háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Hírek

  • Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (48) adatok (62) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (12) ajándék (1) algoritmusok (1) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (3) amsterdam (1) antikorrupció (37) anti korrupció (26) asp (3) ÁSZ (2) átlátható (1) átláthatóság (174) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (8) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (7) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdfunding (2) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (7) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (3) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (5) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (12) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (36) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (5) exszabi (1) ezaminimum (11) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (6) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (3) igazságszolgáltatás (1) infografika (56) információszabadság (44) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (3) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (18) k-monitor (14) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (16) kampányfinanszírozás (28) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (1) királyság (2) költségvetés (9) konzultáció (1) kormányzati adatok (1) koronavírus (3) korrupció (27) korrupciós séta (2) közadatok (4) közbeszerzés (45) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (29) külföld (56) kultúra (3) k monitor (50) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (4) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (59) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (10) mezőgazdaság (11) microsoft (1) miniszterelnökség (3) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (8) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (5) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (5) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (2) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (36) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (6) pártfinanszírozás (12) pártok (9) pénzmosás (1) pénzügyminisztérium (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (20) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (2) rospil (1) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (8) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (14) tasz (11) térkép (12) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (29) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (12) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (5) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Itt az első Korrupciófigyelő jelentés!

MerényiM // 2020.10.26.

Címkék: jogalkotás koronavírus

A K-Monitor és a TASZ 2020 szeptemberében közös korrupciófigyelő programot indított, melynek célja, hogy háromhavonta kiadott jelentésben értékelje az állami korrupció és a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések alakulását. Magyarországon a jogállam eróziója és a korrupció közpolitikai eszközzé emelése egyidejűleg, egymással szoros összefüggésben történik, többnyire valamilyen közérdekű misszió mögé rejtve. Jelen esetben ez a koronavírus okozta válság elleni fellépés.

 kf_jelentes.png

 

A két szervezet célja, hogy a saját szakterületén szerzett tapasztalatait egyesítve világítson rá a válságkezelés árnyékában zajló korrupt folyamatokra.


17 komment

Közösségi finanszírozással a szűkülő önkormányzati mozgástér ellen?

MerényiM // 2020.10.22.

Címkék: önkormányzat közpénz részvétel crowdfunding

Mindannyian azt szeretnénk, hogy lakóhelyünkön a közszolgáltatások hatékonyak és mindenki számára hozzáférhetőek, a közösségi élet színes és pezsgő legyen. A felmerülő problémákra szülessen megoldás és induljanak be izgalmas, előremutató kezdeményezések. A globális bizonytalanságok közepette egyre fontosabb, hogy közvetlen környezetünk kihívásaira rugalmas válaszokat lehessen adni, bevonva a helyben élőket az őket érintő döntésekbe és a megoldáskeresésbe. De hogyan tehetünk ezért épp akkor, amikor a helyi közösségek kulcsintézményei, az önkormányzatok egyre több feladatot kell végezzenek egyre kevesebb pénzből? Közösségi finanszírozás és a helyi önkormányzatok sorozatunk első része.

Ma Magyarországon, ha a helyi közügyekre gondolunk, az önkormányzatok jutnak az eszünkbe. A források és a nagyobb volumenű helyi fejlesztések felett azonban a központi kormányzat gyakorol kontrollt, ami a tavaly októberi politikai átrendeződés óta egyre látványosabb feszültségeket eredményez. De mi a helyzet a helyi civil kezdeményezésekkel, a közvetlen áldozatvállalással, ami a nagypolitika kiszámíthatatlanságával szemben erősítheti egy település ellenálló-képességét? Milyen lehetőséget kínál az önkormányzatok és a helyi közösségek ügyek mentén kialakuló partnersége? A következőkben a közösségi finanszírozás (crowdfunding) és a helyi önkormányzatiság lehetséges kapcsolódásait vizsgáljuk meg. Nemzetközi példákból kiindulva amellett érvelünk, hogy hazánkban is érdemes volna kísérletet tenni ezen a téren az együttműködés fejlesztésére. Ez ugyan nem kecsegtet a helyi közpénzügyek rendszerszintű átalakításával, de rugalmas és innovatív módja lehet a közösségi kezdeményezések támogatásának, új típusú megoldások elterjesztésének, a közösségi érzés erősítésének és a civil, adományozói ökoszisztéma fejlesztésének a magyar településeken is.

