Magyarországon minden évben számot kell adnia az összes országgyűlési képviselőnek és kormánytagnak vagyoni helyzetének alakulásáról. A kormánytagok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége éppen a napokban járt le, ezért egy külföldi példa bemutatásával szeretnénk felhívni a figyelmet a cinikus és hipokrita rendszer átalakításának szükségességére.
A hatályos törvények szerint a vagyonnyilatkozatban meg kell határozni a tulajdonban levő ingatlanokat vagy nagy értékű ingóságokat, a szerzett jövedelmeket, a gazdasági érdekeltségeket, az egyéb juttatásokat, illetve az ajándékokat. Mindezekhez csatolni kell a közös háztartásban élő élettárs vagy házastárs, illetve a saját gyermekek nyilatkozatait is. Persze az urambátyám ország lakóiként mindannyian tudjuk, hogy a rokoni kapcsolatok nem érnek véget a “háztartás határán”, ráadásul a rokonok vagyonbevallásait nem is hozzák nyilvánosságra. A képviselők vagyonnyilatkozatait is csak PDF-ben, beszkennelve, hogy azok csak roppant sok munkával legyenek összevethetők a korábbi időszakokkal, vagy más képviselők bevallásával. Egy dolog a formátum, nagyobb baj, hogy a vagyonnyilatkozatok tartalmát igazából senki sem tudja hatékonyan ellenőrizni. A jogszabály csupán azok határidőre való elkészültét garantálja, és ugyan a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság vizsgálja az bennük foglaltakat, utánajárni és nyomozni nincs lehetőségük, kénytelenek hinni a képviselőknek.
Suzuki Samuráj (sic!) - Részlet Puch László MSZP-s képviselő vagyonnyilatkozatából
Chilében egy civil szervezet, a La Fundación Ciudadano Inteligente a magyarnál jóval szigorúbb chilei vagyonnyilatkozat-tételi gyakorlatot szerette volna megváltoztatni - és sikerrel is járt. A dél-amerikai országban a képviselőknek számot kell adniuk gazdasági érdekeltségeikről, és távol kell maradniuk az olyan szavazásoktól, amelyek érintik e társaságokat. A chilei honatyák és honanyák bevallásait - a magyar gyakorlathoz hasonlóan - senki sem ellenőrizte igazán, ezért amikor a LFCI utánajárt, kiderült, hogy sokan nem bontották ki az igazság minden részletét. A bevallások 40%-a hibás volt.
A szervezet orvosolni szerette volna a helyzetet, és egy olyan alkalmazást fejlesztettek, amely három adatbázis információinak összekapcsolása révén leleplezte a sunnyogó képviselőket. Az Inspector de Intereses projektben összefésülték a hatályos cégbírósági információkat a képviselők által leadott nyilatkozatokkal, valamint a parlamenti szavazásokkal adataival, és így kiderült, ki nem vallott be mindent, és kinek hajlott saját maga felé a keze a voksolás során. A hatalmas médiavisszhang miatt a képviselők végül maguk adták le a szervezetnek a valós bevallásaikat, nehogy besározódjanak.
Az OECD 2011. márciusában közölt egy összehasonlító kutatást a köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi gyakorlatáról. A tanulmány megerősíti, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség - amennyiben megfelelő ellenőrzési és közzétételi kötelezettséggel társul - számottevően növelheti az átláthatóságot és a közintézményekbe vetett bizalmat, hozzájárulhat az elszámoltathatóság növekedéséhez, az összeférhetetlenség kiszűréséhez, mindezen felül védelmet nyújthat a politikusok számára a hamis vádakkal szemben.
A K-Monitor már többször felszólalt a hipokrita vagyonnyilatkozat-tételi gyakorlat megváltoztatásáért. Legutóbb azzal fordultunk Kövér László házelnökhöz, hogy hozza nyilvánosságra az egyes képviselők bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységének listáját, amelyből kiderülne például, hogy az egyes képviselők milyen társadalmi szervezetek munkájában vesznek részt. Kövér László a mentelmi bizottság álláspontjára hivatkozva, mely szerint személyes adatok kiadásáról volna szó, elutasította a kérelmünket. Szerintünk alapatlanul, ugyanis csak a kért információk birtokában lehet ellenőrizni, hogy a képviselők tevékenységük során hoztak-e olyan döntéseket, amelyekkel saját szervezeteiknek kedveztek.
Korábban a vagyonnyilatkozatok számítógéppel feldolgozható formátumban történő közlését, illetve a korábbi nyilatkozatok elektronikus elérhetőségét javasoltuk az országgyűlés képviselőinek. Néhány kedvező apró módosítás ugyan bekerült az új országgyűlési törvénybe, komoly változás azonban nem várható, így továbbra is azon dolgozunk, hogy minden képviselőnek átláthatóbb legyen a vagyoni helyzete.
