háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (65) adatok (77) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (14) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (7) amsterdam (1) antikorrupció (49) anti korrupció (35) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (202) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (3) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (14) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (16) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (30) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (8) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) EU (1) eu (46) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (8) exszabi (1) ezaminimum (15) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (11) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (3) ígyszültem (6) infografika (66) információszabadság (51) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jogalkotás (36) jogállamiság (3) jordánia (1) k-monitor (29) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (38) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (7) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (11) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (34) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (48) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közigazgatás (1) közpénz (33) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (61) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (79) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (11) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (3) mnb (2) MNV (3) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (8) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (6) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (4) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (52) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (10) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (10) pártfinanszírozás (14) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (3) per (7) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (35) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (4) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (19) tasz (14) térkép (13) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (32) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Fidesz To Hollow Out the Hungarian Law on MPs’ Asset Declaration

Jogi Munkacsoport // 2022.07.04.

Címkék: english

Although the Hungarian law on MPs’ asset declaration has long been criticized by many for inefficiency, the Hungarian public has often been left stunned by the wealth of the political elite revealed in asset declarations. Now, Fidesz MPs submitted a bill that plans to disperse the last safeguards that serves some transparency of the wealth of politicians.

rogan-antal-e1458128404750.png


Címkék: english

Szólj hozzá!

Beleszólást kaptak a diákok iskolájuk fejlesztésébe - remekül működött!

MerényiM // 2022.07.01.

Címkék: oktatás iskola részvétel

A részvételi költségvetésalkotás során egy közösség a számára rendelkezésre álló erőforrások felhasználását egy tanácskozási, döntéshozali és tanulási folyamat során időről időre közvetlenül tervezi meg. A módszert több magyar önkormányzatban már használják.

A debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete a K-Monitor szakmai segítségével először csinálta meg mindezt egy magyar iskolában. A diákok költségvetése keretében 350 ezer forint elosztásáról született közösségi döntés. 

A tapasztalatainkat nemrég Budapesten és Debrecenben is bemutattuk, ahol a résztvevők és szakemberek is elmondták a véleményüket a fiatalok állampolgári neveléséről és az iskolai demokrácia kilátásairól. 

A bejegyzésből letölthető a módszert bemutató kézikönyv, ami gyakorlati segítséget kínál fiatalokkal foglalkozó szakembereknek és szervezeteknek a részvételi költségvetés módszerének alkalmazásához.

 

nevtelen_terv_70.png

A diákok által készített plakátok, amivel az ötleteik mellett kampányoltak

 

Valódi hatalom, valódi döntés!

Egy évvel ezelőtt még feltételes módban írtunk arról, milyen hasznos lenne, ha a sok szempontból merev és önállóságától megfosztott magyar közoktatásban a diákok akár csak kísérleti jelleggel is, de beleszólást kaphatnának a környezetük alakításába egy részvételi költségvetésalkotás révén.

Úgy láttuk, ha a diákok egy valódi téttel bíró döntéshozatalban vehetnének részt iskolai keretek között, az gyakorlati tapasztalatokkal tudná kiegészíteni a sokszor életidegensége és tankönyvszagúsága miatt bírált (vagy egyszerűen elmaradó) iskolai állampolgári nevelést. Emellett a COVID-járvány elszigeteltsége után önmagában, mint közösségi élmény is izgalmasnak gondoltuk a részvételi költségvetést. Hasonló javaslatot fogalmazott meg az Egyensúly Intézet is. 

 

A részvételi költségvetés egy iskolában az alábbi folyamatot jelenti:

90_3.png

Az elképzelés első hazai tesztje 2021-2022-es tanévben zajlott le a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnáziumban. A nemzetközi gyakorlattól eltérően - a közoktatás erőteljes központosítottsága miatt - a diákok költségvetésének forrása az Egyesült Államok nagykövetségének külső támogatása volt.

Az AKE közösségszervezői szeptembertől a tanév végéig folyamatosan jelen voltak az iskolában, segítve a folyamat lebonyolítását. Velük együtt ugyanakkor egy diákokból álló operatív csoport is létrejött: ők vettek részt a folyamat pontos kidolgozásában és végrehajtásában, állandó koordinációban a diákönkormányzattal, az igazgatóval és a projektekért felelős tanárral. A folyamat kidolgozásához mentori segítséget kaptunk Madison Rocktól, aki a Center for the Future of Arizona civil szervezettel már közel 50 ezer diák iskolájában csinált - a hivatalos költségvetés megtervezésének részeként - részvételi költségvetést.

