Felborzolta a kedélyeket, amikor a népszavazási kezdeményezés sikere után nyilvánosságra került, hogy az olimpiai pályázatot bonyolító projektcég hirdetési és marketingszolgáltatásokra 3 milliárd forintos keretszerződést kötött az MEC Hungary és a Rogán-szomszéd fémjelezte Affiliate Network alkotta párossal. Kíváncsiak voltunk, mi lesz a szerződés (és a közpénzek) sorsa a rendezés lefújása után, ezért adatigényléssel fordultunk a Budapest2024 Zrt.-hez. Kiderült: Csetényiéknek be kell érnie egy 200 milliós megbízással, a 3 milliárd forint többi része egyelőre lóg a levegőben.

Tudtuk, február 18-án azonnali hatállyal felfüggesztették a megkötött szerződéseket, utána új megrendeléseket nem adtak ki, a pályázatra elkülönített költségvetést nem használták fel. Az inkriminált keretszerződést még januárban kötötték. A Bp2024 megkeresésünkre határidőn belül, korrekten válaszolt és kiderült: a szerződés 2017. január 20-a napján (még a hatályba lépés és a megrendelések, kifizetések előtt) átruházásra került a Magyar Turisztikai Ügynökségre. Ez a szervezet felelős a városmarketingért. 

Ez a K-Monitor nemzetközi korrupciós sajtószemléjének márciusi száma, amit minden hónap első szombatján olvashattok. Olyan ügyeket gyűjtünk össze, amik meghatározzák egy ország politikai életét - és magyar szemmel is relevánsak. Sajnos ezek a témák gyakran elvesznek a hírversenyben, ezért érdemes rájuk havonta visszatekinteni. Korrupció nem csak nálunk van, a szomszéd kertje sem mindig zöldebb. Ha olvasod a nemzetközi sajtót, és olyan ügyre bukkansz, ami szerinted ide kívánkozik, küldd el nekünk az info@k-monitor.hu címre.

Az Unió antidemokratikus és az átláthatatlan háttéralkuknak kedvező lépésre készül: bevezetné a globális beruházási vitákkal foglalkozó bíróságot. Ez a lépés csökkentené az állampolgári részvétel és a demokratikus döntéshozatal lehetőségét az Unió országaiban. Az ügyben megelőzésképp petíciót indított a We Move Europe, a K-Monitor pedig arra buzdít, hogy vegyünk részt az uniós közélet minket is befolyásoló akcióiban, védjük meg a demokratikus értékeket és írjuk alá a civil petíciót.  

Az apropót az új szerv létrehozására a szabadkereskedelmi szerződések adták: ezek az egyezmények tartalmaznak az ellenőrzésre és szankcionálásra tekintettel olyan passzusokat, amik a felek - tehát a vállalatok és az államok - közti vitás helyzeteket döntik el. Ezek azonban nem univerzálisak, gyakran eltérnek egymástól, így megnehezítették a különböző ügyek összehasonlíthatóságát és elbírálását. Az eljárás során a kereskedelemben részt vevő vállalat sérelem esetén beperelheti az államot, amiért az megszegte a szerződésben foglaltakat. A CETA, tehát a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi egyezmény keretében a két fél tárgyalásokat kezdett egy olyan nemzetközi szerv létrehozásáról, ami a jelenlegi vitarendezési rendszernek vetne véget. A javaslat szerinti beruházási vitákkal foglalkozó multilateriális bíróság több, mint 1400 uniós kereskedelmi szerződést érinthet, ha érvénybe lép.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság idén mégsem adja ki a már elkészített antikorrupciós jelentését. A Római Szerződés aláírásának évfordulója kapcsán 56 civilszervezet, köztük a K-Monitor és a TI Magyarország nyílt levélben fordult a a döntésért felelős Frans Timmermanshoz: térjenek vissza a három éve megkezdett útra, maradjanak hűek az alapításkor megfogalmazott célkitűzéshez: harcoljanak a korrupció ellen.

Fotó: European Parliament, Flickr (CC BY-NC-ND 2.0)

Az antikorrupciós jelentést egyébként 2014-ben adták ki először, a jelentés megírásában a K-Monitor is részt vett. Magyarország az elemzés eredményeiben nem különösebben remekelt: az országról szóló részben előkerültek a pártfinanszírozással, közbeszerzésekkel, információszabadsággal és az hálapénzekkel kapcsolatos problémák. A jelentések ajánlásokat is tettek, amelyek jó viszonyítási pontot képeztek egy ország korrupcióellenes fellépésének későbbi értékelésénél. Szomorú, hogy olyan időkben, amikor alig sikerül olyan fontos ügyekben valódi előrelépést elérni, mint az Európai Uniós ügyészség, egy közérdekű bejelentők védelméről szóló irányelv, vagy egy funkcióját valóban ellátó OLAF, a Bizottság felad egy már létező és működő antikorrupciós mechanizmust.

Az antikorrupciós jelentésről leállításáról szóló döntés ellen tiltakozva most 55 európai civil szervezettel közösen nyílt levélben fordultunk Timmermanshoz. A levélben arra kérjük Timmermanst, hogy adjon számot arról, miért nem adják ki az elkészült jelentést, és mi az oka annak, hogy nem harcol az unió erélyesebben a korrupció ellen. A levélben arra is kértük, mutassa be javaslatait arra vonatkozóan, hogy mit akar tenni az EU a korrupció ellen.

A döntés ellen egy másik fórumon is felléptünk: az Access Info Europe civil szervezettel közösen közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, amelyben a döntést előkészítő és indokló dokumentumokat kérjük a döntéshozóktól. A válaszra megszabott határidő lejárt, a fejleményekről természetesen beszámolunk.

Még Fürjes Balázs fejlesztésügyi mindenesnek is leesett a tantusz, hogy "lehetne egy bonyolult kérdésben is közérthetőbben kommunikálni", és bizony igaza van. Egy százmilliárdos beruházásnál vagy megarendezvénynél az lenne a minimum, hogy a tervezés, a menetrend, a költések és az eredmények mind nyomon követhetőek a polgárok számára. Ehhez képest hiába a PR és Hosszú Katinka, csak dühöng az ember, ha naponta értesül az újabb és újabb százmilliós, milliárdos költésekről. Kívülről kapkodónak és kaotikusnak tűnik a szervezés, pedig mindez hiteles, tényalapú kommunikációval és néhány grafikonnal orvosolható lenne. Bemutatjuk a vizes VB költéseit!

Ugorj a cikk aljára az interaktív ábráért vagy kattint a képre a teljes képernyős nézetért!

A kormányzati kommunikáció visszatérő agyréme a civil szervezetek befolyásolási kísérleteivel való riogatás, amit mostanában áltudományos Századvég-tanulmányok is "kimutattak". A kormány szándéka egyszerű: kell egy ellenfél, aki ellen harcolni lehet, és miközben megvédik az országot, addig sem a valós problémáktól hangos a közélet. A most leügynöközött szervezetek már évek óta kérik a döntéshozatal befolyásolásának átláthatóvá tételét, eredménytelenül. A szabályok finomhangolásával milliárdokat keresők helyett azokon csattanna az ostor, akik bele mertek szólni a nagyok játékába. 

Egyébként pont a Fidesz szüntette meg 2010-ben az első hazai lobbitörvényt, pedig teljesen jogos igény, hogy aki bármilyen célból befolyásolni próbálja a politikát, az tegye ezt átlátható módon. Derüljön ki: ki finanszírozza, és kit milyen ügyben környékezett meg, legyen szó civilről vagy hivatásos lobbistáról! 2012-ben pont a most kritizált civilek kérték a kormányt a lobbiszabályok rendbetételére. A jelenlegi, ex lex helyzetben a döntéshozó fenntartja magának a jogot, hogy eldöntse, suttyomban milyen ajánlatokat hallgat meg. A Századvég tanulmányában is említett K-Monitor rendre felszólal azért, hogy szülessenek megfelelő lobbiszabályok, nem csak Magyarországon, de az EU-ban is. Tagjai vagyünk egy átlátható EU-s lobbizást sürgető együttműködésnek, és regisztráltunk az EU átláthatósági regiszterében is, hiszen előfordul, hogy véleményt nyilvánítunk EU-s jogszabályokról, legutóbb például az EU-s közbeszerzési formanyomtatványokról.

A NAV idén is elkészítette közel 4 millió magánszemély adóbevallását, amit megnézhetsz ügyfélkapudon vagy akár kipostázva is kérheted. Tavalyi bevezetésekor üdvözöltük, hogy az állami szerv végre egy olyan lépést tett, ami a lakosság jelentős részének életét megkönnyíti, hiszen a nyomtatványkitöltővel senki sem szeretett bajlódni. Amire szeretnénk felhívni a figyelmed: az online kitöltő felületen nem csak az adatok helyességét tudod leellenőrizni, hanem a civil szervezetnek illetve egyháznak felajánlott 1+1%-ról is rendelkezhetsz! Ehhez nyújtunk segítséget az alábbi útmutatóval - vigyázat, a határidő, május 22-e vészesen közeleg. Soha sem volt még olyan fontos a civileknek ez a határidő, mint most.

A K-Monitor adószáma: 18193288-1-42

Az OpenSpending egy világszerte használt online infrastruktúra a költségvetés és állami költés átláthatóbbá, kézzelfoghatóbbá tételére. Erre alapozva a teljes Európai Unió mintegy 300 milliárd eurónyi (90 ezer milliárd forintnyi) támogatásának nagyságrendjeit és céljait jeleníti meg országonkénti bontásban az a nyílt költést népszerűsítő projekt, amelyet civilek hoztak tető alá. Az ábrázolt összeg a 18.500 milliárdos magyar költségvetés sokszorosa, így felvetődik a kérdés: ha a civilek képesek ilyesmire, a magyar kormány miért nem mutatja be közérthetően, mire költi a polgárai pénzét? Innen a SubsidyStories.eu közleménye a projekt részleteivel.

(Kattints a képre és keress a magyar és európai országok nagy projektjei között)

Ma van a nyílt adatok világnapja! Világszerte konferenciákkal, programozói versenyekkel, petíciókkal ünneplik. Itthon egyelőre sajnos hiába várunk az adatrobbanásra, sőt előfordul, hogy a nyíltnak tűnő adatok felhasználóit is kellemetlen meglepetés éri - emlékezhetünk a debreceni menetrend-app történetére. Mi egy egyszerű ujjgyakorlattal ünnepeljük az Open Data Day-t, amivel ara szeretnénk rámutatni: a nyílt adat nem harap, viszont szuper dolgokat lehet belőle csinálni!

Útjára indítottuk nemzetközi korrupciós sajtószemlénket, amit innentől minden hónap első szombatján olvashattok. Olyan ügyeket gyűjtünk össze, amik meghatározzák egy ország politikai életét - és magyar szemmel is relevánsak. Sajnos ezek az ügyek gyakran elvesznek a hírversenyben, ezért érdemes rájuk havonta visszatekinteni. Korrupció nem csak nálunk van, a szomszéd kertje sem mindig zöldebb. Ha olvasod a nemzetközi sajtót, és olyan ügyre bukkansz, ami szerinted ide kívánkozik, küldd el nekünk az info@k-monitor.hu címre.