A korrupció elleni küzdelem és a nemzeti és európai uniós közpénzek számon kérhető felhasználásának központi eleme a közbeszerzések győzteseinek, a céghálók végső haszonélvezőinek beazonosíthatósága. A tényfeltáró újságírók sokszor nehezen jutnak el az offshore-láncok végéig, pedig az átlátható tulajdonosi struktúrát a pénzmosás elleni jogszabályok is előírják. Mindezt nemcsak trükkök százai nehezítik, de az is, hogy az állam által nyilvántartott cégadatokat sokszor nem megfelelően gyűjtik, vagy csak fizetős szolgáltatásként lehet elérni. Az unió közadatokkal kapcsolatos törekvéseibe ugyanakkor illeszkedne ezen adatok tényleges felszabadítása is, így több uniós ország civiljei hétfőn azért akcióznak az Európai Parlamentben, hogy a cégadatok hozzáférhetősége javuljon. Ehhez a fontos ügyhöz a K-Monitor is csatlakozott! 

kép: csj.hkics.org.hk

December 3-án, hétfőn újra napirendre veszi az Európai Parlament a PSI-irányelvet, azaz a közszféra által előállított adatok nyílt, hozzáférhető újrahasznosítását közösségi szinten elősegítő politikát. A közadatok újrahasznosítása a gazdasági szereplők és a civil társadalom révén a jövő nagy versenyképességi tényezője lehet, és a demokrácia működése, a döntéshozók ellenőrizhetősége szempontjából is kulcskérdés, ám az irányelv elfogadása óta a gyakorlati megvalósítás döcögősen halad. Ahhoz, hogy a várt adatrobbanás megannyi társadalmi előnyét érezhessük, az Uniónak a jelenleginél is jobban el kell köteleződnie a nyílt közadatok politikája mellett, és rávenni a tagállamokat, hogy az általuk a normál működésben felhalmozott megannyi értékes adatot, nyilvántartást hozzáférhetőbbé tegyék. Ez amúgy a tagállamok és az egész térség gazdasági érdeke is lenne.

Az EU-s irányelv jelenlegi revíziója a piaci szereplők előtt jelenleg álló korlátok lebontására összpontosít, különösképpen a KKV-k érdekében. A cél az, hogy a közadatok minél szélesebb köre legyen elérhető önkéntes, sztenderd formátumú közzététellel, vagy ha ez nem lehetséges, akkor se sarcolják aránytalanul az adatok újrafelhasználóit - gondoljunk itt például közlekedési adatokra egy új menetrend applikáció fejlesztése vagy a járatstruktúra racionalizálásához való hozzájárulás érdekében. Ez jól hangzik, hiszen számtalan, a társadalom javát szolgáló fejlesztés vagy akár piaci alapú szolgáltatás jöhet létre így az adatiparban, amit az állam zsugori adatpolitikája nem tenne lehetővé. Ha a PSI-irányelv a gyakorlatban működne, úgy az uniós cégek és polgárok az adatok rendelkezésre bocsátásának határköltségén juthatnának strukturált közadatokhoz. Tehát azon az áron, amennyibe az adatgazdának az adatok (ismételt) továbbítása kerül. Mindez azonban nem csak a gazdaság élénkítése miatt érdekes, de a közélet demokratikus számon kérhetőséget is erősítené az állami adatbázisok tényleges megnyílása, a sztenderdizált, összehasonlítható adatok elérhetősége. Szerencsésebb országokban (pl. az Egyesült Királyságban, Dániában, Franciaországban, Belgiumban, Finnországban sőt Romániában és Bulgáriában is) az állam már magától így publikálja a cégadatokat, másutt (pl. Magyarországon) pont a PSI szabályok kényszeríthetik ki az közadatokhoz való jobb hozzáférést.

Az unió számos országának civiljei, köztük a K-Monitor most azért fordult az Európai Parlamenthez, hogy a PSI-irányelv felülvizsgálata során teremtsenek egyértelmű helyzetet a cégadatok ügyében, azaz mondják ki, hogy ezek az államok által jelenleg is gyűjtött adatok az irányelv hatálya alá tartoznak, így legfeljebb a határköltség-elv legyen érvényesíthető az adatok továbbítása során. Egyúttal utasítsák el azt a cégadat-szolgáltatók, vagy a rövid távon gondolkodó állami adatbárók számára kedvező módosítót, ami a Parlament asztalán fekszik, és kivenné a cégadatokat ebből a körből, tovább lehetővé tenné különféle szerzői jogok és egyéb korlátozások alkalmazását. Persze a határköltségek alkalmazása sem a legkedvezőbb megoldás, de a jelenlegi helyzetben előrelépést jelentene a hozzáférhetőség szempontjából, mivel lehetőséget teremtene, hogy az uniós jogra hivatkozva  reális költségek mellett használható formátumban hozzáférhetővé váljanak az állam által közpénzből fenntartott adatbázisok. 

Tovább nőhetnek a cégadatok megismerésének költségei?

Ha az EP a jogkorlátozás mellett dönt, úgy az is előfordulhat, hogy az Igazságügyi Minisztérium által jelenleg biztosított e-cégjegyzék nyilvánossági szintje is romlik, a polgárok pedig súlyos pénzeket kell, hogy fizessenek ezekért az adatokért. Ez annak ellenére megtörténhet, hogy kutatás támasztja alá az újrahasznosítható adatok makrogazdasági előnyeit a fizetőssé tételből származó, rövid távú, csekély nyereséggel szemben. Mindez egy szerteágazó, több országot lefedő cégháló kibogozását is jelentősen megnehezítené, márpedig az uniós pénzek eltérítése és a pénzmosás elleni harc egyre több ilyen nyomozást tesz szükségessé. A felhívás angolul itt olvasható, aláírói között a K-Monitor is szerepel.

(ez a blogposzt 2018. december 3-án, 0:20 perckor frissült)

A fizetős cégadatok megnehezítik a társadalmi kontrollt. NER HOTEL projektünk (mely a korrupt, politika-közeli vállalkozók idegenforgalmi nyomulását térképezi fel) költségeinek jelentős részét adja a cégadatok megvásárlása, amiből az összefonódások és a tulajdoni viszonyok teljes körűen feltárhatóak. Ha ezek a közpénzből gyűjtött és rendszerezett adatok tovább drágulnak, az ehhez hasonló, társadalmi kontrollt szolgáló fejlesztések is ellehetetlenülhetnek. Ha teheted, támogasd a NER HOTEL-t, hogy bárki könnyedén megtudhassa, kinek a zsebében landol a nyaraláskor elköltött pénze!