Az "operatívok" toborzásával párhuzamosan a diákokat arra kértük, írják le ötleteiket az iskola fejlesztésére. A beérkezett 30 ötletet azonos témák mentén összevontuk, illetve az irreális vagy a költségvetésen jelentősen túlmutató ötleteket kiszűrtük. A kezdeményezőkkel párbeszédben letisztáztuk az ötleteket és kommunikációs anyagokat (plakátok, videók (pl. itt és itt)) készítettünk, amit iskolaszerte és online terjesztettünk. A kampány után a szavazásra három tanítási napon került sor, ekkor a telephely diákjainak nagyjából a fele részt is vett a döntésben (385 fő). A szavazás a hivatalos voksolást idézte: urna, fülke és névjegyzék várta a diákokat.

 

Kisfilm a folyamatról a résztvevők és a lebonyolítók szemszögéből

A folyamat eredményeként megújult a táncosok próbaterme, egy kényelmes, a lyukasórák eltöltésére alkalmas "pihiszoba" született, a lányvécékbe pedig egy higéniai termékeket tartalmazó doboz került ki, ami a "vigyél el egyet ha kell és pótold" elven működik. A diákok a projektek kivitelezésében is aktívan részt vettek.

Mivel a részvételi költségvetés egy tanulási folyamat is, törekszünk arra, hogy a diákok költségvetése a Medgyessyben a következő tanévben is megismétlődhessen. Emellett igyekszünk módszertani támogatást nyújtani és párbeszédet kezdeményezni iskolákkal, tanodákkal, szakmai szervezetekkel a részvételi költségvetés módszerének hasznosságát illetően - akár a közoktatásban, más iskolákban, vagy az oktatáson kívül, például települési szinten. A rugalmas módszer jó kiegészítője lehet bármilyen olyan programnak, projektnek, ami a diákok mindennapjait érinti és amiben valamilyen erőforrás (pénz, idő) közös megtervezésére kerül sor. 

Érdekelnek a tapasztalataink? Keress minket az info@k-monitor.hu címen!

A közösségi módszerek jó és rossz tapasztalatait, az első kísérlet egyedi és általánosítható jegyeit az alábbi kiadványban foglaltuk össze:

 

 

Aktív, cselekvő diákok: a kihívásokról beszélgettünk

A költségvetési ciklus lezárása után Budapesten és Debrecenben is tartottunk egy beszélgetést, ahol fiatalokkal foglalkozó szakemberekkel és magukkal a résztvevőkkel tárgyaltuk ki a tapasztalatokat. Arra voltunk kíváncsiak, a jelenlegi magyar oktatási rendszer milyen környezetet jelent az ilyen típusú kezdeményezéseknek, illetve milyen kapcsolódási pontok vannak a "nagybetűs Tanítás" és a tanórákat az iskolán belüli és azon kívüli "nagybetűs Élettel" összekapcsolni próbáló pegagógiai és civil törekvések között.

Ez azért volt fontos számunkra, mert sem az AKE, sem a K-Monitor nem a közoktatás rendszerszintű problémáinak diagnózisából indult ki. Az iskola új terep volt a számunkra. A részvételi költségvetésre egy olyan folyamatként gondoltunk, ami életkortól függetlenül képes a demokratikus értékek és képességek elmélyítésére (aktív állampolgárság, közösségi részvétel, költségvetési ismeretek, prezentációs készségek, vitakultúra). Ezen értékek nélkül ugyanis sem az AKE által végzett közösségfejlesztő munkája, sem a K-Monitor tisztább közélettel kapcsolatos tevékenysége nem vezethet sikerre. Az iskola pedig kézenfekvő terepe ennek a munkának. 

 

Az azonban már a Medgyessyben töltött idő alatt gyorsan világossá vált, hogy az oktatás jelenlegi működésmódja sok szempontból nem kedvez a diákok aktivizálásának és közösségi cselekvésének:

 Az iskola pénzügyi önállóságának hiánya miatt maga a folyamat egy állami iskolában nem értelmezhető, hiszen az intézménynek nincs saját költségvetése, bankszámlája;

 Bár - talán éppen a fenti, bürokratikus értelmezhetetlenség miatt - a fenntartó részéről nem tapasztaltunk ellenállást, a politikai környezet általánosságban nem kedvez a civilekkel zajló projekteknek. Ez nem jelenti azt, hogy ilyenekre nem kerül sor, inkább olyan hatással van, hogy bizonyos intézményekben rengeteg ilyen extra lehetőség van, máshol viszont egyáltalán nincs;

 A diákok és a tanárok elképesztően leterheltek, az órarend feszessége miatt tantermi foglalkozások helyett lényegében csak az iskola "köztes tereiben" lehet elérni a diákokat, akik ugyanakkor magas óraszámuk és sűrű napirendjük miatt nehezen aktivizálhatók a tanórákon kívül;

