Cikkünk megjelenésekor még mindig nem fogadta el az Európai Bizottság a magyar kormány által május közepén benyújtott Helyreállítási és Ellenálóképességi Tervet, ami a feltétele annak, hogy hazánk hozzáférjen az Unió által a COVID-járvány hatásainak kezelésére folyósított milliárdokhoz. Az elhúzódó döntés politikai üzenetet hordoz: a Bizottság nem elégedett az Orbán-kormány antikorrupciós és jogállamisági reformterveivel, és most, hogy erre lehetősége van, igyekszik az uniós források védelmét biztosító intézkedésekre rászorítani a magyar vezetést. Beszédes, hogy - miközben nagyberuházásokat orosz vagy kínai hitelből valósít meg és devizakötvényeket is kibocsát - a kormány nem akarja felhasználni az uniós helyreállítási alap előbbieknél olcsóbb hitelkeretét, csupán a 2500 milliárdos támogatási összeget hívná le. Ez arra utal, hogy a magyar fél a lehető legkevesebb kompromisszummal és kitettséggel igyekszik túlesni a tárgyalásokon.  De mi az igazság az uniós kritika mögött - vannak-e erős intézményi garanciák arra, hogy nem lopják el a pénzeket? Ennek jártunk utána.

After 5 years of operation, K-Monitor and TI Hungary decided to perform some updates on the redflags.eu platform. Among these are improvements on the indicators, extension of the data sources and the deployment of a BI module. In this blogpost we’ll introduce the features of that module.

When launching the redflags.eu portal, only the most important filters were implemented where we had no doubts about their usefulness. In the past period we interviewed users of the site and consulted experts, such as the Dozorro Team of TI Ukraine about further possibilities to search in the database, visualize information and browse documents. Based on the inputs received, the availability of data and the IT capacities we had, the following developments were done.

Many Member States have already received the first tranche of billions of euros made available from the EU Recovery Instrument, but Hungary's Recovery and Resilience Plan (RRP) has not yet been approved by the EU. It has become clear over the past decade that the only means by which the EU can put pressure on the Hungarian government is essentially through controlling the disbursement of funds. The stakes are indeed high as to what commitments the EU will consider sufficient to give the green light to the Hungarian Recovery Plan. 

pic: Euronews

This is a rare opportunity for the EU to enforce meaningful anti-corruption measures that the government would not take on its own. While we do not believe that political corruption in Hungary could be stopped by the EU alone, appropriate measures can be taken to make it more difficult to divert EU funds from the purposes they were meant for. It is also important to bear in mind that the funds to be disbursed after the approval of the RRP could become a source of illegal campaign funding before the elections, for example through supporting the outsourced public interest trusts or investments fostering patronage.

Szeptember elsején a Válasz Online újságírója alapos oknyomozó anyagában választókerületről választókerületre lebontva mutatta be, hogy az 5000 főnél nagyobb települések civil szervezetei számára kiírt Városi Civil Alap támogatásai hogyan kerültek politika-közeli szereplőkhöz. Az újságíró egyszerűen "Választási Fidesz-alapnak" keresztelte át a 4,4 milliárdos hazai költségvetési forrásból futó programot, részletesen bemutatva, hogyan kapták meg a nagyobb összegű támogatásokat szinte kivétel nélkül politikusokhoz és azok rokonaihoz köthető, esetenként Fideszes e-mail címet használó, vagy a kormánypárt mellett kampányoló helyi szervezetek kommunikációs csatornáik fejlesztésére, ingatlanok, kisbuszok, technikai eszközök vásárlására. 

A szombathelyi Női Erőforrás Társaság Egyesület uniós finanszírozású irodáját adják át a város korábbi, fideszes polgármesterével. Ők is pénzhez jutottak a Városi Civil Alapból, pályázatuk rövid leírása lényegében szóról szóra megegyezik a GYÖNGYÖSHERMÁN-SZENTKIRÁLY SZABADIDŐ- ÉS SPORT EGYESÜLET pályázatával. (fotó: frisss.hu)

Hogyan vonhatóak be a fiatalok az őket érintő hétköznapi döntésekbe? Az ifjúsági részvételi költségvetés - az önkormányzati szinten terjedő változatához hasonlóan - valódi hatalmat, egy tényleges pénzösszegről szóló döntést kínál fel települési vagy iskolai szinten egy meghatározott célcsoport számára, (fiatalokra szabott) tanácskozási-döntéshozatali folyamat révén. Világszerte és a régiónkban is egyre terjed ez az eljárás állami-önkormányzati vagy éppen civil kezdeményezésre - itthon azonban talán az oktatási rendszer központosítása okán még nem volt példa ilyesfajta demokratikus pedagógiai kísérletre. Bejegyzésünkben bemutatjuk, mit kínál a "diákok költségvetése" a benne résztvevők és a politikai közösség egésze számára.

A fiatalok aktív részvétele helyi és regionális szinten a döntésekben és az intézkedésekben alapvetően fontos, ha demokratikusabb, befogadó és prosperáló társadalmakat kívánunk építeni."

Az Európa Tanács fiatalok részvételéről szóló chartája kezdődik ezzel az egyszerre nyilvánvalónak tűnő és itthonról nézve utópisztikusnak ható gondolattal. A fiatalok - ha tetszik, ha nem - a jövő állampolgárai, a politikai közösség felnövekvő tagjai. Mégis, az elvben nagyra értékelt demokratikus politikai szocializáció sok sebből vérzik. A rendszerváltozást követően a magyar fiatalokról készült ifjúsági vizsgálatok eredményei alapján alacsony érdeklődés, mérsékelt aktivitás és erős bizalmatlanság jellemzi a korosztály közélethez való viszonyát, ami nem teremt jó alapot a résztvevői politikai kultúra számára. Nem bíztatóak az adatok, az ezek mögötti hiányosságok pedig idővel a politikai rendszer legitimációs problémáit gyarapítják.

Az ősz egyik legizgalmasabb témája, hogy mikor érkezik újabb pénzeső az EU-tól. Számos tagállam már megkapta az EU-s Helyreállítási Eszközből rendelkezésre bocsátott ezermilliárdok első részletét, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (HET) még nem fogadta el az EU, így az első százmillárdokra is még várni kell. Mivel az elmúlt évtized során kiderült, hogy lényegében a források folyósítása az egyetlen eszköz, amivel az EU nyomást tud gyakorolni a magyar kormányra, igenis van tétje, hogy milyen vállalásokat tart az EU elegendőnek ahhoz, hogy rábólintson a magyar helyreállítási tervre. 

fotó: Euronews

Ritka lehetőség a mostani arra, hogy az EU kikényszerítsen olyan érdemi antikorrupciós lépéseket, amelyeket a kormány magától nem tenne meg. Noha nem gondoljuk, hogy Brüsszelből meg lehet állítani a jól bejáratott kormányzati közpénzszivattyút, megfelelő intézkedésekkel el lehet zárni néhány korrupciós csatornát, vagy meg lehet nehezíteni, hogy a pénzek a klientúrához vagy járadékvadászokhoz csorogjanak. A támogatások folyósítása kapcsán az sem mellékes, hogy a most érkező pénzek a választások előtt például a kiszervezett közérdekű vagyonkezelő alapítványokon, vagy a klientúrát segítő beruházásokon keresztül az illegális kampányfinanszírozás forrásaivá is válhatnak. A K-Monitor a következő hetekben három blogposztban fogja körüljárni a helyreállítási terv és a korrupció viszonyát. Először megvizsgáljuk az a kormány által tett antikorrupciós vállalásokat, majd az EU-s pénzek lebonyolításáért felelős intézményrendszer integritását és végül azt, hogy a helyreállítási terv mely elemei lehetnek eleve a klientúra számára pántlikázott pénzek.

