háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Facebook

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (41) adatok (52) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (10) ajándék (1) algoritmusok (1) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (35) anti korrupció (26) asp (3) ÁSZ (2) átlátható (1) átláthatóság (167) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (3) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (7) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (6) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (3) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (4) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (11) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (35) eurobarometer (1) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (5) exszabi (1) ezaminimum (10) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (5) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (48) információszabadság (41) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (3) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (16) k-monitor (13) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (16) kampányfinanszírozás (26) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (1) királyság (2) költségvetés (7) konzultáció (1) kormányzati adatok (1) korrupció (27) korrupciós séta (2) közadatok (4) közbeszerzés (44) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) Közgép (2) közgép (10) közpénz (26) külföld (56) kultúra (3) k monitor (50) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (4) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (53) mahir (2) MÁK (6) máv (2) média (8) media (2) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (7) mezőgazdaság (10) microsoft (1) miniszterelnökség (3) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (7) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (4) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (3) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (2) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (34) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (5) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (6) pártfinanszírozás (11) pártok (9) pénzmosás (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (13) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (2) rospil (1) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (18) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (7) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (12) tasz (11) térkép (11) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (6) vagyonnyilatkozat (29) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (11) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (5) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Bűncselekmény-e a hálapénz?

MerényiM // 2020.02.20.

Címkék: magyarország egészségügy hálapénz jogalkotás anti korrupció

A szülészeti hálapénzt vizsgáló blogsorozatunk első két részében körbejártuk a hálapénz-rendszer kialakulását és a szülészeti ellátással való összefüggéseit is. Többször is utaltunk a hálapénz elfogadásának szabályozására is, a következőkben ezt a kérdést járjuk körül alaposabban: Bűncselekmény-e a hálapénz? Hogyan viszonyul a hálapénzhez a jogrendszerünk és mit tükröznek a Kúria döntései? Mit tehetünk, hová fordulhatunk, ha visszaéléssel szembesülünk az ellátásunk során? 

 

d_as20040114005.jpg

Illusztráció. MTI Fotó: Kovács Tamás

 

Az egészségügy elválaszthatatlan elemévé vált hálapénz jogi szabályozása a szocializmus óta kacskaringós utat járt be mostanáig - és a Magyar Orvosi Kamara új vezetőinek reformtörekvései további változást sejtetnek a közeljövőben. Nem meglepő, hogy a magyar lakosság nagy része nincs tisztában azzal, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak a hálapénzre, elfogadását milyen esetekben szankcionálja a jog és milyen körülmények között aggályos a boríték átvétele az orvosi etika szerint.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Jogtudományi Intézete „Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban” címmel tavaly publikált egy elemzést amelyben a lakosság hálapénzzel kapcsolatos jogi ismereteit vizsgálták. Többek között azért választották ezt a témát, mert 1977-ben már végeztek hasonló felmérést Magyarországon, így lehetővé vált a jogtudatosság időbeli változásainak összehasonlítása a jelenlegi állapot feltérképezése mellett. A 2018-ban lefolytatott reprezentatív kutatás alapján a válaszadók 72%-a tisztában volt azzal, hogy egy ingyenes beavatkozás, műtét után a hálapénz elfogadása nem számít bűncselekménynek - azonban azt már csak a résztvevők fele tudta, hogy hálapénzt előre kérni büntetendő. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a hálapénz előzetes elfogadása milyen büntetőjogi kategóriába esik , még kevesebben rendelkeznek helyes információval: csupán a mintában szereplő emberek 34%-a tudta, hogy a hatályos jogunk szerint ez az eset is bűncselekmény. Feltehetően a magyarok közel fele gondolja, hogy az orvosok nem büntethetők, akármikor, akármilyen előzmény után is kerül hozzájuk a hálapénz, a valódi szabályozást pedig az emberek alig 10%-a ismeri.

 

321.png

Az ábra forrása: Hollán Miklós-Venczel Tímea: A hálapénz büntetendősége a jogtudatban

 

A 2018-as felmérés hasonló eredményeket mutat Sajó András 1977-es vizsgálatához: a válaszadók 63 %-a akkor is azt állította, hogy nem számít bűncselekménynek a hálapénz előzetes elfogadása. A negyven évvel ezelőtt vizsgált állapothoz képest azonban a jog változott: 2003 óta hálapénzt előre elfogadni tilos. A “népi jogtudat” viszont ezt nem tükrözi. Úgy tűnik, 15 évnél több időre van szükség a változó jogszabályok ismertté válásához.

