22): a polgári kezdeményezés bevezetését a koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva március 1-re eltolta a Főváros

Frissítés (2021.01.29): elindult a rendelet szövegének az egyeztetése - részletek itt! Közzétették a koncepcióhoz beérkezett véleményeket, és azt, hogy azok beépültek-e a rendelet-tervezetbe. A K-Monitor több javaslata is beépült a szövegbe!

Frissítés (2021.03.17): A felület elkészült, várja a kezdeményezéseket! http://peticio.budapest.hu/

 

A további részvételiség témájú bejegyzéseinket itt találod!

fokkin.gif


Címkék: budapest részvétel

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr8516227968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagykörúton túli magyar 2020.10.18. 19:54:16

Szerintem jó ötlet lenne, ha a tömegközlekedés ingyenes lenne. Valaki már megígérte, ha őt választjuk az lesz, nem is tudom, ki volt az.

DFK 2020.10.19. 05:25:34

Esetleg néhány tízezren kezdeményezzük, hogy a körúti álbiciklis sávot szüntessék meg.

Gösser söralátét 2020.10.19. 07:43:02

karigeri tényleg ennyire ostoba, hogy tátott szájjal rohan be a facerdőbe?
A mocskos tolvaj kancigány bolsevik aktivistái százezrével nyújtogatják majd be a "népszavazásokat" nagyjából mindenről amivel akadályozni tudják a még megmaradt munkát.

Serény Vélemény 2020.10.19. 11:52:37

A felelősség további eltolása magától: "ti akartátok" felkiáltással.

konrada 2020.10.19. 12:19:59

@Gösser söralátét:
...hát nekem is pont ez ugrott be.
10 ezer aláírást összeszedni egy közel 2 millás városban nem nagy ügy, és szét lehet vele obstruálni a döntéshozatalt.

...és az igazi önsz.patás, ha egy hatalomban lévő ilyen fegyvert ad az ellenzéke kezébe - mert ha már rájön, hogy azok kihasználják a benne lévő lehetőséget, és neki áll mazsolázni - úgy még rosszabbul jön ki a dologból, mintha bele sem ment volna...


süti beállítások módosítása