Kikerülnek a Parlament honlapjára a képviselők vagyonnyilatkozatai. Kézzel írott, szkennelt bevallásaikkal honatyáink egy letűnt kor utolsó mohikánjai nem csak az Unióban, de lassan Európa innenső felén is. Nemcsak a gyakran nehezen olvasható sajtpapírok idézik az úri parlamentek szalonhangulatát, de az a felháborító tény is, hogy választott vezetőink arra hivatkozva, hogy Európa egyik legszigorúbb szabályozása van érvényben, rendre lesöprik a rendszer reformjára irányuló javaslatokat. Képviselőinknek nem kell elszámolniuk az igazolt jövedelmük és vagyonosodásuk ellentmondásaival. Rokonaik bevallásai nem nyilvánosak, az éves bevallásokat egy közülük választott bizottság érdemi ellenőrzés nélkül stócolja be 30 év vélhetően számos visszásságot rejtő dokumentuma mellé. Hab a tortán, hogy a kormány megszüntette a NAV által indítható vagyonosodási vizsgálatokat.
(Forrás: Flash&Bones)
Nem fogadhatjuk el, hogy ez így van!
Döntéshozóink számonkérhetőségét és az összeférhetetlenség jelentette mutyiveszély gátját egy valódi demokráciában a jól működő vagyonnyilatkozati rendszer biztosítja. Pártszimpátiától függetlenül a demokrácia alapelvének kellene tekintenünk, hogy a képviselők magánérdekeltségeinek és vagyoni helyzetének tisztázottsága a közbizalom szempontjából nélkülözhetetlen. Azért fogadjuk el, hogy 199 parlamenti képviselő a mindennapi életünket döntően befolyásoló döntéseket hoz, mert intézményi garanciák biztosítják, hogy ezeket a döntéseket a köz érdekére tekintettel, illetéktelen külső befolyástól mentesen hozzák meg. Ha ez a folyamat sérül, akkor a döntések elvesztik legitimitásukat. Márpedig az a tény, hogy az ezredforduló óta Magyarországon befagyott a döntéshozatal átláthatóságát biztosító intézmények fejlesztése úgy tartalmi értelemben, mint a digitalizációt illetően, nem segíti, hogy a sokszor éles politikai nézeteltérések ellenére legitimnek fogadjuk el a politikai ellenfelek pozícióját. Erre csak még egy lapáttal rátesz, hogy a "nemzetbiztonsági kockázat" jogi fogalmát annak intézményi garanciáitól függetlenül, bunkósbotként használják.
Ha elfogadjuk a politika normál működésének, hogy a szabályokat felülírják a politikai cirkusz rögtönzött kabarétréfái, akkor még a jogos vád is lepereg, a közpénzköltések számonkéréséért visszakézből jár a pofon és az arcátlanságból e perlekedések közepette versenyelőny lesz. Az Országgyűlés mára elvesztette a méltóságát, vitái már csak a nyilvánosságnak szánt politikai showműsorok, miközben a valódi döntések rajta kívül, a nyilvánosság szeme elől elrejtve születnek.
Ebben a rendszerben valamilyen mértékig mindenki hiteltelen. Ahelyett, hogy a csodára, egy tisztességes, új politikai garnitúrára várunk, egyet kellene értenünk legalább abban, hogy a politikusainktól a jelenleginél magasabb jogi és etikai mércéket követelhetünk meg.