 Formálisan ugyan léteznek tantárgyi keretek az állampolgári nevelés témájához, és ebben történtek előrelépések az elmúlt években, de az intézményesülés egyelőre mégis gyenge, az erre szánt időt ezért be tudják nyelni az egyéb iskolai feladatok. A tanterv erős központi meghatározottsága pedig nem teszi lehetővé, hogy a különböző területeken átívelő téma (demokrácia, pénzügyek, vitakultúra stb.) összekapcsolódhasson az órai anyaggal;; 

 Hiába dolgozhattunk egy nyitott, demokratikus szellemű iskolában, ahol jól működő diákönkormányzat van, a járvány nyomot hagyott az iskolai közösségen: a diákok és a tanárok aktivitása is visszaesett a közösségi eseményeket illetően. Mivel az iskolaközösség gyorsan cserélődik, 1-2 év kiesés is gátolja, hogy az egymást követő évfolyamok egymást szocializálva egy aktív iskolai közösséget alakítsanak ki.

 

img_20220616_175023.jpg

A debreceni beszélgetés résztvevői: Juhász Száva és Földi Eszter 11-edikes tanulók, az operatív csoport tagjai, illetve Fekete József igazgató. A moderátor Molnár Ági (AKE) volt. Az eseményről a Debreciner írt bővebb beszámolót.

 

A közoktatásban alapvető anyagi és munkaszervezési feltételek hiányoznak ahhoz, hogy elvárható legyen egy aktívabb és kiegyenlítettebb szerepvállalás a diákok demokratikus állampolgári nevelését illetően. A hierarchikus szemléletet közvetítő, központosított rendszer még a tanárok anyagi megbecsülésének helyreállítása esetén is érdektelenségre, társadalmi közönyre, apátiára nevelné a közoktatásból kikerülők javát. A fenntartói rendszer átalakítása kiüresítette a pedagógusok önállóságát és elszakította az iskolát az őt körülvevő környezettől, egyneműsített állami szigeteket hozva létre. A leszabályozottság nyomán nem csoda, hogy a döntéshozói folyamatba egyáltalán nem vonja be partnerként a diákokat.

Az igazgató és a tanár sokszor kerül kapuőri szerepbe: neki kell elmagyaráznia, hogy a diákok kezdeményezései mely szabály miatt nem megvalósíthatók. Erről Fekete József igazgató mesélt nekünk a debreceni eseményen. Ő és a diákok is egy demokratikus szellemiségű, nyitott iskoláról meséltek, jó tanár-diák kapcsolattal. Ugyanakkor a járvány a közösséget jelentősen meggyengítette: a tantestületben az oltás kérdése bizonyult megosztónak, a tanár-diák kapcsolat pedig a tantervi, tanórai feladatok minél lelkiismeretesebb elvégzésére szorult vissza. Ebben a helyzetben a civilek módszertani segítsége és elkötelezett közösségi munkája nélkül nehezen indult volna el a részvételi költségvetéshez hasonló, hosszabb közösségi kezdeményezés.

A demokratikus szellemiség akkor tud beépülni az iskola kultúrájába, ha az egymást követő évfolyamok (évente a diákok negyede lecserélődik!) egymásnak adják ezt át. Ebben az igazgató a diákönkormányzat aktivizálásával és a vele tartott szoros kapcsolattal igyekszik támogatni. A kezdeményezésekre a végletekig nyitott igazgató esetén is nehézség azonban, hogy a járvány hatásait még ki sem heverte a diákközösség sem, a mókuskerék azonban pörög tovább. Sok diákra ez úgy hat, hogy motiválatlanná válik, kerüli a kockázatot, az érzelmileg-mentálisan strapás dolgokat (mint a közösségi eseményeken való részvétel), inkább a saját egyéni időtöltéseibe húzódik vissza. A közösségi élmények hiánya azt is jelenti, hogy szűkül az a közös tapasztalati háttér, amire elmélet és gyakorlat kapcsolatát építeni lehet, így maga a tanítás is nehezebbé válik.

A részvételi költségvetés jó eszköze a közösség újraaktivizálásának, és az érdeklődés felkeltésének, még ha csak az szűkebben vett iskolai keretek közti világban is. A beszélgetésen a levegőben maradt az a kérdés, vajon mit kezdenének a diákok azzal, ha egy jóval nagyobb összegből, egész Magyarországra találhatnának ki fejlesztési ötleteket. Az erről való gondolkodás, a társadalmi kérdések iránti érdeklődés felkeltése és ezek kibeszélése, közös értelmezése biztosan nem a jelenlegi oktatási rendszer erőssége.
  

