Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Rendelete (MI Rendelet) tudatos mozgásteret hagy a tagállamoknak arra, hogy maguk rendezzék, miként használhatja az állam a MI-t a polgáraival szemben. Olaszország 2025-ben ezt a mozgásteret egy átfogó nemzeti kerettörvénnyel töltötte ki, amelyhez persze végrehajtási rendeletek is kapcsolódnak. Bár az Európai Unióban más tagállam még nem fogadott el hasonló jogszabályt, Olaszország a globális színtéren mégsincs egyedül ezzel a lépéssel: Dél-Koreától Brazíliáig a világ számos országa a koherens kerettörvények felé mozdul. Jelen blogbejegyzésünkben amellett érvelünk, hogy Magyarországnak is érdemes lenne követnie ezt az utat.  Őszi MI-blogbejegyzéssorozatunk 2. része

illusztráció: ChatGPT 

Az MI Rendelet uniós szinten egységes, kockázatalapú keretet ad, a betartatás intézményi hátterének kiépítését azonban a tagállamokra bízza. Korábbi bejegyzéseinkben már végigkövettük, hogyan teljesítette Magyarország ezt a feladatot csúszva, és a beharangozott önálló MI Hivatal helyett a hatósági feladatokat meglévő szervezetekhez telepítve.

Akkori elemzésünkben három érdemi problémát emeltünk ki: (1) a felügyeleti jogkör ugyanahhoz a tárcához került, amely a MI-fejlesztések ösztönzéséért is felel; (2) a kormányváltás utáni átszervezés eleinte bizonytalanná tette, melyik minisztérium gyakorolja ténylegesen a piacfelügyeletet; és (3) sem a hatóságok erőforrásairól, sem a beszámolók nyilvánosságáról nincs érdemi garancia. Hozzá kell tennünk, hogy Kormány statútumrendeletének augusztusi végi módosítása, és a Tudományos és Technológiai Minisztérium új Szervezeti és Működési Szabályzata a második visszásságot rendezte (az  MI helyettes államtitkárság létrehozatalával és a piacfelügyeleti hatósági hatáskör odatelepítésével). Ugyanakkor a fennmaradó két probléma nem véletlenszerű: abból fakadnak, hogy a magyar szabályozás a minimumot teljesítette (kijelölte a MI Rendelet által kötelezően előírt hatóságokat), de nem töltötte ki azt a mozgásteret, amelyet a MI Rendelet a tagállamokra bízott, illetve szabályozatlanul hagyott: annak rendezését, hogy az állam maga hogyan használhat MI-t a polgáraival szemben.

Már korábbi  hat jogalkotási javaslatunk is azt vetítette előre, hogy álláspontunk szerint ezt a mozgásteret nem ágazati jogszabályok sokaságára, hanem egyetlen, átfogó nemzeti kerettörvényre érdemes bízni. A legmeggyőzőbb mintát erre Olaszország adja, amely velünk azonos uniós jogi környezetben, ugyanazon MI Rendelet kontextusában cselekedett.

Megújult a PARTIMAP főoldala! 🎉

Az elmúlt időszakban sokat dolgoztunk azon, hogy a PARTIMAP főoldala átláthatóbb, informatívabb és könnyebben használható legyen. Ennek eredményeként most megújult a főoldalunk, ahol egy helyen mutatjuk be, mire használható a PARTIMAP, hogyan működik, és milyen lehetőségeket kínál a térképes kérdőívezés.

A megújulás azonban nemcsak a külsőről szól. A háttérben folyamatosan zajlanak a fejlesztések is, és több új funkción dolgozunk. Az új főoldal ennek a folyamatnak az egyik első látható eredménye.

Október közepén pedig megmutatjuk, hogy mi minden készült el az elmúlt időszakban és milyen újdonságokkal bővül a PARTIMAP.

Addig is nézzük meg, mit találsz most az új oldalon!

This autumn, the procedure under Article 7 of the Treaty on European Union concerning Hungary, which has been ongoing since 2018, will be on the agenda of the General Affairs Council once again. At the heart of the procedure lies the risk of a serious breach of the EU’s fundamental values – these include respect for human dignity, freedom, democracy, equality, the rule of law and respect for human rights. This procedure covers a number of issues related to the rule of law and human rights that are not addressed by other EU procedures.

