Sokminden kering a kormány választási csodafegyverének és az önkormányzatok lecsitításának eszközéül is szolgáló Modern Városok Programról. Tény, hogy idegenforgalmi, sport- és egyéb fejlesztések tucatjai indultak már el és tagadhatatlan, hogy a kormány nem csak az amúgy is járó EU-s pénzekkel "pózol", de ezeken felül is komoly milliárdokig állja a cechet a megyei jogú városok olykor presztízsberuházásba hajló elképzeléseiért. Ha viszont valaki meg akarja tudni, mi épül, mennyiből, milyen finanszírozással és ütemezéssel, akkor csalódnia kell, pedig ép ésszel nehezen felfogható, miért nem rakja ki a listát az ablakba a kormány. Jelenleg azonban kormányrendeletekből és a kormány oldalára feltöltött szkennelt okiratokból lehet kisilabizálni, milyen fejlesztésekre költ milliárdokat az állam.

(kép: 24.hu)

Nemrég kikerült a kormány oldalára egy nagyobb adag ilyen szkennelt okirat, amit fel is vittünk az általunk szerkesztett interaktív térképre, hogy ha már a tárca nélküli miniszterrel megtámogatott Nagy Vidéki Költekezési Program nem átlátható, mi azért segítsük az eligazodást. Abból dolgozunk, ami az okiratokban szerepel, így csak azokat a beruházásokat találhatjátok meg, ami már elindult (aláírták az okiratot - ennél sokkal többről van már megállapodás), és nincsenek itt a nagy uniós infrastrukturális beruházások, amit ugyan hozzászámolnak a programhoz, de azokat nem az önkormányzatok bonyolítják. A legújabb frissítéssel közel 80 projekt tekinthető meg, kiemelve a költségek, ütemezés és felügyeleti szerv - de linkelve megtalálhatók maguk az okiratok is. 

Felmerülhet a kérdés: körüllengi-e mutyigyanú a Programot. Erről jelenleg nehéz átfogó képet adni: a közbeszerzéseket a megyi jogú városok külön-külön bonyolítják, arról tehát végképp nincs adatunk, az eddigi, MVP-hez kapcsolódó tendereken kik nyertek. Az igazán izgalmas közbeszerzések, pl. a debreceni Csokonai Színház közbeszerzése pedig még csak most jut el eredményhirdetésig, így erről hamarosan kiderülhet, vajon az ismert kormányközeli cégek győzelme-e az ár a nagyvonalú támogatásért, vagy helyben ismert vállalkozások győzhetnek. A Programról egyébként az már tudható, hogy a korábban általunk is megismert számok biztosan nem tarthatók, tehát 3388 milliárd nem lesz elég a beígért fejlesztésekre. Akárhogy is, nagyra értékelnénk, ha a miniszter úr hangsúlyt fektetne arra, hogy egy külön honlapon dokumentálja, a portfóliójába tartozó fejlesztésekről mit lehet tudni, például abban a tekintetben, hogy az Uniós költségvetés mekkora részben fizeti a kampánycélokra is felhasznált szalagátvágások árát. Az ugyanis mégsem járja, hogy több ezer milliárd forint állami pénz sorsáról csak a Magyar Idők "termelési jelentéseiből" lehet tájékozódni.

Köszönjük önkéntesünk segítségét a cikk elkészítésében! Jelentkezz te is a K-Monitorba önkéntesnek. 

A múlt héten Nagy-Britannia újabb komoly lépést tett a nyílt kormányzás felé. A december 14-én megjelent rendelet a közzétett kormányzati adatok listájának jelentős bővítését irányozza elő. Míg itthon a kormányzat gyakran titkolózik a közpénzek felhasználásáról és pénzt kér a polgáraitól a közérdekű adatokért, a britek egyre több és több mindent pakolnak fel az állami üvegzsebekbe. Céljuk az is, hogy ezek az adatok könnyen kereshetőek legyenek, felhasználható formátumban publikálják őket, ezzel elősegítve, hogy az üzleti és civil szféra szféra érdemi módon felhasználhassák az adatokat. Nem csoda, hogy a britek sokkal kevésbé érzik korruptnak az országukat, mint mi.

(fotó: rubylane.com)

A hazai viszonyokon edződve már a rendelet bevezetője is megdöbbenést kelt. Az iránymutatáshoz csatolt miniszterelnöki előterjesztésben maga Theresa May tesz hitet az átláthatóság fontossága mellett! Szerinte a bárki számára hozzáférhető adatok önmagukban fékként és ellensúlyként működnek, hozzájárulva a jó kormányzáshoz, mivel ezek megkövetelik a legmagasabb közéleti normákat. Továbbá, hatékonyan visszaszorítják a felesleges költekezéseket, így minden egyes adóként befizetett font jobban hasznosulhat. May arra is rámutat: a nyílt adatok rámutathatnak olyan felesleges költekezésekre is, amelyek eddig elkerülték a minisztériumok és kormányzati osztályok figyelmét - de az éber állampolgárokét nem. Az innovatív digitális technológiák használata a közszférában rengeteg pénzt takaríthat meg és megkönnyítheti a polgárok dolgát is, ahogy azt láthatjuk Észtországban. És itt nem olyan, nálunk kormányzati körökben vitatott, de a nyugati demokráciákban evidens dolgokra kell gondolni, mint a közbeszerzési szerződések egyszerű kereshetősége, vagy a kormányzati költekezések listája, amelyek hasznosságát már az előző cikkünkben kiveséztünk: Nagy-Britannia ennél sokkal több mindent pakol ki az asztalra: nők és férfiak közötti bérkülönbségről vezetett statisztika, kis összegű kártyás fizetések, forgóajtó (visszatérés az üzleti szférába a távozás után). Akit részletesen érdekel a most elfogadott minimum követelmény az adatok közzétételéről, itt találja angolul.

Azt hiszed, mindent tudsz a parlamentről és a képviselőkről? Töltsd ki a K-Monitor virtuális kocsmakvízét, és kiderül, mennyire vagy tájékozott! A kvízt arra az eseményre készítettük, ahol bemutattuk, hogyan lehet többet kihozni a parlamenti adatokból a jelenleginél. Kövess minket, és nézz be a kulisszák mögé! 

Ha érdekelnek az 1990 utáni parlamenti felszólalásokat elemző kvantitatív kutatásunk előzetes eredményei, kattints ide!

A korrupció elleni harc világnapján jelentette meg az Európai Bizottság a korrupcióval foglalkozó Eurobarométer felmérését. Az összes tagállamot érintő vizsgálatból kiderül, hogy korruptabbnak érezzük Magyarországot, mint három éve, és az unióban mi tarjuk a legkevésbé cikinek, ha valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe ajándékot, pénzt adunk vagy szívességet teszünk.

A magyarok nagy többsége (86%) szerint széleskörű probléma korrupció az országban, azonban nyolc tagállamban még rosszabbnak érzik hazájuk korrupciós helyzetét a megkérdezettek, a görögök egyenesen 96%-a gondolja úgy, hogy mindent elural a korrupció.

As part of the 2017 Global Legislative Openness Week K-Monitor did some experimenting with parliamentary data. Background: K-Monitor started to scrape data from the Hungarian Parliament's website to make it processable for researchers and easily searchable for citizens and journalists. The following is an English summary of the preliminary results, more to follow in spring.  

(Click on the picture to proceed to the project page - HU)

Az Országgyűlés működésének egyik legfontosabb követelménye a nyilvánosság. Egy demokratikus állam polgáraként jogunk van ahhoz, hogy a minket érintő legfontosabb döntések meghozataláról és a bennük részt vevőkről minden információhoz hozzájuthassunk. Ma már nem adja a TV a parlamenti üléseket, de az informatika fejlődése számos új lehetőséget kínál a törvényhozás sokdimenziós elemzésére. Ehhez a parlamenti adatok megnyitása szükséges: szkennelt oldalak helyett gépileg feldolgozható formában. A 2017-es Nyílt Jogalkotási Hét (GLOW) eseményeihez kapcsolódva a K-Monitor a magyar parlamenti adatok hasznosításával foglalkozó műhelykutatásának előzetes eredményeit mutatja be. 

(Kattints a képre a projekt oldalára való továbblépéshez)

FOR THE ENGLISH VERSION, PLEASE CLICK HERE!

Átment az amerikai Képviselőházon a nyílt, közösségi, elektronikus és szükséges kormányzati információ törvény (OPEN Government Data Act). A javaslat szövegét a "Bizonyítékalapú Döntéshozás Alapjai" törvény részeként nyújtották be. Ha bevezetik, a törvény kötelezővé tenné az összes kormányzati információ gépileg olvasható formátumú és szabadon újrafelhasználható közzétételét. Az Egyesült Államok így kodifikálná azt a 2013-as elnöki irányelvet, amely alapértelmezésben megnyitná a kormányzati adateszközöket. Ez a lépés ugyan nem teszi közvetlenül még átláthatóbbá az amerikai kormányzatot, de hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb közpolitikai döntések szülessenek és táplálhatja az adatrobbanás következtében szárba szökő gazdasági és politikai kezdeményezéseket, vállakozásokat, globálisan is kijelölve az irányt a nyílt kormányzással kapcsolatos törekvéseknek.

- kép: Economist (Allan Sanders) -

A törvény szövege alapján nyílt kormányzati adateszköz az, amely:

1. Gépileg olvasható
2. Elérhető (vagy elérhetővé tehető) nyílt formátumban
3. Nem terheli olyan megkötés amely ellehetetlenítené a fel- és újrafelhasználását; és
4. Olyan szabványon alapul, amelyet a szabványhivatal kezel.

Időről időre felmérjük, hogy festenek a magyarországi pártok az interneten. Az elmúlt két évben senki sem váltotta meg a világot, ami nem meglepő: a politikai erőviszonyok miatt a nagyobbik kormánypártnak például továbbra sincs se igénye, se szüksége arra, hogy normális honlapot tartson fenn. Persze nem attól lesz egy párt népszerűbb vagy hitelesebb, hogy szép és informatív honlapot készít, de ezzel azért jelezheti, hogy komolyan veszi a pártok versengését, ad magára és a választóira. Idén a pártok hivatalos Facebook-os tevékenységéről is felmérést készítettünk, mutatjuk az eredményeket!

A párthonlap az a felület, ahol a pártok közvetlenül tájékoztatják a választókat programjukról, álláspontjukról, a párt politikusairól és a párt működéséról. Korábban már írtunk arról, mitől jó és miért fontos egy átlátható párthonlap, illetve majd‘ 2 éve osztályoztuk is a választásokon induló pártok internetes felületeit. Most megnézzük, mennyit fejlődtek azóta. Az eddigi 4 szempontot (tisztségviselők bemutatása, alapvető dokumentumok, szervezeti átláthatóság) kiegészítettük újabb kettővel. A választások közeledtével megnéztük, mit mutatnak a pártok saját programjukból, politikai elképzeléseikről a honlapjukon, továbbá felmértük, milyen lehetőségeket kínálnak a szimpatizánsaik számára a részvételre. Nem csak az adatok mennyiségét, de közzétételük közérthetőségét, minőségét is figyelembe vettük. A hat szempontból összesen 30 pontot lehetett volna gyűjteni, ám ennek senki a közelébe sem ért, pedig tényleg nem fogott vastagon a ceruzánk. 

Legutóbb júliusban számoltunk be az örömünkről, hogy Compr projektünk nyert a Google DNI pályázatán. Egy évünk van rá, hogy megalkossuk a sokmilliós és milliárdos összegeket közérthetővé fordító adatvizualizációs eszközt (hogy akár egy 252 milliárd dolláros összeget tartalmazó hírrel is tudjunk mit kezdeni anélkül, hogy teljességgel a politikai manipulációkra hagyatkoznánk). Szeptemberben gőzerővel láttunk neki a fejlesztés megalapozásának és a részletek kidolgozásának. Első lépésben leginkább arra voltunk kíváncsiak, milyen kategóriákban gondolkoznak az emberek, ha különböző nagyságrendekről van szó. Milyen analógiák merülnek fel 5.000 és mi 5 millió forint esetében? 

Tucatnyi emberrel beszélgettünk, akiknek a szakterülete ilyen-olyan formában releváns lehet számunkra. Többek közt adatvizualizációval foglalkozó kreatívtól, matematikustól, kognitív pszichológia kutatóitól, adatos, gazdasági és más újságíróktól gyűjtöttünk be ötleteket és észrevételeket. Ezen túl készítettünk egy (nem reprezentatív) mini felmérést is, aminek több mint 100 töltöttek ki. Mutatjuk az eredményeket!