648 milliárd forintnyi állami vagyont adott át ingyenesen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2021-ben. Ez döntően azokat az ingatlanokat és intézményeket jelenti, amelyeket a kormánypártok közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak játszottak ki tavaly, a választásokra készülve. A kitalicskázott vagyonról nem a Vagyonkezelő, hanem a kétharmados parlamenti többség döntött - ám ezen döntésekhez nem volt árcédula adva, így csak most látjuk összegszerűen azt, mekkora részt is hasított ki az egyetemi modellváltás és a kapcsolódó kulturális magánalapítványok létrehozatala a közvagyonból. Az alapítványok vagyonával ma már a kormányközeli kuratóriumok gazdálkodnak.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) eszközállomány-csökkenése térítésmentes vagyonátadás miatt
Sokak figyelmét elkerülhette, hogy a járvány leple alatt ezer milliárd forint értékű állami vagyon került át ingyenesen a kormánypárthoz kötődő alapítványokhoz. A kuratóriumok élére többek közt olyan személyek kerültek, mint Csányi Sándor, Lázár János, Varga Judit, Demeter Szilárd, Varga Mihály vagy Orbán Balázs. Egyetemek, földek, kastélyok, üdülők, kollégiumok, sportpályák, irodaházak váltak köztulajdonból egy magánjogi szereplő tulajdonává a Parlament kétharmados döntései nyomán.
Az alapítványok vezetőit a jelenlegi kormány nevezte ki, de a kurátorokat egy későbbi kormány már nem tudja leváltani. A puccsszerű vagyonkiszervezés valódi célja nem a kulturális-oktatási javak hatékonyabb kezelése, az intézmények függetlensége és stabilitása volt, hanem a jelenlegi politikai elit bebetonozása egy esetleges választási vereség esetére.
Az eltették.hu oldalon térképen mutattuk be az alapítványi tulajdonba került ingatlanvagyont.
Szkennelt pdf formátumban lett nyilvános a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2021-as beszámolója a rábízott, 10 ezer milliárd Ft-ot is meghaladó nemzeti vagyon tekintetében. A választások előtt a kormány ellenszolgáltatás nélkül kormánytagok és politikaközeli káderek vezette alapítványokba tolta át a közvagyon egy jelentős részét, de döntés született (főként ingatlanok) kormánypárti önkormányzatoknak, egyházaknak, vagy az állam és a kormánypárti holdudvar határán fekvő alapítványoknak.
A közvagyon csökkenése a beszámolóban is jól látszik (9. melléklet).
Döntően a közérdekű alapítványoknak adott ingyenes vagyonjuttatások miatt 2021-ben 648 milliárd "térítésmentes átadásra" került sor: a kitalicskázásra csak az elmúlt években kaptak rá: a "térítésmentes átadás" 2020-ban 150 milliárd, előtte 50 milliárd, azelőtt 10 milliárd körüli volt.
Az összeg tehát a rezsim magánjellegű intézményekbe történő vagyonkitalicskázását mutatja, azonban náhány megjegyzést mindenképpen érdekel:
Természetesen nem állítható, hogy a közvagyonjellegét elvesztő vagyonelemek nem szolgálnának többé közcélt (köznapi szóval ellopták volna őket).
Azt azonban állíthatjuk, hogy eltette őket a politikai elit, hiszen közvetlenül ők (miniszterek, államtitkárok és az ő klientúrájuk) döntenek innentől magánemberként például a modellváltó egyetemek gazdálkodásáról. Egy demokratikus jogállam kormányánál jelentősebb befolyást szereztek a kulturális-politikai irányvonal meghatározását illetően. Hogy miért közérdek az, hogy az állami vagyont magánalapítványoknak adtuk át, a mai napig nem világos.
Ez a hatalmas összeg sem tükrözi, mekkora vagyon ment át az alapítványokhoz, hiszen egy egyetemi campus könyvbeli értéke nem vethető össze azzal, mintha mondjuk egy kormánypárti vállalkozó a saját zsebéből építene meg egy hasonló intézményt. Ezt tükrözik az általunk kiperelt dokumentumok is, amelyek mutatják: az értékcsökkentett épületek papíron nem érnek keveset, de a gyakorlatban egy vidéki város egész városrészét jelentik, amely a legnagyobb foglalkoztató stb. Ezt az eltették.hu is jól mutatja.
A kitalicskázott vagyonnak az MNV "átadásai" csak egy része: több esetben más vagyonkezelőtől, vagy közvetlenül az államtól mentek át ingatlanok a klientúrához.
Néhány ismertebb alaptványnak térítésmentesen átadott vagyonelem...
Azon túl, hogy elképesztő egy ekkora vagyont kezelő cégnél a kereshetetlen, fénymásolt formátum, az is megdöbbentő, hogy ezekről a vagyonelemekről nincsen felsorolás sem itt, sem a "közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok" oldalán. Azt gondolná az ember, hogy ha egy alapítvány tízmilliárdos értékű állami vagyont kap, akkor ügyel a transzparenciára, de a gyakorlatban több alapítványnak még honlapja sincs, nemhogy felsorolás az adófizetők jóvoltából kapott javakról.
A jogalkotó sem igazán helyezett hangsúlyt a vagyonátadás megtárgyalása során erre: a törvények olykor bemutatták az átadandó vagyon (könyv szerinti) értékét, máskor nem. Konkrétan tehát lehetetlen pontosan megmondani, mekkora értékű vagyonelemekről mondott le a Kormány, amikor a haveri alapítványokat kistafírozta. Az elosztogatott vagyon pontos összetétele ebből a beszámolóból sem derül ki, de a nagyságrend beszédes.
Ha elmélyülnél az egyetemi és más KEKVA-alapítványoknak átadott vagyon dokumentumaiban, böngéssz az MNV-től a K-Monitor által perben megkapott szerződésekben.
Ez ugyan részletesen tartalmazza a vagyonátadásokat, de egyáltalán nem teljeskörűen. Arról azonban ebből már képet kaphatsz, hogyan áll össze a fenti összeg. Egy egyetemi-főiskolai épület 1-3 milliárdot ér - erre mondjuk, hogy ma megépíteni persze ennek a tízszerese lenne...
Címkék: átláthatóság infografika adatigénylés MNV kekva
4 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.