Hogyan lehet egy önkormányzati költségvetést úgy bemutatni, hogy ne csak pénzügyi szakemberek értsék? Erre a kérdésre ad választ a Közérthető Költségvetés alkalmazás, amely interaktív ábrákkal, magyarázatokkal és testre szabható felülettel segít átláthatóbbá tenni a települési gazdálkodást. Az elmúlt hónapok során (története során immáron másodszor) megújítottuk a 8 évvel ezelőtt bemutatott eszközt, mutatjuk az újdonságokat!

A K-Monitor kezdeményezésére törvényességi felügyeleti eljárás indult a Boston Consulting Group-pal szemben, amiért nem tett eleget az információszabadság törvényben előírt kötelezettségének és nem adott tájékoztatást arról, hogy milyen állami intézményekkel van szerződéses viszonya.

A K-Monitor azért is tartotta fontosnak, hogy kiderüljön, milyen szerződései vannak a BCG-nek a kormánnyal, mert számos területen jellemzővé vált, hogy az állam a szakmai, közpolitikai munkát kiszervezi magáncégeknek. A folyamat egyáltalán nem transzparens, ugyanakkor egy jól fizető üzletágnak tekinthető. Egy joghézag miatt szinte lehetetlen közpénzeket elnyerő cégektől megtudni, hogy milyen állami megbízásaik vannak, pedig erre elvben lehetőséget ad az infotörvény. Ennek azért van jelentősége, mert jelenleg minden állami, önkormányzati intézményt egyenként szükséges végigkérdezni ahhoz, hogy kiderüljön, hogy van-e szerződése egy adott céggel.

A cégbíróság döntése az ügyben azért tekinthető mérföldkőnek, mert kimondja, hogy olyan esetben is be kell tartania az állammal üzletelő cégeknek a törvényt, amikor maga a cég nem perelhető. A K-Monitor a kedvező döntés ellenére úgy véli, hogy elengedhetetlen, hogy az új kormány úgy módosítsa az információszabadság törvényt, hogy a jelenleginél szélesebb körben számonkérhetőek legyenek a közpénzekből részesülő cégek.

Az eljárás előzménye, hogy a K-Monitor 2020 óta pereskedik azért, hogy nyilvánosságra kerüljön az a Belügyminisztérium által a BCG-től százmilliókért megrendelt tanulmány, ami alapján az Orbán-kormány elindította az egészségügyi rendszer reformját.

A Boston Consulting Group keleti-európai vezetője, Juhász László a "Money Talks" eseményen Tiborcz Istvánnal beszélget 2025. tavaszán. A kép forrása: Bede Márton, 444.hu

K-Monitor has co-signed an open letter addressed to the European Commission, the European Parliament, and the Council of the European Union, calling on EU institutions to reject the Digital Omnibus package in its current form. The letter, signed by more than 40 civil society organisations from across Europe, expresses serious concerns about proposed amendments to the EU Artificial Intelligence Act (AI Act) — the 2024 regulation establishing a risk-based framework for AI oversight, including binding transparency, human oversight, and accountability requirements for high-risk AI systems used in areas such as employment, credit scoring, and criminal justice.

The Digital Omnibus package, published by the European Commission in November 2025, proposes a series of amendments that would substantially weaken these safeguards. Most notably, the application of key obligations for high-risk AI systems would be delayed until the European Commission adopts implementing decisions confirming the availability of harmonised standards, a process not expected to conclude before December 2027. Beyond the timeline, the package would broaden self-classification mechanisms, enabling providers to exempt their systems from high-risk obligations without independent verification, creating a structural incentive to avoid compliance even where systems materially affect fundamental rights. The proposal would further centralise enforcement authority within the EU AI Office at the expense of national supervisory authorities, reducing the democratic accountability and local institutional embeddedness that national bodies provide. Additionally, binding AI literacy training obligations for businesses and deployers would be replaced with non-enforceable encouragement measures, and incident reporting and logging requirements, critical tools for identifying discriminatory or erroneous algorithmic decision patterns, would be significantly reduced.

K-Monitor considers these changes collectively incompatible with the principle of meaningful public oversight of algorithmic decision-making. The proposed amendments would curtail the ability of citizens, civil society organisations, and public authorities to monitor and challenge consequential automated decisions, a matter of direct relevance to transparency and anti-corruption work. Negotiations between the Parliament, the Council, and the Commission are ongoing, and K-Monitor,  together with its co-signatories, urges EU institutions to preserve the core accountability guarantees of the original AI Act in any final text.

Ha valaki az elmúlt hónapokban figyelemmel kísérte az uniós jogalkotás híreit, biztosan találkozott a "digitális omnibusz" kifejezéssel. Ez a komplex jogszabály-csomag egyebek mellett az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét (MI Rendelet) is módosítaná, jelentősen gyengítve azokat az elemeit, amelyek a digitális hatalom ellenőrizhetőségét szolgálják. A K-Monitor ezért több mint 40 másik európai civil szervezettel közösen tiltakozik a csomag elfogadása ellen.

Jelen blogbejegyzésünkben bemutatjuk, hogy mit szabályoz az EU MI Rendelete; mit változtatna a digitális omnibusz-csomag ezen a szabályozáson; illetve hogyan befolyásolhatják ezek a változtatások a K-Monitor álláspontja szerint a közélet átláthatóságát és tisztaságát, a digitális hatalom ellenőrizhetőségét.

Kép forrása: peoplevsbig.tech 

A 2026-os országgyűlési választásra a K-Monitor egy új Voksmonitor kérdőívet készített, amely lehetőséget nyújt a kitöltők számára, hogy összevessék saját politikai nézeteiket a pártok álláspontjaival. Az idei kérdőív összesen 44 kérdést tartalmaz, amelyek a hazai közpolitikai viták meghatározó területeire fókuszálnak.

Az idei Voksmonitor különlegessége az volt, hogy szakpolitikai kérdések mellett demográfiai kérdéseket (nem, korcsoport, lakóhely és iskolai végzettség) és egy pártpreferenciával kapcsolatos kérdést is feltettünk (“Ha most vasárnap lenne választás, Ön melyik pártra szavazna?”) a kitöltőknek azért, hogy jobban megértsük, mit gondolnak egyes társadalmi csoportok az általunk kiválasztott politikai kérdésekről.

Az alkalmazást eddig több 37 000 felhasználó töltötte ki, de fontos leszögezni, hogy a Voksmonitor nem reprezentatív adatfelvételen alapuló kutatás: a kitöltők elsősorban a közélet iránt érdeklődő, aktív felhasználók közül kerülnek ki, akik rendszeresen forgatnak online médiát. A felhasználók több mint harmada a Telex, 444.hu és a Gamestar oldaláról kattintott át a Voksmonitor oldalára. 

Ha szeretnéd, hogy a te véleményed is megjelenjen ezekben az elemzésekben, érdemes csatlakoznod a kitöltők köréhez. Minden egyes válasz hozzájárul ahhoz, hogy pontosabban lássuk, hogyan gondolkodnak az emberek a legfontosabb közpolitikai kérdésekről, és hogy a különböző álláspontok minél szélesebb köre jelenjen meg az eredményekben.

Kevesek számára tűnhet újdonságnak, hogy Magyarországon párt és állam különválásáról régóta nehezen beszélhetünk. A K-Monitor régóta foglalkozik azokkal a formális és informális trükkökkel, jogszabályokkal és folyamatokkal, amelyek következtében közpénz kerül felhasználásra arra, hogy a kormánypárt üzeneteit és kampányát támogassa. Ebben a blogposztban kísérletet teszünk arra, hogy csokorba szedjük és bemutassuk a jelenlegi választási hajrá új és prominens állampárti kampány eszközeit és csatornáit. 

Álcivil szervezetek

Egy ilyen csatorna a hivatalosan független, de a gyakorlatban kizárólag a kormány üzeneteit közvetítő „civil” szervezetek állami finanszírozása, melyen keresztül számos kisebb-nagyobb kampánycsoport munkája kerül kifizetésre állami költségvetésből.

Elkészült a 2026-os választásokra a K-Monitor politikai iránytűje, a Voksmonitor. Bár az idei választás tétje túlmutat azon, hogy mit gondolnak a pártok különféle szakpolitikai kérdésekről, fontos arról is beszélni, hogy milyen irányba változzon az ország a választások után, és milyen ígéreteket lehet számonkérni a nyertes párton a következő kormányzati ciklusban.

A Voksmonitor segítségével a válaszadók a Fidesz és a TISZA mellett a DK, a Mi Hazánk és az MKKP véleményét ismerhetik meg 44 közéleti kérdésben, és ezeket össze is vethetik egymással és a saját álláspontjukkal. A Voksmonitor témáit az elmúlt évek legfontosabb szakpolitikai kérdései adják. A K-Monitor munkatársai olyan témákat választottak ki, amelyek közvetlenül hatnak az polgárok mindennapi életére, mint a lakhatási problémák megoldása, adó és nyugdíj kérdések, túlóra és munkanélküli ellátás szabályozása, magán és állami egészségügy viszonya, abortusz és kábítószer legalizáció, vagy olyan fontos témák, mint az ország külpolitikai orientációja, az atomenergia, a vagyonvisszaszerzés, a miniszterelnöki mandátum maximális hossza, Magyarország uniós tagsága vagy a külhoni magyarok választójoga. A kitöltők megjelölhetik a számukra különösen fontos kérdéseket is, így azok nagyobb súllyal kerülnek beszámításra az eredményben. 

A teszt kitöltése körülbelül 15 percet vesz igénybe, és minden kérdéshez rövid, közérthető magyarázat tartozik, amely segít eligazodni az adott témában.

Hogyan készült a Voksmonitor?

A pártok közül a DK, az MKKP és a Mi Hazánk válaszoltak a K-Monitor által küldött kérdőívre, a kitöltők így az egyes kérdésekre adott indoklásukat is elolvashatják. A TISZA esetében a párt programja volt irányadó, míg a Fidesz álláspontja elsősorban az elmúlt időszak kormányzati döntéseiből volt kikövetkeztethető.

A K-Monitor 2014 óta minden választási időszakban készít a Voksmonitort, amelynek célja, hogy a választók ne csupán kampányüzenetek és a politikai kommunikáció alapján tájékozódjanak, hanem valós szakpolitikai kérdések mentén hasonlíthassák össze saját véleményüket a politikai szereplők álláspontjával.

A Voksmonitort a K-Monitor és a KohoVolit.eu nonprofit szervezetek közösen fejlesztik és működtetik, idén a Vox Populi Választási Kalauz közreműködésével. A kérdőívet a 2026-os országgyűlési választáson induló pártoknak előzetesen elküldtük, így lehetőségük volt saját álláspontjuk és azok indoklásának megadására. A válaszokat a kérdésekre válaszoló pártoktól közvetlenül vettük át.

Amennyiben egy párt nem válaszolt, álláspontját nyilvános programja, megszólalásai és korábbi döntései alapján rekonstruáltuk. A kitöltés után nemcsak az egyezéseket láthatod, hanem a pártok részletes indoklásait is elolvashatod, így jobban megértheted, mi áll az egyes válaszok mögött. 

K-Monitor Public Benefit Association has submitted an amicus curiae ("friend of the court") brief to the Constitutional Court in a case whose outcome may significantly affect the transparency of domestic political advertising. In our submission, we argue that the application of the EU regulation on the transparency of political advertising does not violate the Hungarian Fundamental Law; on the contrary, disregarding it would create serious legal uncertainty and endanger the transparency of democratic elections.

Just two months ahead of Hungary’s April 12, 2026 parliamentary elections a high-stakes legal battle has begun at the Hungarian Constitutional Court. The outcome of it will directly determine how digital political communication unfolds in the upcoming years.

Pieter Bruegel, Dulle Griet (1563)

A K-Monitor Közhasznú Egyesület amicus curiae (vagyis a döntéshozatal támogatását célzó) beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz egy olyan ügyben, amelynek kimenetele jelentősen befolyásolhatja a hazai politikai hirdetések átláthatóságát. Beadványunkban amellett érvelünk, hogy a politikai reklámok átláthatóságáról szóló uniós rendelet alkalmazása nem sérti a magyar Alaptörvényt; ellenkezőleg, annak figyelmen kívül hagyása okozna súlyos jogbizonytalanságot, és veszélyeztetné a demokratikus választások átláthatóságát.

Az ügy háttere

2025 októberétől közvetlenül alkalmazandóvá vált Magyarországon az Európai Parlament és a Tanács politikai reklámok átláthatóságáról szóló EU 2024/900 rendelete. Az uniós jogszabály célja egyszerűen megfogalmazható: aki politikai tartalmat hirdet, annak közzé kell tennie, ki fizette a hirdetést, mennyibe került, és kik a célzott közönsége. A rendelet tehát elsősorban az online politikai hirdetések átláthatóságát kívánja erősíteni, különös tekintettel a közösségi média platformjain zajló célzott politikai kommunikációra.