Az ősz folyamán újra napirendre kerül az Általános Ügyek Tanácsában a Magyarországgal kapcsolatban 2018 óta folyó, az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikke szerinti eljárás. Az eljárás középpontjában az uniós alapértékek súlyos megsértésének veszélye áll – ezen alapértékek közé tartozik az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása. Ez az eljárás számos olyan jogállamisági és emberi jogi problémát fed le, amelyet más uniós eljárások nem érintenek. 

Az Európai Bizottság a múlt héten tette közzé a COM(2026)516 jelzésű dokumentumot, amelyben azt javasolják a Tanácsnak (vagyis a tagállamok vezetőinek), hogy teljes egészében oldja fel Magyarországon a jogállamisági feltételrendszerhez fűződő korlátozásokat, mivel a jogállamisági hiányosságok már nem veszélyeztetik közvetlenül az uniós költségvetést. Ha a Tanács elfogadja a Bizottság javaslatát, az azt fogja jelenteni, hogy Magyarország újra hozzáférhet a három kohéziós operatív program forrásaihoz, és a magyar egyetemisták, illetve egyetemekhez kötődő kutatóintézetek újra részt vehetnek az Erasmus illetve a Horizon programokban.

Belgium, Brüsszel. Kilátás a Városháza tornyából, a kupolás épület az Igazságügyi Palota (Palais de Justice). 1973. 
Fortepan / Jakab Antal

Az orvosok kétharmadát próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni az elmúlt egy évben, miközben a hálapénz a 2021-es tiltás óta a korábbi töredékére szorult vissza – ez derül ki a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara közel kétezer orvos részvételével készült kutatásából. A válaszokból egy olyan egészségügy képe rajzolódik ki, amelyből a borítékot nagyrészt sikerült kiszorítani, a protekciót és a magán- és közszféra összefonódását azonban nem. A visszaélések bejelentésére éppen azok a csoportok a legkevésbé hajlandók, amelyeket a legtöbb nyomás ér.

Hiába a 2026-os kormányváltás és az udvariasabb hangnem, a Tisza-kormány továbbra is elzárja a közbeszerzési adatbázist az Integritás Hatóság elől. A kormányzati érvelés szerint a közbeszerzési kommunikáció „levéltitok”, a széttagolt adatinfrastruktúra pedig továbbra is lehetetlenné teszi a rendszerszintű, gépi korrupciószűrést Magyarországon.

Az Átlátszó múlt héten megjelent cikkében részletesen áttekintette, hogy az udvarias és elkötelezettnek tűnő csomagolás ellenére a TISZA-kormány sem hagyott fel azzal a korábbi gyakorlattal, hogy felvizezze (vagy éppen egyenesen figyelmen kívül hagyja) az Integritás Hatóság közbeszerzési rendszerre és EU-s forráselosztásra vonatkozó javaslatait. A K-Monitor bemutatja azt a témát, ahol a legérthetetlenebb, hogy a kormány miért nem fogadja el a Hatóság kifejezetten indokolt és megalapozott kérését.

A VÁROSLIGET A TIÉTEK IS! 

Diákverseny a Városliget jövőjéről 

A Városliget egyik felében három elkordonozott terület áll, a másik felét pedig évtizedek óta nem fejlesztették.

Ti mit csinálnátok a Ligettel?

A K-Monitor Közhasznú Egyesület diákversenyt indít, amelyben a saját kutatásotokkal vizsgálhatjátok meg, hogyan használják a fiatalok a Városligetet!

Az elmúlt egy évben több, politikailag kényes ügyben fordultunk az ügyészséghez. Polt Péter, az MNB és Fónagy János ügyén keresztül bemutatjuk, milyen könnyen szerelhetők le civilek, ha az ügyészség nem lát okot nyomozásra. Ilyenkor pedig aligha van lehetőség a bíróságtól felülvizsgálatot kérni. Hiába léphetnek tehát fel civilek bizonyos esetekben, alapvetően továbbra is az ügyészség döntheti el, hogy hagy-e mozgásteret civileknek, vagy a bíróság kontrollja nélkül megy az ügy a süllyesztőbe.