2a.jpg

A budapesti beszélgetésen Merényi Miklós (K-Monitor) beszélgetőtársai Oross Dániel, a Társadalomtudományi Kutatóintézet főmunkatársa, Molnár Ágnes, a debreceni AKE alelnöke, Szilas Kincső Natália - az Országos Diáktanács budapesti küldötte és Lajer Bettina - a TIA Tudatos Ifjúságért Program projektkoordinátora voltak.

A budapesti eseményen a beszélgetés akörül forgott, hogyan aktivizálhatóak a diákok. Oross Dániel ifjúságkutató arra mutatott rá: a mostani generáció részvételi hajlandósága csak a kereslet-kínálati egyenlet egyik oldala. Amíg nem kérik ki a diákok véleményét és nincs érdemi lehetőség beleszólni az őket körülvevő folyamatokba, a diákok számára a "társadalmi részvétel" megmarad a demokráciához nem kapcsolódó, magánjellegű dolognak (pl. sportszervezeteken, szakkollégiumokon keresztül). A kínálat megteremtése lassú építkezés: az AKE Debrecenben évek óta dolgozik a közek problémáinak feltérképezésén és egy közösségi tér létesítésével a folyamatos jelenléti kapcsolat fenntartásán a fiatalokkal. A civilek feladata szerintük a hiányok pótlása: a diákok nem tudnak rendszerszinten gondolkodni társadalmi ügyekről, így a beazonosított, számukra is fontos problémáktól a cselekvésig csak folyamatos, iskolán kívüli önképzéssel lehet eljutni.

Egy másik aktivizáló csatorna a DÖK, ez azonban Szilas Kincső és Lajer Bettina beszámolója alapján egy szűk réteget érint (sok helyen nincs is diákönkormányzat). Az iskolai vezetés nyitottsága hiányában, segítő pedagógusok nélkül ez a diákképviselet sokszor még egy erős alulról szerveződő iskolaközösségnél sem jön létre. Az Országos Diáktanács következetesen gondozza és kéri számon az ágazati vezetéstől a diákok 50 pontját, de nem várható tőle, hogy a teljes diákságot mozgósítsa. Így azonban a kérdésre: "kié az iskola?" - nehéz választ adni. A tényleges döntéshozók nincsenek jelen, a tanárok leterheltek, a diákoknak pedig szintén nincsen tulajdonosi tudatuk vagy felhatalmazottságuk megszervezni a közösséget. Az állampolgári ismeretek hiányos oktatása miatt pedig később, az egyetemen sem válnak aktívabbá a diákok, ahol már jócskán lennének részvételi lehetőségek. Persze ezen a téren a fenőtteket is képezni kellene, az állami szervek sokszor a felnőttek részvételére sem tartanak igényt, megelégszenek a szabálykövető alattvalói magatartással.

Az iskola mellett a szocializáció kulcseleme a család, a legaktívabbak otthonról hozzák a mintát. Az iskola azonban nem segít azoknak, akik ilyen mintát nem kapnak, ez pedig hozzájárul az egymásra halmozódó esélyegyenlőtlenséghez, hiszen ezek a diákok később sem fognak tudni kiállni magukért. Pedig az iskola és a (baráti) közösség jelentette kapcsolatok számtalan módon tudnák a diákokat egy aktív társadalmi részvétel jellemezte életpályára állítani. A skandináv iskola beengedi a civileket és az oktatási-társadalmi programokat, amihez lehet kapcsolódni, a magyar kizárja. A részvételi költségvetés azért tudott elterjedni az USA-ban, mert ott ez a közösségi élmény, ahol szülők és diákok együtt csinálnak iskolai projekteket, természetes. Oross Dániel szerint az is gond, hogy kevés ponton kerül elő a vitakultúra, pedig a magyar demokrácia nagy problémája a polarizáció. Itthon már a bölcsődében elkezdődik az ezzel ellentétes szocializáció: pl. a gyerek nem beszélhet evés közben. Ha van is olyan kezdeményezés, ami odafordul a diákokhoz, az általában egyszeri, nem tartós, sok projekt szakad félbe leterheltség miatt.

