Változó pártpolitikai erőviszonyok, civilellenes kormányzati retorika, pattanásig feszült közhangulat – és persze fennmaradó korrupciós hálók. A K-Monitor kollektívája a szervezet megalakulásának 18. évében is bővelkedett tennivalókban. Felügyeltük a közpénzek elköltését, pereket indítottunk titkolt információk megjelenítéséért, és eszközeinkkel támogattuk a demokratikus részvételt, valamint a politikai folyamatok közérthetőségét és átláthatóságát. Összefoglaló a K-Monitor 2025-ös tevékenységéről.
Boldog új évet kívánunk!
2025 számos érdekes ellentmondást hozott a magyar közéletbe. Míg az Állami Számvevőszék kiszivárgott jelentése szerint több százmilliárd forintnyi érték szívódott fel a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak kezei közül, az orosz–ukrán háború következtében a kormány mégis bebizonyította elköteleződését a jegybanki vagyonok megvédése iránt – már amennyiben azok az orosz jegybankhoz tartoznak. Bár az év elején a miniszterelnök háborút hirdetett az „áttelelt poloskákkal” és a Pride-dal szemben, pár hónapra rá lekerült a napirendről a civilellenes törvénytervezet, és a júniusban megrendezett Budapest Büszkeség menete a harmadik magyar köztársaság egyik legnagyobb közéleti rendezvénye lett. A miniszterelnök ideológiai fejlődése is rendkívül ambivalensen alakult: Orbán évindító hawaii-inges luxusnyaralását a szocializmus dél-kelet ázsiai központjában, Keralában töltötte, bő egy hónapra rá viszont már Alice Weidelt, a német szélsőjobb prominens alakját fogadta vendégül az országban. Az év legszembetűnőbb ellentmondása viszont idén is a gyakorlatilag összeomlott gyermekvédelmi rendszerhez köthető; a kegyelmi botrány után ígért széleskörű átvilágítás ellenére sorra kerülnek elő az ország gyermekotthonaihoz és javítóintézeteihez fűződő botrányos ügyek, melyekben rendszeresen felmerül kiskorúak ellen elkövetett vétségek sora – még ha a kormány ezt vehemensen tagadta is.
Ez a visszatérő kettősség a NER válságába ad kendőzetlen betekintést. A rendszer nehezen talál választ az fokozódó belpolitikai nyomásra, a romló gazdasági adatokra, az erősödő külpolitikai kihívásokra és az egyre rosszabb infrastrukturális állapotokra. Bár a kormány politikája repedezik, a hozzá közel álló milliárdosok és a körülöttük megjelenő rejtélyes magántőkalapok vagyona idén is új magasságokra tört. Jó évet zárhatott például Jászai Gellért, hiszen a 4iG nemcsak hogy jelentős tulajdonrészt vásárolt a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó hadiipari vállalatholdingban, de sikerült nemzetstratégiai jelentőségű ügylet keretében 70 milliárd forintért eladnia műsorszóró infrastruktúráját is az államnak. Balásy Gyula újra megnyerte a Rogán Antal minisztériumához tartozó giga-mega keretmegállapodást, és Mészáros Lőrinc sikerességét se kellett féltenünk idén. Évekkel az után, hogy sikerült visszaadnia az államnak, a konzorciumába tartozó Status KPRIA Zrt. megnyerte az új mátrai erőműblokk megépítésére kiírt tendert – ráadásul gyalogolnia se kellett a Bajnokok Ligája döntőjére. Megnyitott Balázs Attila óriásberuházása is, az állam által 244 milliárd forintért megvásárolt Bosnyák téri iroda- és bevásárlóközpont, mellyel magyarországi források egészen új fajtáját veszélyeztetik a NER milliárdosai.
A K-Monitor 2025-ben is sokszintű munkával lépett fel a közpénzekkel való visszaélések, a rendszerszintű korrupció és az átláthatatlanság ellen. A közbeszerzések területén feltártuk a központi beszerzések torz működését, új eszközökkel erősítettük a jogi fellépést; sikeres felülbírálati indítványokkal, feljelentésekkel és perekkel kényszerítettük ki az érdemi nyomozást és a közérdekű adatok nyilvánosságát, valamint megkezdtük a vagyonvisszaszerzés kérdésének szakpolitikai feldolgozását is. Aktívan részt vettünk az uniós és hazai korrupcióellenes fórumok munkájában, ahol következetesen jeleztük a jogállamisági és elszámoltathatósági hiányosságokat, és civil partnereinkkel közösen árnyékjelentésekkel mutattunk rá mindarra, amit a kormány elhallgatna. Helyi szinten az önkormányzati átláthatóság és társadalmi részvétel erősítésén dolgoztunk auditokkal, képzésekkel és konkrét szakpolitikai javaslatokkal, miközben digitális eszközeink – a Partimap, a KÖKÖ, a Voksmonitor, a Figyusz és az „Ez a minimum!” program – fejlesztésével itthon és nemzetközi szinten is támogattuk a közérthető, adatalapú közügyeket. Mindezt kutatásokkal, új partnerségekkel és erős nyilvánossággal egészítettük ki, hogy a demokratikus kontroll a gyakorlatban is érvényesülni is tudjon.
Közbeszerzéskontroll
A közbeszerzések tekintetében különös figyelmet fordítottunk a központi beszerzések rendszerszintű problémáira. Közérdekű adatigénylések alapján részletesen feltártuk és bemutattuk, hogyan papírozza le a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a rendezvényszervezési és kommunikációs gigatendereket, és hogyan áramlanak százmilliárdos nagyságrendben közpénzek Balásy Gyula érdekeltségeihez (Lounge-csoport, New Land Media) úgy, hogy versenyre vagy piaci szempontokat figyelembe vevő árazásra esély sincs, a kormány pedig trükkös szerződéses kitételekkel állandó járadékot biztosít a kormányközeli cégcsoportnak.
A Balásy-szerződések elemzésével bemutattuk azt is, hogyan szervezi ki a kormány a politikai kommunikációt és ideológiagyártást is elvileg független, de valójában kormányzati lélegeztetőgépen tartott szereplőknek – az Alapjogokért Központ idén is több százmillió forintot költött el a Lounge-csoportnál, például a CPAC Hungary konferencia vagy egy menekültekkel riogató kampány kapcsán, de olyan bizarr beszerzéseket is találtunk, ahol a közvetett állami támogatásból logózott titokzoknikat, úszógumikat és naptejet rendelt.
Az egészségügyi közbeszerzésekkel külön is foglalkoztunk: a Government Transparency Institute által végzett kutatásunkban bemutattuk, hogy az ezen a területen jelentkező korrupciós kockázatok kezelésére nem elegendő az egyszereplős verseny, az adatelemzés alapján ugyanis több tényezőt ötvöző rendszerszintű problémákat és kockázatos szereplőket is azonosítottunk.
Rogán Antal és Balásy Gyula
Új módszerekkel a tisztább közéletért
A K-Monitor idén a korrupcióellenes tevékenységében új utakat is kipróbált. Ennek részeként három kormányközeli cég ügyében felülbírálati indítványt nyújtottunk be a nyomozást megszüntető vagy a feljelentést elutasító döntések ellen, az érdemi nyomozás kikényszerítése érdekében. A beadványokat elbíráló ügyészség, illetve bíróság mindhárom esetben alaposnak találta az érveinket, így a Waberer's Csoport esetében alapvető nyomozati cselekmények hiánya és a bűncselekményi gyanú fennállása miatt, a Veszprém Handball Team Zrt. ügyében a hiányos tényállás-felderítés miatt, a Tömb 2002 Kft. ügyében pedig a hiányos és egyediesítés nélküli határozati indokolásra hivatkozva helyezték hatályon kívül a nyomozó hatóság határozatát. Az utóbbi ügyet az Átlátszó jelentős nézettséget generáló videóriportban járta körül.
Szentes Ágota mesél a Tömb 2002 Kft ügyéről az Átlászó.hu-nak
A büntetőjogi vonalat feljelentésekkel is erősítettük, így az MNB és alapítványainak gazdálkodásáról feltártak alapján a nyomozással még nem érintett visszaélések miatt tettünk feljelentést. Hivatali visszaélés ‒ 88 rendszerszintű korrupciós ügyben elmulasztott bűnüldözési kötelezettség ‒ miatt feljelentettük a legfőbb ügyészi székből az Alkotmánybíróságra menekített Polt Pétert is, ez utóbbi esetben a nyomozó hatóság törvénysértő jogértelmezéssel elévültette az ügyet.
Polt politikai és ügyészségi tevékenysége mellett részletes posztban mutattuk be Rogán Antal pályaívét is, benne azt, hogy Poltnak köszönhetően mindeddig megúszta a felelősségre vonást.
Ugyan nem nyitott az igazságszolgáltatás a kormányzati köröket érintő ügyek feltárására, mégis fontosnak tartottuk, hogy elkezdjünk foglalkozni a vagyonvisszaszerzés problémájával is. A büntetőeljárások egyik értelme ugyanis az volna, hogy a korrupcióval szerzett vagyon visszakerüljön a társadalomhoz, a témáról ezért ‒ jövőbeli szakpolitikai javaslatokat is megalapozó jelleggel ‒ blogsorozatot indítottunk. A felmerülő kérdésekkel kapcsolatos álláspontunkról interjúkat is adtunk (többek között a HVG-nek és a Szabad Európának), a Partizán pedig részvételünkkel alapos beszélgetést szentelt a korrupcióellenes fellépés lehetőségeinek.
A kép forrása: MTI.
Jövőre folytatjuk a büntetőeljárási eszközök tesztelését, és tervezzük, hogy a civil szféra más szereplőit is segítjük az indítványozás jó gyakorlatainak átadásával. Szakpolitikai javaslatainkat egy büntetőeljárási reform- és igazságtételi koncepcióban összegezzük, amelyet széles körben elérhetővé teszünk a szakemberek és a laikusok számára.
Bizottsági munkáink
Ahogy évek óta mindig, idén is bekapcsolódtunk az EU éves jogállamisági jelentésével kapcsolatos nyilvános társadalmi egyeztetésbe, más civil szervezetekkel közös szakmai anyagunkban többek között a hazai korrupció rendszerszintű problémáira – a kampányfinanszírozás átláthatatlanságától a vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságain át az Integritás Hatóság korlátozott jogköreiig – hívtuk fel a figyelmet. Az Európai Bizottság júliusi jelentése nagyrészt visszaigazolta aggályainkat: a testület megállapította, hogy Magyarországon nem történt érdemi előrelépés a lobbiszabályozás reformja, a „forgóajtó-jelenség” visszaszorítása és a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének szigorítása terén. A Bizottság – a civilek tapasztalataival összhangban – szintén hiányolta a kézzelfogható eredményeket a magas szintű korrupciós ügyek felderítése és a jogerős felelősségre vonások tekintetében.
Idén is folytattuk munkánkat a Korrupcióellenes Munkacsoportban, azonban az állami és civil oldalnak a határidő lejártáig nem sikerült konszenzusra jutnia a 2024-es éves jelentés tartalmáról, mivel alapvetően eltérően ítéltük meg a hazai korrupciós helyzet súlyosságát és a konkrét esetek nevesítésének szükségességét. A tárgyalások eredménytelensége után a többi civil delegálttal közösen úgy döntöttünk, hogy a törvényi lehetőséggel élve önálló árnyékjelentésként tesszük közzé az civil oldal eredeti, szakmai kritikákat és konkrét ügyeket is tartalmazó tervezetét. A hasonló patthelyzetek elkerülésére a Korrupcióellenes Munkacsoport idén ősszel új ügyrendet és munkamódszert dolgozott ki és fogadott el.
A Korrupcióellenes Munkacsoport mellett két további platformon zajlott formális együttműködés kormányzati szervekkel a közpénzköltés ellenőrzésében, ezek a Helyreállítási Terv és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz monitoring bizottságai. Utóbbi esetében 2025-ben három személyes ülés és két írásbeli szavazás zajlott le: az év elején a félidei felülvizsgálat után a monitoring bizottság többségének jóváhagyásával a kormány benyújtotta a program módosítását az Európai Bizottságnak, amelynek a jóváhagyása csak most, december közepén történt meg. A módosításban a K-Monitor és mások is kritizálták, hogy nem reflektál kellőképpen a 2021 óta megváltozott gazdasági-társadalmi helyzetre és az aktuális kihívásokra, hanem csupán a 2024 végi forrásvesztést könyveli el minimális prioritásmódosítással. A civilek aggályaira részben reflektálva az Európai Bizottság által végül elfogadott módosítás megerősített olyan területeket, mint a lakásügynökségek támogathatósága és a szociális városrehabilitációs támogatások mértéke.
Az év során végig téma volt, hogy Budapest hozzájut-e végre az EU-s forrásokhoz, amiben látszólag történt előrelépés két támogatási szerződés megkötésével, de mindeközben a haladást továbbra is blokkolja az Építési és Közlekedési Minisztérium szerepvállalását lehetővé tévő beruházási törvény és az, hogy a kormány további budapesti felhívásokat sem hirdetett meg lassan másfél év ígérgetés és kompromisszumos feltételek kölcsönös elfogadásának ellenére sem. A konstruktív javaslatok ellenére a 2026-os kommunikációs akciótervben sem történt érdemi javulás. A TOP Plusz ülések negatív hangulatát csak fokozta a civileket targetáló (végül nem elfogadott) ellehetetlenítési törvénytervezet és az a láthatóan minden résztvevőben frusztrációt okozó tény, hogy a kormány kísérletet sem tett a feltételességi eljárásban vállalt mérföldkövek elérésére. Így a 2025 végi forrásvesztés elkerülhetetlenné vált, és már a kormányzati oldal is ezzel számolt az év során.
Konstruktívabb munka zajlott a TOP Plusz Területi Kiválasztási Rendszer (TKR) albizottságában, ahol a megyék és nagyvárosok projektkiválasztási eljárásait lehetett megtárgyalni, valamint több körben vitathatták meg a tagok a projektek kiválasztási rendszerével kapcsolatos tapasztalataikat. Ezekből a tapasztalatokból 2025-ben a K-Monitor érdemben tudott építkezni: 8 megyéhez kapcsolódóan összesen 12 döntéselőkészítő bizottsági (DEB) ülésen vettünk részt megfigyelőként, ahol a helyi gazdaságfejlesztéshez, turisztikához, szociális városrehabilitációhoz, kék-zöld települési infrastruktúrához és változatos humán infrastruktúrához kapcsolódó pályázatokról szavaztak a megyék és a minisztériumi képviselők. A fentiekkel párhuzamosan több értékelés is elindult, melyek közül a K-Monitor a területi kiválasztási rendszer értékelésében vesz részt mélyebben. Itt véleményeztük az induló kérdéssort, majd a megbízott értékelők által elkészített indító jelentést, később pedig interjú formájában működtünk közre az említett DEB-üléseken szerzett tapasztalatok megosztásában. Az értékelés első részének közzététele 2026 elején esedékes, ez a remények szerint alaposan be fogja mutatni a projektkiválasztási rendszer hiányosságait.
Átlátható önkormányzatok
Az “Ez a minimum!” átláthatósági programhoz kapcsolódóan a 2024-es országos audit után 2025-ben inkább háttérmunkák zajlottak. A partnereinkkel elkezdtük a program kiértékeléséhez használt szempontrendszer frissítését. Az évek során összegyűlt tapasztalatainkat részben tanulmány formájában is összefoglaltuk, amelyben a hangsúly az átláthatóság mérésének tanulságain van, de valójában az egész 2019–2024-es ciklust értékeli az önkormányzati átláthatóság fejlődése szempontjából a 2019-es önkormányzati választási kampánytól kezdve. Nyáron elkezdtük újraépíteni a honlapot, melyen így most már a program tartalma mellett a települések részletes és interaktív értékelései is elérhetők lesznek. Az összesítő táblázatról, valamint az adatlapokról leolvasható lesz, hogy egy adott település mennyire felel meg az egyes minimumpontoknak, illetve azok alszempontjainak. A települési rangsor tábláját kiegészítjük a korábbi helyezéstől való eltéréssel, emellett az értékelések összevethetők lesznek az átlagos értékekkel. A weboldalon az együttműködő szervezetek kapcsolódó hírei is meg fognak jelenni. A következő évben folytatjuk az átalakítást további aloldalak és kereső funkció beépítésével.
Folytattuk az elmúlt években rendszeressé vált képzési alkalmakat: a Civil Kollégium Alapítvány meghívására év elején kisebb településekről érkezett civil szervezetek és friss önkormányzati képviselők számára tartottunk képzést az “Ez a minimum!” tartalmáról és értékelési módszertanáról, majd a nyári országos találkozón aktivistákkal közös gondolkozást facilitáltunk, amelyben arról volt szó, hogy helyi szemmel nézve hogyan jelenik meg az átláthatóságra való igény, miben erősödhetne az átláthatósági programunk. Emellett idén második alkalommal tartottunk képzést a Turbó Önkormányzati Konferencián önkormányzati képviselők számára átláthatósági jógyakorlatokról.
Pósfai István előadása az önkormányzati átláthatóságról
Az átláthatóság fejlesztéséhez konkrét esetekben is hozzászóltunk: hosszú évek ígéretei után a Fővárosi Közgyűlés elfogadta az átláthatósági rendeletet, amelynek az előkészítésében, majd a rendelettervezet véleményezésében is részt vett a K-Monitor. Bár az elfogadott rendelet hatályba lépése fokozatosan történik, több rendelkezését már meg is valósították, emellett azóta is került a fővárosi napirendre újabb átláthatósági ötlet a fővárosi intézmények egységes szerződés-közzétételével kapcsolatban, amit szintén röviden véleményeztünk. A fővárosi Nyitott Budapest munkacsoport aktív tagjaként közreműködtünk a Közösségi Költségvetéshez készült hatásvizsgálatban, melyet az elkészülte után szemléztünk is, valamint több másik civil szervezettel közösen kiálltunk a Közösségi Költségvetés folytatása mellett – sajnos a 2026-os budapesti költségvetés elfogadását látva sikertelenül.
A részvételi költségvetések mellett 6 év után elkészítettük a Helyi Együttműködések Rendszerének második kiadását, amelyet egy hat évvel ezelőtti kerekasztal-beszélgetés megismétlésével párosítva mutattunk be. A kiadvány a korábbi részvételiség nemzetközi példáinak gyűjteménye helyett a 2019 óta tartó részvételiségi fordulattal felgyűlt hazai tapasztalatokat szintetizálta, segítve a működő példák elterjedését. A nyitott működést a 2024-es választási kampányban zászlajukra tűző polgármestereket megkerestük a választási győzelmük évfordulóján, hogy számoljanak be a vállalásaik előrehaladásáról.
Ezen túl, a Közösen Monitorozunk! – Adatból sztori, sztoriból közügy című projektünket is 2025-ben zártuk le, amelynek célja az volt, hogy gyakorlati eszközökkel segítse a helyi civil szervezetek hatékony érdekérvényesítését egy sokszor nehezen átlátható és együttműködésre kevéssé nyitott önkormányzati környezetben. A 18 hónapos közös munka során öt helyi civil szervezettel dolgoztunk együtt azon, hogyan lehet adatalapon megfogalmazni helyi problémákat, és az adatokat érthető, sajtóképes történetekké formálva valódi közüggyé tenni. A projekt zárásaként megjelent KÖZÖSEN MONITOROZUNK! Adatból sztori, sztoriból közügy című tanulmányunk tíz fejezetben mutatja be az általunk használt módszereket a közérdekű adatigényléstől és költségvetési elemzéstől kezdve a közösségi bevonáson és térképezésen át a részvételi folyamatok újragondolásáig, konkrét példákon keresztül végigvezetve egy-egy ügy útját az adatgyűjtéstől a nyilvánosságig.
Blogunkon részletesen írtunk a szervezetekkel folytatott közös munka egyes állomásairól és fénypontjairól, amelyek kontextust adnak a tanulmányhoz:
- A kérdőíveken túl: helyszíni feltérképezés PartiMappal című bejegyzésünkben a PartiMap alkalmazás egy új módját mutattuk be, melynek segítségével helyszíni feltérképezést folytathatunk. Bejegyzésünkben kitérünk rá, hogy például hogyan gyűjtöttünk adatokat önkéntesek bevonásával a debreceni Piac utca feltérképezésére, kiegészítve mindezt közösségimédia-figyeléssel és adatvizualizációs technikákkal.
- A Tesztalkalmazás többféleképpen – 2. rész: Közlekedési teszt 2040. Jövőképek használata részvételi folyamatokban bejegyzésünkben a közlekedéssel kapcsolatos jövőképek és részvételi módszerek alkalmazását mutattuk be Voksmonitor alkalmazásunk segítségével, amellyel a helyi közösségi párbeszédet erősítettük.
- A Tesztalkalmazás többféleképpen – 1. rész: Helyi Voksmonitor készítése bejegyzésünkben részletesen bemutatjuk a Voksmonitor eszközünk helyi szintű használatát, amelynek segítségével a lakosok összehasonlíthatják a helyi szakpolitikai kérdésekben képviselt álláspontjukat az induló jelöltekével, hogy a választáson átgondoltabb döntést hozhassanak.
- Civil kommunikáció újratöltve! - Eszközök és ötletek civil szervezeteknek az üzeneteik terjesztéséhez bejegyzésünk gyakorlati tippeket ad arra, hogyan tehetik hatékonyabbá üzeneteiket, és hogyan érhetnek el nagyobb közönséget a civil szervezetek a kommunikációjuk során.
- A Hogyan zajlik egy PartiMap projekt? Közösségi térképezés lépésről lépésre című blogbejegyzésünk pedig egy konkrét PartiMap alapú térképes kérdőívezés projekt lépéseit ismerteti Gárdony és Veresegyház példáján keresztül, bemutatva az adatgyűjtéstől a közösségi térképezésig tartó folyamatot.
Átlátható kormányzás
A közpénzekről való döntések átláthatóságának biztosítása a büntetőeljárási eszközökkel ellentétben elsősorban a megelőzést célozza, és kiemelkedő jelentősége van a szakpolitikai gyakorlatok társadalmi kontrolljában, a sajtó érdemi működésében és az állampolgárok véleménynyilvánítási szabadságának is a feltétele.
2025-ben is számos alkalommal foglalkoztunk a vagyonnyilatkozatokkal. Javíttattuk tucatnyi kormányzati vezető vagyonnyilatkozatát, mert elsőre nem tudták szabályosan kitölteni a jövedelemnyilatkozatukat. Rámutattunk arra is, hogy erre maga a miniszterelnök sem volt képes, sőt Orbán Viktor még azt sem írta bele a vagyonnyilatkozatába, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány alapítói jogainak gyakorlója. Mindez természetesen nem zavarta a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséért felelős mentelmi bizottságot.
Nem csak Hatvanpuszta hiányzik, de a legális pozíciókat se sikerült helyesen kitöltenie a miniszterelnöknek.
Amellett, hogy idén négy olyan perünk volt folyamatban, amelyet még 2024-ben indítottunk, 2025-ben négy újabb pert indítottunk azért, hogy az emberek megismerhessenek olyan információkat, amelyeket az állami szervek el akartak titkolni.
Pereskedésünknek köszönhetően vált megismerhetővé, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke mikről számolt be 2021–2023 között Rogán Antal miniszternek. A beszámolókat Segesvári Csaba, az Átlátszó újságírója dolgozta fel: amíg a KEHI a Diákhitelközpont problémáit az anyagaiból kihagyta, problémákat tárt fel a gyermekvédelemben, erről a kormány persze mélyen hallgat.
Idén tavasszal elbuktuk az Alkotmánybíróság előtt a Belügyminisztérium ellen indított perünket, így az Alkotmánybíróság jóváhagyásának köszönhetően nem kell nyilvánosságra hozni a százmilliókból készített titkos egészségügy-átalakítási tanulmányt. A sikertelen eljárások ellenére a K-Monitor tovább küzd az egészségügyi reform átláthatóvá tételéért. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy minden magyar embert megillet a jog, hogy megismerhesse azt a közpénzszázmilliókból készített tanulmányt, amely alapján a kormány napi szinten dönt az egészségügy átalakításáról. Az egészségügy helyzete olyan közös ügy, amely Magyarországon mindenkit érint, egy demokratikus társadalomban pedig a társadalom egészét érintő reformok csakis átlátható módon, az érintettek bevonásával valósulhatnak meg. Ezért 2025 nyarán törvénysértés miatt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztünk a százmilliókból tanulmányt készítő Boston Consulting Group ellen, amelynek vezetője idén egyenesen a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal pódiumbeszélgetett együtt a beszédes című Money Talks rendezvényen.
2024-ben részletesen foglalkoztunk azzal is, hogy egyre kevésbé átlátható, kik dolgoznak a kormánynak. Miután egyetlen minisztérium sem volt hajlandó elárulni, hogy kik adnak tanácsot a kormányzati szerveknek, kilenc minisztériumot egyszerre pereltünk be. A pert első- és másodfokon, majd 2025 nyarán a Kúria előtt is megnyertük. A Kúria döntésével szemben azonban a minisztériumok jogegységi panaszeljárást kezdeményeztek, a Varga Zs. András kúriai elnök által vezetett eljárásban pedig úgy döntöttek, hogy a politikai tanácsadók nevét mindaddig nem szabad nyilvánosságra hozni, amíg a Kúria nem dönt a minisztériumok panaszairól. Így várhatóan a 2026. évi országgyűlési választásokig nem derülhet ki, hogy kik és mennyi pénzért adnak tanácsot az Orbán-kormánynak.
Pereskedésünknek köszönhetően kell nyilvánosságra hoznia az Országos Kórházi Főigazgatóságnak, hogy a belügyminiszter irányítása alá tartozó OKFŐ a magyar kórházak élére kinevezett vezetőket milyen eljárásban választotta ki, a kinevezett vezetők milyen szakmai életutat jártak be, illetve hogy milyen elképzeléseket adtak le pályázati anyagként. Ezek az információk ugyanis a kórházak többségében egyáltalán nem érhetők el.
Bár sikeres pereskedésünkre válaszul a kormány módosította a kormányülések megismerésére vonatkozó jogszabályt, és még be is perelt minket – sikertelenül –, a már kiperelt 2009-es kormányülési anyagok ügyét nem hagyjuk annyiban. Nem állunk el a Miniszterelnöki Kormányiroda ellen indított végrehajtástól, amit azért kezdeményeztünk, mert a Kormányiroda jogerős bírósági ítélet ellenére sem hajlandó nyilvánosságra hozni a Bajnai-kormány üléseinek jegyzőkönyvi mellékleteit. Sőt, újabb pert indítottunk a Kormányiroda ellen, mivel a Rogán Antal miniszter irányítása alatt működő munkaszervezet még azt sem hajlandó elárulni, hogy mi a megnevezésük azoknak a kormányhatározatoknak, amelyek minősített adatként “államtitkot” tartalmaznak.
Korábbi tevékenységünkhöz képest újdonságot jelent, hogy a K-Monitor már nemcsak saját adatigényléseivel száll harcba az átláthatóságért, hanem segítséget nyújt újságíróknak és civil szervezetnek is, hogy a tájékoztatási vagy éppen szakpolitika-alkotási munkájukhoz szükséges adatokat megszerezhessék. Romhányi Balázs közgazdász, a Költségvetési Felelősség Intézet kutatója a K-Monitor segítségével már harmadjára nyert nyugdíjfolyósítási adatokért indított pert a Magyar Államkincstár ellen . Szintén a K-Monitor segítségével nyert pert a Közlekedő Tömeg Egyesület a Magyar Államvasutak ellen, így az Egyesület fel tudja tárni, hogy a MÁV vajon valós adatok alapján lassít-e bizonyos vasútvonalakat. Bár Schmidt Mária az újságot először a Szuverenitásvédelmi Hivatallal riogatta válaszul a Magyar Hang adatigénylésére, Schmidt alapítványa végül a bíróság előtt már vállalta a Puskás Múzeum létrehozásával kapcsolatos adatok kiadását, így a segítségünkkel készülhetett el a Magyar Hang Puskás Múzeum közpénzköltéseit feldolgozó cikksorozata. De nemcsak a közpénzfaloda múzeum ügyében segítettünk a Magyar Hangnak. A határon túli futballtámogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. ellen is a K-Monitor segítségével nyert pert az újság. A Szabad Európát pedig a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elleni perében képviseljük.
Mindezekre tekintettel értékeltük a közérdekű adatigénylések tapasztalatairól szóló NAIH-beszámoló legfontosabb megállapításait is.
Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje
A közérdekű adatok nyilvánosságáért végzett munka koordinációja mellett a K-Monitor ügyvédje, Molnár Noémi Fanni a re:constitution ösztöndíjprogram keretében a frankfurti Goethe-Universität Közjogi Intézetében kutatta a Német Szövetségi Alkotmánybíróság bizonyítékokkal, így különösen empirikus adatokkal kapcsolatos gyakorlatát.
Digitális eszközeink 2025-ben
Partimap
A Partimap egy interaktív, térkép alapú közösségi tervezést és részvételi döntéshozatalt segítő eszközünk, amelyen 2025-ben is sokat fejlesztettünk. A kérdéssoros munkalapokon lehetővé tettük a kérdések mozgatását, a könnyebb kérdésszerkesztést. A térképes munkalapok esetében fix zoom és kml. paraméterek bővítése volt terítéken. Létrehoztuk a kvíz-módot, német nyelvű interface-t is készítettünk, bővítettük a beágyazási lehetőségeket. Ha érdekelnek a részletek, olvasd el blogposztunkat a témában. Továbbá készítettünk egy adatelemző kisokost, melynek segítségével az xlsl. output elemezhető Excelben, adatelemző szoftver nélkül. Erről bővebben itt írtunk.
A térképes kérdőívező rendszerünket számos hibajavítás mellett sok izgalmas funkcióval bővítettük. Lehetőséget biztosítottunk többsoros szöveges válasz bekérésére, válaszopciók kézi és randomizált átrendezésére, valamint továbbfejlesztettük a kérdések feltételes megjelenítését. A térképen most már kijelölhető akcióterület, a kérdések mozgathatók a munkalapok között, a kérdőívek pedig átadhatók másik felhasználónak. A kérdőívek beágyazhatóságához interaktív előnézetet fejlesztettünk. A riportba beépítettünk aggregált válaszokat, valamint a munkalapon töltött időket is. A felhasználói felület a német nyelv idei bevezetésével immáron 5 nyelven érhető el. Következő évi terveink között szerepel, hogy lehetőséget biztosítsunk az aktuális GPS-pozíció megjelenítésére, valamint új kérdéstípusokon is gondolkodunk, és javítanánk a felület reszponzivitásán is.
2025-ben a Partimapot összesen 56 000 látogató használta, akik közül 22 776 fő töltött ki legalább egy kérdőívet. Az év során 364 új kérdőív indult el a platformon. A kérdőíveket nemcsak Magyarországról, hanem számos más országból is elérték, ami jól mutatja a Partimap nemzetközi használhatóságát. A leglátogatottabb kérdőív a BKK Éjszakai hálózat volt 75 000 megtekintéssel és 6 638 kitöltéssel, ezt követte a dániai „Kortlægning af utrygge lokaliteter” felmérés, amely a bizonytalan vagy nem biztonságos helyszínek feltérképezésére irányult (24 000 megtekintés, 1 836 kitöltés). Jelentős érdeklődés övezte továbbá a “Nyíregyháza és térségének közlekedése” kérdőívet (19 000 megtekintés, 563 kitöltés), a spanyolországi Santander “Természeti Főváros Zöld Infrastruktúra Tervét” (18 000 megtekintés, 607 kitöltés), valamint a BKK “Gyalogos és Akadálymentes Stratégiával” kapcsolatos igényfelmérését (15 000 megtekintés, 1 712 kitöltés).
KÖKÖ
A Közérthető Költségvetés (KÖKÖ) alkalmazásunk segítségével 2025-ben is több önkormányzat vizualizálta saját költségvetését. Józsefváros és Terézváros évek óta következetesen használja a felületet, ahogy Érden is Balla Imre volt önkormányzati képviselő idén újra elkészítette a 2025-ös változatot. Régi-új felhasználókat köszönthettünk Újpest és Újbuda önkormányzataiban – Újpest a 2024–25-ös éveket jelenítette meg alkalmazásunkkal, Újbuda viszont egészen 2020-ig visszamenőleg elkészítette a költségvetés-vizualizációkat. A K-Monitor a terézvárosi és újpesti KÖKÖ-k elkészítésében vett aktívabban részt, illetve a zuglói elkészítése is zajlik .
Az idei költségvetés-vizualizálások mellett belevágtunk a KÖKÖ alkalmazás átfogó megújításába is, hogy a 2020-as második verzió után elkészüljön az eszköz harmadik iterációja is. A nyár folyamán korábbi visszajelző kérdőívek kiértékelésével, külföldi példák tanulmányozásával és legfőképpen tucatnyi interjú lefolytatásával kezdtük az igényfelmérés folyamatát: az önkormányzati gazdálkodás gyakorlati ismerőivel, alakítóival és adatvizualizációs szakértőkkel gondolkodtunk közösen az eszköz lehetséges fejlesztési irányairól. Szeptemberben műhelytalálkozót tartottunk, ahol önkormányzati képviselőkkel, hivatali gazdasági vezetőkkel és munkatársakkal, illetve kabinetben és kommunikációs területen dolgozó szereplőkkel egyeztettünk arról, hogy tapasztalataik szerint hogyan érdemes fejleszteni és közérthetőbbé tenni a költségvetést megjelenítő alkalmazásunkat. A motorháztető alatt frissítettük a keretrendszert, hogy a későbbi fejlesztéseket gördülékenyebben tudjuk bevezetni. Nekiálltunk egy új adminisztrációs felület kialakításának is, hogy a KÖKÖ-t minél könnyebben, minél kevesebb ráfordítással tudja bevezetni minél több önkormányzat.
Voksmonitor
A Voksmonitor a K-Monitor és a KohoVolit.eu közös projektje, amely összeveti a kitöltő véleményét a pártok programjaival vagy a képviselők szavazási magatartásával. A 2025-ben elkészült Voksmonitorunk azért különleges, mert ezúttal nem egy választás előtt segít meghozni a döntést, hanem tényleges döntések és álláspontok alapján segíti a tájékozódást, ezúttal a Fővárosi Közgyűlésre vonatkozóan.
A kérdőív 2024 októbere és 2025 májusa között tárgyalt 28 várospolitikai ügyet ölel fel, a közlekedéstől a lakhatáson és zöldfelületeken át a városfejlesztésig. Minden kérdéshez rövid összefoglaló tartozik, és a kitöltők jelezhetik, mely témák különösen fontosak számukra. Az eredmény iránymutató jellegű: azt jeleníti meg, mely képviselők és frakciók álláspontja áll a legközelebb a kitöltő értékrendjéhez; továbbá segít megérteni, hogyan működik a közgyűlés, és ki hogyan formálja Budapest jövőjét. Kipróbálnád alkalmazásunkat? Erre a linkre kattintva megteheted.
Figyusz
Fejlesztettünk a Figyusz nevű e-mailes értesítő rendszeren, amelynek az automatikusan figyelt adatbázisait bővítettük a kormany.hu dokumentumtára és a parlament.hu irományai közt megjelenő tartalmakkal. Ezeket a forrásokat további szűrőkkel is elláttuk, amelyek az adatforrás kategóriáit segítenek leszűkíteni. Egységesítettük a kulcsszavas szűrőt, amely most már egyszerre több kulcsszóra való feliratkozást is támogat, és a találatok kontextusát is mutatja.
Egyéb projektjeink
Számos új projektet kezdtünk idén, ebből kettőt a TASZ-szal partnerségben. Az Allianz Alapítvány támogatásával magyarországi és európai szinten foglalkozunk azzal, hogy miként lehet újragondolni és megerősíteni az információszabadság és az információhoz való jog kereteit egy olyan időszakban, amikor egyre erősebbek az átláthatóság elleni törekvések. A Civitates Alapítvány támogatásával pedig azt vizsgáljuk, hogy miként érvényesül Magyarországon az EU technológiai jogszabálycsomagja, amelyre fontos eszközként tekintünk a techcégek és az új, egyre gyorsabban terjedő technológiák ellenőrzésében.
Ezen felül a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a K-Monitor Közhasznú Egyesület együttműködésében kutatás készül az orvosok körében érzékelt korrupcióval összefüggő tapasztalatokról. A kutatás célja, hogy átfogó képet kapjunk az orvosok mindennapi tapasztalatairól és véleményéről az egészségügyi rendszer működésével kapcsolatban. Arra keressük a választ, hogy az orvosok hogyan látják a hazai ellátórendszer erősségeit és hiányosságait, milyen tényezők befolyásolják szakmai elégedettségüket és jól-létüket, valamint hogyan érzékelik a rendszer átláthatóságát és a döntéshozatal működését, illetve azokat a jelenségeket, amelyek akadályozhatják a hatékony és tisztességes működést. A projekt hozzájárulhat az egészségügyi rendszer átláthatóbb, igazságosabb és hatékonyabb működéséhez. A kutatásnak jelenleg a pilot szakasza zajlik, a tényleges adatfelvétel januárban indul, majd az eredményeket a MOK-kal közösen hozzuk nyilvánosságra. A kérdőíves kutatás után kvalitatív eszközökkel is kutatni fogjuk az orvosok átfogó véleményét az átláthatóság és visszaélések témájában.
Szinten az egészségügyhöz kapcsolódó munkánk volt, hogy elemeztük a gyógyszercégektől származó támogatások adatait, rámutatva az önbevallásos rendszer átláthatatlanságára.
K-Monitor a nyilvánosságban
Idén is volt jó néhány hír, amely a K-Monitornak köszönhetően kapott nyilvánosságot. Mi írtunk róla először, hogy szinte a teljes Makovecz-életművet műemlékké nyilvánítják, és kiszúrtuk, hogy ismét csókos civilek tömkelegét kínálta meg a kormány a Falusi Civil Alap támogatásával. A K-Monitor adatigénylésének köszönhetően derült ki, hogy kik jártak lobbizni egészségügyi kérdésekben a BM-be, és mi számoltunk be róla először, hogy mekkora fizetéseknek örvendhettek 2024-ben a kormányzati vezetők. Írtunk több alkalommal a közvagyon kiárusításáról (belvárosi ingatlanértékesítések), sőt elajándékozásáról is a kastélyprogram újabb kedvezményezettjei kapcsán. Tőlünk értesült a sajtó, hogy pár napnyi munkáért 240 millió forintot kapott a Balásy-birodalom a Tranzit megszervezéséért, és arról is, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyedi kormánydöntés keretében rekordtámogatást adott a Samsungnak.
Kapronczay Stefánia, Léderer Sándor és Zuzanna Rudzinska-Bluszcz Barack Obama amerikai exelnökkel
Izgalmas dolgok kapcsán számos alkalommal találkozhattatok velünk a magyar és nemzetközi sajtóban. Tavasszal az MSNBC készített interjút a K-Monitor igazgatójával, októberben pedig Barack Obama exelnökkel beszélgettünk Londonban. Ha pedig bővebben is érdekel, hogy mit gondolunk a korrupcióról, akkor neked készült a Partizán novemberi Közös Dolgok c. adása, amelyben alaposan körbejártuk a témát.
A gépház jelenti
Mindez nem valósulhatott volna meg munkatársaink, gyakornokaink, számos önkéntesünk hozzájárulása, valamint adományozóink és követőink támogatása nélkül. A K-Monitor 2025-ben 11 munkatárssal, nagyjából 120 millió forintból működött. Adományokból, 1%-os támogatásokból 5 millió forint bevételünk volt, amit ezúton is hálásan köszönünk. Nyertes pereink után másfél millió forintot fizettek különféle állami intézmények, megbízásokból 2.5 millió forint bevételünk volt. Fontosabb témogatóink 2025-ben a Sigrid Rausing Trust, a Civitates, a European AI and Society Fund, az Allianz Foundation, a GMF és a Holland Külügyminsztérium voltak.
A K-Monitor missziója változatlanul az, hogy EU-s, országos és helyi szinten erősítse a korrupcióellenes fellépés intézményi, jogi és társadalmi kereteit: szakpolitikai elemzésekkel és ajánlásokkal járulunk hozzá a jogállamiság megmaradt elemeinek védelméhez, jogi érdekképviseleti munkánkkal és információszabadság-pereinkkel pedig kikényszerítjük az átlátható működés alapvető szabályainak betartását, miközben más civil szervezeteket és újságírókat is segítünk az ehhez szükséges kapacitások megszerzésében. Ezzel párhuzamosan tovább erősítjük azokat a tevékenységeinket, amelyek helyi szinten, helyi közösségek érdekében zajlanak: célunk, hogy támogassuk az állampolgári részvételt a döntéshozatalban, és hozzájáruljunk az értékalapú kormányzás működő gyakorlatainak kialakításához, előreviteléhez. Hiszünk abban, hogy tevékenységünkkel hozzájárulunk Magyarország demokratikus megújulásához, a mindenkori hatalom hatékony kontrolljához és a közös javak és erőforrások transzparens és igazságos felhasználásához. Munkánkat digitális eszköztárunk folyamatos fejlesztésével, adatalapú módszerekkel és proaktív személelettel végezzük. 2026-ban választások lesznek Magyarországon, ami lehetőség és egyben kötelezettség is minden állampolgár számára, hogy átgondolja, milyen irányban képzeli el az ország jövőjét. Civil szervezetként monitorozni fogjuk a kampányba ömlő közpénzeket és harmadik szereplők által biztosított támogatásokat, dolgozni fogunk azon is, hogy a politikai táborok közötti csörte mellett legyen tér valódi szakpolitikai vitákra is, amely reményeink szerint számonkérhetőbbé teszik Magyarország következő kormányát.
Sajnos nemcsak jó dolgok történtek a K-Monitor háza táján 2025-ben. Szervezetünk történetének legnagyobb vesztesége ért minket idén, decemberben elhunyt pénzügyes kollégánk, Takács Réka. Nagyon hálásak vagyunk neki, hogy négy éven keresztül gondoskodott róla, hogy rendben menjenek a K-Monitor adminisztratív ügyei, emlékét szeretettel megőrizzük.