Elkészült az ígyszültem.hu 2021 első fél éves adatainak elemzése. 1650 fős mintán elemeztük a szülészeti hálapénz kapcsolatát a szülés módjával és körülményeivel. Azt találtuk, hogy a megelőző évekhez képest sokkal kisebb arányban vannak hálapénzes szülések 2021-ben, de kérdés, hogy ez mennyiben valódi különbség. A hálapénz eltűnésének lehetősége mellett előfordulhat, hogy pusztán kifehéredett, azaz terhesgondozás során kiszámlázzák, vagy a bevallási hajlandóság csökkent, hiszen az új szabályozással már a hálapénzt adók maguk is felelősségre vonhatók. A hálapénzes szülések arányának csökkenésével összhangban jelentősen visszaestek a fogadott orvosos szülések is. Érdekes eredmény, hogy a kitöltők körében császármetszések száma is szignifikánsan csökkent 2021-ben a megelőző évekhez képest, ugyanakkor ez a tendencia nem látható az OKFŐ által közölt hivatalos adatokban.

Ennek oka lehet, hogy az ígyszültem.hu szülésélmény-térképre nem egyforma arányban érkeznek kitöltők az ország minden területéről, így a kitöltők szocio-ökonómiai háttere nem reprezentatív az ország lakosságára nézve. Fontos, hogy ennek tudatában kezeljük az adatokat, hiszen azok nem általánosíthatóak az ország egészére, csupán a kérdőívvel különböző online felületen találkozók élményeit mutatja be, súlyozás nélkül.

I. Hálapénz a szülő nő szemszögéből: egyre kevesebben fizetnek

Korábbi, 2016-2020. évi szüléseket vizsgáló reprezentatív elemzésünkhöz képest drasztikus eltérést tapasztalunk hálapénz szempontjából a 2021-es szülések esetében. Míg korábban a szülések összesen 68%-a volt hálapénzes szülés, addig 2021-ben az összes szülés mintegy 18%-át kísérte boríték. Amit korábbi elemzésünkben is kimutattunk, a mostani adatok is megerősítik: a fogadott szakemberes szülések együtt járnak a hálapénzes szülésekkel. 2021-ben jóval kisebb arányban számoltak be az anyák fogadott szakemberes szülésről, mint 2016-2020 között. Külön említést érdemel, hogy a “kértek tőlem” esetek aránya 15,7%-ról 3,6%-ra esett vissza. A hálapénznek nemcsak az elfogadása, de a nyújtása is büntetőjogi kategória, sőt, már az ígérete is. Az aktív vesztegetés maximum 1 év, a passzív egészségügyi vesztegetés maximum 3 év börtönnel büntetendő, kivéve, ha egészségügyi dolgozó üzletszerűen követi el, mert akkor 5-10 évet is kaphat. Ezeknek a tételeknek, illetve a számlaadás lehetőségének fényében érthető az esetszám nagyfokú csökkenése, a 2021-et megelőző évtizedek gyakorlata fényében viszont érthető, hogy az esetszám miért nem nulla.

A 2021-es adatokon belül egyértelműen látszik, hogy az a viszonylag kis számú hálapénzes szülés szinte kizárólag olyan szüléseket jelent, ami fogadott orvos, vagy fogadott szülésznő kísérésével zajlott. Ezek az arányok a korábban vizsgált időszakhoz képest jelentős változást mutatnak: a fogadott szakemberrel történő szüléseknél kevesebb mint felére csökkent a hálapénz-fizetés, az ügyeletes szakemberrel szülők esetében pedig minimálisra (3,9%) csökkent.

A kevesebb hálapénzes szülés utáni beszámoló miatt az ezekről szóló adatok is jóval kisebb arányban állnak most rendelkezésre. Az azonban látható, hogy az idei éven belül is hónapról hónapra csökkenő tendenciát mutat a hálapénz fizetés. 2020 teljes évben 42% volt a hálapénzt nem fizetők aránya. 2021 januárban ez az arány felment 69%-ra (352 januári szülésből 244), februárban 82%-ra (267 februári szülésből 220), márciusban elérte a 88%-ot (278 márciusi szülésből 244). Április-június időszakában 85-87% körüli az arány, júliusban pedig 90% fölötti, de az esetszám ott mindössze 90. Kérdés, hogy mi okozza a hálapénz fizetésének hónapról hónapra tartó esését - a számlaadás? A kliensek egyre kevésbé adnak hálapénzt, vagy az egészségügyi dolgozók egyre kevésbé fogadják el? Mennyit nyomnak a latban a Nemzeti Védelmi Szolgálat egyre szaporodó megbízhatósági vizsgálatai és az azt övező médiafigyelem?

Az átadott összeg esetében nem tapasztaltunk jelentős különbséget: átlagosan 109 ezer forintot fizettek a szülők, a medián (azaz a középső érték) pedig 100 ezer forint volt.

Az, hogy mit várnak a szülők a hálapénzért cserébe, minimális eltérést mutat a 2016-2020 közötti időszakhoz képest. 2021-ben kicsivel többen adták meg a leggyakoribb választ, a saját, választott orvost (57%), amit az orvos/szülésznő várandósság ideje alatti jobb elérése követ (37%). Harmadik leggyakrabban megjelölt helyre csúszott maga a hála (32%). Nem véletlenül, ugyanis a hála valamennyire elkülönül a többi tényezőtől, mivel az esemény után dől el. Az összes többi tényező már jelentőségteljes a szülés előtt is, és egymással erősen összefüggenek, hiszen a szülő nők a beszámolók alapján egyszerre szeretnének elegendő figyelmet, jó bánásmódot, jó körülményeket - és nem utolsósorban jó ellátást, ami hazánkban bejósolhatatlan orvosfogadás nélkül, de néha még azzal együtt is.

Az orvosválasztás szerepe nagyon hangsúlyos a magyar szülészetben, ahol nem praxisközösségekben dolgoznak a szülészek, szinte az összes szülészettel kapcsolatos irányelv régen le van járva, és az ellátás színvonala és minősége nemhogy az országon belül, de a kórházakon belül is egyenetlen. A pszichológiai tényezőkön túl (“ez az orvos kísérte a várandósságomat 9 hónapig, biztonságos nekem egy ismerős, megbízható szakemberrel szülni”) számos szüléssel kapcsolatos tudás (faros szülés kísérése, császármetszés utáni hüvelyi szülés kísérése) adott orvosokhoz és szülésznőkhöz kötődik egy kórházon belül is. Kissé sántító hasonlattal élve, ami más orvosi szakmában elkülönül (szívsebész, agysebész), az a szülészorvosok között megvan ugyan (“faros baba specialista”, “VBAC-specialista”), de csak informálisan. Egyrészt nincsen irányelv arra vonatkozóan, hogy kell-e egyáltalán ezeket tudnia minden szülészorvosnak, másrészről nincsenek adatok az orvosok egyéni ellátási statisztikáiról.

Ebből a helyzetből következően azok a hálapénzt korábban megfizető nők a legnagyobb vesztesei a hálapénz-betiltással valamennyire együttjáró orvosfogadás ellehetetlenítésének, akik számára az optimális ellátás nem biztos, hogy megvalósítható ügyeletben (persze erre a hálapénz sem volt garancia). 2021-ben a válaszok alapján a hála érzetének kifejezését könnyebb leválasztani a hálapénzről, de a kiszámíthatóság és a személyre szóló, optimális ellátás elvárásának még mindig a hálapénz az egyik útja, még úgy is, ha nem egy boríték formájában kapja meg az orvos.

Ezen az ábrán azt mutatjuk be, hogy a hálapénzes szülések aránya milyen különbségeket mutat az alapján, hogy milyen szakember kísérte a szülést. E tekintetben míg 2016-2020 között azt tapasztaltuk, hogy a szülészorvos jelenlétében nagyobb arányban fizetnek hálapénzt, mint akkor, amikor a szülésznő egyedül kíséri a szülést, most a 2021-es adatokat elemezve nem találunk különbségeket.

II. A szakemberi oldal

Jelentős változás figyelhető meg abban, hogy míg 2016 és 2020 között a szülések 84%-a azzal a szakemberrel zajlott, akivel az anya tervezte (az összes szülés 65%-a fogadott szakemberrel, 19%-a tervezetten ügyeletben), addig ez az arány 2021-ben 65%-ra csökkent (az összes szülés 37%-ra esett vissza a fogadott szakemberrel zajló szülések aránya, míg a tervezetten ügyeletben zajló szülések aránya 28%-ra nőtt), miközben több mint duplájára (16-ról 35%-ra) nőtt azoknak a szüléseknek a száma, amik nem a tervezett szakember kíséretében zajlottak.