Siránkozhatunk a "tények utáni politikán", de talán jobb volna, ha bizonyos kérdésekben ragaszkodnánk a szikár tényekhez, a szürke paragrafusokhoz a retorikai szellemeskedés helyett. A vagyonnyilatkozati rendszer az egyik olyan pont, ahol a politikai viták félremennek. Olyan ténykérdések, mint hogy van-e agrárérdekeltsége a földtörvény módosítását beterjesztő képviselőnek, felül kellene, hogy álljanak a politikai vitákon. Az értékelés a pártok feladata, de hiteles tényadatok nélkül mindez parttalanná válik. Tudnunk kellene, milyen társadalmi szervezetekben vállalnak szerepet a képviselők és kormánytagok, és azt, hogy a velük egy háztartásban élőkre hogyan hatnak azok a döntések, amiket meghoznak. Miközben az adóhatóság súlyosan bünteti azt az állampolgárt, akinek hiányos a bevallása, képviselőink gond nélkül megkerülhetik az ajándékozás, a lobbi, az önérdekkövetés, a foglalkoztatás és a rokonokkal kapcsolatos jogi és erkölcsi alapelveket.
A nyilvánosságra kerülő adatok mindig rejtenek újdonságokat, de nem adnak valós képet a döntéshozókról. Nem csak az adatok torzításmentes mivoltában nem lehetünk biztosak (tényleg 742 ezer forintja van a miniszterelnöknek?!), de választópolgárként a képviselők életviszonyait, civil kötődéseit sem tudjuk megítélni, sőt a közpénzből kapott juttatásokról sem kapunk teljes képet. A jelenlegi nyilatkozattételi forma nyilvánosan megismerhető részének legfontosabb hiányosságai a következők:
- A dokumentumok nem kereshetők, nem összehasonlíthatók, sokszor nehezen olvashatók
- A nyomtatvány nem kérdez rá társadalmi szervezeteknél, testületeknél betöltött funkciókra
- A vagyonnyilatkozatnak csak az a része nyilvános, amit a képviselő jónak lát - minden mást teljesen jogszerűen elrejthet hozzátartozói nem nyilvános nyilatkozatában
- A képviselők és az állami vezetők hozzátartozóinak nyilatkozataiba csakis a Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek bele, és ők is csak egy esetleges, képviselő ellen folyó vagyonnyilatkozati eljárás során. Ilyenek pedig nincsenek
- A Bizottság képviselőkből áll, akiknek nincs sem szándékuk, sem kapacitásuk, sem valódi szakértelmük, hogy az adott esetben komplex ellentmondásokat feltárják
- A képviselőknek a legtöbb vagyonelem esetén nem kell azonosító adatokat megadniuk (például ingatlan esetén a helyrajzi számot vagy címet, hitelnél a felvétel időpontját, pontos összegét)
- 2011 előtti vagyonnyilatkozatok nem érhetőek el online állami oldalon
- A rendszer nem kezeli a forgóajtó-jelenséget, mandátumuk lejárta után a képviselőnek nem kell nyilatkozni
- Csak a szerzés jogcíméről kell nyilatkozni (pl. vétel, ajándék), de a finanszírozás hátteréről nem
- A szankció jelenleg csupán arra terjed ki, hogy feltöltsék, és a kibukó esetleges ellentmondások esetén javítsák a dokumentumot, így különösebb kockázat nélkül lehet benne véteni
- Ma már csak akkor folytatnak vagyonosodási vizsgálatot a politikai élet szereplői ellen, ha az ügyészség folyamatban lévő eljárásban ezt szükségesnek tartja
- A vagyonnyilatkozati rendszer nem csak a képviselőkre terjed ki, máshol még súlyosabbak az itt felsorolt ellentmondások. A polgármesterek zárt borítékban adják le a nyilatkozatokat, az ritkán kerül nyilvánosságra.
|
Támogass minket, hogy 2018-ban is a képviselők körmére nézhessünk! ▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas ▶︎ Legyél pártolói tagunk: patreon.com/kmonitor |
Konkrét javaslataink vannak a rendszer reformjára!
Valódi nyilvánosság
- Kézzel kitöltött, illetve szkennelt vagyonnyilatkozatok helyett elektronikusan kitöltött és elektronikusan olvasható, kereshető, összehasonlítható vagyonnyilatkozatok kellenek!
- Egységes, elektronikus, állami vagyonnyilatkozati adatbázis kell, amelyben a tisztségviselő mandátuma alatt kitöltött minden vagyonnyilatkozat és azok módosítása is elérhető marad.
- A parlamenti képviselők és a politikai vezetők (miniszterek, államtitkárok) esetében a hozzátartozók (nyilatkozóval egy háztartásban élők) vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános és teljes körűen hozzáférhető az interneten. A szabályozás teremtse meg a cégek nevén tartott, személyes használatú vagyontárgyak nyilvánosságát is!
Valódi tartalom
- A vagyonnyilatkozat tartalmazzon arra vonatkozó magyarázatot, hogy a tisztségviselő milyen forrásból tett szert az abban szereplő vagyontárgyakra.
- A vagyonnyilatkozat tartalmazza az országgyűlési képviselő minden társadalmi vagy gazdasági szervezetben vállalt tisztségét, akkor is, ha az nem jár jövedelemmel.
- A vagyonnyilatkozat nem nyilvános melléklete tartalmazza az abban szereplő ingatlanok és ingóságok azonosítására alkalmas adatot (cím, helyrajzi szám, rendszám, engedélyszám, stb.). Ezen adatokhoz a mentelmi bizottság és a hatóságok férhetnek hozzá.
Valódi ellenőrzés
- A vagyonnyilatkozatokat az adóhatóság ellenőrizze.
- A vagyonnyilatkozatok és a nyilatkozók adóbevallásának automatikus összevetése.
- Automatikus vagyonosodási vizsgálat induljon a megmagyarázatlan gazdagodás felderítésére.
Valódi büntetés
- A BTK önálló bűncselekményként rendelje büntetni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését.
- Fenyegesse börtönbüntetés és a közhatalmi, valamint közpénzről döntő foglalkozásoktól történő eltiltás azokat, akik hamis, vagy valótlan tartalmú vagyonnyilatkozat tesznek, vagy a vagyonnyilatkozatukat nem nyújtják be.
- Az is legyen büntetendő, ha valaki gondatlanságból mulasztja el vagy sérti meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.
Annak a kormánynak, mely az ellenzéket gazdasági érdekcsoportok illetéktelen befolyásának képviseletével vádolja és annak az ellenzéknek, ami a kormánypártok tagjait magánérdekek korrupt, közhatalmi érvényesítésével vádolja, ezeket a szabályokat már rég, nagy egyetértésben meg kellett volna hoznia. Ehelyett gumicsontokat dobálnak elénk, miközben az intézményeken nem javítanak! A K-Monitor nem most, a választások előtt, politikai szándékoktól vezérelve veti fel ezeket a szempontokat: kezdettől visszatérő témánk, 2014-ben is ugyanezeket a követeléseket fogalmaztuk meg. Minden évben, minden botrány után (legyen ellenzéki vagy kormánypárti az érintett: Rogán, Szijjártó, Simon Gábor) elmondjuk, mit kellene tenni. Ha eljönne a kegyelmi pillanat a változtatásra, külföldi jó gyakorlatok tucatjaival tudnánk segíteni a jogszabályalkotást.
Nem irreális vágyálom a számonkérhetőség!