 

A részvételi költségvetés önmagában nem oldja meg a rendszerszintű problémákat, de legalább felveti őket és értelmes aktivitásra nyit teret. A lebonyolítás szervezési  és kommunikációs gyakorlatán túl (könnyen az igazgatóval találod magad egy panelbeszélgetésben!) a folyamat a közös döntésben való részvétel fontosságát tanítja:

  • Az ötletelésben a közösségnek megvan a szabadsága: a közös döntésben nem kell konvencióknak és csoportnyomásnak megfelelni, ez egy nyitott folyamat, aminek te is a részese vagy!
  • Felelős vagy a döntésedért, mert végső soron az befolyásolja a mindennapi életedet!
  • Ha nem követed és alakítod azt, mások döntenek helyetted. 
  • A döntés vitákkal jár, de ez nem feltétlenül baj, közös élmények forrása is lehet. A demokrácia pedig nem történelmi esemény, vagy jogszabályokban lefektetett intézményrendszer, hanem ez a közös cselekvés, ami már az iskolában kezdődik.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

A Fidesz megszüntetné a vagyonnyilatkozati rendszert

Jogi Munkacsoport // 2022.06.29.

Címkék: fidesz magyarország korrupció közpénz vagyonnyilatkozat átláthatóság jogalkotás antikorrupció k monitor anti korrupció k-monitor

Az elmúlt években gyakran irritálta a magyar közvéleményt a politikai elit nyilvános vagyonnyilatkozatokból kivilágló gazdagodása. A rendszert sokan, köztül a K-Monitor is régóta bírálta a kézzel írt, ellenőrizetlen tartalom és a valódi számonkérés hiánya miatt. Most kormánypárti képviselők kezdeményezésére módosítanának a nyilatkozattételt. A K-Monitor szerint a valódi számonkérhetőség megteremtése helyett a Fidesz javaslata végleg felszámolná a legfontosabb döntéshozók magántermészetű érdekviszonyainak társadalmi kontrollját. 


nevtelen_terv_71.png

 

A K-Monitor az Átlátszóval és a TI Magyarországgal közösen már 2014-ben kidolgozott egy 12 pontos szakmai javaslatcsomagot, a vagyonnyilatkozati rendszer reformja azonban korábban nem került még csak napirendre sem. Úgy látjuk, a jelenlegi rendszer rossz, de legalább arra lehetőséget biztosít, hogy a sajtó rávilágítson a politikusok tisztázatlan gyarapodására, amikor kideríti, hogy a valóság köszönőviszonyban sincs a képviselők által bevallottakkal (emlékszünk Rogán Antal növekvő lakására és drága táskáira, vagy Orbán Viktor ajándékba kapott repülőzéseire). Vagyonosodási ügyek százai olvashatók a K-Monitor adatbázisában.

Tudod, kinél landol a nyaraláskor elköltött pénzed?

MerényiM // 2022.06.13.

Címkék: idegenforgalom nerhotel

A COVID-járvány idején leállt a turizmus, a járványt a szállodák negyede nem élte túl - ráadásul tovább fokozódott a szektort jellemző munkaerőhiány is. Nem volt azonban mindenkinek visszaesés ez az időszak: jellemzően politikaközeli nagyvállalkozók milliárdos állami támogatásokat zsebeltek be 2020 környékén a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, olykor a NER elitjéhez alaposan bekötött Guller Zoltán MTÜ-vezér egyedi döntésével. Míg sokan csődbe mentek, a leggazdagabb magyarok és a pénzosztókhoz közel álló szereplők terjeszkedésbe fogtak. Ma már nem nagyon van olyan része az országnak, ahol nem lehet belefutni a politikailag exponált tulajdonosok helyeibe. Te tudod, kinél landol a nyaraláskor elköltött pénzed? Segít a NER Hotel!

 

0.png

Rázva, keverve: ők lesznek a közpénzosztók az új kormányban

MerényiM // 2022.05.30.

A felálló ötödik Orbán-kormány teljesen újrarajzolta a minisztériumi struktúrát. Korrupcióellenes civil szervezetként ilyenkor nekünk is újra kell tanulnunk, melyik szakpolitikai vagy jogalkotási terület kihez tartozik. Átrágtuk magunkat a jogszabályokon, mutatjuk, szervezetileg kik osztják és kik ellenőrzik a közpénzeket a következő négy évben. 

 

nevtelen_terv_54.png

 

Átláthatóbb önkormányzatok? Számonkértük az ígéreteket

MerényiM // 2022.05.27.

Címkék: magyarország önkormányzat adatok információszabadság átláthatóság k monitor k-monitor ezaminimum

A 2019-es önkormányzati választások előtt az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország Ez a Minimum! néven átláthatósági programot hirdetett meg, amely hat témában foglalta össze a helyi döntéshozatal átláthatóságának alapkövetelményeit. A kampányban a program mellett elköteleződő jelöltek azt ígérték: megválasztásuk esetén a ciklus végéig megvalósítják a programot saját településükön. Az önkormányzati ciklus feléhez érkezve a kezdeményezők átvizsgálták, mi teljesült ebből a gyakorlatban: elérhetőek-e az önkormányzat legfontosabb dokumentumai (jegyzőkönyvek, szerződések, közbeszerzési adatok, költségvetések, vagyonnyilatkozatok stb.) a helyi honlapokon kereshető, feldolgozható formában? 