untitled_design_34.png

Az önkormányzatok nyújtotta helyi közszolgáltatásokat mindannyian igénybe vesszük, amikor parkolunk, óvodába visszük a gyermekünket, igénybe vesszük a közösségi közlekedést, orvosi rendelőbe megyünk vagy levisszük a szemetet. Ma döntően az önkormányzatok gazdasági erejétől, illetve politikai kapcsolataitól függ, hogy egy településen mennyi jut ezek fejlesztésére. A törvényben megszabott kötelező feladatokon túl önként vállalt többletszolgáltatásokat azok a gazdagabb települések tudnak nyújtani, ahol az ehhez szükséges többletforrások rendelkezésre állnak, azaz vannak helyben nagyobb vállalatok, akik hozzájárulnak a költségvetéshez. Jórészt ezen múlik, hogy egy város mennyire élhető: tud-e plusz pénzt adni az iskolának, a rendőrségnek, felújítani a rendelőt, okosparkolást bevezetni, sportra költeni, civil szervezeteket támogatni, érdemi támogatást adni a rászorulóknak. Az önkormányzatok bevételét az állami feladatfinanszírozás mellett főként a vállalatok iparűzési adója biztosítja, vagyis nem a helyi lakosok áldozatvállalását tükröző befizetések. A személyi jövedelemadóból való helyi részesedés 2013-tól megszűnt, gyengítve a visszacsatolást a lakosság jövedelme és a képződő önkormányzati bevételek között. Ma sokszor még a turisták által befizetett idegenforgalmi adó is több, mint a lakosok közvetlen befizetései, helyi adói. Ez nem kedvez a demokrácia működésének: a bevételt termelő vállalatoknak szükségképpen nagyobb szava van, amit tetéz a közpénzügyek nehezen érthető, bürokratikus logikája, amire a lakosoknak alig van ráhatása.

Tízezer aláírással alakíthatod a Fővárosi Közgyűlés napirendjét

MerényiM // 2020.10.17.

Címkék: budapest részvétel

Társadalmi egyeztetést indított a Főváros a közvetlen állampolgári részvétel új eszközeiről (polgári kezdeményezés, budapesti párbeszéd), melyek 2021-es bevezetését az új szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) irányozta elő. A tavaly októberi választások után a megválasztott vezetőknek postán megküldött pamfletünkben mi is kardoskodtunk amellett, hogy az önkormányzatok teremtsenek hivatalos csatornát arra, hogy a lakók is kezdeményezően alakíthassák önkormányzat döntéseit egyes kérdések napirendre vételével, akár úgy, hogy ehhez online eszközöket használnak. A Főváros tervei annak tükrében igazán fontosak, hogy nő az igény az igény az e-részvételre, ám a népi kezdeményezés 2014-es megszüntetésével és a helyi népszavazások nehézkességével a közvetlenül a helyiek felől érkező impulzusok befogadása esetlegessé vált. A következőkben összefoglaljuk, milyen megjegyzéseket fűztünk a Főváros koncepciójához, illetve milyen külföldi példákat ajánlottunk.

 

nevtelen_terv_14.png

 

A petíció intézménye jóval régebbi, mint a polgári demokráciák: már az ókori Egyiptomból vannak feljegyzések arról, hogy piramisépítő munkások petícióznak munkakörülményeik javításáért, Kínában pedig régóta a politikai rendszer fontos eleme, hogy a helyi hatalom visszaéléseivel szemben a központi hatalomhoz lehet fellebbezni. A petíciós jog első szabályozását hazánkban az Aranybullában találjuk: ez kötelezi a királyt, hogy bizonyos feltételek mellett átvegye a kérelmeket és meghallgassa a panaszosokat.

Nálatok kik markolják fel az agrártámogatásokat?

pite e // 2020.10.14.

Címkék: adatok felcsút agrártámogatások infografika

Nyolcadik éve dolgozzuk fel a nyilvános agrártámogatási adatokat, ami alapján képet adunk a magyar agrárium erőviszonyairól. Egy év tekintetében is tekintélyes adatbázisról van szó, több tízezer sorral, melyből először 2016-ban készítettünk keresőt. Most ezt frissítettük, így települési szintre vagy nevekre szűrve 2010-től egészen 2020 első félévéig tudjuk megmutatni, hol mely cégek és magánszemélyek kapták a legtöbb agrártámogatást. Keress rá szülőfalud, Felcsút vagy bármely magyarországi település gazdáira és találd meg a helyi földesurakat, vagy éppen önmagadat a nagy képben!

 

agrartamogatasok_kereso_masolata.png

 

Mindig is kíváncsi voltál rá, hogy kik a legnagyobb mezőgazdasági gazdálkodók a településeden? Kinek van a legtöbb földje és ezzel párhuzamosan sokszor komoly gazdasági hatalma a településeden? Az alábbi interaktív infografikán település és támogatott (személy vagy cégnév) alapján, éves bontásban keresheted meg, ki, hol és mennyi agrártámogatást kapott.

Viharos évek után beállni látszik a zöldbárók rangsora

pite e // 2020.10.08.

Címkék: eu mezőgazdaság adatok támogatás csányi agrártámogatások simicska infografika mészáros lőrinc

Nyolcadik éve dolgozzuk fel az uniós agrártámogatások nyilvános adatait, képet adva arról, kik Magyarország legnagyobb zöldbárói és hogyan alakulnak az erőviszonyok az agráriumban.

 

Az elmúlt években a politikai hátszéllel rendelkező szereplők komolyan megkavarták a sorrendet a zöldbárók toplistáján, ám 2019-re úgy tűnik, kialakult az új status quo. A Simicska-cégeket magába olvasztó Mészáros-birodalom azonban egyelőre nem ért Csányi nyomába. A kormányfőhöz közeli vállalkozók (Mészáros, Flier) a birtokpolitikával és a klientúra átrajzolásával segített, gyors növekedés után 2019-ben stagnáltak, bár a Gallicoop 2020-as, sokakat meglepő felvásárlása azt mutatja, hogy Mészárosék terjeszkedése ezzel még nem ért véget. 2019 sikeres év volt a külföldi tulajdonú, illetve a szakmai szervezetekbe beágyazott szereplőknek (Claessens, GSD), akiknek az agrártámogatások a politikai tőkéseknél nagyobb jelentőséggel bírnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy ők ne keresnék a döntéshozók kegyét. A támogatási kassza közel 80%-a tavaly is az összes támogatásra jogosult felső 10%-ához, azon belül is a legzsírosabb nagygazdákhoz került. Az agrártámogatások jelenlegi rendszere stabilizáló hatással bír a meglévő ágazati struktúrára, hiszen érdemi, társadalmi haszonnal kecsegtető átalakítások és beruházások nélkül, a cégháló toldozásával-foldozásával is megszerezhető a több támogatás. Mutatjuk, hogyan lesznek a gazdagok és tőkeerősek még dominánsabbak az agráriumban. 

 

agrartamogatasok_masolata.png

 

A vizsgált 2019-es évben a Vidékfejlesztési Hivatal által közzétett adatok alapján az agártámogatások teljes összege 801.717.198.842 Ft volt. Ez nominálisan a legnagyobb összeg 2010 óta, melynek oka a vidékfejlesztési pénzek ciklus végi kipörgetése mellett a forint gyengülése is. Immár a második évben nőtt a teljes kiosztott összeg. A több, mint 800 milliárd sokféle támogatásból tevődik össze, de jellemzően (82,7%-ban) uniós forrásból jön. A két legnagyobb összegű, legtöbbeket elérő uniós támogatási forma egyaránt bővült: a területalapú támogatás 40 milliárddal, a zöldítés 66 milliárddal lett több. Értelemszerűen tehát a SAPS - egységes területalapú támogatási előleg rendeletben meghatározott összege 2019-ben hektáronként 33.485 Ft (2018: 32.536 Ft), a zöldítési támogatási előleg 18.946 Ft (2018: 18.397 Ft) szintén több, mint előző évben volt. A támogatások körülbelül negyede irányult vidékfejlesztési intézkedésekre - ezekhez pályázatok révén lehetett hozzájutni.

 



süti beállítások módosítása