Népmesei elemekből eddig sem volt hiány a Modern Városok Program kapcsán. A jó király végigjárta az országot és mindenhol kedélyeskedve milliárdos ajándékokat osztogatott az elképedt városatyáknak. Ezekben a mesékben azonban mindig van némi nagyotmondás, így amikor a nyár közepén kormánypárti politikusok már 3400 milliárdra tették a teljes Programot, kíváncsiak lettünk, miből is áll össze ez a hatalmas, a GDP 10%-ára rúgó összeg, és honnan lesz rá fedezet. Azóta Kósa Lajos került a Program élére, így még aktuálisabb a kérdés, mikor és hogyan lesznek végre az ígéretekből modern városok.

A Program óriási dobásnak tűnt, melyben uniós pénzekből választási kampányra optimalizált fejlesztésekkel arathatja le a babérokat a kormánypárt. Ez azonban éppen olyan veszélyes, amennyire annak hangzik, ezért kezdettől nyomon követtük a költéseit. Az ígéretgömböc egyre csak hízott, ahogy a polgármesterekkel kötött, nem éppen egzakt megállapodásokat forintosították. Azt gyanítottuk, hogy bár a költések a 23 megyei jogú város között oszlanak meg, mégis monitorozható lesz a közpénzek útja, mivel a programot összefogó Miniszterelnökségnél minden adat elérhető a projektekről. A dolgunkat nehezítette, hogy a projektelemek ütemezéséről és forrásigényéről egyedi döntések születtek, többtucatnyi, olykor egymást felülíró rendeletben. Bár a támogatói szerződéseket el lehet érni, azokban idén nyárig összesen néhány tízmilliárd forint kifizetés nyomára bukkantunk, a rendeleteket pedig ember legyen a talpán, aki nyomon tudja követni. Eközben a kormánypárti sajtó arról cikkezett: 260 projekt összesen 3400 milliárd forint értékben valósul majd meg. Mivel a hatalmas összeget részletező listát sehol sem leltük, mit volt mit tenni, adatigénylést nyújtottunk be.

A kérdésünk így hangzott: tételesen mi a 260 projekt, és hogyan jön ki a 3388 milliárd forint, ami a hírekben szerepel. Mely programelemek milyen költségtétellel és milyen ütemezésben valósulnak majd meg? A teljes listát kértük, ám a Miniszterelnökség a mesebeli okos lányhoz hasonlóan adott is választ, meg nem is. A teljes lista helyett a vonatkozó kormányhatározatok listáját kaptuk meg, amiből 43 tételről és 200 milliárd forint sorsáról tájékozódhatunk. Kaptunk néhány fontos információmorzsát, de pontosan továbbra sem tudjuk, mire ígérte el a miniszterelnök az ország költségvetésének jelentős részét, mennyit szán a Kormány a fejlesztésekre, és milyen ütemezésben várható ezek megvalósítása. Sejthető, hogy amit lehet, uniós pénzből terveznek megvalósítani, de - gondoltuk - a 3400 milliárd akkora összeg, hogy ha a következő két-három évben ennek csak a felét a hazai költségvetés kell állja, akkor is magyarázatra szorulna, honnan lesz rá pénz. A témában született egy képviselői beadvány is, ám a minisztérium ott sem volt bőbeszédűbb. Lázár Jánosék mindenkit megnyugtattak: meglesz a pénz a költségvetésben minden fejlesztésre. Nézzük a számokat!

A kifizetések alapjául szolgáló támogatói okiratokkal mindössze 108,3 milliárd forint elköltését tudtuk 60 konkrét projektekhez kötni (frissítve 2017.10.09), a legutóbbi adatkérésünk pedig azt mutatta, hogy kormányrendeletekben máig összesen 215 milliárd forint szerepel 43 projektre, amely eloszlik a 2016-2017-2018-as költségvetésekben. Ezek közt részleges az átfedés, és a bennük szereplő projektekre még költeni fognak újabb összegeket. Lázár János a képviselői kérdésre adott válaszában összesen 221 milliárd forint hazai és 104,7 milliárd forint uniós forrás szerepel augusztus 31-éig, mint a Program eddigi költsége. Ezzel áll szemben a teljes forrásigény állítólag 3000 milliárdot meghaladó összege. Úgy tűnik tehát, nagy dolgok a Programból a tavaszi választásig nem jönnek ki, és mivel nem tudjuk, pontosan mit számolhatunk a Programba, kérdéses, mikorra várható az ígéretek teljesülése, megnyílik-e egyáltalán a jelenleginél jobban a pénzcsap. Lázár válasza Szél Bernadett írásbeli kérdésére azért ad némi támpontot ehhez.

A képviselői írásbeli kérdésre adott válaszában Lázár a programot az önkormányzati szektorban elért sikertörténetek sorába emeli, épp a 1200 milliárdos adósságkonszolidáció mellé. A "profiltisztítás" sokak szerint a helyi önkormányzatiság kiüresítését jelentette. A Modern Városok nagy kérdése, mit tudnak kezdeni a könnyen jött pénzzel és az ezzel járó terheléssel a csökkentett módra kapcsolt önkormányzatok. Ez az 1200 milliárd hosszú évek alatt, többek közt fejlesztéseinek hitelfinanszírozásával jött össze a teljes önkormányzati szektorban. Ezzel szemben a Modern Városok ennek majd háromszorosát ígéri csak a megyei jogú városok fejlesztésére. A szám impozáns, de felkelti a gyanút, mit is számol bele a kormányzat. A Program nem fogalmazott meg évekre lebontott, pontos célkitűzéseket, kezdettől általában mindenféle "helyi igények" felkarolását hangoztatták. Lázár válaszában ráadásul úgy fogalmaz: a Program idén május 26. napján "zárult" Hódmezővásárhelyen, amit úgy is olvashatunk, mintha csak a miniszterelnöki roadshow lett volna a Program, és innentől számos különböző csatornán mennének tovább a fejlesztések, bármifajta koherencia nélkül. 

A bizonytalanságot nem az adja, milyen fejlesztésekre számíthatunk, ez a megállapodásokból nagyjából kiderül. Sok értékes (a korrupció által sújtott dunaújvárosi rendelőintézet) és sok vitatható ígéret került napvilágra, mely bőven ad muníciót a támogatóknak, és azoknak is, akik szerint az egész csak lekenyerezés, a beígért egy számmal nagyobb sportcsarnokok és társaik kihasználtsága és megtérülése kérdéses. Ami nem világos, az inkább az, milyen forrásból és milyen ütemezésben jelenik majd meg mindez költségként. Lázár arról tájékoztat, mára szinte mindegyik projektelem végrehajtása megindult, és ezekhez a központi költségvetésből is történt kifizetés. Az igények túlnyomórészt a Miniszterelnökség költségvetési fejezetéből nyernek támogatást a Modern Városok Program Bizottsága támogató döntése esetén, ugyanakkor néhány esetben más minisztériumok fejezetei is biztosítanak forrásokat. A pénz azonban eddig lassan csordogál, nem egyértelmű, mekkora látható hatása lesz a jövő tavaszi kampányra. Az pedig mára biztossá vált, hogy a miniszterelnöki ígéretek még 2019-re sem lesznek számonkérhetőek, hiszen sok fejlesztés megvalósítása későbbre nyúlik. Addig nem marad más, mint pipálni a listákat, hogy kiderüljön, maradt-e ki valami, vagy került-e bele új elem a megállapodásokhoz képest. Persze az is érdekes lesz, kik nyerik majd a városok által kiírt közbeszerzéseket: tarol-e Mészáros a csatornázásokkal, Garancsi a színház- és sportcsarnoképítéseken vagy a Duna Aszfalt az útépítésen.

Hol állhat a teljesítés? A 2016. évben közel 57 milliárd forintot biztosított a Kormány a Programra, idén pedig 172 milliárd forint szerepel a költségvetésben. Ebből áll össze a már említett 221 milliárdnyi hazai forrás és ehhez jön a 118,6 milliárd forint uniós forrás idén augusztus végéig. Összesen tehát 340 milliárdnál járunk, ami az emlegetett összeg tizede. Tudható, a 2018. évi költségvetés szerint a Miniszterelnökség, az NFM és az EMMI fejezeteiben összesen több, mint 161 milliárd forint került betervezésre a Programban, amihez várhatóan az eddigieknél több uniós pénz is adódik. Ezek sok esetben még csak a projektek előkészítését támogatták, de a rendeletek máshol már a teljes költséget előirányozták, és több olyan város is van, ahol még nem szerepelnek forintosított tételek. Aki arra kíváncsi, mi épül már most is, azok számára egy interaktív térképen feltüntettük az összes elérhető támogatói okirat tartalmát, azaz a már kifizetett pénzeket. Az okiratokat kitartó érdeklődésünk nyomán a kormany.hu-n is meg lehet találni. Jó volna persze, ha a PR-ban erős Miniszterelnökség maga tenné ilyen szinten nyomon követhetővé a költéseket, hiszen a jól kommunikálható fejlesztéseket nincs értelme rejtegetni. (Talán majd Kósa!) Az adatigénylés során küldött listák (amelyek a poszt alján letölthetők) tartalmaznak zavaró hibákat (június nem 31 napos), de a legnagyobb baj mégis az velük, hogy csak a már tudható költésekről adnak pillanatképet, nem tárják fel, mire alapozva beszél a kampány előestéjén a Kormány 3400 milliárdos programról. Ezt a kérdést benyújtó képviselő sem tudhatta meg tételesen.

(A térkép teljes oldalas változatát itt böngészheted)

Lázár csak megerősítette a sajtóhíreket, amikor elárulta: a Modern Városok Programban a 23 megyei jogú várossal mintegy 260 beruházás végrehajtása érdekében 3388,5 milliárd forint összegű megállapodást kötött a Kormány. A program ütemezése és konkrét tartalma sem számunkra, sem a képviselői kérdés nyomán nem lett nyilvános, ahogy az sem, mikorra várhatók a fennmaradó ezermilliárdos kifizetések. Amiatt azonban mégis tisztább a kép, hogy megtudtuk, a Kormány nagyvonalúan hozzászámolta a Programhoz a közút- és vasútfejlesztéseket, amik 2091,3 milliárd forintot tesznek ki. Máshonnan tudható, hogy ebben benne van 690 km autópálya, 5 repülőtér-fejlesztés és 270 km kerékpárút is. Olyan fejlesztésekről lehet hallani, mint a tiszántúli 47-es főút (400 milliárd), az M6 autópálya befejezése (nehezen magyarázható, hogyan kötődik a Programhoz, 61,8 milliárd), a Miskolc-Kassa gyorsforgalmi (208 milliárd) vagy a zenélő 67-es út (104,8 milliárd). Ezek részben hazai forrásból, részben az IKOP-ból kerülnek majd finanszírozásra. Mivel az országos infrastruktúrafejlesztések megvalósításáról és azok finanszírozásáról külön dönt, és mivel ezek állami beruházásban valósulnak meg szemben a Program túlnyomórészt önkormányzati beruházásaival, így ezeket érdemes már most külön kezelni a Kósa-vezette programtól. Így azt mondhatjuk, hogy a fenti térképen még körülbelül 1000 milliárd forintnyi fejlesztés fog megjelenni különböző városi fejlesztések formájában. 

A döntően uniós pénzből futó infrastruktúrafejlesztések nélkül a projektek becsült összege 1297,2 milliárd forint. Ebből 784,6 milliárd forintot a központi költségvetés fog finanszírozni, 104,7 milliárd forintnyi fejlesztés uniós források terhére valósul meg, 407,9 milliárd forint pedig vegyes finanszírozásban derült ki a Miniszterelnökség Szél Bernadettnek adott válaszából. Ez az összeg részben már elköltésre került, így nem irreális, hogy a következő 2-3 évben a konvergenciapálya betartásával ki fogja gazdálkodni a hazai költségvetés a fejlesztések árát. Talán ez a vállalás határt szab az év végi, teljesen koncepciótlan, diszkrecionális osztogatásoknak. Mindez nem csak a források előteremtését végző NGM-et dolgoztatja majd meg, de Seszták minisztériumát,  az NFM-et is, hiszen nekik kell követniük a projektek nagy részét. Ekkora nagyságrendnél óriási pofára esések és visszaélések is lehetségesek. Az jelenleg még nem világos, Kósa tárca nélküli miniszterként milyen feladatokat vesz át (FRISSÍTVE 2017.09.26.: megjelent az erről szóló rendelet), vélhetően a Modern Városok Bizottság vezetője lesz, részben a Miniszterelnökség eddigi feladatait és a jelenleg még kis lángon égő politikai sikerkommunikációt szánják neki. Azt azonban be kell kalkulálnia, ahogyan arra a ZOOM.hu cikke is figyelmeztet, hogy mivel az építőipar pörög, nehéz lesz szabad kapacitást találni, így választási csodafegyver helyett egy darabig még legfeljebb látványos kapavágásokat koordinálhat az egykori frakcióvezető. Ahhoz, hogy az ígéretek teljesüljenek, kemény kézzel kell fognia a résztvevő minisztériumokat és persze a 23 megyei jogú várost.

A projektek fejlesztési típusonként

⭳ Letölthető dokumentumok:

Támogatói okiratok listája (Kormány.hu) összérték: 108,3 milliárd Ft

Adatigénylésre adott válasz (határozatok) összérték: 215,2 milliárd Ft

Szöveg, adatigénylés: Merényi M. Miklós - (kép forrása)