 

EGY SZÜLÉS VALÓDI ÁRA - KORRUPCIÓ A MAGYAR SZÜLÉSZETI ELLÁTÓRENDSZERBEN - a hálapénzrendszer kialakulása
EGY SZÜLÉS VALÓDI ÁRA - KORRUPCIÓ A MAGYAR SZÜLÉSZETI ELLÁTÓRENDSZERBEN (2.) - miért és mennyit fizetünk?

 

Jogszabályok és hálapénz

A hálapénz jogi szabályozásában való tájékozódást jelentősen megnehezíti, hogy nincsen olyan jogszabály, ami egységesen szabályozná a hálapénz-kérdés minden vonatkozását. Egy a hatályos jogszabályokat tartalmazó internetes jogtárban a hálapénz keresőkifejezésre csupán négy találatot kapunk: említést tesz róla a személyi jövedelemadóról szóló törvény, egy rendeletben és egy törvényben pedig az adósságrendezéssel kapcsolatban a rendszeres bevételek típusai között szerepel. Emellett a kerettantervekről szóló EMMI-rendelet általános iskolai erkölcstan-tematikájában is szó esik róla. 

A hálapénz szabályozása után kutatva inkább a Büntető Törvénykönyve (Btk.) és  a Munka Törvénykönyve (Mt.) irányában érdemes indulni, ugyanis ezek a jogszabályok tartalmaznak olyan elemeket, amelyek a hálapénz eseteit szabályozzák. A hatályos jogszabályokon túl a Kúria álláspontját, büntetőügyekben meghozott döntéseit szükséges még megvizsgálni, hogy valós képet kaphassunk a szabályozás működéséről. 

A hálapénzre vonatkozó szabályok a rendszerváltás után először 2012-ben bővültek az Mt. módosításával, amely kimondta, hogy 

„munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el vagy nem köthet ki”. 

Ahogy azt sorozatunk első részében írtuk, a törvénymódosítás a kórházigazgatók kezébe adta a döntést azzal kapcsolatban, engedélyezik-e a hálapénz elfogadását dolgozóik körében. Azzal kapcsolatban, hogy ez pontosan milyen szankciókat vonhatna maga után, különbözőképpen vélekednek a jogászok. Az intézményvezetők által hozott szabályok megszegése feltehetően csupán munkajogi következményekkel járhatna: ha egy egészségügyi dolgozó azokban a rendelőkben, kórházakban fogad el hálapénzt, ahol ez egyébként az SzMSz szerint tilos lenne, fegyelmi eljárást vagy elbocsátást vonhat magára, de büntetőjogi felelősségre vonást nem. A hálapénz utólagos elfogadását a 2013 nyarán hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv tehette volna bűncselekménnyé. A törvényben a vesztegetésről szóló paragrafusok vonatkoznak a hálapénzre, melyek a törvény korábbi változatához képest lehetőséget teremtettek volna arra, hogy a hálapénz utólagos elfogadása is büntetendővé váljon.

A Btk.-val kapcsolatos jogi viták végére a Kúra 2015-ös elvi döntése hozott megoldást: megállapították, hogy a hálapénz nem számít jogtalan előnynek és elfogadása nem meríti ki a passzív vesztegetés bűntettét, amennyiben azt nem kötelezettségszegésért kapja az egészségügyi dolgozó. Ezt azzal indokolták, hogy a hálapénz a jövedelemadóról szóló törvény alapján adóköteles jövedelem, nem jogtalan előny. (Kérdés persze, hogy hány orvos, egészségügyi dolgozó fizet adót a hálapénz után a valóságban.)

A Kúria által használt legális hálapénz-definícióba csak az egészségügyi szolgáltatásért utólag adott juttatás fér bele. Ez azt jelenti, hogy büntethető, hálapénz helyett vesztegetésnek számít az az összeg, amit a betegtől elkérnek (az is elég, ha csak céloznak erre) vagy amit a beteg előre, még a beavatkozás előtt ad át. A döntés szövege ezentúl viszont igencsak megengedő: ha az orvos a betegek, szülő nők vagy hozzátartozóik a hálapénz átlagos összegére irányuló kérdéseire ad választ, az már nem tartozik a jogtalan előny kérésének kategóriájába, nem büntethető. A Kúria döntése szerintünk egy ártalmas gyakorlatot hagyott helyben, amely abból indul ki, hogy az egészségügyi dolgozók és betegek között egyenrangú a kapcsolat és a hálapénzt tényleg csak a hálánk kifejezésére fizetjük. Ez azonban nem igaz, a szakértők, mint például az egészségügyi közgazdász Gaál Péter szerint Magyarországon leginkább a “fee for service” (szolgáltatásért járó díj)-modell terjedt el. Ez alapján a hálapénz olyan díjként értelmezhető, amelyet a betegek valamilyen hiányosság felülírására alkalmaznak, hogy az őket ellátó szakemberek így is biztosítsák számukra a megfelelő bánásmódot. 

 

Mit lehet tenni, ha visszaélést tapasztalunk?

Amennyiben egy egészségügyi dolgozó  az ellátást megelőzően fogadja el a hálapénzt / kiköti, hogy mekkora összegre tart igényt az ingyenes ellátásért cserébe / eltérő, kedvezőbb bánásmódban részesíti a beteget hálapénzért cserébe, bűncselekményt követ el. Ilyen esetben az ellátásban résztvevők különböző szinteken próbálhatnak meg jogorvoslatot kérni. Fontos tudatosítani, hogy nem csak egy út, egy lehetőség van.

 

Tehetnek panaszt az adott intézmény vezetőjénél, fenntartójánál fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében - azonban problémát jelent, hogy a panaszkivizsgálás belső szabályzata nem feltétlenül hozzáférhető minden intézményben. Azaz nem lehet tudni, milyen lépések követik a panasztételt, következik-e belőle bármilyen szankció. 

Fordulhatnak az illetékes betegjogi képviselőhöz, akinek az elérhetősége minden egészségügyi intézményben a ki van függesztve illetve az intézmény honlapján is elérhető. Azonban fontos tudni, hogy a betegjogi képviselő tényleges intézkedésre nem jogosult, inkább facilitátori, mediátori szerepköre van.

A bejegyzés megírása előtt megkerestük a betegjogi képviselőket is tömörítő Integrált Jogvédelmi Szolgálatot, hogy tájékozódjunk arról, munkatársaiknak milyen tapasztalatai vannak a hálapénzzel kapcsolatos panaszok kivizsgálásával, megoldásával. Egyelőre nem kaptunk választ, azonban korábbi szakmai háttér-beszélgetésekből a következő betegjogi képviselő tapasztalatok szűrhetők le: 

Nagyon ritkán, évente 1-2 alkalommal keresik meg őket kifejezetten a hálapénzzel kapcsolatos sérelemmel. Az viszont gyakori, minden hónapban jó néhányszor előfordul, hogy a betegek vagy hozzátartozóik egy más jellegű panasz kapcsán említik, “pedig még hálapénzt is fizettünk”. Nem egyszer előfordult, hogy hálapénzt sikerült visszakérni és visszakapni, illetve arra is volt már példa, hogy sikerült kiharcolni azt az extra szolgáltatást, amiben a beteg megállapodott az egészségügyi dolgozóval, de mégsem kapta meg. Az is előfordul, hogy a betegek nincsenek tisztában azzal, hogy miért is fizetnek pontosan: az orvos úgy állítja be, hogy szükség van TB által nem biztosított gyógyszerre, alapanyagra (miközben erről nincs szó), s az így elkért összeg válik “hálapénzzé”. A beszélgetőtársaink által ismert intézmények hálapénzzel kapcsolatos álláspontja viszonylag egyértelmű, általában megegyezik a szakmai kamarák etikai kódexével, ezt ki is nyilvánítják. Az egyes esetekben inkább a bizonyíthatóság jelent problémát, mivel legtöbbször tanú nélkül kért vagy átadott borítékokról beszélünk. Az etikai eljárásoknak kétséget kizáró bizonyíték nélkül szinte soha nincs érdemi végeredménye, kivéve ha az orvos, vagy eü. szakdolgozó elismeri az ellene felhozott vádakat. 

Lehet panaszt tenni a Magyar Orvosi Kamara vagy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara területi szervezeténél is, annak függvényében, hogy orvosról vagy szakdolgozóról van szó. Arról, hogy a kamarák etikai kódexei mit tekintenek aggályosnak, egy előző bejegyzésünkben írtunk. Ebben az esetben egyfajta eljárási garanciát jelenthet, hogy a határozatukkal szemben a közigazgatási bíróságtól felülvizsgálat kérhető, azonban ennél a típusú közigazgatási pernél kötelező a jogi képviselet, muszáj ügyvédet fogadni. 

Rendőrségi feljelentésre is van lehetőség, melynek előnye, hogy világosak az eljárás szabályai. Azonban a büntetőjogi felelősség köre szűkebb, mint a szakmai-etikai szabályok összessége, a bűnösség megállapítására kevesebb lehetőség van, mint a szakmai felelősségre vonásra. Továbbá az aktív vesztegető nem tekinthető a vesztegetés sértettjének - így feljelentés elutasítása, nyomozás megszüntetése esetén polgári jogi eljárást nem indíthat, nincs lehetőség bíróságra vinni az ügyet.