Oroszországban civilek 6000 intézmény több, mint 50.000 döntéshozójának adatait mutatják be, ami nem volna lehetséges a magyarnál sok tekintetben átláthatóságpártibb szabályozás nélkül. Máshol állami adatbázisok üzemelnek, például Macedóniában vagy Ukrajnában, ahol API alapon civilek is lekérhetik és ellenőrizhetik az állami nyilvántartás adatait. Grúziában idén januártól történt nagy előrelépés: egy monitorozó bizottság állt fel, ami minden eszközt megkapott az érdemi ellenőrzéshez, benne pedig nem csak az állami szervek, de civilek és az akadémiai élet szereplői is helyet kaptak, a véletlen szelekció pedig lehetővé teszi, hogy ne a politikusok kézi válogatásával kerüljenek be a valódi kontrollban ellenérdekelt bábok. Ez a bizottság automatizált ellenőrzési mechanizmusokkal összeveti a bevallásokat az állami nyilvántartásokkal. Persze vannak a magyarnál rosszabb rendszerek is: Bosznia-Hercegovina az oknyomozók paradicsoma, ahol nincs vagyonnyilatkozati törvény, ami a 13 kormányzat több, mint 170 miniszterét színvallásra kényszerítené. Nem ez a követendő út. Azt, hogy nincs akadálya a változtatásnak, az is mutatja, hogy a Kúria tavaly átengedett egy népszavazás kezdeményezést ezzel a kérdéssel:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?"
Sajnos az ügyben nem kezdődött meg az aláírásgyűjtés. Úgy tűnik, a szigorúbb szabályozást ma csak egy, a jelenleginél konszenzus-orientáltabb Parlamenttől várhatjuk, ahol a felek a működésképesség érdekében lemondanak a vagyonosodást politikai fegyverként használó technikáikról és a jog nyelvére fordítják a társadalom jogos elvárásait. Ez korrupt politikai-gazdasági viszonyaink kibillentésének arkhimédeszi pontja lehetne. A reformjavaslatok régóta az asztalon vannak, és 2014-ben még a Fidesz is pedzegette a rendszer átalakítását, de végül nem mondtak le a félhomály teremtette előjogaikról. Egy olyan helyzetben, ahol a kormánytöbbség már nem politikailag mindenható, vissza fog ütni, hogy a képviselőinkben a bankok mellett a legalacsonyabb a bizalom, miközben az a jó kormányzás alapvető feltétele lenne. Ha a tisztesség norma és a képviselő nem elöljáró, hanem a köz szolgája, az nem berekeszti a közpolitikai- és értékvitákat, hanem értelmes mederbe tereli. Amíg ez nincs, civil szervezetként nem tehetünk mást, mint kritikusak vagyunk a rendszer működésével, akár tetszik ez a kormánynak akár nem.
Címkék: magyarország adatok vagyonnyilatkozat átláthatóság k monitor Vagyonnyilatkozatok Hajnala
9 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Kiderült, hol működik az ország legátláthatóbb vagyonkezelő cége!
-
Ez volt a 10 legdrágább állami rendezvény tavaly (mindegyiket ugyanaz a haver szervezte)
-
Újra megpróbálták eltitkolni: fű alatt támogatja vagyonátmentő alapítványait a Kormány
-
Kampány közpénz nélkül: szempontok a törvényes és tisztességes kampányhoz
-
Sosem lesznek már átlátható vagyonnyilatkozatok Magyarországon?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Uni1002 2018.01.30. 07:53:58
rallus 2018.01.30. 08:01:39
Kivéve azt, akire megharagszanak....
Európai téridő 2018.01.30. 08:16:13
ogli dzsí 2018.01.30. 08:34:58
Szelid sunmalac 2018.01.30. 11:29:47
sinus67 2018.01.30. 13:52:06
Ennek a célját nem túl bonyolult megérteni.
A - nagyon finom leszek - nem tisztán szerzett pénz elrejtése (a hatóságok elől). Ugyanis a maffia főnökökről a hatóságok (is) tudják, hogy azok, de bizonyítani más kérdés.
Miért lenne más a politika?
Az a politikus, aki nem korrupt az lojalitásból szavaz meg a vagyonbevalással (is) kapcsolatos jogszabályokat! Aki meg korrupt, az érdekből!
Soha nem lehet megfogni a képviselőket, kormánytagokat, mert a káposzta a kecskére van bízva!
Ez így volt eddig és így is marad.
Ne legyenek illúzióink! Ha nem nyer a fidesz, ez a vagyonbevallásos dolog akkor is így marad!
