Különböző, egymással összevethetetlen adatsorokat ad ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ahelyett, hogy visszamenőleg közzétenné a COVID-járvány települési lebontású hivatalos adatait. Ilyen bontást kezdettől nem publikálnak, de még a döntéseiket megalapozni kívánó önkormányzatok sem mindig jutottak hozzá saját adataikhoz a járvány tetőpontján. A K-Monitor kétszer visszamenőleg, aggregálva már megkapta ezt az adatsort: ezt használta több önkormányzat és statisztikus kutatók is (!). Januárban újra próbálkoztunk, majd a válasz elmaradása után bírósághoz fordultunk. Ettől megijedve a tisztifőorvostól hirtelen jött válasz, ám nem az és nem úgy, ahogyan azt mi kértük.

Kértünk valamit, kaptunk valami mást

Január 12-án közérdekű adatigényléssel fordultunk a Müller Cecília vezette NNK-hoz, hogy adják ki nekünk a COVID-járvány újabb hullámának adatait települési bontásban.

Kérem, hogy küldjék meg számomra a SARS-CoV-2 (Covid-19) koronavírusban 2022. január 10. napjáig Magyarországon fertőzöttek, valamint az elhunytak számát település szerinti bontásban.

Amennyiben az adatok kronologikusan is elérhetők (azaz bizonyos időközönként, például napi bontásban, és nem aggregáltan a teljes kért időszakra), úgy kérem, ebben a formában küldjék meg a részemre.

Kérem, az adatokat gép által olvasható formátumban (például xls, csv, xml, json  vagy más, hasonló formátumban), és ne szkennelt formában küldjék meg részemre az info@k-monitor.hu email címre. 

Ekkor még életben volt a szabály, hogy a járványra hivatkozva az állami szerv 45+45 napig halaszthatta a válaszadást. Erre sor is került, türelemmel vártunk. Ám 3 hónap elteltével az NNK lényegében kitérő választ adott a hivatalos megkeresésünkre: adatok helyett a koronavirus.gov.hu oldalt ajánlották a figyelmünkbe. A lepattintós válaszról beszámoló Facebook posztunkra még egy lájkot is kaptunk az állami szervtől!

Nem hagytuk annyiban, pert indítotttunk. Valószínűleg a bírósági iratok kézhez vétele indította arra az állami szervet, hogy 7 hónappal a kérdés után választ küldjön nekünk. Ebben azonban nem pont azt, és nem pont úgy küldte meg, amit kértünk. A megküldött pdf file-ok innen tölthetőek le.

◼  Arról persze szó sem lehetett, hogy az NNk a teljes nála lévő adatbázist átadja kronologikusan, vagyis napról napra. Kérésünk ellenére aggregált adatokat küldtek.

◼  Géppel félig-meddig olvasható pdf file-okat kaptunk, miközben az adatok nyilvánvalóan táblázatos formában állnak a rendelkezésre. A hosszú nevű települések például lelógnap a megküldött táblázatból. Az adatokat géppel olvasható formába hoztuk.

A 3 és az alatti számok kipontozva, a hosszú nevű települések pedig lelógnak.

◼  A korábbi két alkalommal a megadott napig, aggregálva küldték el az adatokat. Ehhez képest most önkényesen a 2020-as és 2021-es évekre küldtek aggregált adatokat.

◼  Ez még mind rendben is lenne, de a korábbi két alkalommal ellentétben, amikor minden település adatát megkaptuk, ezúttal Müller Cecíliáék adatvédemi aggályokat fogalmaztak meg, és a települések több mint felére vonatkozóan nem közöltek adatot. Az indok a következő volt: 

Tekintettel arra, hogy a fertőzött, illetve az elhalálozás időpontjában koronavírus fertőzöttként nyilvántartott személyek száma napi, heti, de még havi szinten is a települések jelentős részében legfeljebb 1-2 fő, az azonosítási, felfedési kockázat kiküszöbölése végett a kért adatokat településenként, évenkénti bontásban (2020 és 2021-es évre) adom meg, s a még ezt követően is fennmaradó, 3 vagy az alatti esetszám esetén a számokat kipontozva.

◼   Emiatt viszont az adatbázis nem összehasonlítható sem a hivatalos adatközlés országos-megyei adataival, sem a mi korábbi, települési adatbázisunkkal, sem pedig az Átlátszó által 2021-2022 januárja közötti időszakra megkapott, a miénkkel egyébként összefésülhetetlen, de napi szintű adatokkal. A kistelepülések évenkénti 1,2,3 elhunytja "kipontozásával" 2020-21-re 35.410 halott személyt tartalmaz a megküldött adatbázis, miközben a hivatalos statisztika szerint a tavalyi év végéig 39.186 személy hunyt el koronavírussal Magyarországon.

Figyelem, ezek nem az aktuális, hanem tavaly december végi, 2020-2021-es aggregált adatok! Az azóta eltelt időszak adataihoz egy újabb adatigénylésre, és vélhetően újabb több hónapos várakozásra lesz szükség. A kistelepülési adatokért megyünk tovább az ügyben az NNK indított perünkben, hiszen abszurd az indok, hogy pusztán a COVID-halálozások száma "felfedné" bármely elhunyt személyes adatait.

Az alábbi ábrán a 10 ezer főnél nagyobb települések  2020 és 2021 évi aggregált COVID-halálozási aránya látható. Ezek mindegyikére vonatkozóan van adatunk a megkapott adatbázisból, hiszen sajnos mindenhol, mindkét évben háromnál többen hunytak el. Jól látszik, hogy míg a budapesti agglomeráció településein ez az arány alacsony (ezerből 2-3 fő), addig ennél lényegesen magasabb az arány Nógrád megyében, illetve több szegény, periférikus kelet-magyarországi kisvárosban. Ez összecseng a kutatók második hullám utáni megállapításaival. Éppen ezek a területi egyenlőtlenségi mintázatok és ezek összefüggései más jövedelmi-egészségügyi-infrastrukturális tényezőkkel lennének azok a pozitív érvek, amelyek miatt az államnak kutya kötelessége lenne a kutatók és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátania ezeket az adatokat. Emíg erre nem kerül sor, mi továbbra is adatigénylésekkel igyekszünk hozzájutni az adatokhoz.