Ombudsmani vizsgálat indítása is opció lehet, hiszen az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely közszolgáltatást végző szerv tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár. Erre akkor van lehetőség, ha a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az alapvető jogok biztosa kivételesen természetes személyek nagyobb csoportja alapvető jogainak súlyos sérelme esetén a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenységét vagy mulasztását is vizsgálhatja. Az ombudsman azonban csak a nyilvánosság erejével tud fellépni, mindössze csak a probléma létére van hatásköre felhívni a figyelmet.

Indokolt esetben az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál is lehetséges eljárást indítani. Hálapénzzel kapcsolatos visszaélés esetén a megkülönböztetés lehet közvetlen vagy közvetett, a védett tulajdonság pedig az egészségi állapot. Bár az EBH honlapján feltüntetett esetekben nem került elő a hálapénz, az ellátásért megszabott különböző díjszabások miatti hátrányos különbségtétel igen. 

 

Szerző: Kremmer Sarolta, a K-Monitor munkatársa.

A bejegyzéshez segítséget nyújtott Molnár Noémi.

 

whatisgif.gif


13 komment

Részvételi költségvetés: tanuljunk meg dönteni a közös ügyeinkben!

MerényiM // 2020.02.11.

Címkék: részvétel k-monitor

A 2019 őszi politikai változás teret nyithat egy részvételi fordulatnak a magyar önkormányzatokban. Ezt szem előtt tartva, a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest megbízásából részletes tanulmányban mutatjuk be a hazai nyilvánosság számára a részvételi költségvetés gyakorlatát és nemzetközi példáit. A kiadvány bemutatójára mindenkit szeretettel várunk február 14-én 17 órától a józsefvárosi Kesztyűgyárban, ahol a kötet szerzőjének ismertetője mellett önkormányzati-civil panelbeszélgetésben járjuk körül a részvételi költségvetés nyújtotta lehetőségeket és a bevezetés ügyes-bajos kérdéseit. 

 

8303747220_f3b7cf1e9f_c.jpg

 

1.bmpA helyi szintű részvételi költségvetés valódi hatalmat ad egy település lakóinak az önkormányzati források egy részének elosztására. Ez egy olyan demokratikus tanácskozási és döntéshozási folyamat, amelynek során a polgárok a költségvetés egy részének felhasználásáról döntenek. A részvételi költségvetés lehetővé teszi, hogy a polgárok közösen azonosítsanak, megbeszéljenek, és prioritizáljanak bizonyos problémákat, ezekre megoldására javaslatot fogalmazzanak meg és dolgoznak ki. A javasolt projektek, feladatok közül végül szintén a polgárok választják ki azt, mi kerüljön megvalósításra, sőt sokszor magában a megvalósításban vagy annak monitorozásában is részt vesznek. Napjainkban legalább 10 ezer város működtet részvételi költségvetést világszerte, köztük tucatnyi város a környező országokban, Erdély vagy éppen Lengyelország városaiban. A lengyel nagyvárosokban ma már törvény teszi kötelezővé a költségvetés egy kis részének részvételi elosztását, ám az igazán progresszív, az állampolgárok közvetlen találkozását, eszmecseréjét és közösséggé válását segítő modelleket a tengeren túl kell keresni. Egy résztvevő találóan így foglalta össze a részvételi költségvetés lényegét: a folyamat azért volt sikeres, mert a résztvevők sokat tanultak belőle a városukról és egymásról, a végén pedig azt érezték: "Mi döntöttünk!"

Zavar a korrupció? Legyél a K-Monitor önkéntese!

MerényiM // 2020.01.27.

Ha naponta olvasod a híreket, követed, hogy mire költi az állam az adófizetők pénzét, felháborít a korrupció és szívesen tennél ellene rendszeres, odafigyelést és tájékozottságot igényélő munkával, akkor téged keresünk! Csatlakozz hozzánk és szerezz tapasztalatot első kézből arról, mivel foglalkozik egy magyar antikorrupciós szervezet valójában. Időbeosztásod függvényében besegíthetsz otthonról, de szívesen látunk rendszeresen az irodánkban, bekapcsolódva a napi működésbe. Egyetemi hallgatóknak szakmai gyakorlatot is biztosítunk. Jelentkezz az info@k-monitor.hu címen!

onk.jpg

Várjuk a jelentkezéseteket a K-Monitor önkéntes csoportjába!

- Az ideális önkéntes érdeklődik a közélet iránt, szeret híreket olvasni. Előny, ha szívesen ír és vannak ötletei, hogyan lehet a naponta ránk zúduló rengeteg adatból és információból egyszerű projektekkel befogadható, hatásos tartalmakat gyártani, segítve a korrupciós problémák tudatosítását. Dolgozzunk együtt és járjunk utána, mi igaz a hírekből, és hogyan kezelik az itthonihoz hasonló problémákat a világ más részein. 

 

2019-ben több, mint százmilliárdból csábítottuk a multik beruházásait

MerényiM // 2020.01.23.

Címkék: adatok infografika ekd

Apollo, Hankook, Mercedes... A látványos gyárátadókra sokan emlékezhetünk, de arról a folyamatról, amelynek nyomán a külföldi beruházó Magyarországon köt ki, keveset tudunk. A pártok gyakran vádolják egymást azzal, hogy "kiszolgáltatják az országot a multiknak", az elmúlt másfél évtized kormányai azonban évről évre tízmilliárdokat juttattak egyedi kormánydöntéssel (EKD) döntően külföldi tulajdonú beruházóknak. Elődeihez hasonlóan az Orbán-kormányok is nagyvonalúan osztják a beruházás-támogatásokat a tőkebefektetések bátorítására, sőt túl is szárnyalták a 2010 előtti kormányokat. Az Orbán-kabinetek több, mint 400 milliárdot osztottak szét ezen a módon. 2015 óta folyamatosan nő az így kiosztott pénz: a 2018-as több, mint 90,8 milliárdos rekordot 2019-ben újra megdöntötték: 105 milliárdot juttattak a cégeknek, akik ezért cserébe kétezerrel kevesebb, 6686 munkahelyet ígértek be. Hogy befogadhatóbbá tegyük az adatsort, infografikán mutatjuk be a nagyvállalati támogatásokat 2019 végéig. 

 

orban-alapkovet-tesz-le-apollo-tyres.jpg

 

Ha az Index blogketrecéből érkezel, nyisd meg a bejegyzést külön ablakban, hogy lásd az összes infografikát. 

 

2004 óta elvben 80 ezer munkahelynek kellett létrejönnie azokból a döntően külföldi beruházásokból, amire a magyar kormányok egyedi döntéssel közel 600 milliárd forintot juttattak (egyéb támogatások, pl. infrastrukturális feltételek, telkek biztosítása, alacsony TAO-kulcs, kkv-knak juttatott európai uniós források mellett). 2010 után az Orbán-kormányok is használatba vették ezt az eszközt és Mészáros Lőrinc vagyonának megfelelő összeget, közel 400 milliárdot osztottak ki. Ismerve a Mészárost segítő, gyarapító kormányzati ügyeskedést az elmúlt években, el tudjuk képzelni, mekkora segítséget jelent ez az összeg a hazai beruházásoknak. Az időről időre a Külügyminisztérium által közzétett adatsor tartalmazza, hány munkahely teremtését vállalták a cégek a támogatásért cserébe, illetve milyen ágazatban tevékenykedik és melyik országból jön a támogatott beruházó. Ehhez mi hozzágyűjtöttük sajtóhírek alapján, az ország mely városaiban valósultak meg a beruházások, a következőkben ezekről kaphatsz átfogó képet.

Egy szülés valódi ára - korrupció a magyar szülészeti ellátórendszerben (2. rész)

MerényiM // 2020.01.22.

Címkék: magyarország korrupció egészségügy hálapénz

A hálapénzről szóló sorozatunk első részében áttekintettük az egészségügy egészét emésztő jelenséget, most a szülészeti ellátás felé fordulunk: hogyan zajlik ma egy átlagos kórházi szülés Magyarországon? Milyen szerepet játszik ebben az orvosoknak csúsztatott boríték?

 

untitled_design_36.png

 

A XX. században a szülészeti ellátás gyökeres változásokon ment át Magyarországon. Az évszázad elején a szülések 95%-át még bábák kísérték, otthon zajlottak. A szülőotthonok kialakításával és az intézményesítést támogató rendeletekkel elérték, hogy folyamatosan emelkedjen a kórházakban vagy szülőotthonokban világra hozott gyerekek száma, de még az ‘50-es évek elején is arányaiban több szülés történt intézményen kívül. A javuló életszínvonal, a higiéniás viszonyok és az orvosi technológia fejlődése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a XX. században egyre csökkenjen az anyai és a perinatális (a terhesség 28. hetétől az újszülöttkor 6. napjáig tartó) halálozás. Az anyai halálozási arányszám kiszámítása és országok közötti összehasonlítása nem egyszerű feladat, mivel  minden olyan haláleset ide tartozik, ami a terhesség vagy a szülés alatt és a szülést követő 42 napos időszakban történik. Beavatkozásokhoz (vagy ezek elmulasztásához) direkt és indirekt módon is kötődhetnek, az okok sokszor nem egyértelműek, a bejelentési protokollok pedig országról országra változnak. Az egyes világszervezetek mint például a WHO, az UNICEF vagy a Világbank más és más adatokkal dolgoznak, azonban az általunk átnézett felmérések mind hasonló képet adtak arról, hogy Magyarországon ez az arányszám az EU átlagához képest magas. A Világbank adatai alapján 2017-ben a szomszédos országok közül kizárólag Romániában és Ukrajnában fordult elő több anyai halálozás - a magyarországi arányszám az Európai Unió átlagának kétszerese: 12 volt 100 000 szülésre vetítve. 2013-ban a WHO adatai szerint az uniós anyai halálozási arányszám 8, míg a magyarországi 14.

A megfelelő terhesgondozás és szülészeti ellátás hozzáférhetőségét vizsgáló tanulmányok (1,2) felhívják a figyelmet egy anomáliára: az anyai halálozás gyakori a közép-kelet európai országokban, így Magyarországon is, miközben a meghatározó makromutatókat tekintve jól szervezettnek tűnnek a szülészeti ellátórendszerek. Ilyen mutató például a képzett szakember jelenléte a szüléseknél (ez szinte mindig megvalósul), a terhesgondozásban részesülő nők aránya (a nők körülbelül 95%-a legalább egyszer találkozik várandósgondozást végző szakemberrel terhessége alatt) illetve a sürgősségi szülészeti ellátást biztosító intézményekkel való lefedettség (átlagban 4 intézmény jut 500 000 lakosra). Az európai uniós átlagnál jóval magasabb anyai halálozás okai után kutató elemzések szerint az ellátás minősége és a hozzáférés akadályozottsága jelenthet problémát. Az utóbbiak összefüggenek az előző bejegyzésben tárgyalt korrupciós gyakorlatok közül a kettős praxisok működésével és a hálapénzfizetéssel is.

A szülészeti ellátás minősége jelentős eltéréseket mutat kórházanként és szakemberenként, a nemzetközi ajánlásokat és a rendelkezésre álló magyarországi szülészeti adatokat összevetve kijelenthető, hogy nagy szükség lenne a rendszerszintű változásokra e téren:

  • míg a WHO 10-15%-ban határozza meg a császármetszések ideális arányát (amely felett nem csökken sem az anyai, sem a perinatális halálozások gyakorisága), Magyarországon 2018-ban a szülések 41%-a történt császármetszéssel.
  • a szülészeti beavatkozásokra vonatkozó mutatók kórházról kórházra jelentős eltéréseket mutatnak: míg például Egerben 22% a császárarány, addig a Honvédkórházban ez a szám 56% feletti.
  • ugyan a Bababarát Kórház - címet jónéhány intézménynek sikerült megszereznie az elmúlt években, de egy sincs, amely megfelelne a Nemzetközi Szülészeti Kezdeményezés anyákra is kiterjedő, biztonságos és tiszteletteljes szülészeti ellátásról szóló kritériumainak. (Már csak azért sem, mert a cím elnyerésének feltétele az átlátható, hálapénzmentes ellátás is, ez pedig egyelőre egyetlen szülészeten sem biztosított Magyarországon.)

 

Ehhez kapcsolódóan kerül képbe az orvosválasztás (és következményeként a hálapénzfizetés): a K-Monitor Hálaadás projektjének egyik külső szakértője, Nicholas Rubashkin amerikai szülész-nőgyógyász és társai 2016-ban publikáltak egy kutatást a hálapénz és a szülészeti ellátás összefüggéseiről. Az adatgyűjtésük alapján a nők 79%-a szül fogadott orvossal. Hasonló eredményre jutott egy 2018-as, a teljes lakosságra reprezentatív felmérés is, eszerint a várandós nők kevesebb, mint egyharmada tervez fogadott orvos vagy orvos és szülésznő nélkül szülni. A fogadott orvos jelenléte szinte minden esetben hálapénzfizetéssel is jár: a szülész-nőgyógyászok természetesen nincsenek arra kötelezve, hogy az előre meghatározott munkaidejükön kívül is megjelenjenek egy szülésnél, ezért a hálapénz kvázi készenléti díjként is értelmezhető. (Viszont csak elvétve akad olyan szakember, aki ezt a díjtételt kiszámlázza azoknak a várandósoknak, akik őt választották.) 

Továbbá a fent már említett kórházak és az egyes szakemberek közötti, protokolláris és szemléletbeli különbségek járulnak hozzá a választott orvos - és hálapénzrendszer fennmaradásához, mivel ezek a tényezők alapjaiban határozzák meg az ellátás minőségét. A közérdekű adatigénylésen alapuló Szülészetválasztó alapján van olyan kórház, ahol nem lehet enni és inni a vajúdás alatt, míg máshol ez nem jelent problémát; van, ahol kizárólag ágyon fekve lehet szülni, máshol vízben vagy állva is. Ugyanígy ha egy nőnek volt már egy vagy több császármetszése, esetleg ikreket vagy farfekvésű magzatot vár és hüvelyi úton szeretné világra hozni a gyerekét, az egész terv sikeressége múlhat azon, hogy melyik kórházba megy és ki az orvosa. Ezt pedig az érintett nők lakóhelye és anyagi helyzete is erősen befolyásolhatja. A vidéki régiókban élőknek, ahol sokszor csak egy kórház van elérhető közelségben, korlátozottak a választási lehetőségei, ha nem engedhetik meg maguknak a terhesgondozás és szülés előnyben részesített helyszínére való utazás és a választott orvosnak járó terhesgondozási díj és hálapénz költségeit.

 

Új irányelv: nem tértek ki a hálapénzre

A szülészeti gyakorlat kórházak közötti eltérései többek között annak köszönhetők, hogy Magyarországon sokáig nem volt az egész országban érvényes általános szülészeti irányelv: mindenhol a helyi szokások szerint zajlik az ellátás. Ennek orvoslására lehetősége lenne a mindenkori kormányzatnak, azonban az Emberi Erőforrások Minisztériumának jelenlegi vezetői úgy nyúlnak ehhez a problémakörhöz, mint a mesebeli okos lány - foglalkoznak is vele meg nem is, változtatnak is meg nem is. 2018 novemberében Dr. Kásler Miklós emberi erőforrás-miniszter hajlandó volt találkozni a nőközpontú, bizonyítékokon alapuló szülészeti ellátásért dolgozó Másállapotot a szülészetben! mozgalom néhány tagjával. Aztán a találkozó során kijelentette, hogy a szülészetben nincsenek rendszerszintű problémák, a szülészeti ellátás minőségének kiszámíthatatlansága ellen pedig a jó orvos fogadását javasolta megoldásként. 

Ezt követően hirdették meg a Családbarát Szülészet Pályázati Programot, amely a kórházi infrastruktúra fejlesztésére és a dolgozók képzésére teremt lehetőséget. 2019 áprilisában kiderült az is, hogy új szülészeti irányelvet terveznek a minisztériumban. Sőt, a pályázaton való részvételhez a kórházaknak vállalniuk kellett a 2019 decemberében véglegesített új irányelv alkalmazását. “Az új, szakmával és az érintettekkel való széles körű egyeztetésen alapuló szülészeti irányelv, amelyben különösen nagy hangsúlyt kapott a bababarát, családbarát ellátás szempontjainak érvényesülése, figyelembe véve a WHO legfrissebb ajánlásait is” december 17-én az Egészségügyi Közlönyben jelent meg, online a Másállapotot mozgalom tette elérhetővé. A szöveg nem tér ki külön a hálapénz problémájára, pedig az alkalmazásra ajánlott Nemzetközi Szülészeti Kezdeményezés pontjai között szerepel a hálapénzmentes ellátás is. Az irányelv nem hozott változást az ellátórendszer tagjainak feladatköreit, alá-fölérendeltségi viszonyait illetően sem, amelyek a hálapénz kapcsán is fontosak: a szülészeti ellátás orvosközpontúsága is szerepet játszik a borítékokon alapuló kapcsolatok fennmaradásában. A kórházi szüléseknél az orvos a felelős személy, akitől az anyák az igényeik elfogadását, döntéseik tiszteletben tartását remélik és tőle várják az ellátás folytonossága (egyazon szakember kíséri végig az anyát a terhességen) miatti biztonságérzetet is.

Magyarországon a kórházi szülésznők nem dolgoznak autonóm módon, felelős személyként, ehelyett az orvosok alárendeltjeiként működnek. Ez annak ellenére van így a mai napig, hogy az alacsony kockázati csoportba sorolt nők esetében a jogszabályok megengedik (a WHO pedig kifejezetten ajánlja) az önálló várandósgondozást és szüléskísérést is szülésznőknek, ezt azonban csak az otthonszüléseket kísérő szakemberek használják ki. Kórházi szüléseknél szülésznő felfogadására legtöbbször csak akkor van lehetőség, ha orvost is fogad a nő. Ezért ha valaki azt szeretné, hogy ugyanaz a személy végezze a várandósgondozását, aki aztán jelen van a szülésnél is, kénytelen orvost is fogadni. Ebben az esetben viszont gyakran nem érvényesülnek az ellátás folytonosságának előnyei, amelyeket a szülésznők vezette terhesgondozás és szüléskísérés során figyeltek meg. A bábai gondozási modellben, amikor egy szülésznő (vagy egy praxisközösség) kíséri végig az anyát a terhességen, megismerhetik egymást, kialakulhat közöttük a bizalmi viszony. Ez pedig bizonyítottan jó hatással van a szülés kimenetelére is: kevesebb beavatkozásra van szükség, egészségesebbek az újszülöttek és összességében pozitívabb élményként élik meg a szülést a nők.

Rubashkin és társai tanulmánya alapján viszont a fogadott orvossal történő szülések gyakran épp ellenkező hatásmechanizmust jeleznek. A beavatkozások aránya ugyanis jóval magasabb volt fogadott orvossal, mint anélkül: császármetszést 45%-nál, szülésindítást 32%-nál, gátmetszést a hüvelyi úton szülők 75%-nál végeztek, míg ugyanezeket a beavatkozásokat ügyeletben csak a szülések 33, 19 illetve 62%-nál végezték el. Egyedül a tiszteletlen bánásmód elkerülésére volt jó hatással az orvosválasztás: a szakembert fogadók 42%-a, míg az ügyeletben szülők 62%-a tapasztalt ilyet. 

uj_bitkep.bmp

Miért fizetünk mégis?

A fenti tapasztalatok ellenére a nők nem állnak el a hálapénzfizetéstől: a vizsgálat szerint sem a tiszteletlenség, sem a beavatkozások nem csökkentették a fizetési hajlandóságot, egyedül a választott orvos távolmaradása esetén szorult vissza a hálapénzfizetés valószínűsége. Arra vonatkozóan, hogy a nők miért fizetnek az orvosszakmailag feleslegesnek tűnő beavatkozásokkal terhelt ellátásért, több magyarázat is született: 

  • a nők nem ismerik a nemzetközi ajánlásokat a jó gyakorlatokról, ezért 
  • a beavatkozásokat azonosítják minőségi ellátásként,
  • a fogadott orvossal kialakított bizalmi viszony miatt feltétel nélkül megbíznak a javaslataikban,
  • az ellátás folytonossága annyira fontos számukra, hogy ezért cserébe elviselik a beavatkozások magas arányát.

 

Emellett a hálapénzfizetéssel összefonódó fogadott orvosrendszer magukat a szakembereket is hajlamossá teheti bizonyos beavatkozások elvégzésére. Egy időzített császármetszés vagy szülésindítás kiszámíthatóvá teszi a munkavégzésük idejét, valószínűbbé teszi, hogy jelen lesznek a szülésnél, így biztosítva lesz a jövedelmük is. A hetvenes évek óta eljutottunk oda, hogy átlagosan 36,3 %-kal több gyerek születik munkanapokon, mint hétvégén vagy ünnepek alatt, mutat rá a G7 cikke. 

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az egészségügyi korrupció megszüntetése nem lehetetlen, ennek mára a közép-kelet európai régióban Szlovénia és Csehország is sikeres példái (ezekre egy későbbi bejegyzésben fogunk kitérni). Ehhez azonban nem elég az egészségügyi dolgozók fizetésemelése, szükség van a mélyebben rejlő rossz gyakorlatok, problémák feltárására, orvoslására és a korrupció szankcionálására. A Cochrane nemzetközi szakmai szervezet ajánlásai szerint az egészügyben dolgozók megfelelő bérezésén túl egy olyan irányelv megalkotása is szükséges, amely szabályozza a gyógyszercégek és az orvosok kapcsolatát, és biztosítani kell, hogy minden állampolgárt érthetően tájékoztassanak az egészségügyi szolgáltatások áráról. Javaslataik között szerepel egy független korrupcióellenes ügynökség felállítása is. Rubashkin és társai a szülészeti ellátást érintő korrupció megszüntetéséhez elengedhetetlennek tartják az anyák megfelelő tájékoztatását és szemléletformálását, annak érdekében, hogy tisztában legyenek a szülészeti eljárással kapcsolatos tudományosan megalapozott tényekkel és a szülő nőket és gyerekeiket illető jogokkal. 

 

Egy szülés valódi ára - korrupció a magyar szülészeti ellátórendszerben (1. rész - az alapok)

Szerző: Kremmer Sarolta, a K-Monitor munkatársa

 

Ha tetszett az írás, támogass minket te is!

▶︎ További támogatási lehetőségek: k-monitor.hu/tamogatas

 

kovesd_1.png