Nyilvánosságra hozta a kormány a GRECO Magyarországról szóló értékelési jelentését. A negyedik fordulós értékelésnek a parlamenti képviselőket, a bírákat és az ügyészeket érintő korrupció megelőzés volt a témája. A jelentést március végén fogadta el a GRECO.
Ennek azért van jelentősége, mert ezek szerint tudhatta a kormány, hogy milyen ajánlásokat fogalmazott meg Magyarország számára a GRECO (Európa Tanács keretében működő Korrupcióellenes Államok Csoportja), mégis úgy fogadta el az új antikorrupciós programot, hogy ezekből szinte semmit nem vett figyelembe. Különösen fájó ez a vagyonnyilatkozatok tekintetében, hiszen pont ezen a területen fogalmaz meg súlyos hiányosságokat a GRECO jelentése.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a kormányprogram általunk is véleményezett tervezete még számos konstruktív javaslatot tartalmazott, amelyek részben reflektáltak volna a GRECO most nyilvánosságra hozott ajánlásaira (és az EU 2014-es antikorrupciós jelentésére is), a végső változatból azonban kikerül szinte minden érdemi korrupció elleni lépésre való utalás is.
A GRECO jelentésben kiemelt problémák nagyrészt megegyeznek azokkal az észrevételekkel, amelyeket a hazai korrupcióellenes civil szervezetek is hangsúlyoztak az elmúlt években. Kemény dorgálás jár a vagyonnyilatkozati és összeférhetleténségi szabályok elégtelensége miatt, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének túlságosan erős jogkörei és az központosított ügyészi rendszer miatt. Utóbbinál különösen kockázatos a legfőbb ügyész megválasztásának módja és a rendkívül széles utasítási jogköre, továbbá az ügyelosztás és fegyelmi eljárások szabályozása, mivel ezek lehetőséget adnak visszaélésekre.
Ezek a GRECO legfontosabb megállapításai, ajánlásai a képviselőkre vonatkozóan:
Pártfinanszírozás a korábbi (harmadik fordulós) értékelés kapcsán: „A politikai finanszírozás rendszerét súlyos és megalapozott kritikák érték [...] és olyan hiányosságok álltak fenn, amelyek lehetővé tették a jogszabályok megkerülését. A helyzet megoldása érdekében a GRECO számos ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára; a helyzet azonban ma is nagyjából azonos azzal, ami az értékelő jelentés készítésének idején fennállt 2010-ben.”
Törvényhozás, társadalmi konzultáció: „....a jelenlegi jogalkotási rendszer, ahogyan azt számos esetben alkalmazták, nem eléggé átlátható, bizonyos fontos törvényeket (sarkalatos törvényeket) elegendő átláthatóság nélkül fogadtak el, és nem adtak időt széleskörű konzultációra, különösen abban a tekintetben, hogy az egyes országgyűlési képviselők a parlamenti folyamatban rendszeresen későn nyújtják be a módosításai javaslataikat.”
Lobbizás: „Bár a lobbi törvény visszavonása nem volt ellentmondásos határozat a maga idejében, a GRECO értékelő munkacsoportja (továbbiakban GET) aggasztónak tartja, hogy a Kormány nem kívánja hatékonyabb jogszabállyal pótolni ezt a törvényt...” Itt arról van szó, hogy a kormány abból kiindulva, hogy nem működött a korábbi törvény, arra az álláspontra helyezkedett, hogy képtelenség normális lobbiszabályozást készíteni, ezért nem is próbálkozik azzal. Azért sem tartja szükségesnek, mert úgy véli, hogy a stratégiai együttműködések és a társadalmi konzultáció intézménye megfelelően helyettesítik azt. Mindeközben EU-s szinten is egyre határozottabb igény fogalmazódik meg az üzleti és egyéb érdekképviselők munkájának, képviselőkkel való érintkezésük szabályozására.
Vagyonnyilatkozatok: „...a nyilatkozatok tartalmát semmilyen hatóság nem ellenőrzi hivatalból, csak akkor, ha megalapozott kezdeményezés érkezik; a vagyonnyilatkozatok nyilvánosság általi vizsgálata nehéz, mert gyakran kézzel írott és/vagy szkennelt dokumentumokról van szó; a családtagok nyilatkozataik egyáltalán nem nyilvánosak, és a hatóságok ezeket csak akkor vizsgálják, ha valaki kezdeményezést tesz egy képviselővel szemben. [...] A GET azt az álláspontot képviseli, hogy a pénzügyi érdekeltségekre korlátozódó vagyonnyilatkozatokból hiányoznak más, az összeférhetetlenség szempontjából releváns lényeges kapcsolatok, például az egyéb, akár javadalmazással nem járó tevékenységek, mint például aktív részvétel érdekcsoportokban, civil szervezetekben stb." Ezért a GRECO a vagyonnyilatkozatok tartalmának kiterjesztését javasolja, továbbá azt, hogy azok strukturáltan és géppel feldolgozható formában legyenek elérhetőek.
Összeférhetetlenség: „vezessék be az ad hoc bejelentési kötelezettséget az országgyűlési képviselők számára a parlamenti eljárások során felmerülő személyes érdekellentétek eseteire, és dolgozzanak ki szabályokat ilyen helyzetekre.„ Ez az ajánlás az olyan helyzetekre vonatkozik, amikor egy döntés meghozatalánál merül fel eseti összeférhetetlenség.
Mentelmi jog: „tegyenek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a képviselők mentelmi jogának megszüntetésére irányuló eljárások ne hátráltassák a bűnügyi nyomozásokat azon képviselők vonatkozásában, akik a gyanú szerint korrupcióval kapcsolatos bűncselekményeket követtek el.„
Mentelmi bizottság, ellenőrzés, szankciók: „Noha a GET elfogadja, hogy a képviselők magatartásával kapcsolatos végső döntést végül az Országgyűlésnek kell meghoznia, meg van győződve arról, hogy a képviselők magatartásának felügyeletét és vizsgálatát célzó közbülső folyamatot, mely a javaslathoz vezet, meg kell erősíteni a függetlenség és hatékonyság tekintetében.” Ezért Magyarország „tegyen megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen felügyelni és érvényesíteni a meglévő és létrehozandó szabályokat az országgyűlési képviselők magatartásával, összeférhetetlenségével és érdekeltségi nyilatkozataival kapcsolatban, valamint megfelelő és arányos szankciókat vezessenek be e célból.”
A GRECO a bírák és az ügyészek helyzetével is foglalkozott, ott a következő ajánlásokat fogalmazta meg:
„Vizsgálják felül az Országos Bírósági Hivatal elnökének azon jogosultságát, mely alapján beavatkozhat a bírói pozíciókra pályázó jelöltek kinevezési és előléptetési eljárásaiba, s ehelyett olyan eljárást alakítsanak ki, amelyben az Országos Bírói Tanács erősebb szerepet kap;” Ezzel a GRECO az egyszemélyi elnöki döntés helyett a testületi döntés irányába mozdítaná a döntéshozatalt kinevezések és előléptetések esetében.
„vizsgálják felül a határozatlan időtartamra alkalmazott bírók értékelésének rendszerét a célból, hogy minden bíró számára egyenlő bánásmódot biztosítsanak, és ezeket az értékeléseket válasszák el az olyan következményektől, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a bírói függetlenségre és integritásra - például a fegyelmi eljárások, az elbocsátás és a fizetés módosítása;”
A bírák és ügyészek „mentelmi jogát az igazságszolgáltatásban való részvételükhöz kapcsolódó cselekményeikre korlátozzák (”funkcionális mentesség”);"
Az erősen hierarchizált, központosított ügyészségről: „A GET nem kételkedik abban, hogy egy ilyen rendszer hatékony lehet; azonban az mindenképpen befolyásolható is, amit nehéz felfedezni és orvosolni. [...] Továbbá, a közbizalom érdekében kulcsfontosságú, hogy az ügyészség pártatlan és a nem megfelelő befolyástól mentes legyen és annak is tűnjön. E cél elérése érdekében a GET úgy véli, hogy szélesebb körben lehetne lehetővé tenni külső elszámoltatási és átláhatósági mechanizmusok működését az ügyészségeket illetően, vagy legalább olyan belső mechanizmusokat kellene lehetővé tenni, amelyek jól felépített fékeken és ellensúlyokon alapulnak...”
„A GET ezen kívül úgy ítéli meg, hogy az a tény, hogy a Parlament kétharmados többségi szavazata szükséges az új legfőbb ügyész megválasztásához, lehetővé teszi, hogy egy kisebbség megakadályozza egy új legfőbb ügyész megválasztását, valamint, hogy az előző legfőbb ügyész határozatlan időre tovább maradjon hivatalban, jelentős mértékben növeli e fontos tisztség megválasztásának politikai befolyásolását.”
Ügyek áthelyezése a legfőbb ügyész által: „Az önkényes intézkedések elkerülése érdekében azonban szükség van arra, hogy ezeket a döntéseket szigorú kritériumok alapján, írásbeli indoklással hozzák meg.”
„a GRECO azt az ajánlást teszi, hogy az ügyészeket érintő fegyelmi eljárások lefolytatása a közvetlen felettesi hierarchián kívül valósuljon meg olyan módon, amely fokozott elszámoltathatóságot és átláthatóságot biztosít„.
Ezenkívül minden esetben tréningek, tanácsadás megszervezését ajánlják a vizsgált szervezetek integritásának megerősítése érdekében.
Megjegyzések:
Az értékelő munkacsoport (GET) magyarországi egyeztetései során a K-Monitorral is találkozott.
Az idézetek a kormany.hu-n található fordításból származnak, az eredeti angol szöveg egyelőre nem elérhető.
Címkék: magyarország bíróság parlament ügyészség vagyonnyilatkozat antikorrupció anti korrupció GRECO
8 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
A Fidesz megszüntetné a vagyonnyilatkozati rendszert
-
Ez volt a 10 legdrágább állami rendezvény tavaly (mindegyiket ugyanaz a haver szervezte)
-
Bőven van még teeendő a Bizottság szerint az antikorrupciós vállalások területén
-
Mit reagált a Kormány a Korrupcióellenes Munkacsoport jelentésére? - A K-Monitor álláspontja
-
Antikorrupciós törvényjavaslatok: intézményépítés rohamléptekben - a K-Monitor gyorselemzése
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Csatos Bambi 2015.07.22. 10:17:18
Le kell szarni őket.
Az EU egy bürokratikus sóhivatal, tele semmire se alkalmas, degenerált hülyékkel.
Az ET egy bürokratikus sóhivatal, tele semmire se alkalmas, degenerált hülyékkel.
Az EP egy bürokratikus sóhivatal, tele semmire se alkalmas, degenerált hülyékkel.
val 2015.07.22. 11:04:07
www.wsj.com/articles/SB10001424052702303851804579560542284706288