A Központi Nyomozó Főügyészség épülete a budapesti Könyves Kálmán körúton, forrás: ugyeszseg.hu

Őszi blogbejegyzéssorozatot indít a K-Monitor

A mesterséges intelligencia (MI) ma már nem a jövő technológiája, hanem a jelen magyar közigazgatásának sokszor észrevétlenül maradó szereplője. Kockázatelemző algoritmusok szűrik az adózókat, arcfelismerő rendszerek pásztázzák a köztereket, és egyre több háttérintézmény kísérletezik automatizált döntéstámogató eszközökkel. Mindeközben amint arra már korábban is többször felhívtuk a figyelmet, arról, hogy ezek a rendszerek pontosan hogyan működnek, kiket érintenek és milyen felügyelet alatt állnak, alig tudhatunk valamit.

A K-Monitor mindig is abból az elvből indult ki, hogy a közhatalom gyakorlása csak akkor legitim, ha ellenőrizhető. Ez az elv vezet minket akkor is, amikor önkormányzati átláthatóságot vagy közbeszerzéseket vizsgálunk, és akkor is, amikor az állami működés talán legújabb, egyelőre csak nagyon nehezen megragadható rétegét, az algoritmikus döntéshozatalt illetve döntéselőkészítést próbáljuk láthatóvá tenni. Ezt a munkát készítettük elő már a nyáron megfogalmazott hat jogalkotási javaslatunkkal is, ezek a nyilvános MI-regiszter létrehozatalára, a hatékony jogorvoslatra, a MI Tanács átláthatóságára, a MI közbeszerzések számonkérhetőségére, az információszabadság szabályainak cizellálására és a hivatali árnyék-MI-használat rendezésére irányultak. Ezek azok a főbb csomópontok, amelyek következetes érvényesítése véleményünk szerint elvezethet az állami MI használat átláthatóságához.

Most induló blogsorozatunkkal továbblépünk. A kormányváltást követő változások lehetőségére reflektálva és kiemelten kezelve a modern technológia növekvő társadalmi szerepe szempontjából is a közeljövőben várható alkotmányozási folyamatot, fent említett jogalkotási javaslatainkat tágabb kontextusba helyezzük. Áttekintjük azt, milyen a MI-hez kapcsolódó szabályokat lehet érdemes alkotmányos szinten rögzíteni; hol van szükség törvényi beavatkozásra; és mely kapcsolódó kérdésekben lehet elegendő az alacsonyabb szintű szabályozás. Mindehhez igyekszünk minél alaposabban feltárni, hol tart ma a hazai gyakorlat és milyen az az európai háttér, illetve melyek azok a külföldi példák, viták és jó gyakorlatok, amelyeket érdemes figyelemmel kísérnünk.

A blogsorozat egy-egy bejegyzése más-más szemszögből közelíti meg ugyanazt a kérdést: hogyan lehet a technológiai fejlődés jogi környezetét úgy alakítani, hogy az ne az állam és a polgár közötti hatalmi egyenlőtlenséget mélyítse, hanem a közélet tisztaságát és átláthatóságát szolgálja. Nyitó blogbejegyzésünkben ezt a kérdést tesszük fel a lehető legátfogóbban: kell-e, lehet-e alkotmányos szinten szabályozni az automatizált közhatalmi döntéseket és amennyiben igen, hogyan. A további bejegyzésekben sorra vesszük majd a konkrét szabályozási területeket és a releváns nemzetközi jó gyakorlatokkal  is részletesebben foglalkozunk.

Eddigi bejegyzéseink:
1. Alkotmányozás előtt az algoritmusok korában: lehet-e helye a MI-nek az új alkotmányban?

2. Az olasz példa nyomán: miért lenne érdemes Magyarországnak átfogó MI-törvényt alkotnia?

Szentgáli-Tóth Boldizsár

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort!