háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (4) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (88) adatok (97) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (6) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (243) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (11) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (14) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) Corvinus Zrt. (1) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (63) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (79) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (25) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (83) információszabadság (73) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (5) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (7) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (12) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (27) kampányfinanszírozás (44) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (2) közösértékeink (2) közpénz (38) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (72) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (89) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (5) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (4) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (20) nyitott önkormányzat (2) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (70) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (17) partimap (8) pártok (10) pénzmosás (4) pénzügyminisztérium (7) per (19) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) tényleges tulajdonos (1) tényleges tulajdonosi nyilvántartás (1) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) UBO (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (28) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (12) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Szívesen igényelnél adatot? Segítünk! - Online workshop civileknek

Jogi Munkacsoport // 2024.09.12.

Címkék: információszabadság k monitor adatigénylés

Hogyan működik a közérdekű adatigénylés? Milyen jogszabályokra támaszkodhatunk? Hogyan fogalmazzuk meg az adatigénylést helyesen? Hogyan kezeljük a válaszokat, és mit tehetünk, ha megtagadják a kérést? Milyen trükkökkel, csapdákkal találkozhatunk?

A K-Monitor online workshop-ján gyakorlati példák bemutatásával segítünk neked közérdekű adatigénylésedben.

fortepan_214445.jpg

Kép forrása: Fortepan / FŐFOTÓ


Címkék: információszabadság k monitor adatigénylés

Szólj hozzá!

Társadalmi egyeztetés izgalmasan, térképes kérdőívvel!

mrnymkls // 2024.09.04.

Címkék: partimap cerv

Itt az ősz, a nyaralás után nemcsak az iskolába vagy a munkába térnek vissza az emberek, de a közügyek iránti figyelem és érdeklődés is megnő. A szeptember közepétől kezdődő időszak kiváló lehetőség az emberek megkérdezésére, bevonására a közügyekbe!

Ehhez nyújt segítséget a PARTIMAP, a K-Monitor saját fejlesztésű, ingyenes térképes kérdőívfelülete. Az oldalon kezdő számítógépes ismeretekkel is létrehozhatsz olyan felméréseket, amelyekben arra is lehetőséged van, hogy térképhez kapcsolódó grafikus jegyzetekkel kérd a kitöltőid véleményét, vagy akár azt, hogy pont, vonal vagy terület felrajzolásával válaszoljanak! Ha el tudod juttatni a felmérést a célcsoportodhoz, kis erőbefektetéssel akár ezernél is több jó minőségű bejelentést, térképes jelölést gyűjthetsz a számodra fontos ügyről. Bemutatjuk a legfrissebb fejlesztéseinket!

👉 Ha még nem hallottál a PARTIMAP-ról, ajánljuk, hogy először próbáld ki a demó felületet, ahol kitöltőként láthatsz példákat a főbb funkciókra.

👇 Ha már megismerkedtél a felülettel, ismerkedj meg néhány újdonsággal, ami még könnyebbé teszi a hatásos felmérések készítését!

 partimap_eu_2.png

Zavar a korrupció? Legyél a K-Monitor gyakornoka!

gnra // 2024.08.28.

Határozott idejű fizetett gyakornoki pozíciót hirdet a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda. Csatlakozz hozzánk, szerezz tapasztalatot egy korrupcióellenes civil szervezet munkájáról! Jelentkezz hozzánk minél hamarabb, de legkésőbb szeptember 8-ig, ha érdekel a közélet, és zavar, hogy a korrupciós ügyek eltűnnek a süllyesztőben!

legyel_a_k-monitor_gyakornoka_2_1.png

Integritás Hatóság 2023 éves elemző integritásjelentése

vdorottya // 2024.08.12.

Címkék: integritás hatóság

Az Integritás Hatóságról

A Hatóság a 2022. évi XXVII. törvény (Eufetv.) alapján 2022. november 19-én alakult meg mint autonóm államigazgatási szerv. Tevékenységéről nem csak az Országgyűlésnek, hanem az Európai Bizottságnak is beszámol. Célja az uniós pénzügyi támogatások felhasználása során felmerülő csalás, összeférhetetlenség, korrupció, és egyéb jogsértések megelőzése, feltárása és kezelése. A Hatóság a törvényben meghatározottak szerint fellép minden olyan esetben, amikor úgy ítéli meg, hogy egy szervezet nem tette meg a szükséges lépéseket az uniós források hatékony és eredményes felhasználása, vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A feladatai során kiemelt figyelmet fordít az integritáskockázat-értékelési jelentésre, és ezt figyelembe veszi az éves integritásjelentés elkészítésekor. A fentiek mellett kiemelt feladatokat kellene ellátnia a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése során, ezt azonban jelenleg a jogszabályi felhatalmazások hiányában egyelőre nem tudja elvégezni. A szervezet működése kapcsán már korábban is felmerült kritikaként, hogy a magas szintű korrupció feltárásához szükséges jogkörök hiányoznak, ami a Hatóság működési hatékonyságát csökkenti. Emellett a vizsgálataik során megfogalmazott ajánlások nem bírnak kötelező érvénnyel, így azok végrehajtása az érintett szervezetek belátására van bízva. A Hatóság elnöke ennek ellenére úgy véli, hogy a Hatóság létrehozása és működése visszatartó hatással bír. Az elnök szerint a jogkörök hiányában is jelentős eredményeket értek el, és a szervezet munkája a jövőben is hozzájárul majd az elszámoltathatóság és átláthatóság előmozdításához Magyarországon. A hatékonyabb működési kereteket úgy kívánják elérni, hogy a Hatóságot nyomozati jogkörökkel ruházzák fel, hozzáférést biztosítanak bizonyos adatbázisokhoz és az IH ajánlásait kötelező erejűvé teszik.

A 2023-as jelentés 

2024-ben az Integritás Hatóság közzétette a 2023-as évre vonatkozó jelentését, amely a tavalyihoz hasonlóan átfogó elemzést nyújt a közbeszerzési piac aktuális helyzetéről, az európai uniós források felhasználásának ellenőrzési rendszeréről és a vagyonnyilatkozati rendszer működéséről. A jelentésben leírtak szerint az a cél, hogy a közbeszerzési piac problémáit azonosításák, növeljék a verseny szintjét és megelőzzék a visszaéléseket, ezzel kapcsolatban a jelentés 74 javaslatot is megfogalmaz. Ezekre a Kormánynak a törvény szerint két hónapon belül reagálnia kell.

Az Európai uniós források ellenőrzési rendszerének értékelése

Az Éves Elemző Integritásjelentés (továbbiakban: jelentés) során áttekintették a 2014-2020-as és a 2021-2027-es programozási időszakokat szabályozó kormányrendeleteket. Az ezzel kapcsolatos újítások közé tartozik az ARACHNE kockázatértékelő rendszerbe küldendő adatok kibővült köre, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság (BEII) bővült feladatellátása, a helyszíni ellenőrzések szabályainak pontosítása, valamint a Vidékfejlesztési Program új szabályainak bevezetése. 

Az operatív programok esetében a Hatóság értékelte a szakpolitikai véleményezésnek számító, tervezési jellegű, valamint az előértékelési és előminősítési tevékenységeket is. Ezek a tevékenységek hasonló súllyal bírnak a döntéselőkészítés, szerződéskezelés, finanszírozás, ellenőrzés és szabálytalanságok kezeléséhez képest. A Hatóság szükségesnek tartotta az összeférhetetlenségi nyilatkozatok megtételét és az összeférhetetlenségi helyzetek vizsgálatát is. A jelentésben értékelték, hogy a szervek hogyan vették figyelembe a korábbi jelentések és ajánlások megállapításait.

Az Integritás Hatóság által javasolt intézkedések nyomonkövetése

A Hatóság 2023-ban összesen 19 egyedi intézkedést (23 címzett részére), 12 ajánlást és 3 javaslatot fogalmazott meg. Ezeket olyan vizsgálatokra alapozták, amikben megnézték, hogy milyen hiányosságok merülnek fel az uniós források eredményes és szabályos felhasználásakor. Ezek alapján egyedi és rendszerszintű eseteket azonosítottak, amikre ajánlásokat tettek. A vizsgálatok lezárása után a Hatóság utánkövetést valósított meg ajánlásai és intézkedései kapcsán. Az érintett szervezetek azonban gyakran nem tették meg időben a Hatóság szerint szükséges változtatásokat vagy tájékoztatásokat, és csak újbóli felszólítására reagáltak. A Hatóság különböző gyakorlatokat tapasztalt az ajánlások és intézkedési javaslatok végrehajtása tekintetében. A szervezetek 50%-ban egyetértettek az ajánlásokkal, 37%-ban nem tartottak indokoltnak további intézkedést, és 13%-ban nem értettek egyet velük. Ez utóbbi esetekben, a szervezetek döntésüket ugyan indokolták, de a felhozott érvek több esetben vagy ellentmondtak a Hatóság jelentéseiben foglalt megállapításoknak, avagy azokat egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

A Hatóság a Kormányt is vizsgálta, aki a 2022-es jelentésre adott válaszában 11 javaslatból 3-mal értett egyet, 3-mal részben, míg 5-tel nem értett egyet. A Hatóság értékelte a Kormány válaszát és álláspontját, és ezt összefoglalva megküldte a területfejlesztési miniszternek. Az előző évi jelentésben megfogalmazott javaslatok gyakorlatba történő átültetése a 2023-as évre nem volt hatással, így azokat később, a 2024-es jelentésben vizsgálják majd. 

Az európai uniós források ellenőrzési rendszere

Az európai uniós források ellenőrzési rendszerének értékelése során a jelentés hangsúlyozza a csalással érintett projektek sikeres felderítésének fontosságát. Az előre bejelentett helyszíni ellenőrzések helyett a rendkívüli ellenőrzések alkalmazását javasolják, hogy növeljék a felderítés hatékonyságát. Az uniós források hazai elosztási rendszerében az előminősítési feladatok és az összeférhetetlenségi nyilatkozatok jelentőségét emelik ki. Ezek az intézkedések hozzájárulnak az átláthatóság növeléséhez és a csalások megelőzéséhez.

A jelentés kiemeli, hogy a közbeszerzési szabályok szigorú betartása és az ellenőrzési gyakorlatok hatékonysága kulcsfontosságú az uniós források védelmében. Az európai uniós forrásokat tartalmazó közbeszerzési eljárások átláthatóságának növelése érdekében szükségesnek tartják a nyilvánosság bevonását és az adatközlés javítását.

Közbeszerzési szabályok hatékonysága

A fent említetteken kívül a Hatóság a közbeszerzési szabályok hatékonyságát is vizsgálta, a jelentés szerint különös figyelmet fordítva a problémás területekre és szűk keresztmetszetekre, különösen a keretmegállapodások és központosított közbeszerzések működésére. A jelentés célja az volt, hogy értékelje a közbeszerzési szabályozás alkalmazásának rendszerszintű hatékonyságát, figyelembe véve a jogalkalmazói gyakorlatot és a költség- és időhatékonyságot. A jelentés kiemelten foglalkozik a keretmegállapodások növekvő részarányával és azok közbeszerzési piacra gyakorolt hatásával, javaslatokat téve a központosított közbeszerzések és dinamikus rendszerek működésének javítására és hatékonyabbá tételére. 

A Hatóság tavalyhoz hasonlóan javasolja az integritásjelentésben javasolja a központi beszerző szervezetek adatainak átláthatóságának növelését, a központosított közbeszerzési rendszerek költséghatékonyságának felmérését, valamint egy, az ügyfélelégedettség mérésére alkalmas rendszer kialakítását. A központosított közbeszerzések piacának fragmentáltsága miatt a Hatóság a központosított közbeszerzések és keretmegállapodások gyakorlatának átfogó vizsgálatát és célzott hatásvizsgálatok elvégzését javasolja például a központi beszerzés körébe vont tárgyak kapcsán – erre egyébként már tavaly ígéretet tett a Kormány, azonban mindez idáig nem került sor érdemi lépésre. A Hatóság véleménye szerint fontos, hogy a központosítás körébe csak standardizálható tárgyak kerüljenek, ugyanis a központi beszerzések csak így valósíthatóak meg hatékonyan. 

A jelentés külön figyelmet fordít a közbeszerzési eljárásokban jellemző verseny alacsony szintjére (pl. “támogató” ajánlatok gyakorlatára, a fordított bírálatra), főleg az egyajánlatos,eredménytelen és feltételes eljárások problémáira, valamint a közbeszerzési eljárások időtartamára és adminisztratív terheire. Javasolják többek között az EKR fejlesztését és a 115§ szerinti, hirdetmény közzététele nélkül indított eljárások megszüntetését – ezt egyébként a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagjai is több ízben felvetették. Ehhez hasonlóan szükséges a közbeszerzési jogorvoslat lehetőségének újragondolása is, például annak érdekében, hogy egységes bírságolási gyakorlat alakuljon ki. Fontos javaslat, hogy az IH kiterjesztené a magántőkealapok esetkörére az off-shore kizáró okokat. 

A Keretrendszerben közölt adatok alapján viszont sikerekről is beszámolnak: az egyajánlatos eljárások aránya csökkent, mind az uniós, mind a hazai finanszorozású közbeszerzések tekintetében. A Hatóság az említett kihívással kapcsolatban felhívja a figyelmet a jogalkalmazói gyakorlat problémáira és javasolja a jogszabályok kiigazítását az ajánlattevők bizonytalanságának csökkentése érdekében. A közbeszerzésekkel kapcsolatban a szakma átalakításának kockázatára is felhívták a figyelmet a jelentésben. A Hatóság az FAKSZ intézmény megszüntetése helyett annak átalakítását, a szakmai szabályozás felülvizsgálatát, valamint a közbeszerzési szakmai professzionalizálásának támogatását javasolja 

A jelentés a fent említetteken kívül a közbeszerzési adatok és a közbeszerzési piac koncentrációelemzését is tartalmazza. Ebben nemzetközileg elismert koncentrációs mutatókat használtak, amelyek a tulajdoni viszonyokat binárisnak feltételezik és így nem veszik figyelembe a cégekben lévő többségi vagy kisebbségi tulajdonosokat. A pontos eredményeket továbbá nehezítette a magántőke alapok és az osztalékelsőbbségi részvények alkalmazásának gyakorlata. Az elemzésből kiderült, hogy a közbeszerzési eljárások összege az előző évben 29%-kal csökkent. Az uniós kondicionalitási eljárás miatt befagyasztott uniós források következtében az uniós forrásokat tartalmazó közbeszerzési szerződések száma szintén 36%-kal csökkent. Az IH vizsgálata szerint 2023-ban az előbb említett uniós forrásokat tartalmazó közbeszerzésekre átlagosan 4,99, a teljes közbeszerzési piacon pedig átlagosan 3,28 ajánlat érkezett. Az összes közbeszerzés 29,85%-ára viszont csak egy ajánlat érkezett. A jelentésből az is kiderült, hogy 2019 és 2023 között két, konzorciumban induló szervezet összesen 59 tendert nyert meg. Az IH szerint az elemzések során feltárt koncentrációs folyamatok és aránytalanságok fontos jelek lehetnek a közbeszerzési piac problémáira. Ezeket más tényezőkkel, például a cégek gazdálkodására és menedzsmentjére vonatkozó információkkal együtt vizsgálva segíthetnek a visszaélések felismerésében és kezelésében. 

 

Források:

https://integritashatosag.hu/wp-content/uploads/2024/06/2023-Eves-Elemzo-Integritasjelentes.pdf

https://index.hu/belfold/2024/04/19/integritas-hatosag-unios-penzek-europai-unio-korrupcio-biro-ferenc/

https://www.szabadeuropa.hu/a/biro-ferenc-mar-az-integritas-hatosag-puszta-lete-is-visszatarto-erovel-bir/32912644.html 

https://telex.hu/kulfold/2024/04/19/eu-integritas-hatosag-csalas

https://www.szabadeuropa.hu/a/integritas-hatosag-keves-a-jogkor-ami-van-az-sem-vegrehajthato/32861818.html

https://www.economx.hu/gazdasag/integritas-hatosag-beszamolo-biro-ferenc-kozbizalom-korrupcio-europai-bizottsag.786843.html



Jogállamisági jelentés és korrupció

orsivin // 2024.08.09.

Címkék: eu jogállamiság

Idén is nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság a 2024-es jogállamisági jelentését az összes tagállamra vonatkozóan. A magyar jogállamisági jelentést a feltételességi mechanizmus és az uniós pénzek befagyasztása miatt évről évre fokozott érdeklődés kíséri. A K-Monitor a TI Magyarországgal közösen a korrupcióval kapcsolatos kérdésekben vett részt a Magyarországgal kapcsolatos bizottsági konzultációban, ezért most a július végén publikált jelentés ezen részeit vesszük górcső alá.

 

Fontos kiemelni, hogy a jelentés összeállítása során a Bizottság a lehető legtöbb forrásból igyekszik tájékozódni, a kapott információkat egymással összevetni, ellenőrizni. A kormányok egyrészt írásban fejtik ki álláspontjukat a jogállamisági fejleményekről és válaszolnak a BIzottság kérdéseire, másrészt az országlátogatásokon is tisztázhatják álláspontjukat. Az ilyen országlátogatásokon a Bizottság tisztviselői a fékek és egyensúlyok rendszerét biztosító hatalmi ágak képviselőit, valamint a civil és egyéb érdekvédelmi szervezeteket, például a különböző gazdasági és szakmai kamarákat is meghallgatják.  

A civil, jogvédő  és érdekképviseleti szervezetek Magyarországon évek óta részt vesznek az írásbeli konzultációban is – ez tulajdonképpen nem más, mint egy internetes kérdőív, ahol a jogállamiság szempontjából fontos kérdésekben bárki kifejtheti álláspontját, megírhatja tapasztalatait, benyomásait. Az álláspontok beküldésének határideje még a februári országlátogatások előttre esik. A K-Monitor évek óta él ezzel a lehetőséggel, és azt a gyakorlatot folytatjuk, hogy szakértelmünknek megfelelően több civil szervezettel közösen veszünk részt az írásbeli konzultációban, és a korrupció elleni küzdelem szempontjából fontos kérdésekben elküldjük álláspontunkat, amelyet szerkesztett formában már az év elején nyilvánosságra is hoztunk.  Magyarországról természetesen nem csak ez a kilenc szervezet vett részt az írásbeli konzultációban –  véleményt nyújtott be például a Res Iudicata Egyesület, a Kúria és az osztrák Kereskedelmi Kamara is, valamint öt olyan érdekelt, akik nem kívánták nyilvánosságra hozni a nevüket. Maguk az írásbeli konzultációra beérkezett vélemények mind elérhetőek nyilvánosan a Bizottság honlapjáról. 

 

A korrupcióval ajánlások terén a Bizottság megállapította, hogy Magyarország

 

– Nem tett előrelépést a lobbitevékenységre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozó átfogó reformok elfogadása és a vagyonnyilatkozatok rendszerének további, a hatékony ellenőrzést és végrehajtást biztosító megerősítése tekintetében. 

– Még nem tett előrelépést a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádhatósági eljárások és jogerős ítéletek terén felmutatandó komoly eredmények tekintetében.  

Éppen ezért a következő időszakra vonatkozóan a Bizottság továbbra is e két területen javasolja a jogalkotás és a jogalkalmazás fejlesztését. Ezen aligha lepődhetünk meg, hiszen mindkét téma sok-sok éve napirenden van, részben még a korábbi országspecifikus ajánlások részeként.  A magyar kormány egyébként a feltételességi mechanizmus keretében és Magyarország helyreállítási tervében is vállalta csaknem két évvel ezelőtt, hogy érdemi előrelépéseket tesz ezeken a területeken, eddig ebbe a munkába a kormány láthatólag félszívvel vetette bele magát.

 

2022-ben jelentős átalakításra került sor a korrupcióellenes keretrendszerben (részint azzal, hogy az NVSZ bizonyos feladatait átvette a Kabinetiroda alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal, de emellett új intézményként létrejött az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport is). Ezért értelemszerűen ezek értékelése sem maradhatott el, ahogy az egyéb olyan kérdéseké sem, amelyekkel kapcsolatban a kormány a különböző, jogállamisághoz kapcsolódó EU-s folyamatokban vállalást tett. Ezzel kapcsolatban a Bizottság azonban csupán annyi  megállapítást tett, hogy Magyarország nem is jelezte, hogy a maga részéről teljesítettnek gondolná a vállalásokat, ezért a tavaly év végén hivatalból végzett újraértékelést – mivel azonban épp a legfontosabb kérdésekben gyakorlatilag semmilyen jogalkotás nem történt, nem igen tehetett mást, mint hogy továbbra is blokkolás alatt tartja a befagyasztott pénzeket.

 

dalle_wb.png

Dalle (AI) által generált kép közérdekű bejelentővel és EU-s zászlóval.

 

Az a bizottsági megállapítás senkit sem érhet újdonságként, hogy Magyarországon a többi országhoz képest a korrupció érzékelése magas – ez nem csak a Transparency International indexe szerint van így, hanem a rendszeres Eurobarometer-felmérések is ezt igazolják. 

 

Jelenleg úgy tűnik, hogy a legnagyobb változásokat a februárban elfogadott új stratégiától várja a Bizottság, bár ezzel kapcsolatban egyrészt kiemelik, hogy abból hiányzik az átfogó és stratégiai szakpolitikai megközelítés.  Ahogy azt nemcsak mi, de például az Integritás Hatóság elnöke is megjegyezte, a stratégia hiányossága, hogy az érdekelt felekkel és szélesebb értelemben véve az állampolgárokkal való konzultáció meglehetősen limitált volt.

 

Az új intézményeket is értékelte a Bizottság: az Integritás Hatósággal kapcsolatban kiemelték, hogy bár megfelelő kapacitással és függetlenséggel rendelkezik, a gyakorlatban nem tudja ellátni maradéktalanul a feladatát (erre szintén több ízben panaszkodott maga az Integritás Hatóság is), a Korrupcióellenes Munkacsoport pedig egyelőre aligha tud kézzelfogható eredményeket szállítani – és kérdéses, hogy a jelenlegi keretek között alkalmas-e arra, hogy a kormány általános korrupcióellenes politikai koordinációját támogassa.

 

A bírósági felülbírálat lehetősége is új elemként jelent meg a 2022-es jogállamisági vállalások keretében. Egyelőre azonban kétséges, hogy az intézmény be tudja-e tölteni tervezett funkcióját (ami elméletileg az lenne, hogy megakadályozza azt hogy tágabb értelemben vett korrupcióval kapcsolatos ügyeket rendőrségi, ügyészségi szinten buktassanak el.) A mi elemzésünk is egybevág a Bizottság jelentésében foglaltakkal: egyelőre a beérkezett felülbírálati indítványok legnagyobb része nem kötődik az állami források felhasználásához.

 

Fontos kritikát fogalmaz meg ugyanakkor a jelentés azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal átvette az NVSZ bizonyos jogosítványait a megbízhatósági vizsgálatok és a korrupcióellenes fellépés tekintetében – ahol ugyanis az Alkotmányvédelmi Hatóság kezdeményezi az eljárást ott a titkosszolgálati jelleg következtében “a korrupciós ügyben indult eljárás megszüntetésére vonatkozó döntést de facto lehetetlen megtámadni, és fennáll a kockázata annak, hogy a korrupciós ügyeket nem üldözik”. Sőt, még csak számszerűen sem lehet tudni, hogy hány esetben végeztek az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai megbízhatósági vizsgálatot, nemhogy azt, hogy ezeknek mekkora részét továbbította az AH a nyomozó ügyészség felé. (!)

 

Már a tavalyi jelentésben is szerepelt, hogy a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó, egyébként meglehetősen tagolt intézményrendszerben fokozni kellene a koordinációt. Az ügyészség azonban annak ellenére elégségesnek találja a feltételeket, hogy a bizonyítékgyűjtés és -megosztás érdekében létrehozandó informatikai rendszer, amelyet már három évvel ezelőtt ígért be a Kormány, még mindig nem működik, és várhatóan 2025 végéig nem is fog. A magas szintű korrupciós ügyekben  még mindig viszonylag kevés a vádemelés (lényegében a Schadl–Völner-ügy kivételével nem is beszélhetünk a legutóbbi időszakban ilyenről), a bírósági eljárások cserébe igencsak hosszadalmasak.  A jelentés ugyanakkor nyitva hagyja a kérdést, hogy mennyiben áll fenn az ügyészség, illetve a rendőrség munkájába történő  politikai, felülről jövő beavatkozás lehetősége  – ezt a kérdést értelemszerűen a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételek fényében vizsgálták.

 

Magyarország immár 12 éve elmaradásban van a külföldi személyek megvesztegetésével kapcslatos stratégia végrehajtásával is – ilyen ügyekben csak elvétve kerül sor nyomozásra, illetve ítélethozatalra.

 

Pozitív fejleményként értékelte a Bizottság általánosságban az európai uniós források védelmében megtett lépéseket. Ilyen például, hogy úgy tűnik, beváltotta célját az a 2022-ben elfogadott jogszabály-módosítás, amely biztosította, hogy az OLAF NAV-os pénzügyőrök segítségét kérheti  a helyszíni ellenőrzések lefolytatásához – e segítségkérésre több alkalommal is sor került, de az is, hogy leleplezték a Pénzügyminisztériumban és a Miniszterelnökségen működő  korrupciós hálózatot. Azt már csak halkan tesszük hozzá, hogy bár a vádemeléskor számos személy neve ismertté vált, még mindig viszonylag kevés részlete ismerhető az ügynek, és azt sem lehet tudni, hogy mely cégek részesültek jogtalanul az EU-s forrásokból. Hasonlóan pozitívan értékelte a Bizottság az Integritás Hatóság jelentését, amely a Süli János családi tehenészetével kapcsolatos feljelentéshez vezetett.

 

Továbbra is fájó pont, hogy a korrupcióellenes fellépés szakpolitikai keretrendszere meglehetősen hiányos: bár évek óta kéri lényegében minden érdekelt szereplő, sőt a kormány már tavaly vállalást tett rá, tovább halogatták a lobbi- és forgóajtó jelenség szabályozását – erre az antikorrupciós stratégia és akcióterv szerint legkorábban 2025 végén kerülhet sor, azaz könnyen lehet, hogy a következő jogállamisági jelentésben is szerepelni fog e kritika.  A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével és az ezzel kapcsolatos szankciós rendszerrel kapcsolatos hiányosságok aligha ismeretlenek bárki számára, különösen, miután az Integritás Hatóság is nyilvánosságra hozta ezzel kapcsolatos jelentését 2023 decemberében – erre azonban nem érkezett a kormánytól válasz. Mi is számtalan esetben írtunk a vagyonnyilatkozati rendszer reformjához szükséges lépésekről, és arról is, hogy több szabályozási hézag miatt az országgyűlési képviselők és az egyéb nyilatkozattételre kötelezettek gond nélkül elrejthetik vagyonukat magántőkelapokban –  ezt feltétlenül be sem kell vallaniuk, de ha ha be is vallanák, nincs olyan adatbázis, amiből bárki ellenőrizni tudná.

 

Hasonló a helyzet az összeférhetetlenség kezelésével, ahol az évek óta hangoztatott kritikák ellenére mindez idáig semmilyen előrelépés nem történt: a kormány ugyan a nemzeti korrupcióellenes stratégia keretében javasolja puha, ágazati szabályok, iránymutatások, etikai kódexek bevezetését, ez azonban pont hogy nem járul hozzá a széttagolt összeférhetetlenségi rendszer megszüntetéséhez, az összeférhetetlenség rendszerszintű kezeléséhez. 

 

A jelentés a 2023-ban elfogadott új visszaélés-bejelentési szabályokkal is foglalkozik: itt a Bizottság is megerősítette azt az általunk és más nemzetközi szervezetek (OECD) által is megfogalmazott kritikát, hogy a törvény csak az olyan személyeket részesíti védelemben, akik uniós jogi aktusokban szereplő tárgykörökkel kapcsolatban tesznek bejelentést. A reform bevezetésekor kár volt elszalasztani ezt a lehetőséget, különös tekintettel arra, hogy a választott megoldás jogbizonytalanságot idézhet elő. Egyelőre azt lehet megállapítani, hogy bár a legtöbb megjelölt szerv létrehozta a visszaélés-bejelentő rendszerét, egyelőre azonban kevés bejelentés érkezik.

 

Továbbra is aggályos a párt és politikafinanszírozás kérdése, és ezt különösen pikánssá teszi, hogy a kormány ebben a kérdéskörben kizárólag a külföldi finanszírozás visszaszorítása érdekében tervez további beavatkozást, azaz egyáltalán nem tervez  lépéseket például az átláthatóság fokozása érdekében.

 

A közbeszerzésekkel leginkább átláthatósági szempontból foglalkozik a jelentés, és bár elismeri, hogy az új stratégia végrehajtásának keretében várhatóak további közbeszerzési korrupció visszaszorításával kapcsolatos fejlemények, megismétli a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagjainak véleményét, miszerint a Munkacsoport kormányzati tagjai az igazán előremutató javaslatokat többségében elvetették. A közbeszerzések átláthatóságát némileg az is rontotta, hogy a közbeszerzési hirdetmények adatai továbbra sem tölthetőek le adatbázisszerűen (ez alól csak az eredménytájékoztató hirdetmények jelentenek kivételt bizoönyos fokig), sőt a közbeszerzési hatóság honlapja egyenesen captchákkal nehezíti a hozzáférést. Az is megállapítható, hogy míg az uniós forrásból megvalósított közbeszerzések kapcsán szigorúbb az ellenőrzés, a hazai költségvetésből megvalósított beszerzések felügyelete kevésbé átható, éppen ezért a korrupciós kockázatok is nagyobbak.

 

Összességében a korrupciós fejezetben a Bizottság jelentése nagyrészt megerősíti a mi tapasztalatainkat. Természetesen számos olyan kérdés és téma van (például a vagyonnyilatkozatok terén), ahol a jelentés formátuma nem tette lehetővé a részletes szakmai elemzést. A jelentés összeállítása során a szóbeli és írásbeli konzultáción tett észrevételeinken túl hét különböző anyagunkat hivatkozta, de emellett természetesen a különböző nemzetközi szervezetek (pl. OECD), illetve a hazai hatóságok és intézmények (Integritás Hatóság, Nemzeti Adatvédelmi Hatóság, Állami Számvevőszék), illetve a kormányzati szereplők megállapításait is figyelembe vette. Egy ennyire szerteágazó tematikát feldolgozó jelentés kapcsán ugyanakkor némi hiányérzete támadhat az olvasónak az ajánlások tekintetében, amelyek csak két területre terjednek ki, hiszen bőven lenne még tennivaló a jelentésben szereplő számos kérdésben (például az integritás Hatóság johgköreinek megerősítésében, vagy a pártfinanszírozás átfogó reformjában). 

 

Fontosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort!

Merre tart az önkormányzati bérlakásszektor?

mrnymkls // 2024.08.06.

Címkék: adatok infografika

A Periféria Központtal indított közös projektünkben a nagyobb magyarországi önkormányzatok (megyei jogú városok és kerületek) önkormányzati lakásaival kapcsolatos adatokat gyűjtöttük össze első körben 2016 és 2022 között. Célunk, hogy az adatokhoz minél többen hozzáférjenek, és ezáltal minél nagyobb beleszólásunk lehessen egyszerű állampolgárként is a helyi lakásügyekbe. 

 

cropped-fortepan_30908-scaled-1.jpg

fotó: Fortepan / Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ

 

Az új honlap egyik része egy rövid, adatvizualizációkra épülő elemzés, a másik része pedig egy interaktív böngésző, ahol mélyebbre áshatunk egy-egy település lakásügyeiben. Az adatok böngészése előtt mindenképp olvasd el a módszertani leírást

Tovább az önkormányzati lakásszektort bemutató elemzésre!

Mindenkit arra bátorítunk, hogy ha saját városában kedvezőtlen folyamatokat lát, akkor kérdezzen rá a helyi képviselőknél és képviselőjelölteknél, hogy mit terveznek ezek megváltoztatására. Azt reméljük, hogy az oldal hasznos információforrást jelent állampolgároknak, helyi újságíróknak és az adott önkormányzatoknál dolgozó, lakásüggyel foglalkozó munkatársaknak is.

Az adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által az egyes önkormányzatok adatszolgáltatása alapján összeállított, önkormányzati lakásgazdálkodásról szóló adatbázis. Ezt az adatbázist a K-Monitor és a Periféria Központ munkatársai elemezték és vizualizálták. Jelenleg a 2016 és 2022 közötti adatok állnak rendelkezésünkre, a budapesti kerületekre és a Fővárosi Önkormányzatra, valamint a megyei jogú városokra vonatkozóan.

Az elemzés legfőbb eredményei

 

  • Tovább csökkent az önkormányzati bérlakások száma, a vizsgált településeken 6.500 lakással lett kevesebb 2016-2022 között.
  • A vizsgált önkormányzatok több mint 71,5 milliárd forintot vontak ki a bérlakásszektorból 2016-2022 között. Vagyis ennyivel több bevétel származik a bérlakásszektorból ezeken a településeken, mint amennyit költenek a bővítésére, fenntartására.
  • Az önkormányzatok rendkívül keveset költenek a lakásállomány felújítására és karbantartására: lakásonként átlagosan csak havi 10-20 ezer forintot.
  • Továbbra is nehéz hozzájutni egy önkormányzati bérlakáshoz: 2016 és 2022 között a vizsgált önkormányzatok összesen évente átlagosan csak 5.500 lakást utaltak ki új bérlőknek.
  • A lakáskiutalásoknak alig több mint 20%-a történt átlátható és számonkérhető pályázatokon keresztül; a kiutalások nagyjából fele “egyéb” jogcímen történik.
  • Bár 2016 és 2022 között csökkent a kilakoltatások száma és aránya is, a teljes időszakban összesen 2.880 befejezett kilakoltatás történt az önkormányzati bérlakásszektorban.

250 millió eurót kapott az állam 35%-nyi VIG részesedésért

tangentopoli // 2024.07.25.

Címkék: per információszabadság átláthatóság Corvinus Zrt.

Az első tárgyalást követően kiadta a Corvinus Befektetési Zrt. a K-Monitor által áprilisban igényelt tranzakciós adatokat, vagy legalábbis egy részét. Az állam közreműködésével zajló giga felvásárlásokat és eladásokat bonyolító állami cégtől azt kérte a K-Monitor, hogy tegye közzé a 500 millió forintot meghaladó tranzakcióinak listáját.

A Corvinus elutasította az adatigénylésünket arra hivatkozva, hogy az adatok üzleti titkot képeznek és nem is elérhetőek az általunk kért formában. A K-Monitor ezt követően pert indított a Corvnius Zrt. ellen. A cég végül az első tárgyaláson átadott egy listát 500 millió forint feletti tranzakciókkal. Ebből kiderül többek között, hogy a cég 250 millió euróért (100 milliárd forint) vált meg tavaly ősszel 35%-nyi részesedésétől a Vienna Insurance Group magyar érdekeltségeiben, ezeket az osztrák anyavállalat vásárolta meg. Ezzel mindössze 10%-ra csökkent a magyar állam tulajdonrésze az Aegon és az Union biztosítókban. A 45%-nyi részesedést alig másfél évvel korábban szerezte meg a Corvinus Zrt. mintegy 344 millió euróért (137 mrd forint).  Az ügy előzménye, hogy még 2021-ben, amikor a magyar Aegon biztosító pénzügyi nehézségek miatt eladósorba került, a Belügyminisztérium egy koronavírusra hivatkozó ad hoc szabállyal (az úgynevezett lex Aegonnal) megvétózta, hogy az osztrák VIG megvegye az Aegont, mondván, hogy a deal nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet  – akkoriban úgy tűnt, hogy az állam célja egy “nemzeti bajnok” biztosító létrehozása lehet. A Bizottság egy hosszadalmas kötelezettségszegési eljárásban el is marasztalta e lépés miatt Magyarországot. Végül az eredeti vevőjelölt, a VIG és a magyar állam, csaknem egy évvel később úgy egyeztek meg, hogy a biztosítók 45%-ának megszerzésével a magyar állam csak kisebbségi tulajdont szerez a biztosítókban. Az őszi visszavásárlási ügylet igen csak kérdésessé teszi, hogy megérte-e a három évnyi hacacáré az adófizetőknek.

Szintén látszik az adatokból, hogy a Postabiztosítókért csaknem 70 millió eurót (28 millárd forin) fizetett tavaly az állam a HDI International-nek, erről a Telex írt korábban. A cégeket azóta az állam már tovább is passzolta a Tiborcz Istvánhoz köthető Gránit Biztosítónak. A Corvinus Zrt. által közölt  adatok az alábbi táblában találhatóak: 

 

img_4269.jpeg

 

A per során az is kiderült, hogy részletes felsorolásunk ellenére nem ugyanazt értettük tranzakciók alatt, a Corvnus Zrt-ben végrehajtott állami tőkeemelések ugyanis nem kerültek bele a megosztott listába.

 

 

Fontosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort!

Ultimate Beneficial Owners in Hungary - where are we now?

orsivin // 2024.07.24.

Címkék: english

In Hungary, the efforts to combat money laundering mostly rely on implementing EU rules. Rules on the access to ultimate beneficial ownership (UBO) registry were implemented in 2021, adhering to the minimal requirements outlined in the relevant EU Directive. From the perspective of investigative journalists and NGOs, the UBO-register has not been a significant advancement. In Hungary this is primarily due to regulatory deficiencies and the enduring use of methods that aim to hide assets. With only a few rare cases, the ownership register has had limited impact on the effectiveness of investigative reporting. The Hungarian government did little to provide journalists unrestricted access to data on ultimate beneficial owners of businesses and assets. In fact, after a journalist recently published relevant data derived from the UBO register, certain sections of the database were abruptly shut down.  The CJEU decision in late 2022, which imposed stricter restrictions on third-party access to the UBO records, ultimately resulted in the removal of the public interface of the register in Hungary. While the Court has acknowledged that the press and NGOs should be allowed access to the database provided they can prove a legitimate interest, in practice, these regulations would still necessitate a complex procedure to receive the data. Regarding Hungary, it is important to note that the new European AML standards are unlikely to effectively prevent the most commonly used methods of hiding assets.

 

“Itt nem az állandóság, hanem a változás az alapállapot” – merre tovább, önkormányzatok?

tangentopoli // 2024.07.24.

Címkék: önkormányzat átláthatóság ezaminimum nyitott önkormányzat

2019-ben több, mint 200 önkormányzati képviselő- és polgármesterjelölt tett ígéretet arra, hogy megválasztása esetén munkájában szem előtt tartja az átláthatóságot és a ciklus végéig teljesíti az Ez a Minimum! programban foglalt vállalásokat. Azóta túl vagyunk két átláthatósági auditon, melyben nyomon követtük a vállalások teljesülését és építő visszajelzéseket adtunk az önkormányzatoknak a program megvalósításához. A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott az önkormányzatok átláthatósága az elmúlt öt évben és melyek azok a területek, ahol még bőven lenne mit javítani.

 

A 2019-es önkormányzati választások előtt az Átlátszó.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország átláthatósági minimumprogramot hirdetett meg Ez a Minimum! néven – ennek célja, hogy az önkormányzati átláthatóságot egy jól hangzó, de a valóságban üres kampányígéret helyett tartalommal töltse meg. A program hat témakörben határozza meg, hogy a csatlakozó önkormányzatoknak mely törvényi előírásokon alapuló és azon túlmutató átláthatósági követelményeknek kell megfelelnie.

Az ötéves ciklus alatt – együttműködésben az Átlátszó.hu és a TI Magyaroszág munkatársaival –  kétszer is értékeltük ki az önkormányzatok közzétételi gyakorlatát: a ciklus feléhez érve, 2022 tavaszán, illetve 2023 végén-2024 elején, közelítve a választásokhoz. Az auditok során a hat témakörön belül több, mint 40 szempont alapján vizsgáltuk aláírók által vezetett, és kontrollcsoportként nem aláíró, vidéki és fővárosi önkormányzatok honlapját. Értékelésünk célja elsősorban az volt, hogy feltárjuk: mennyire segíti elő vagy nehezíti meg az önkormányzat a helyi ügyekről való tájékozódást az állampolgárok számára; melyek azok a területek, ahol előrelépések történtek és hol lehetne még javítani a közzétételi gyakorlatot annak érdekében, hogy a helyi döntéshozatali folyamat az adófizetők számára is átlátható és hozzáférhető legyen. Természetesen tudjuk, hogy az átláthatóság önmagában nem garancia arra, hogy egy önkormányzat vezetői ne éljenek vissza a hatalmukkal, de fontos első lépés a szervezeti integritás és az állampolgárok általi elszámoltathatóság megteremtésének irányába.

 

sajtokozlemeny1uj.png

Magyarország EU-tagsága vs. apasági szabadság - Ezeket a témákat tartották a legfontosabbnak a Voksmonitor kitöltői

vdorottya // 2024.07.22.

Címkék: eu választások Voksmonitor

A 2024-es európai parlamenti választásra a K-Monitor egy új Voksmonitor kérdőívet készített, amely lehetőséget nyújtott a kitöltők számára, hogy összevessék saját szakpolitikai nézeteiket a pártok álláspontjaival. Az idei EU-s Voksmonitor összesen 40 kérdést tartalmaz, amelyek az uniós intézményekre, az EU szakpolitikáira, a belső piacra, a kohéziós politikai kérdésekre és a szociális ügyekre összpontosítanak. Az alkalmazást június 9-ig, a választás napjáig több mint 60.000 felhasználó töltötte ki, most az ő válaszaikat nézzük meg alaposabban a választási eredmények fényében, a Vox Populi választási kalauz elemzésére és grafikáira támaszkodva.



süti beállítások módosítása