2021. december 14-én a kormánytöbbség elfogadta a rendkívüli jogrend meghosszabbítását. A módosítással a kormány hosszú távra törvénybe csomagolta a közpénzek felhasználását érintő “veszélyhelyzeti” szabályokat. 

Átmeneti szabályok adatigénylőknek

A törvénymódosítás a jövőre nézve rendelkezik a veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos átmeneti szabályokról. Az átmeneti szabályok szerint hiába hosszabbítja meg az adatkezelő a válaszadási határidőt a veszélyhelyzetre hivatkozva, ha a beérkezés és a veszélyhelyzet megszűnése között még nem telt el 15 nap, akkor az Infotörvény szerinti általános szabályok szerint kell megválaszolni az adatkérést. Ott, ahol már eltelt a 15 nap, “a lehető legrövidebb időn belül,” de legkésőbb az igény beérkezését követő 45 vagy (ha a határidő további 45 nappal meghosszabbításra került) 90 napon belül teljesíteni kell. Ez lényegében ugyanaz a szabály, ami eddig is érvényben volt. 

A szabály kapcsán az Alkotmánybíróság idén májusban kimondta, hogy az adatkezelőnek meg kell jelölnie azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna.

Eximbank

A törvénymódosítás a veszélyhelyzeti szabályokat átvéve, a veszélyhelyzettől függetlenül kiveszi a közbeszerzési törvény alól az Eximbank biztosítási, garancia- és kezességi szerződéseit, melyeket a bank pénzügyi szolgáltatási tevékenységből, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységből és befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kockázatainak biztosítására kötött. Szintén nem kell alkalmazni a közbeszerzési szabályokat az Eximbank által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható viszontbiztosítási, viszontgarancia- és viszontkezességi szerződéseire.

Bővül az állam pénzügyi felelőssége is. Az állam ugyanis visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az Eximbank által a kormányhatározat alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsönből eredő fizetési kötelezettségekért. A Külügyminisztérium által felügyelt Eximbank többek között a magyar termékek exportjához, magyar cégek nemzetközi versenyképességet javító befektetésekhez nyújt pénzügyi szolgáltatásokat. Az Exim ezeket a tevékenységeket már nem csak a törvény által eddig felsorolt célokból, hanem a Kormány egyedi döntése alapján “egyéb célokból” alapján is végezheti. (Korábban ugyanakkor a NER hazai terjeszkedéséhez is nyújtottak hitelt, támogatásként pedig az őket felügyelő miniszter, Szijjártó Péter győri imahelyének felújítását is támogatták, a bank tehát régóta politikai kifizetőhely is) 

Pénzosztás az Nemzeti Kulturális Alapnál

Az államháztartási szabályok szerint az olyan elkülönített állami pénzalap mint az NKA költségvetési maradványa felhasználásához a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges. A veszélyhelyzet alatt a kormány a törvényről eltérő szabályokat alkotott. A rendkívüli szabályok szerint a maradvány felhasználásához a miniszter hozzájárulása már nem szükséges, a maradvány teljes összege felhasználható a veszélyhelyzetből eredő, a kulturális ágazatot érintő hátrányos következmények enyhítése érdekében kulturális támogatási célokra. A Kormány egyedi döntésével meghatározhatta azokat a támogatási célokat és kedvezményezetteket, amelyek támogatása céljából a maradvány felhasználható.

Ezt a szabályt emeli most törvényi szintre a mostani törvénymódosítás, ami az NKA 2006 és 2020 között felhalmozódott összes maradványára vonatkozik. A kormány a támogatási célok meghatározására a mostani módosítás szerint 2022. december 31-ig jogosult lesz. Az NKA-ra 2022-es költségvetési vizualizációnkban is rákereshetsz.

Az NKA éves bevételei terhére legfeljebb három éves távlatokban és az adott évi bevételi előirányzata feléig vállalhatott kötelezettséget, amely egyes évenként nem haladhatta meg a 20%-ot. A törvénymódosítás szerint ez akár a bevételi előirányzat egésze is lehet.

Sportingatlanok ingyenes átadása bárkinek

Egy másik törvénymódosítás részeként a sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportpolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével bárkinek ingyenesen átadhatóak. A korábbi szabályok szerint csak önkormányzat, azaz helyi közérdeket képviselő szerv juthatott így ingyesen tulajdonhoz. Mostantól azonban az új tulajdonos bárki lehet. A hasznosítással kapcsolatban annyi megkötés van, hogy az ingyenesen megkapott ingatlant 15 évig “elsődlegesen” sportcélokra kell használni. A szabály tehát nem zárja ki, hogy az ajándékba kapott vagyont “másodlagosan” más, akár magánérdekeket szolgáló célokra is használják. A potenciálisan elajándékozható állami sportingatlanokról ajánljuk a G7 cikkét.