A szülést kísérő szakember személyét az alapján vizsgálva, hogy azzal a szakemberrel szült-e a válaszadó, mint akivel ezt előzetesen tervezte hasonló különbségeket találunk, mint a 2016-2020 közötti időszakban. Az előzetesen fogadott szakember kísérésével zajló szüléseken belül valamivel magasabb azoknak a szüléseknek az aránya, melyet egy orvos egyedül kísért, míg a tervezetten vagy más okból ügyeletben zajló szülések esetében nagyobb arányban kíséri a szülést egy szülésznő egyedül (5. ábra).

A 2021-es szülések (mind a hüvelyi, mind a császáros szülések) 68%-a esetében nem történt mesterséges szülésindítás, a válaszadók negyede számolt be mesterséges szülésindításról, míg 7% azoknak a szüléseknek az aránya, ahol nem történt vajúdás (7. ábra). Ezek a megoszlások szinte teljes mértékben megegyeznek a 2016-2020 közötti időszakban tapasztaltakkal.

A 2021-es szülések valamivel több, mint kétharmada hüvelyi szülés volt, az összes szülés fennmaradó egyharmada tervezett vagy spontán császármetszés volt. A korábbi évek növekvő császár arányának tekintetében figyelemreméltó, hogy mintegy 7%-kal kevesebb császármetszésről érkezett beszámoló 2021-ben, mint a korábban vizsgált időszakban. Érdekes, hogy a császármetszések számának nagyarányú csökkenését évtizedek óta nem sikerült elérni - nemhogy országosan, de semmilyen kórházról vagy megyéről sem tudunk, ahol ilyen történt volna.

Országos szinten egyedül 2019 után 2020-ban csökkent 42-ről 41%-ra. A bababarát kórházzá válás során feltételezhetnénk, hogy történnek lépések a császárarány csökkentése irányába, de a bababarát kórház valójában nem a szülésre, hanem a szülés-születés utáni időszakra, elsősorban a szoptatásra vonatkozó ajánlásokat érvényesít. Amúgy is, jelenleg, 2021-ben épp egyetlen bababarát kórház sincs Magyarországon, mivel mindnek lejárt az akkreditációja. Logikusnak tűnik, hogy amikor egyes kórházak elmozdulnak az anyabarátság, vagy az anya-baba-barátság felé, az attitűdváltozás is hozott vagy hozhatott csökkenéseket a beavatkozások számában; ezzel együtt is a 7%-os császárarány-csökkenés mindenképpen egyedülálló eredmény - lenne. Az OKFŐ által közzétett 2021-es megyei adatok ugyanis mást mutatnak a kérdőívben kapott arányokhoz képest: a 19 megyéből és Budapestből álló 20 régió közül mindössze 9 régióban csökkent a császárarány a 2020-as teljes év adatai és a 2021 január-augusztus adatai alapján. 

A fogadott szakember kíséretében zajló szüléseken belül 2021-ben is nagyobb arányban vannak jelen a tervezett császáros szülések (19%), illetve kisebb arányban a sürgősségi császáros esetek (19%), mint például a többi ügyeletes szüléseknél, ahol a tervezett császáros szülések aránya 4-7%, a sürgősségi császáros szüléseké pedig 22-26% (6. ábra).

A császármetszéses szülések döntő többségében az orvos/szülész javaslatára történt a császármetszés az idei évben is. Kis mértékű elmozdulás figyelhető meg az előre tervezettség irányába a vajúdás közben meghozott döntésekkel szemben. A császáros szülések továbbra is elenyésző részében tekinthetők az anya kérésének a kérdőívünkre adott válaszok alapján.

Az idei év hátralévő részében és 2022-ben továbbra is várjuk a Magyarországon szült anyák beszámolóit az ígyszültem.hu szülésélmény-térképen, hogy részletes, árnyalt képet kaphassunk a hálapénz útjáról, és remélhetőleg mihamarabbi leáldozásáról. Az ígyszültem adatai mellett más adatbázisokat is elemzünk, hogy a hálapénz, az orvosfogadás, a szülészeti beavatkozások és a szülésélmény összefüggéseit mélyebben feltárhassuk. Interjúkat és háttérinterjúkat készítünk az érintett felekkel, anyákkal és szülészeti szakemberekkel, és cikkeket írunk a tapasztalataikról. Az informális pénzmozgások mellett a formális TB-támogatásokat, TB-térítéseket is górcső alá vesszük, és megvizsgáljuk, hogy mire ösztönzi a jelenlegi fekvőbeteg-támogatási rendszer a szülészeteket, ami a beavatkozások számát és a szülés folyamatának egészét illeti. A magánszülészetek árképzése átlátható, de munkájuk minőségéről, az általuk végzett beavatkozások számáról nem készültek tanulmányok a közelmúltban, ezt a hiányt is szeretnénk pótolni. Elemzéseink tanulságait javaslatokká formáljuk a döntéshozók számára, hogy az állami ellátásban egyre könnyebb legyen kiváló minőségű szülészeti ellátáshoz jutni hálapénz nélkül.

Fizetett gyakornoki programot indít a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda. Csatlakozz hozzánk és szerezz tapasztalatot első kézből arról, mivel foglalkozik egy magyar antikorrupciós szervezet. Vegyél részt nemzetközi projektekben és bővítsd az ismereteidet a magyar állami szervek működéséről, a közpénzek felhasználásáról és az érdekérvényesítő szervezetek világáról. Jelentkezz szeptember 10-ig!

A K-Monitor a közpénzek átlátható felhasználásáért küzdő civil szervezet. Célunk a korrupciót övező társadalmi közöny legyőzése, a témával kapcsolatos szemléletformálás és ismeretterjesztés. Az információs technológia fejlesztéseit kihasználva olyan adatbázisokat és online alkalmazásokat fejlesztünk, amelyek segítségével nyomon követhetőek a közpénzköltések és számon kérhetőek a politikai és gazdasági döntések – ezzel hozzájárulhatunk az állam nyíltabb, átláthatóbb és demokratikusabb működéséhez.

A héten egy érdekes kísérlet zárult le a Fővárosban. A városvezetés egymilliárd forintot különített el a költségvetéséből olyan fejlesztésekre, amelyeket állampolgárok kezdeményeztek és a beérkező ötletek közül több körben a hivatal és egy állampolgári tanács szűrése után lakossági közönségszavazással választottak ki. A következőkben bemutatjuk, hogy zajlott a hazánkban méreteit tekintve kiemelkedő fővárosi folyamat, mire szavaztak a lakosok és néhány szempontot is megfogalmazunk a folytatáshoz.

A Fővárosi Önkormányzatot kétségtelenül súlyosan érintő elvonások és késleltetett kifizetések ellenére, a COVID-járvány közepette az eredményhirdetéssel lezárult a budapesti részvételi költségvetés első ciklusa - jöhet a megvalósítás. Egy olyan, világszerte egyre elterjedtebb eljárásról van szó, melyben a helyi lakosok a költségvetés egy részéről döntenek: projekteket terjesztenek elő, azokat megvitatják és egyeztetik a hivatallal, végül pedig szavaznak róluk, hogy a legnépszerűbbeket az önkormányzat megvalósítsa. Budapest új városvezetése leginkább Párizsról vett példát, amikor 2020-ban elindította a saját eljárása kidolgozását. 

 Nem lepődünk meg, amikor egy állami szerv kiszervezi az általa ellátandó közfeladatokat: egyházak kapnak meg szociális intézményeket, civilek továbbképzéseket tartanak, egy külsős cég viszi el a szemetet. A minisztériumok általában háttérintézményeket hoznak létre a közfeladataik ellátására, de itt is találni példát arra, hogy közfeladat ellátási szerződés alapján egy cég kap megbízást. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által közzétett gazdálkodási adatokban azonban egy fura újításra bukkantunk: közfeladatok ellátására több, mint 1 milliárd Ft-ot adtak a nem sokkal azelőtt alapított, ismeretlen Makronóm NKft.-nek. Kérdéseink nyomán kiderült: a tárca a gazdaságstratégiai, szakpolitikai közfeladatait "szervezte ki" a frissen létrehozott nonprofit magáncégnek. Az együttműködés termékei eddig főleg annak az államtitkárnak a közösségi oldalán bukkantak fel, aki a támogatásról döntött. 