Mutatjuk kik a legátláthatóbb, és kik a legkevésbé átlátható nagyvárosok és kerületek!

nevtelen_terv_52.png

 

A választások után több önkormányzat napirendjére tűzte az átláthatóság ügyét. Néhány helyen az új SZMSZ-ben tűntek fel a minimumprogram (a hatályos törvényi szabályozásnál részletesebb) szempontjai. Máshol, mint az egyhangúlag megszavazott budapesti döntésnél az önkormányzatok határozatban köteleződtek el a nyitottság mellett, és lefektették a szabályozási feladatok ütemtervét. A szabályozás folyamatát a kezdeményezők kiindulási alapként szolgáló mintarendelettel is segítették.

A koronavírus-járvány önkormányzati "rendkívüli állapota" idején a téma háttérbe szorult, hiszen ekkor a polgármesterek gyakorolták a testületek jogköreit. A csökkentett módú működés mellett a csatlakozók visszajelzései alapján leginkább a hivatali apparátus ellenállása, a dedikált felelős hiánya és az informatikai rendszerek elavultsága okoztak nehézségeket a vállalások teljesítése során. Emellett több helyen politikai konfliktusokat generált a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága, vagy a politikai hitbizománynak számító helyi cégek átláthatóbbá tétele is. Máshol a hatalomra kerülő koalíciók belső feszültségeinek áldozatává vált az átláthatóság ügye.

Annak érdekében, hogy jobban megismerjük, teljesülnek-e az Ez a Minimum! vállalásai, tavaly ősszel egy több mint 40 szempontból álló audit szempontrendszert dolgoztunk ki a minimumprogram alapján. Az értékelés fókuszába itt már nem az elköteleződés módja és a szabályozás folyamata, hanem az adatok tényleges hozzáférhetősége került. A szempontrendszert használva először 17 olyan önkormányzatot értékeltünk, ahol képviselő-testületi döntés született az Ez a Minimum! program megvalósítására, vagy ahol a testületben jelentős számban (hárman vagy annál többen) foglalnak helyet az Ez a Minimum!-hoz csatlakozó képviselők. Ennek eredményét első körben csak a vizsgált önkormányzatokkal osztottuk meg, akiknek felhívtuk a figyelmüket arra, hogy idén tavasszal már nyilvános felmérésre kerül sor. A módszer több önkormányzat esetében is működött, ezek az elmúlt fél évben jelentősen javítottak a közzétételi gyakorlatukon.

Idén március és április hónapokban egységes szempontrendszer alapján az Ez a Minimum! programot kezdeményező három civil szervezet 30 nagyváros és fővárosi kerület közzétételi gyakorlatát értékelte. A vizsgált önkormányzatok között egyaránt voltak ellenzéki és kormánypárti vezetésűek, és az Ez a Minimum! programot vállaló települések mellett olyan városokat is ellenőriztünk, amelyek nem írták alá a programot. Fontos látni, hogy bár a vizsgált városokban lakik Magyarország polgárainak a harmada, ez a 30 település a több mint 3150 magyar helyhatóságnak számszerűen kevesebb, mint 1 százalékát alkotja. Tőlük, azaz a legnagyobb, legtöbb erőforrással gazdálkodó önkormányzatoktól várható el leginkább, hogy példát mutassanak az átláthatóság területén, megfeleljenek a törvényi elvárásoknak és azon felül is teljesítsék a nyitottság 21. században elvárható minimumát.

 

A felmérés során azt vizsgáltuk, hogy elérhetőek-e a vizsgálat időpontjában az Ez a Minimum! programban szereplő adatkörök („adattartalom”), illetve ezeket kereshető, géppel olvasható, közérthető formában teszik-e közzé („közzététel módja”). Ehhez részletes, 42 szempontból álló, nyilvános szempontrendszert használtunk. Az értékelést módszertani útmutatás segíti, ezt alapul véve egy képviselő vagy hivatali dolgozó is ellenőrizheti, hogy a települése honlapja milyen mértékben felel meg az Ez a Minimum! elvárásainak. Ez a szempontrendszer ugyanakkor csak nagyvárosi-kerületi szinten fogható fel minimumprogramként, kisvárosi-községi szinten több szempont nem releváns, vagy nem megkövetelhető. Tapasztalataink szerint a legtöbb magyar településen alapvető hiányosságok vannak még a törvényi közzétételi kötelezettségek teljesítését illetően is.

Az egyes szempontoknál megszerezhető maximális pontszám a szempont fontosságát mutatja: 4 pont járt a törvény által előírt és kiemelkedően fontos adatkörökért, 2 pont a komplexebb, gyakorlati fontossággal bíró adatközzétételekért és 1 pont volt adható azoknál az adatoknál, amelyeket a közzétételre vonatkozó törvényi szabályokon felül ír elő az Ez a Minimum! program. A szempontok hat témakörbe sorolhatóak, ezek közül a döntéshozatal átláthatóságára vonatkozó „Nyilvános Működés” a legnagyobb súlyú. Összesen 80 pontot lehetett szerezni. A felmérés megállapításait és ajánlásait tartalmazó összefoglaló jelentést és a részletes értékelést a nyilvánosságra hozatalt megelőzően megküldtük az érintetteknek.

1_18.png

A felmérésben szereplő önkormányzatok átlagos eredménye a vizsgált hat témakörben elérhető összpontszám százalékában kifejezve

 

A vizsgált települések jól teljesítettek a döntéshozó testületeik (képviselő-testület, bizottságok) működésének átláthatósága terén, és általában elérhetőek voltak költségvetési gazdálkodásuk főbb adatai. Bár szerencsére egyre elterjedtebb, hogy a helyi döntéshozók vagyonnyilatkozatai a honlapon is elérhetőek, ez nem törvényi előírás, így ott, ahol nem csatlakoztak az Ez a Minimum! programhoz és nem tettek erre vonatkozó extra vállalást, a dokumentumok általában továbbra is csak körülményes adatigényléssel ismerhetők meg. Ezzel szemben az önkormányzati tulajdonú vállalatok átláthatósága terén egyaránt súlyos hiányosságok tapasztalhatóak mind az Ez a Minimum! programot vállaló, mind pedig az ilyen vállalást nem tevő önkormányzatoknál.

A felmérésben használt szempontrendszert vette alapul közzétételi gyakorlatának javítására számos olyan település, ahol a polgármester vagy a testületi többség csatlakozott az Ez a Minimum! kezdeményezéshez. Így nem meglepő, hogy a felmérésben ezek a települések értek el jobb eredményt, az elérhető 80 pontból ők átlagosan 52-t szereztek meg. A felmérést rajtuk kívül 13 (vegyesen ellenzéki és kormánypárti) önkormányzat honlapján is elvégeztük, az ő eredményük átlaga 42 pont volt.

  

 

A kimagasló eredményt elért önkormányzatok közül többen az Ez a Minimum! programot alapul véve komoly lépéseket tettek az átláthatóság növelésére. Ezek alapján kiemelkedő Baja, valamint a budapesti XI. kerület (Újbuda), XIV. kerület (Zugló), I. kerület (Budavár), VI. kerület (Terézváros), valamint VIII. kerület (Józsefváros) átláthatósági teljesítménye. Újbudával holtversenyben első helyen végzett Budapest IX. kerület (Ferencváros), ahol bár nem nevesítették az Ez a Minimum! programot, a testület szintén tárgyalta azt. Ezek a jó példák tekinthetők a program legnyilvánvalóbb sikereinek, konkrét technikai megoldásaikkal is példát mutatva azoknak az önkormányzatoknak, akik szeretnék átláthatóbbá tenni a működésüket.

Jó gyakorlatok azonban fellelhetők máshol is: felmérésünkben átlag feletti eredményt ért el az Ez a Minimum! programhoz nem csatlakozó fideszes vezetésű Székesfehérvár és példamutató az Ez a Minimum!-hoz csatlakozó ellenzéki képviselők kezdeményezésre a fideszes polgármester által létrehozott szerződéstár a felmérésben nem szereplő Szekszárdon. Az átláthatóság megteremtése kizárólag politikai akarat és napi szintű, jól szabályozott hivatali munka kérdése, amely ugyanakkor elengedhetetlen a helyi önkormányzás iránti társadalmi érdeklődés és bizalom megőrzéséhez nemcsak a nagyvárosokban, hanem az ország minden településén. Az Ez a Minimum! programot útjára indító három civil szervezet a vállalások számonkérésével, a közzétételi gyakorlat rendszeres felmérésével, valamint szakmai konzultációval ehhez kívánt hozzájárulni.

 

Az egyes vizsgált önkormányzatokra vonatkozó részletes megállapítások itt érhetők el.

Kapcsolatfelvétel az Ez a Minimum! kezdeményezőivel: ezaminimum@k-monitor.hu

A következmények nélküli nemzetközi egyezmény - másfél éve hatályos a tromsoi egyezmény

Jogi Munkacsoport // 2022.05.09.

Címkék: igazságszolgáltatás minisztérium információszabadság jogalkotás adatigénylés

Bár 2020 decembere óta hatályos az információszabadságot védő egyezmény, a kormány jogharmonizációs feladatait nem végezte el, mindössze csak annyit tett, hogy titokban beültette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét az egyezmény végrehajtását ellenőrző nemzetközi szakértői csoportba.

Az Európa Tanács égisze alatt 2009-ben fogadták el a tromsoi egyezményt, azaz a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló nemzetközi egyezményt. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, ami kifejezetten elismeri a polgárok közhatalmi szervek birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés jogát.

Magyarország 2009-ben, még a Bajnai-kormány idején az elsők között írta alá és ratifikálta az egyezményt.

Magyar abszurd: 3,7 milliárd közpénz ment el a népszavazásra, a Fidesz alig költött a médiakampányára

MerényiM // 2022.05.06.

Címkék: hirdetés fidesz adatok kampányfinanszírozás átláthatóság infografika

A Fidesznek nem kell hirdetnie a médiában: megteszi helyette az állam és maguk a médiacégek. Röviden így foglalhatóak össze azok az adatok, amiket az Állami Számvevőszék honlapján tettek közzé a nyomtatott és elektronikus sajtóban megjelenő választási és népszavazási hirdetésekről. A politikai szereplők a kampányidőszak előtt bejelentett árjegyzék szerint fogadhatták a hirdetéseket, de a nagy pénzt a Kormány és nem a pártok költötték. A gyűlöletkeltő "gyermekvédelmi népszavazásra" bruttó 3,7 miliárd forint közpénzt költöttek, miközben a pártok összesen néhány tízmilliót hirdettek csak el tavasszal a saját kampányuk keretében. 

 

gyermekvedelmi_nepszavazas_hirdetes_2203.jpg
Mindenki találkozhatott a kormány stockfotós népszavazási hirdetésével. Fotó: Media1

Ne mondják, hogy nem szóltunk időben: kérésre minden jelölt kampányköltéseit ellenőrizze az ÁSZ!

MerényiM // 2022.05.06.

Címkék: választások kampányfinanszírozás átláthatóság antikorrupció anti korrupció

A Transparency International Magyarország, a K-Monitor és a Political Capital nyílt levélben fordult a 2022. április 3-án megtartott országgyűlési választáson elindult pártokhoz. A civil szervezetek szerint a megmérettetésen olyan, komolyan vehető politikai ambíciókat nem mutató pártok, így a Megoldás Mozgalom (MeMo) és a Normális Élet Pártja (NÉP) is elindultak, amelyek nem érték el a bejutási küszöböt, sőt, utóbbi a szavazatok 1 százalékát sem szerezte meg. A vonatkozó törvény értelmében ezen szervezetek kampányköltéseit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kizárólag valamely jelölt vagy jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. 2018 után nem érkezett ilyen kérelem, így az ÁSZ nem vizsgálta a milliárdokat elsíboló pártok gazdálkodását.

Ezért emlékeztettük a pártokat: rajtuk múlik, hogy az ÁSZ legalább a törvényi minimumot meglépi-e a MeMo és a NÉP által a kampány során elköltött pénzek ellenőrzése terén. Az ÁSZ eljárásának a hatékonyságában azonban nincsen okunk bízni, ezért a levélben arra kértük a választáson részt vett  összes politikai pártot, hogy teljeskörűen hozzák nyilvánosságra a kampánykiadásaikkal kapcsolatos  minden adatot, azon belül is elsősorban a beszerzésekre vonatkozó szerződéseiket, valamint a kifizetéseket igazoló számlákat. A három civil szervezet a pártoknak címzett közös nyílt levele alább teljes terjedelmében elolvasható. 

 

1646141266-temp-gpjdfh_facebook.jpg

A Gattyán György szexipari milliárdos által alapított Megoldás Mozgalom 58 929 szavazatot (1,04%) kapott április 3-án, ezzel jogosulttá vált költségvetési támogatásra is a következő négy évben.

Tromsø in Hungary - This is how we implement treaties

Jogi Munkacsoport // 2022.05.05.

Címkék: english

Although the Council of Europe Convention on Access to Official Documents has been in force since December 2020, the Hungarian government has not carried out any harmonization of laws, except to secretly put the president of the Hungarian National Authority for Data Protection and Freedom of Information on the international group of experts entrusted with the monitoring of the implementation of the Convention.

 

tromso2.gif



süti beállítások módosítása