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort rendszeres adományoddal!

A K-Monitor Közhasznú Egyesület keresi a Code for Hungary projekt koordinátorát. A Code for Hungary programozók és civil aktivisták közössége, célja a technológiai innováció elérhetővé tétele civil projektek számára. Februári kezdéssel határozott időre, félállású munkaviszonyra olyan embert keresünk, aki ismeri a civil szervezetek világát, szívesen részt venne technológiai projektek fejlesztésében és nem riad vissza ezeken a területeken mozgó szereplők közötti tolmácsolástól, talpraesett, proaktív és rugalmas.

Korrupcióellenes szervezetként 2021-ben is volt dolgunk bőven: követni a közpénzek útját, rámutatni visszaélésekre, segíteni az egyre szűkülő nyilvánosságban az információhoz jutást, illetve alternatívát mutatni a hatalomgyakorlás kirekesztő és tekintélyelvű módjával szemben. Munkánkkal nem maradtunk magunkra, sokan segítették a K-Monitort önkéntesként és adományokkal is, amit ezúton is köszönünk. Közösségünk erőfeszítéseinek összefoglalója.  

Ahogy az a 2021-es évet értékelő összefoglalónkból kegyetlen töménységgel kiderül, a tavalyi évnek az állami vagyon volt a legnagyobb vesztese. A NER megállíthatatlan gőzhengerként gyűrte maga alá az eddig még névleg tőle független területeket, vagyonelemeket, intézményeket. Így lett miniszterekből és államtitkárokból meghatározatlan időre a magyar felsőoktatás nagyobbik részének munkaadója, így lett koncesszióban több ágazat is évtizedekre haveri tőkéseké, így lett a senki által meg nem választott Demeter Szilárd magánemberként "közérdekből" a magyar kultúra teljhatalmú ura, és így lett a Parlament lényegtelen díszlet, a költségvetés pedig jelentéktelen papírfecini a rendeletekkel kormányzó Orbán-kormány számára. Lélekölő fejlemények sorjáznak az elemzésünkben - de hogyan teltek ebben a helyzetben egy olyan közösség napjai, ami másfél évtizede a korrupció elleni küzdelemért jött létre? Ezt csinálta a K-Monitor 2021-ben.

2021-ben a nemzeti vagyon egy jól látható részét bokrétaként tűzték a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kalapjára. Az állampolgárok - többnyire tudomást sem szerezve erről - ezer milliárdos közvagyont ajándékoztak a kiteljesülő rezsim hatalmi elitjének, ami innentől a közérdekre hivatkozva maga gazdálkodik ezekkel a javakkal. A lépések hatékonyságát, szükségességét bizonygató érvelésre már nem is volt szükség, az átvett intézmények jórészt tudomásul vették a hatalmi logikát. A gép tehát forog, de az alkotó nem pihen: 2021-ben a kormányzati intézkedések fókuszában a gazdaság a járvány dacára történő felpörgetése, a hatalom hosszú távú biztosítása és a választásokra való felkészülés álltak.

Bár az agrártámogatások a nyolcvanas évektől kezdve egyre kisebb hányadát adják az EU-s költségvetésnek, a közös agrárpolitika (KAP) még mindig igencsak jelentős tételt jelent a hazai támogatási politikában. Ahogy 2012 óta minden évben, most is elemezzük a Magyarországon szétosztott agrárpénzeket, vagyis azt, kiknek jutnak a legnagyobb területalapú és fejlesztési támogatások. 2020 ebből a szempontból különleges év volt, ez volt ugyanis a 2014-2020-as fejlesztési ciklus utolsó éve, amelyet már a COVID is befolyásolt. Mindeközben terítéken van a KAP nagyszabású reformja is. 2023-tól már az új szabályok alapján fogják folyósítani a támogatásokat.

Imagine a country where citizens and public bodies come together to solve the most important issues they face; and allocate public funds accordingly. Where the decision-making process is transparent and accountable, and where you have a real say in the policies and services that shape your life. In Hungary, the budget process, that distributes almost half of the national income, operates against these democratic principles. The latest Open Budget Survey shows that Hungary is far behind other countries of the CEE region in almost all aspects when it comes to transparency and participation related to the national budget.

Arbitrary decisions on billions of Forints are made by a handful of cabinet members and advisors, while in many cases, even Members of the Parliament are bypassed due to COVID-related state-of-exception measures. Once in a blue moon one can read public policy analyses and articles using budget data, and even the Parliament's budget committee convenes less and less often. Other stakeholders, NGOs and local governments are also ignored - and worst of all, the budget literacy of the pressure groups is also missing, since they feel like they don’t have a say in decision making, and therefore, learning about these documents seems unnecessary. The math behind progressive policy recommendations is often missing. Decision makers - with the mystical knowledge of the Budget Numbers - react with contempt. National budget is of course a decision on the allocation of tax money, but due to the lack of transparency, the Government can make autocratic decisions as if pork barrel investments benefiting only a handful of wealthy people would not be missing from social, educational and health care spending.

We're opening up public budgets

Thanks to our cooperations with municipalities, transparent budgeting is a reality in several Hungarian cities that allows members of the public or civil society organizations to participate in the decision making and practice oversight. 

In 2021, K-Monitor continued the advocacy effort on the issue of participatory budgeting (PB), already present in several Hungarian cities. This new democratic tool makes it possible for ordinary citizens not just to see how decisions are made but also to take part in shaping them. By autumn 2021, a dozen of cities of various sizes already carried out their first participatory budgeting project in Hungary, yet there are many more projects to be realized. The knowledge on best practices spread slowly, partly because of a lack of fora where practitioners can share and discuss their experiences and know-how.

In October, we organized a workshop with 20 participants to discuss the experiences about PB, and to find solutions to shortcomings of the processes. With researchers, NGOs and the representatives of the Municipality of Budapest, several districts, but also council members and staff members from cities of Gyöngyös, Miskolc - we used a participatory method to identify and discuss the most important problems participants are facing. Thus, we used a problem solving template worksheet to find feasible solutions to the problem of the disengagement of the administrative staff, the involvement of those initiated the project to the implementation and the creation of the possibility of meaningful deliberation and debate during the PB process. Apart from this, K-Monitor published several blog posts on participatory practices in which it assessed the participatory practices (among them, PB projects) that took place in Hungary. The purpose of this was to give technical feedback to the project owners, which is different from the often politically inspired reactions they can collect from their local constituency.

In late November, we published a website covering the 2022 national budget with a data visualization based on comprehensive data. The central government has never created a 'Citizens’ budget' document that would illustrate how the money is being spent and why. Our goal was not to do the government's job but to draw attention to the lack of transparency of the budgetary process, including appropriate reporting, solid data and comparability with international standards. On the website, visitors can read information snippets in plain language. Apart from demonstrating the usefulness of a national-level ‘Citizens’ Budget’ website, our message was simple: there is nothing mysterious about public budgets: these are not empty numbers, it's our money, don't ignore it! With more than 15 thousand individual visitors, and solid media coverage, the project gained significant attention. The reason for this is simple: until now, these figures were only available in hundred-page long documents, not even accessible in machine-readable format.

On the top of that, opening up public budget is now available for all state institutions, since the tool we developed to visualize data is an open-source software, available on Github. We plan to make extra efforts to document our practice and spread this opportunity among the possible users. In addition to the open format of the website, we also made a clear statement about policy recommendations by publishing the study of Balázs Romhányi, Executive Director Fiscal Responsibility Institute Budapest, and the former leading economist of the - now non existent - Office of the Fiscal Council Republic of Hungary. The text itself is a Kafkaesque journey through the presently available budget documents, that tries to compare the amount of money spent on higher education before and after the shift in governance models for Hungarian universities. The inconclusive nature of such investigation on a topic of such general interest clearly shows, that there is a lot of room for improvement in this area.

These activities were made in cooperation with Heinrich-Böll-Stiftung Prague.

Nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor júniusban, a 2022-es költségvetés elfogadásakor úgy döntöttünk: fogjuk az ingyenes, nyílt forráskódú (eddig önkormányzatok által használt) költségvetés-ábrázoló szoftverünket, és megpróbáljuk bemutatni a jövő évi költségvetés számait. Onnan kezdve, hogy már a géppel feldolgozható adatok megszerzése sem volt problémamentes, az adatok megértéséig és feldolgozásáig számos olyan akadályba beleütköztünk, ami szakirányú végzettség és néhány év államigazgatási tapasztalat nélkül a legtöbb emberen kifogna, aki meg akarja érteni, mire miből és mennyit költ a magyar állam. A K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda missziója azonban az, hogy ez megváltozzon, így az állam helyett megpróbáltunk mi elkészíteni egy polgárok számára is böngészhető kimutatást a törvényi szöveg és mellékletei alapján.

(fotó: koronavirus.gov.hu)

A folyamatos, nehezen követhető kormányzati átcsoportosítások, a kitűzött célokat szem elől tévesztő döntéshozatal, a folyton vándorló fejlesztéspolitikai tételek és a költségvetési átláthatóságról szóló nemzetközi kutatások is előrevetítették: nem sétagalopp a magyar büdzséről tájékozódni. Varga Mihály Pénzügyminisztériuma, aki a nemzeti szalaggal átkötött törvényjavaslatot a parlament elé viszi, nem az átláthatóság bajnoka. A költségvetésre vonatkozó elemi újságírói kérdések meg nem válaszolása és számtalan elveszített adatper tanúskodik erről. Jellemző módon, amikor a költségvetési adatokat géppel olvasható formában kértük ki közérdekű adatigényléssel tőlük, hosszabbítás után küldtek egy, a Magyar Közlönyre mutató linket, ahol pdf formában, táblázatként nem letölthetően olvashatóak a költségvetés mellékletei. A minisztérium ennyivel intézi el az állampolgárok tájékoztatására szolgáló szemléltetést. Mi viszont úgy döntöttünk, teszünk egy próbát a teljes adatsor feldolgozására az állam helyett is. Szerintünk a költségvetés ránk is tartozik!

A 2019-es önkormányzati választások előtt az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország Ez a Minimum! néven átláthatósági programot hirdetett meg, amely hat témában foglalta össze az átláthatóság alapkövetelményeit. A választások előtt a program mellett elköteleződő jelöltek azt ígérték: megválasztásuk esetén a ciklus végéig megvalósítják a programot saját településükön. Legutóbb egy éve írtunk arról, milyen előrehaladást tapasztalunk a vállalást tevők körében. Akkor tájékoztatást kértünk tőlük az előrehaladásról, idén azonban már egy konkrét audit-szempontrendszert is összeállítottunk, amiben már nem számít, hogy ki mit mond, csakis az, amit csinál: kint vannak-e a honlapon a minimumban vállalt adatkörök? Az értékelést 17 település már megkapta.

Eredeti terveink szerint egy évvel a választások után adtunk volna átfogó értékelést a program előrehaladásáról, ám a koronavírus-járvány önkormányzati "rendkívüli állapota" miatt végül idén ősszel kezdtük el módszeresen vizsgálni a vállalást tevő önkormányzatok honlapjait. Az Ez a Minimum! program részét képező vállalásokból egy 40-nél is több szempontot tartalmazó audit-kérdőívet alakítottunk ki, amivel végül 17 önkormányzat honlapját néztük át. Az eredményeket egyelőre csak az érintett kerületek csatlakozó képviselőinek, polgármestereinek küldtük el abban bízva, hogy jövő februárig, amikor már nyilvánosan is közzétesszük az eredményeket, javítanak a közzétételi gyakorlatukon.

A szempontrendszer itt érhető el.

A kormány a választások közeledtével közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezett ki több száz milliárd forintnyi közvagyont. Az egyelőre továbbra is az állam támogatásaiból működő intézmények élére sok esetben kormánytagokat, képviselőket ültettek. A  néhány hónapja formálisan is létrehozott alapítványok azonban egyelőre nem átláthatóak, hiába kaptak alsó hangon 600 millió Ft állami ingyenes vagyonjuttatást, amit többüknél ingatlanokkal, sőt száz milliárdos részvénycsomaggal is megfejeltek. Az egyelőre csak a törvényekből kiszálazható vagyonátadások azóta is folyamatosan zajlanak. Gyors összesítésünk nyomán egyikük sem felel meg teljesen a törvényi követelményeknek, de ezek a közvetelmények sem teljesen egyértelműek az "innovatív" alapítványi forma miatt. A K-Monitor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult.

A mondat egy KEKVÁ-val folytatott levelezésünkből származik.

Az információszabadságról szóló törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek kötelesek külön kérés nélkül közzétenni a rájuk vonatkozó legfontosabb közérdekű adatokat. Hogy milyen adatokat kell közzétenni, azt a törvény egyértelműen meghatározza. Közzé kell tenni például, hogy kik a vezetői, milyen utatokon lehet a szervhez fordulni, milyen szerződéseket kötöttek vagy éppen hogy kiket támogatak pénzzel. A "közzétételi listával" mindenki találkozhatott, aki hosszabb ideig elidőzött egy állami szerv (önkormányzat, állami cég, hatóság) honlapján.

Constitutional concerns regarding academic freedom and the newly set up public interest trusts (PITs) are well known to the international community as the forced reorganisation of the University of Theatre and Film Arts has sparked criticism around the world.

A bejegyzés magyarul itt olvasható el / In Hungarian

Sándor Fazekas, former Minister of Agriculture (currently MP), and the member of the board of trustees of the Marek József Foundation, a PIT operating the The University of Veterinary Medicine Budapest.