Kerekes György, a Makronóm Nkft. tulajdonosa, és György László, a Makronóm számára támogatást jóváhagyó ITM-államtitkára a Makronóm Intézet eseményén (fotó: György László facebook oldala)

A kormány ellentmondást nem tűrő politikai kommunikációja mellett a gazdaságpolitikai doktrína sokkal esetlegesebbnek tűnik. Az elmúlt hónapokban a jegybankelnök Matolcsy György és Varga Mihály pénzügyminiszter között éles szóváltásokra került sor, miközben az innovációs tárca Palkovics László vezetésével ágazati reformokat és uniós vállalkozásfejlesztési programokat koordinál, a neoliberális irány képviselő Szijjártó Péter pedig állami milliárdokkal megtámogatott gyárátadókat látogat. A gazdaságpolitika tehát többfejű, a róla való kommunikációt pedig a politika sokszor ellentmondó megrendelései (stabilitás, választási osztogatás, lobbiérdekek, korábbi ígéretek, Orbán-bejelentések) mozgatják. Vizionárius gondolkodás leginkább Matolcsy, és az ITM államtitkára, a "patrióta gazdaságpolitika" szlogenjét hirdető György László körül rajzolódik ki. Minden valószínűség szerint az utóbbit tenné markánsabban láthatóvá a Makronóm Nkft. létrehozása és közpénzzel való kistafírozása.

Az 1980-as születésű György László közgazdász, a Corvinus Egyetem alapítványa, a Maecenas Universitatis Corvini (MUC) Alapítvány kuratóriumi tagja, de a NER szellemi hátországát pénzzel ellátó "alapítványi világot" korábbi munkahelye, a Századvég mellett onnan is ismerheti, hogy 2017-ben a Pallas Athéné Domus Mentis Közalapítvány igazgatójának nevezték ki, amely tisztséget 2018-ig töltötte be. A Mandiner közgazdasági rovatának, a Makronómnak alapításkori rovatvezetője. György 2018. május 23. óta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Itt jött el az idő, hogy az inkább Orbánhoz és a Miniszterelnökséghez kapcsolódó (bár az ITM-nek is milliárdokért dolgozó) Századvég, az MNB mellett saját agytrösztöt gründoljon. Jelenleg azonban még nem világos, hogy egy Századvéghez hasonló, a kormánykommunikáció kiszolgálása mellett valódi szakmai munkát is végezni képes, erre kapacitásokkal rendelkező agytröszt formálódik-e, vagy egy Antall József Tudásközpont - szerű, az esetleges szakmai munka mellett kifizetőhelyként működő szervezetbe folyik a közpénz.

Az 1 milliárd 80 millió forintos támogatás 2020 decemberében érkezett meg a Makronóm Nkft.-hez, nem sokkal az után, hogy a szervezet megalakult 2020 őszén. A cég Kerekes György 100%-os tulajdonában áll - ő 2012-2013-ban a Századvég Gazdaságkutató üzletfejlesztési vezetője volt, majd 2015-ig a vitatott működésű, később beszántott Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója lett, ahonnan a Questor-üggyel egyidőben távozott (az MNKH is tartott pénzt a bebukott brókercégben). Bár a hivatalos céginformációs oldalon egyelőre nem érhetőek el a Makronóm cégiratai, közte a 2020-as beszámoló, a Bisnode oldalán az látható, hogy a céget 3 millió Ft jegyzett tőkével hozták létre, jelenleg 14 munkatársa van, június folyamán pedig egy NAV-végrehajtás is folyamatban volt ellene, amit azóta megszüntettek. Kerekes számára kérdéseket küldtünk, a válaszokat változtatás nélkül közöljük: