Tavaly augusztus végén Orbán Viktor kormányfő horvátországi nyaralását megszakítva ellátogatott Rómába az Keresztény Törvényhozók Nemzetközi Hálózata nevű szervezet éves találkozójára és pártelnöki minőségében találkozott az olasz ellenzék egyik vezető politikusával, Giorgia Melonival. A kapcsolatépítő túrára a hivatalos kormányzati delegáció mellett családja is elkísérte. Miután a Külügyminisztérium nem válaszolt az út részleteivel kapcsolatban sem a sajtónak, sem adatigénylésünkre, pert indítottunk az utazás költségeinek megismeréséért. A bíróság egyelőre nem jogerős döntésével elértük a legfontosabb adatok kiadását, de a per rámutatott, hogy a honvédségi kormánygépek használata olyan szabályozási szürke zónában zajlik, ahol a hivatalos, diplomáciai utaztatási szabályzatok helyett jobb esetben a Honvédelmi törvény és nem nyilvános megállapodások érvényesülnek. Rosszabb esetben viszont egyáltalán nincs normatív alapja az honvédségi utaztatásnak.

 Orbán Viktor kormányfő háttal, fehér ingben, feleségével és fiával egy római étteremben. A fotót a 444 olvasója készítette.

Római vakáció

A tavaly nyári utazásról nem csak az érintett politikai szereplők Orbán Balázs államtitkár és a jelenlegi köztársasági elnök, Novák Katalin akkori tárca nélküli miniszter számoltak be, de a nyaraló családot a 444 olvasói is lencsevégre kapták. A 24.hu pedig arról számolt be, hogy Orbán horvátországi nyaralását megszakítva a Magyar Honvédség Dassault Falcon 7X megjelölésű gépével Brac szigetéről közvetlenül repülhetett családjával Rómába, majd vissza. A gép először Kecskemétről Budapestre ment, onnan Horvátország felé repült, de Brac szigete előtt süllyedve eltűnt a repülési útvonalakat naplózó internetes oldalakról. Három nappal később a gép ismét leszállt Horvátországban, Zadarban. A gép 17 percet töltött itt, többen kiszálltak, majd a visszaúton ismét láthatatlanná vált.

A portál megkeresésére válaszul Havasi Bertalan sajtófőnök megosztotta, hogy

“a hivatalos programok során a miniszterelnök mindig a hivatalos előírások szerint utazik, biztosításáról a Terrorelhárítási Központ gondoskodik. Családtagjai költségeit pedig az eddigi gyakorlatnak megfelelően ő maga állja.”  

A lap később hiába próbálta az utazás és a katonai gép használatának körülményeit kideríteni. A gép egyébként idén nyáron is hasonló feladatot kapott: a horvátországi nyaralás és a dallasi CPAC konferencia között szállította a miniszterelnököt.

A Nagylexikon is előkerült, de minden tárca más delegációról tud

A perben a minisztérium nem indokolta meg, hogy miért nem válaszoltak az adatigénylésre. Azt az álláspontot képviselték, hogy a válasz hiánya egyet jelent az adatkiadás megtagadásával. 

Ugyanakkor a bíróság előtt már elárulták, hogy kik voltak delegáció tagjai: Orbán Viktor mellett Lévai Anikó, Novák Katalin, Balog Zoltán mint a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnöke, Orbán Balázs a Miniszterelnökség államtitkára, és a Miniszterelnöki Kabinetiroda két munkatársa voltak. 

A delegáció fogalmának értelmezéséhez segítséget is kaptunk, ugyanis a minisztérium bizonyítási eszközként csatolta az Akadémiai Kiadó Magyar Nagylexikon 1993-as kiadásának külügyminisztériumi könyvtári példányát. 

Az értelmező szótár által bizonyított delegáció-fogalom ellenére maradtak kétségek a delegáció tagjait illetően: egy a Miniszterelnökségnek és a Miniszterelnöki Kabinetirodának küldött idei adatigénylésre adott válasz szerint további tagja is volt a delegációnak, nem csak a KKM által felsorolt személyek. Sőt, Gál Kinga EP-képviselő is úgy számolt be az eseményről Facebook-oldalán, mintha maga is a delegáció tagja lett volna. 

A KKM a bíróság előtt szintén elárulta, hogy a kormányfő nem vette fel - a jogszabály által meghatározott összegű - napi 40 eurós napidíjat, valamint hogy Orbán Viktor 2021 szeptemberében személyesen fizette be a minisztérium házipénztárába a családtagjainak a politikai kapcsolatépítés mellett családi közös időt is biztosító utazás költségét.

Bizonytalanságok a kormánygép körül

Minden más adat kapcsán a minisztérium tartotta magát ahhoz, hogy nem köteles megválaszolni a kérdéseinket. A KKM egyrészről arra hivatkozott, hogy az adatigénylés túl korán érkezett meg a minisztériumhoz, mivel az utazással járó költségek elszámolása csak később, az adatigénylés beérkezése után történt meg. Másrészről vitatták, hogy a minisztérium illetékes lenne az utazási költségekkel kapcsolatos adminisztrációt illetően, mivel a Dassault Falcon 7X gép a MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázishoz tartozik, és nem a minisztériumhoz. 

A minisztérium állításával szemben arra hivatkoztunk, hogy a minisztérium belső szabályzatai (SzMSz, utaztatási szabályzat) szerint részben a nagykövetségeknek, részben magának a minisztériumi utaztatási és pénzügyi osztályainak - már a számlákkal való elszámolást megelőzően - tudomásuk van a kormánydelegációk költségeiről - még akkor is, ha a kormánydelegációt és a meg nem nevezett családtagokat a Magyar Honvédség gépe szállítja. Ha tehát a minisztérium más állami szerv segítségét veszi igénybe, ugyanúgy tudomása van az utaztatás költségeiről, mintha egy piaci alapon működő légitársaság repteti a kormányfőt és családját.

A minisztérium - nyilvánosan megismerhető - szabályzatain túl másra nem támaszkodhattunk, hiszen kizárólag az alperes KKM volt a birtokában azoknak utaztatási elszámolólapoknak és számláknak, ami alapján megállapítható, hogy kikre nézve melyik kormányzati szerv kezelésében milyen adatok léteznek. A külügyi utaztatási gyakorlatok, elszámolási szabályok megértése érdekében megpróbáltuk a külügyi szolgálattól visszavonult diplomáciai szakemberek segítségét kérni, azonban több helyen is elutasításba ütköztünk.

Honvédség Travel

A per rámutatott a honvédségi repülők használatának tisztázatlan helyzetére. Ahogyan arra újságírók mellett ellenzéki politikusok is keresték a választ, továbbra sem világos, hogy mi alapján használják a kormány polgári tisztviselői a honvédségi gépeket - erre a perben sem kaptunk érdemi választ. Szintén nehezen értelmezhető, miként utazhatnak rajta kormányzati szereplők - delegációhoz nem tartozó - családtagjai.

Hogy melyik állami szerv felelős a polgári tisztviselők honvédségi repülőkön való utaztatásáért, a bíróság sem tudta megállapítani: 

“A bíróság a rendelkezésre álló tény- és jogelőadások mentén ezért azt állapította meg, hogy a perbeli útiköltségre vonatkozó adat kezelője sem a felperes által közvetlenül hivatkozott KKM utasítás, sem az alperes által hivatkozott MHP LOGCSF szakutasítás alapján nem állapítható meg.”

A tisztánlátás végett adatigényléssel fordultunk a Honvédelmi Minisztériumhoz is és megkérdeztük, hogy a kormányzati utaztatás során mely költségvetési szervek működnek közre és milyen szabály alapján. A 90 nap után megküldött válasz szerint mindamellett, hogy Orbán útjának költségeiről nem kezelnek adatokat, 

“(...) a Honvédelmi Minisztérium a Miniszterelnöki Kabinetirodával és a Magyar Honvédség Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központtal állt kapcsolatban az utazás megszervezése vonatkozásában. A közreműködés normatív alapja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése.”

A HM szerint tehát a Honvédelmi törvénynek megfelelően, térítés ellenében utaztatják a kormányfőt és családját, mivel az katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokban, a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek működtetésében való közreműködést jelent.

A törvényhez fűzött jogalkotói indokolás szerint azért vezették be ezt a szabályt, mert  

"Biztosítani kell azt, hogy a Magyar Honvédség szakemberei szükség esetén, fegyverhasználati jog nélkül közreműködhessenek azoknak a rendszerelemeknek a működtetésében, amelyek a honvédelem szempontjából létfontosságúnak lettek hatósági határozattal kijelölve. A rendelkezés mind országvédelmi, mind pedig NATO és EU szövetségi szempontból felmerülő feladatok törvényi megjelenítése érdekében szükséges, figyelemmel a kibertér sajátosságaira és jelentőségére, valamint hazánk vállalt nemzetközi kötelezettségeinek teljesíthetőségére. (...)"

A törvény idézett indoklása a K-Monitor szerint aligha hozható összefüggésbe Orbán Viktor kormányfő és családtagjainak horvátországi nyaralásról egy római közéleti konferenciára való utaztatásával. A gépek honvédségi pedigréje a ködösítésen túl is jó szolgálatot tesz: 2020 januárjában 30 évre titkosították, miért jártak a magyar légierő gépei adóparadicsomokban és nyaralóhelyeken, mindezt “honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből”.

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala

Nyilvános szabályok helyett belső megállapodások

A közigazgatás átláthatósága kapcsán szintén problémát okoz, hogy a jogszabályok és egyéb szabályzatok mellett az államigazgatási szervek olyan megállapodásokat kötnek egymással, ami a szabályzatokhoz képest eltérő rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek a megállapodások azonban a jogszabályokkal és a szabályzatokkal szemben nem ismerhetőek meg a nyilvánosság számára. 

A Külügy elleni perünkben is felmerült, hogy KKM és Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítási megállapodást kötött, amely részben tartalmazza a miniszterelnök protokolláris működésének végrehajtására vonatkozó napidíj és dologi kiadások elszámolásának rendjét. (Mindkét minisztériumnál szerepel Kormányfői protokoll sor). Tehát annak ellenére, hogy a Külügynek saját szabályzata és költségvetési sora van Orbán Viktor protokolláris költségeire, az utaztatásra nem a szabályzat, hanem a megállapodás rendelkezései vonatkoznak. Mivel a nyilvánosság számára csak a szabályzatok állnak rendelkezésre, a megállapodás tartalma nem, a perben mi is csak a nyilvánosan közzétett dokumentumokból tudtunk kiindulni.

A nyilvános szabályok alól való kivonás azonban nem csak az utaztatás területén fordul elő. A kormány ennél sokkal jelentősebb kérdésekben is kiszervezi az általános érvényű szabályai alól az egyes állami feladatokat. Például aligha követhetőek a “titkos” kormányhatározatokban rendezett leépítések, az általános szabályokat felülíró kiemelt beruházássá nyilvánítások, állami pénzek elosztási döntéseinek cégekbe való kiszervezése vagy akár az Operatív Törzs döntéshozatala.

Összegezve, bár a nem jogerős ítélet szerint a nyilvánosság megismerheti, hogy Orbán Viktor kormányfő hány forintot fizetett be családtagjai útiköltségeként a római nyaralásért, a per egyértelműen rámutatott arra, hogy Orbán Viktor és családjának utaztatása olyan szabályozási szürke zónában történik, ahol a hivatalos, diplomáciai utaztatási szabályzatok helyett jobb esetben a Honvédelmi törvény és nem nyilvános megállapodások érvényesülnek. Rosszabb esetben viszont egyáltalán nincs normatív alapja az honvédségi utaztatásnak.

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

Idén is feldolgoztuk a központi költségvetés adatait egy interaktív, kereshető, böngészhető felületen. Ez az állam feladata lenne, de a Pénzügyminisztériumnak újra csak egy hat oldalas, nem túl informatív, ellenben didaktikus szemléltetésre futotta. Az adatokkal sem volt egyszerű dolgunk: a táblázatos mellékletek továbbra sem érhetőek el letölthető, géppel feldolgozható formában. Ennél azonban nagyobb baj, hogy a jó előre, július közepén elfogadott 2023-as költségvetés egy légvár, amelynek már az elfogadásakor sem volt sok köze ahhoz, ahogyan a magyar állam jövőre gazdálkodni fog. Ez pedig biankófelhatalmazást ad a továbbra is rendkívüli jogosítványokkal kormányzó Orbán-kormány számára. 

Varga Mihály Pénzügyminiszter benyújtja a költségvetés tervezetét (fotó: Népszava)

Jön a vihar, de azt mondják, sütni fog a nap

Sok köze nincsen egymáshoz az meteorológusok és a költségvetési döntéshozók munkájának, ezért erőltetett a párhuzam, de szürreális, hogy amíg egyiküket megalapozott szakmai előrejelzésükért retorzió éri, másikuk szakmai és politikai prognózisai köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, ezért azonban a szemöldökét sem vonja fel senki. Miről van szó? A 2023-as költségvetésből úgy lett hatályos jogszabály, hogy:

• A néhány nappal később bejelentett KATA-módosításnak nincs benne semmi nyoma,
• A nem sokkal később bejelentett rezsicsökkentés-csökkentés hatása sem egyértelmű,
• A nemrég bejelentett VODAFONE-tranzakcióról elképzelni sem tudjuk, hol lenne a benne a helye,
• A büdzsé 4,1%-os növekedéssel (a jegybank 2-3% közöttire várja), 3,5%-os hiánycéllal és 377 Ft-os euro-árfolyammal számol, miközben 5,2%-os inflációra alapoz (elemzők legalább 7-8%-ot várnak). Arra vonatkozóan semmilyen előírást nem tartalmaz, mi történik, ha ezek a feltételek megváltoznak,
• Továbbra is bizonytalan, jönnek-e az EU-s pénzek, a költségvetés azonban számol velük,
• A beírt összegek számos helyen bázisalapon jöttek ki, megfelelnek a tavalyi számoknak, pedig az intézmények költségei jócskán növekedni fognak (KATA-s foglalkoztatás vége, energiaárak),
• A törvényjavaslatot a Parlament villámtempóban fogadta el, az (ellenzéki vezetésű) Költségvetési bizottságban konkrétan 13 percig tárgyalták úgy, hogy kérdés sem hangzott el. 

A papír persze mindent elbír, és a valóság az, hogy a Kormány átcsoportosításokkal, beígért pénzek befagyasztásával és átcsoportosításokkal szabadon kimozoghatja a nyilvánvaló feszültségeket anélkül, hogy erre a Parlamenttől további felhatalmazást kellene kérnie. Mondhatjuk, hogy ez már évek óta így van, tavaly is így volt, de az egyre kedvezőtlenebb környezetben egyre feszítőbbek azok az ellentmondások, amelyeket ezek a számok eltakarnak.

A költségvetés egy morális dokumentum, amely arra vonatkozóan ad felhatalmazást a kormánynak, mik a legfontosabb prioritások. Ennek hiányában - valódi költségvetés nélkül - a kormány kedvére valósíthatja meg nagyívű társadalmi-gazdasági-politikai vízióit, miközben egyes csoportok közvetlenül is kárvallotjai lesznek az elmaradó segítségnek (gondoljunk a KATA-sokra, az ignorált tanárokra vagy az önkormányzati megszorítások miatt kieső közszolgáltatásokra). Ma a választókat képviselő Parlamentnek nincs meg az a súlya, hogy azt mondja: VODAFONE kisebbségi tulajdont akkor vesztek közpénzből, ha kihúzzuk az őszt energiakrízis nélkül.

Az elfogadott költségvetés optimista előfeltevéseken alapuló, problémamentes dokumentum: sütni fog a nap, mindenre jut pénz, kicsit több is, mint korábban. Ez persze a 10% feletti infláció és a bajlós gazdasági folyamatok mellett nem biztos, hogy több. Így-úgy kieszközölt, egyedi döntésekkel korrigálni mindig lehet, ennek a mikéntjéről, a válságkezelés prioritásairól azonban nem szól a költségvetés. Azt majd eldöntik, és hoznak róla egy kormányrendeletet. A végén persze a tervezettnél több pénz lesz átcsoportosítva a klientúrának kedves dolgokra, de a kormányzat cselekvőképessége, szuverenitása nem csorbul.

Amiért mégis érdemes böngészni a dokumentumot, az egyfelől a magyar állam "intézményi térképének" megértése: a 2023-as büdzsé jól mutatja az új minisztériumi struktúrát, és az ahhoz kapcsolódó átrendeződéseket. Továbbá - bár számos bejelentett intézkedést nem tartalmaz - a költségvetés egy pillanatkép a kormányzat aktuális terveiről, prioritásairól. (A haderő fejlesztése egyértelmű, pénzzel megtámogatott cél). Harmadrészt végső soron ez mégis egy morális kötelezettségvállalás: szembesít azzal, mely területeket hagyja többletfinanszírozás nélkül a kormány, és - bár a cinkes tételeket rendszerint alultervezik - hová költ pénzt akkor is, amikor szorítani kell a nadrágszíjon.

 Kattints ide a 2023-as büdzsé böngészéséhez!

Néhány érdekes összeg a 2023-as büdzséből és az indoklásokból:

Az általunk is megénekelt Modern Városok Program (amely Orbán Viktor 2016-os kampányturnéjának ígéreteit valósítja meg) továbbra is tartaléklángon van, esély sincs az ígéretek megvalósulására 2023-ban. A költségvetésben a 2022-es 50 milliárdból már csak 23 milliárd maradt, míg a Faluprogram tovább száguld.

A versenysport továbbra is fókuszban van: a 2023-as Atlétikai Világbajnokságra (a létesítményeken felül) 19 milliárdot szánnak, de jut 750 millió a 2023-as foci Európa-liga döntő megrendezésére, és már a (tíz éven belül harmadik) 2027-es újabb vizes VB-re is elkezdünk költeni. A Hungaroring Sport Zrt. támogatása 16,5 milliárd forint.

A nagy fejlesztések közül a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának kiadási előirányzata 192 milliárd Ft. A multicégeket csalogató ipari parkokra is rengeteg pénz lesz: Göd: 10,5 milliárd, Iváncsa 17 milliárd, Debrecen-Dél 12 milliárd, Nyíregyháza 9,5 milliárd, és további 10 milliárd (TIM "Térségi fejlesztési feladatok"). A Külügyminisztérium fejezetében továbbra is lesz 130 milliárd forint, amiből a multik "munkahelyteremtő" beruházásait támogathatja a kormány egyedi döntésekkel. Így a nagy akkumulátorgyártók nemcsak infrastruktúrát de pénzt is kapnak az adófizetőktől.

A Szijjártó Péter által felügyelt PAKS-II beruházáshoz 150 milliárdos tőkeemelést terveznek.

Beindul a Mészáros-féle, 35 éves autópályakoncesszió, mi pedig fizetni fogunk, mint a katonatiszt: a Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj előirányzata közel 230 milliárd forint (ebben nincsenek benne az M5, M6 régebbi koncessziói). A NER-es konzorciumtól Autópályakoncessziós díjként 180 millió  (!) forint folyik be az államkasszába jövőre.

Bár Kásler távozott, marad a Magyarságkutató Intézet, amely 1 milliárdos költségvetési támogatásból működhet (alaphangon), 101 fővel. A Demeter Szilárd-féle Magyar Kultúráért Alapítvány 10 milliárd Ft-ot kap a feladataira. A Liget Projekt megúszta: nem került Lázár János építésminiszter alá. A megépült épületek üzemeltetésére (működésre) 12 milliárdot kapnak 2023-ban.

Tovább pörög a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program, amely ugyan kis összegű támogatásokkal országszerte fejleszti a turizmust, a nagy pénzeket a haveri tőkések beruházásaira juttatja, nem túl átlátható módon. A Rogán Antalhoz és Orbán Ráhelhez köthető érdekkör által dominált eljárásokban 2030-ig évente 45,9 milliárd Ft-ot oszthatnak ki, ez adja a "Turisztikai fejlesztési célelőirányzat" nagyját.

Kormányzati kommunikációra egyelőre 12 milliárdot szánnak 2023-ra, de ez az összeg általában a sokszorosára nő az év során.

Pörögnek tovább az egyedi magasépítési beruházások, összesen 215 milliárdért. A legtöbbet 2023-ban a Nemzeti Atlétikai Központra és edzőpályákra (38,5 + 18,6 milliárd!), a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiára (17,2 milliárd), a Nemzeti Filmintézet fóti telephelyére (31,3 milliárd) és Dunakeszin a középfokú oktatási intézmények és uszoda beruházásának megvalósítására (23,9 milliárd). Épül a nyíregyházi stadion is közel 10 milliárdért, és Németh Szilárd szívügye, a csepeli Jedlik is kap további 12 milliárdot. De lesz kisvárdán sportcsarnok, felújítják a geszti Tiszta-kastélyt, tovább folyik a hajdúnánási MotoGP előkészítése. A nagyobb, nem presztízsberuházás jellegű fejlesztések közül egyedül a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház fejlesztését lehet kiemelni (8,4 milliárd Ft). 

Ezeket a gazdasági prognózisok tükrében el is hisszük meg nem is: állítólag amit még nem kezdtek el, azt Lázár jégre teszi. A költségvetésben mindenesetre szerepelnek.

Only a post shared by Justice Minister Judit Varga on Facebook has revealed that the Hungarian government had sent a last-minute letter of response to Brussels on how to deal with rule of law concerns raised by the European Commission (EC).

Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook posztjából derült ki, hogy a magyar kormány az utolsó pillanatban elküldte a válaszlevelét Brüsszelbe a jogállamisági problémák kezeléséről. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások tétje, hogy hozzájut-e Magyarország az Európai Uniós forrásokhoz. Az igazságügyi miniszter rövid közleményében arról írt: a választ intenzív egyeztetés előzte meg, melynek végén a magyar Kormány átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát orvosolja. Az optimista kormányzati közleményeken túl azonban a tárgyalás egyetlen dokumentuma vagy vállalása sem nyilvános a magyar (és egyben uniós) polgárok számára, akiknek az életéről a jogállamisági eljárás szól.

Forrás: Szijjártó Péter Facebook oldala

Nincs könnyű dolga annak, aki a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát szeretné gyakorolni Magyarországon. Sokszor az információ előbb kitudódik, mint ahogy az illetékes szervek igazságot tesznek, a titkolózásnak pedig nincs következménye. Pár éve még nyilvánosan követhető volt, ki licitál egy állami árverésen, tavaly azonban a Vagyonkezelő le akart rázni minket, amikor rákérdeztünk erre. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadságtól kértünk segítséget, akik ki is mondták, hogy jogunk lett volna megismerni a licitáló kilétét. Azóta már megírta a sajtó: Tiborcz István üzlettársa, a NER feltörekvő ingatlanmágnása, Jellinek Dániel vett palotát az Andrássyn.

 

Jellinek Dániel vásárolta meg az Andrássy úti egykori MÁV-székházat

Ki licitál: titok?

Tavaly nyáron közérdekű adatigényléssel fordultunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez, és kértük, hogy az MNV adja ki nekünk, ki vette meg az állami árverésen az egykori MÁV-székházat. Az Andrássy úti épületet korábban többször próbálták privatizálni, sikertelenül. Tavaly azonban sikerült eladni a rossz állapotú épületet, ráadásul egy 15 milliárdos ingatlancsomag részeként, többek közt egy aranyparti szállodával együtt.

Az MNV megtagadta a nyertes licitálóra vonatkozó adatok kiadását, arra hivatkozással, hogy az adatigényléssel érintett esetben szerződéskötésre még nem került sor, így az adat nem létezik. Ezért augusztusban újra írtunk a MNV-nek, és "vevő" helyett - a pontosság kedvéért -  a "nyertes ajánlattevő” személyére kérdeztünk rá. Az MNV  azonban kitartott a titkolózás mellett és a második esetben is megtagadta az állami vagyonra vonatkozó vételi lehetőséget megszerző személy megnevezését. 

Álláspontunk szerint a nyertes licitáló kiléte közérdekű adat, mivel az a cég tevékenységére vonatkozó a személyes adat fogalma alá nem eső információ, amely nem üzleti titok (közérdekű „az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat”). A nagy értékű (több, mint 14 milliárd forintos) állami ingatlancsomagra az MNV szerint „teljes körű transzparenciát biztosító” állami oldalon tett érvényes vételi ajánlat tehát nem üzleti titok, az MNV Zrt. azonban válaszában nem adott jogi magyarázatot arra, pontosan miért nem tekinti közérdekű adatnak a kért információt.

Ezután fordultunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), amely bejelentésünk nyomán vizsgálatot indított és megkereste az MNV-t. 

A Vagyonkezelő a NAIH-nak már hajlandó volt válaszolni és februárban kiderült, hogy a szerencsés nyertes nem más, mint a kormányhoz közel álló Jellinek Dániel vezérigazgatósága alatt működő ReoCo Value Added Ingatlanalap (befektetési alapkezelő neve: Indotek-Investments Alapkezelő Zrt.).

Az ingatlancsomagra az adásvételi szerződés 2021. november 9-én kötötte meg az MNV és Jellinek.

Idén áprilisban a NAIH a MNV titkolózása miatt állásfoglalást adott ki. A Hatóság arra jutott, hogy az MNV-nek az adatigénylés időpontjában nem volt még az adatigénylés tárgyául szolgáló adat a birtokában, azonban ehhez nem a megfelelő elutasítási okra hivatkozással válaszolta meg a beadványt. A NAIH szerint a kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, az MNV pedig

"megsértette az adatigénylő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségéhez kapcsolódó alapjogát akkor, amikor nem tett maradéktalanul eleget az Infotv. 30. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének, és nem tájékoztatta őt kellően részletesen az adatigénylés megtagadásának pontos jogi indokolásáról. (...) Végezetül a Hatóság álláspontja alapján nem az adatkérőnek kell alátámasztania az igényelt adatok közérdekűségét, (...). Eszerint fontos hangsúlyozni, hogy az információszabadság az állampolgárok Alaptörvényben biztosított alapjoga, ezért a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése, illetve a közérdekű adatok – a közérdekből nyilvános személyes adatok kivételével – terjesztése esetén a célhoz kötöttség fogalma nem merülhet fel."  (NAIH-1230-7/2022.)

Ennek annyi gyakorlati következménye lett, hogy májusban végül mi is megkaptuk azt a választ a Vagyonkezelőtől, amit a NAIH-nak már februárban megküldtek. Mivel magáról a szerződéskötésről az MNV törvényi kötelezettségének megfelelően közzétette az adatokat, ez akkorra már köztudott volt.

Az 29793/210510. számú árverés már nem elérhető a MNV árverési honlapján, annak ellenére, hogy külön menüpont áll rendelkezésre a "Lejárt árverések"-nek.

Az állami vagyon nyílt árverésen történő megvásárlásával természetesen nincs semmi gond, de az MNV eljárása problémás, mivel a transzparencia az állami vagyonkezelés egyik alapelve. Módszertanilag már az is vitatható, növeli-e a versenyt több értékes ingatlan ingatlancsomagba való összecsomagolása, vagy éppen egy erre nyitott befektető számára szól-e egy ilyen ajánlat. De ezen felül is kérdéses, miért rejtegeti a nyilvánosság elől az árverés adatait az MNV, amikor kiemelt közérdek fűződik a jelentős értékű állami vagyoneladásokat eredményező licitálás minél széleskörűbb nyilvánosságához.

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

Augusztusban új típusú vagyonnyilatkozatokat tettek a vezető politikusok. Miközben a számonkérhetőség és a feltüntetett adatok hitelessége egy fikarcnyit sem javult, a nyilatkozatok tartalma jelentősen szűkült. Ennek ellenére egy összeférhetetlenség-gyanús ügyet mégis találtunk: Nagy Márton május óta úgy gazdaságfejlesztési miniszter, hogy ezzel párhuzamosan egy beruházási hitelekkel foglalkozó magáncég felügyelőbizottsági elnöki pozícióját is betölti. Nagy az új nyilatkozatában beszámolt a pozícióról, ám mint összeférhetetlenség alá nem eső tevékenység. Miniszterként viszont már nem tölthetné azt be. Közérdekű bejelentéssel fordultunk az Országgyűlés Mentelmi bizottságához. FRISSÍTVE A MENTELMI BIZOTTSÁG VÁLASZÁVAL!

Nagy Márton közgazdász, 2015-től 2020 májusáig Magyar Nemzeti Bank alelnöke, 2015–2017 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke. 2020 júniusától miniszterelnöki megbízott a negyedik Orbán-kormány Miniszterelnökségén, 2022-től pedig már a kormány gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli minisztere, havi 5 millió Ft-os fizetéssel.

Lazázott a nyilatkozattal az újdonsült miniszter

Az új nyilatkozat, ha csak korlátozottan is, de tartalmaz olyan elemeket, amelyeket korábban nem kellett bevallani. Egy ilyen esetre figyeltünk fel Nagy Márton vagyonnyilatkozatában. Nagy a céginformációs rendszer és a Cégközlöny tanúsága szerint idén augusztus végéig bizonyosan felügyelő bizottsági elnöki pozíciót tölt be a New Deal Finance Zrt.-ben. A cég két magánszemély (dr. Krankovics Veronika és Marton Adorján) tulajdonában áll, vállalati hitelezéssel és faktoringgal foglalkozik. Az állami Magyar Fejlesztési Bank Gazdaság Újjáépítési Hitel Programjában is részt vesznek, ők nyújtottak hitelt nemrég a Vagyonkezelő által elárverezett zánkai MÁV üdülőt megvásároló cégnek is. Emellett a pénzügyi vállalkozás a Széchényi Mikrohitel Go! közvetítője is.

Nagy Márton már miniszterként a kkv-k hitelezésére létrehozott Széchenyi kártya programról tart sajtótájékoztatót 2022 júliusában. Ekkor még biztosan FB-elnök a pénzügyi vállalkozásban. Nagy Márton a felelős a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásért.

Nagy a felügyelőbizottsági tagságáról beszámolt ugyan új bevallásában (korábbi, hivatalba lépő, régi típusú bevallásában erre nem került sor), de olyan nyilatkozatot tett, hogy a betöltött pozíció összeférhetetlenség alá nem esik. Feltüntette azt is, hogy a tisztséget díjazás ellenében és “(2021-2022)” között látta el.

A miniszterek összeférhetetlenségére világos szabályok vonatkoznak, így míg korábban MNB alelnökként engedélyezhették számára a felügyelőbizottsági pozíciót, miniszterként már nem lehetne a magáncég FB-elnöke.

A kormányzati igazgatásról szóló törvény külön nevesíti az összeférhetetlen jogviszonyok között a felügyelőbizottsági tagságot, és csak néhány kivételt enged a politikai felsővezetők további munkavégzését illetően. A K-Monitor azonban úgy látja, a miniszter esetében nem áll fenn a Kit. 182. § (2)-(3a) bekezdései szerinti kivételek egyike sem, így a Nagy Márton által bevallott pozíció összeférhetetlen.

Azzal, hogy a miniszter vagyonnyilatkozatában összeférhetetlenség alá nem eső tevékenységként tüntette fel a New Deal Finance Zrt.-ben fennálló felügyelőbizottsági tagságát, valótlan adatot szolgáltatott vagyoni helyzetére, valamint az összeférhetetlenségére vonatkozóan. Emiatt az Országgyűlés Mentelmi bizottságához fordultunk, kérve a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. A független ellenőrzésre vonatkozó évtizedes civil követeléssel ellentétben a kormányzat "reformja" nem változtatott azon a helyzeten, hogy a vagyonnyilatkozati eljárást továbbra is a laikus képviselőkből álló parlamenti bizottság folytathatja le, erről pedig a nyilvánosság számára nem ad érdemi tájékoztatást.

A Hargitai János (Fidesz) bizottsági elnöknek írt levelünk itt olvasható.

FRISSÍTÉS 1: Cikkünk után, augusztus 19-én, a cégközlönyben is megjelent, hogy Nagy Mártont Lasztovicza Gábor váltotta a cég felügyelőbizottságában. A 2022. május 23-án kinevezett Nagy tehát egy ideig összeférhetetlen módon töltöthette be a pozíciót, de az összeférhetetlenséget végül felszámolta, ez azonban a cégadatok között csak később, cikkünk után jelent meg. 

FRISSÍTÉS 2: Választ kaptunk a mentelmi bizottságtól! Nincs és nem is volt összeférhetetlenség.

Hiába találtuk meg egy közhiteles nyilvántartásban, hogy két hónappal a kinevezés után még mindig összeférhetetlen pozíciót tölt be Nagy Márton, posztunk megjelenése után felgyorsultak az események, és előkerült a lemondó nyilatkozat, ami alapján nem állt fenn összeférhetetlenség.

A Mentelmi Bizottság elnöke, Hargitai János levelében arról tájékoztatott minket, hogy nem indít vagyonnyilatkozati eljárást, mert Nagy Márton István miniszter a sajtóban megjelent hírekre válaszként - külön felhívás nélkül - bemutatta a 2022. május 23-i dátummal történt lemondását igazoló nyilatkozatát, (...) bemutatta továbbá a gazdasági társaság részére benyújtott lemondó nyilatkozat átvételét igazoló elismervényt, valamint a Cégbíróság felé korábban indított kérvényt.

Az ügy rámutat arra, hogy mivel a magyar vagyonnyilatkozatokban nem szükséges közhiteles nyilvántartások adataival, vagy pontos dátumokkal alátámasztani az állításokat, lehetetlen biztos kijelentést tenni a nyilatkozatok tartalmáról. Elfogadva a bizottság eljárását és azt, hogy összeférhetetlenség ma már nem egyértelműen áll fenn, az a tény, hogy Nagy felügyelőbizottsági pozíciójának megszűnése csak augusztusban jelent meg a cégadatokban, felvet kérdéseket.

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

Korábban a kormánypárti sajtó a korrupció melegágyának nevezte azt az Eurőpai Parlamentben használt vagyonnyilatkozati rendszert, amelyet egy cinikus húzással a kormányoldal idén nyáron bevezetett. A szisztémát civilek évek óta bírálják szakmai szervezetek a valódi tartalom, ellenőrzés és büntetés hiánya miatt. Az új rendszer azonban ennek kezelése helyett kitörölte a vagyonszemlét a vagyonnyilatkozatból, és egy erősen csökkentett tartalmú érdekeltségi nyilatkozatot vezetett be. Pénteken a politikusok már ebben az új rendszerben tettek nyilatkozatot. Aminek így sok értelme nincs.

Miközben az uniós pénzekért indított mosolyoffenzíva keretében a Kormány újraélesztette az antikorrupciós munkacsoportot, erről a változtatásról semmiféle konzultáció nem zajlott szakmai szervekkel, ehelyett a civilek és nemzetközi szervezetek véleményét eltorzították, képmutatásnak állították be. Hogy miért hamisak a kormánypártok érvei, arról itt írtunk részletesen. Az átvett rendszer a hivatkozott Európai Parlamentben is problémás, itthon azonban még azok a minimális többletgaranciák sem kapcsolódnak hozzá, amelyek a nyilatkozatokon felül az képviselőket megkörnyékező lobbistákkal való kapcsolatokat tennék átláthatóbbá. 

Különösen pikáns, hogy az új formátum csak a képviselőkre, kormánytagokra és az alkotmányos intézmények vezetőire vonatkozik, a polgármesterekre és képviselőkre nem. Így lehet, hogy innentől Balogunyom turisztikai bizottságának külsős tagja részletesebb vagyonnyilatkozatot tesz, mint az országos adókról, kamatról vagy támogatásokról olykor egy személyben döntő Rogán, Orbán vagy Matolcsy. Ez a józan ész mellett a korrupcióellenesség kockázati elvének is ellentmond.

Az okokat nem nehéz kitalálni: az ötödik Orbán-kormány minden idők leggazdagabb kormánytagjait vonultatja fel. A bankárok, kaszinótulajdonosok földbirtokosok, milliárdos vállalkozók gyarapodása irritálhatja a választókat a gazdasági nehézségek és a megélhetési költségek emelkedése közepette.

Az eddigi, rosszul működő magyar rendszert nem érdemes fetisizálni, de egy szempontból betöltötte feladatát: egyértelművé tette, hogy a legfontosabb pozíciókat betöltő politikusok vagyoni viszonyai, üzleti kapcsolatai közügynek minősülnek, arról a nyilvánosságnak joga van tudni.

Az új rendszer a normarendszer szintjén is változást hozhat: az elmúlt években vezető politikusok sora mondott nyíltan ellent annak, hogy elszámolással tartozna a választóinak vagyoni viszonyairól. A sort Orbán Viktor nyitotta, aki oligarchák magángépén utazott focimeccsre, majd a Parlamentben erősített rá: "jövő héten is" így megy. Szijjártó Péter egy oligarcha yachtján nyaralt családjával, azóta sem tudjuk, milyen konstrukcióban. Az ezt firtató újságírói kérdésekre azt ismételgette: mindez magánügy. Az új rendszerre hivatkozva várhatóan a mezei képviselők is bátrabban lépnek fel a be nem vallott vagyonukról tudósító újságírók ellen. A vezető politikusokra eddig sem vonatkoztak etikai, integritási szabályok, így az is kérdéses, hogy az önkéntes bevallás során egyáltalán tisztában lesznek-e azzal, milyen jellegű elköteleződésekről kell számot adniuk.

Augusztus 5-ig a képviselők, kormánytagok és más állami szervek vezetői új nyilatkozatot tettek, amelyből jól látszik, hogy a májusban tett régi nyilatkozatukhoz képest mennyire csökkentett betekintést enged a Kocsis Máté-féle új rendszer a politikusok jövedelmi viszonyaiba. Ráadásul várhatóan a legtöbb képviselőnél egy ideig nem is lesz új nyilatkozat, lévén az évenkénti bevallást az önkéntes változáskövetés váltotta fel. Az új gúnya ugyan rövid és céltalan, de ott takar, ahol kell. 

Az új űrlap ránézésre is kisebb kihívást jelent a képviselőknek: harmada a réginek és kitölteni is könnyebb: a legtöbb helyen elég ikszelni a pontos adatok beírása helyett:

A régi formátum itt, az új itt böngészhető. 

Mit tartalmaztak az új nyilatkozatok?

A magyar sajtó a korábbi évek január végi közzétételeivel szemben nem szemlézte a nyilatkozatok éjféli közzétételét augusztus 5-éről 6-ára virradóra, de azt is mondhatjuk: jelentőségének megfelelően foglalkozott az üggyel. A képviselőknél számos esetben a képviselői-kormányzati állás volt az egyetlen, ami feltűnt a nyilatkozatban, ez a megadott ötből a 4. jövedelmi kategóriába esett. Orbán Viktor esetében is ennyi derült ki a hat oldalas papírból, ezen kívül mindössze annyit vallott be: a Fidesz elnöke, amiért nem jut extrajövedelemhez.

Eltűnt a családi állapot megváltozása, a vagyongyarapodás, ami miatt az elmúlt években érdemes volt böngészni a nyilatkozatokat. A legtöbb bevallott tisztségről egyéb forrásból tudni lehet (kuratóriumi pozíció, kormánytagoknál felügyelőbizottság, cégtulajdon stb.)

Mivel a képviselők legutóbb május végén tettek nyilatkozatot, sok újdonság nem akadt az idei közzétételben. Rogán találmánya 264 millió Ft-ot hoz (havi 22 milliót) - bár az nem világos, hogy a megbízást megelőző három évben teendő nyilatkozatnál hogyan számolt Rogán, és ez a jövőben sem fog igazán kiderülni -. Másról (a képviselői és miniszteri jövedelem mellett) ő sem vallott idén. Varga Judit hitelügyletei eltűntek, nála annyi újdonság volt, hogy AIRBNB-zésbe fogott, amibő, havi néhány százezres bevétele származik.

Újdonságot a civil szervezeti pozíciók jelentettek: ahol ebből nem származik jövedelem, azt korábban nem vallották be a képviselők. Semjén Zsolt horgász-vadász-lovagrend vonalon volt erős. Megjelent Hollik István Szent István Intézete (Európa Szívében Alapítvány), ami azóta közpénzt is kapott. Ez elmondható Pócs János Jászapáti a Mi Városunk Alapítványáról is: ők a "városi civil alapból" kaptak támogatást a választások előtt. Láng Zsolt a szintén jelentős mennyiségű közpénzt felszívó Rákóczi Szövetség kuratóriumi tagja. Fidesz tagságukat meglepő módon elég kevesen tüntették fel, Répássy Róbert jogász a kivételek közé tartozik.

Szijjártó Péter június óta már kap pénzt a győri egyetem kuratóriumi tagságáért, ahogyan azt az általa alkotott "infografika" szemlélteti: 

Bajkai István, az Orbán-család ügyvédje esetében több civil titulus is bekerült a nyilatkozatba. A tulajdonosi részarányok a cégek esetében és a konkrét jövedelmi összegek ugyanakkor innen már nem ismerhetőek meg. Az is kiderült, hogy nem számít a képviselői munkát befolyásoló pénzügyi érdekeltségnek 65 millió Ft aranyrög, vagy 130 millió Ft egyéb követelés (de egyébként 100 millió Ft részvény sem Bánki Eriknél) - ez ugyanis nem került be Bajkai nyilatkozatába, noha májusban még rendelkezett vele. A nagyjábóli vagyonról ilymódon egy ideig még tájékozódhatunk a cikluskezdő "régi" nyilatkozatból, de annak adatai folyamatosan elvesztik érvényességüket.

Bár a feladat egyértelműnek tűnt, Kósa Lajosnak láthatóan gondot okozott az új nyilatkozatra való átszokás, ez azonban nem gátolta meg abban, hogy hibásan ikszekje be az első kérdést. Oknyomozó újságíró legyen a talpán, aki ezt értelmezni tudja. (FRISSÍTÉS: miután a sajtó is cikkezett róla, Kósa új nyilatkozatot adott le.)

A képviselők nem lettek közlékenyebbek. Bánki Erik cégein keresztül tulajdonolt cégei idén is kimaradtak a nyilatkozatból. Lázár János mindhárom korábban megismert cégét bevallotta, jövedelemről azonban nem adott számot. Bár hivatalos megerősítés vagy ellenőrzés híján ez nem jelenthető ki, csak a korábbi vagyonnyilatkozattal összevetve, a korábban bevallott cégek jobbára megjelentek az új nyilatkozatban is, akkor is, ha egyértelmű közpolitikai relevanciával nem rendelkeztek (ennek megítélése a politikus dolga mostantól).

Pintér Sándor milliárdos értékben kölcsönadott javai immár nem szerepelnek a nyilatkozatban, az örökös Belügyminiszter nyilatkozata teljesen üres. A - vélhetően az összeférhetetlenség kijátszására lezajlott - ügyletről talán sosem fogjuk megtudni, pontosan hogy zajlott. Újdonság viszont, ami a korábbi nyilatkozatból nem derült ki, hogy Nagy Márton 2022-es minisztersége előtt a New Deal Finance nevű cég és a (később Tiborczhoz kerülő) Diófa Alapkezelő Zrt.felügyelőbizottságát is elnökölte. A kormányból egy időre távozó, majd oda idén visszatérő, lobbiügyekben is hadra fogható Csepreghy Nándor pedig az Áder-féle Kék Bolygó Alapítvány és csatolt részei mellett a Fabricius Gábor-féle Republic Groupnak is adott tanácsokat, illetve a tőzsdén is jól keresett (nem árulta el, pontosan mennyit). A kormány legizgalmasabb újonca Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki állammal is nexusba kerülő cégei eladását ígérte. Mivel az elmúlt három évre kell nyilatkozni, ebből pontosan nem rekonstruálható, mely cégek vannak még a nyilatkozattétel pillanatában is a nevén.

Az ellenzéki képviselők sem éltek olyan eszközzel, ami felhívná a figyelmet a vagyonnyilatkozat-tétel eltörlésére: ők is kitöltötték a rövid nyilatkozatot, de más, vagy részletesebb adatokat nem adtak meg.

Összességében elmondható: a fideszes bűvésztrükk sikerült, a képviselők vagyoni viszonyairól, gyarapodásáról innentől nem lesz lehetőségünk képet kapni. Hogy mikor lesznek új nyilatkozatok, azt innentől a szemfüles újságírók kell észrevegyék.

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) kiadott egy állásfoglalást, amely szerint az önkormányzati üléseken a szavazások név szerinti eredménye közérdekű adatnak minősül, így a képviselők hozzájárulása nélkül közzétehető. Mint írják, a képviselő-testület működésének nyilvánosságát az üléseken való részvétel lehetősége, illetve az ülésekről készült adatok megismerhetősége együttesen biztosítja és ez a nyilvánosság ,a demokratikus működés alapja, a jogállami működés egyik sarkalatos pontja. A Hatóság arra is emlékeztet, hogy a közérdekű adatok közzétételére az általános tájékoztatáson és az egyedi adatigényléseken túl proaktív módon, egyedi közzétételi listán is van lehetősége az önkormányzatoknak, ezért üdvözöl minden ilyen kezdeményezést.

Nem menesztette pozíciójából a Kispesti Önkormányzat Kránitz Krisztiánt, a Vagyonkezelő vezetőjét. A döntésről a szavazógép eredményjelzője helyben adatokat szolgáltatott, de a szavazás eredménye nem került jegyzőkönyvbe.

Mit mondott ki a Hatóság?

Egy polgármester kért állásfoglalást a NAIH-től arról: előírható-e az önkormányzati szavazások név szerinti közzététele úgy, hogy az önkormányzati törvény ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Arra is rákérdezett, van-e akadálya, hogy az ülések élő közvetítése során a szavazatokat név szerinti bontásban megjelenítő kijelző is látszódjon. A helyzet ismerős: a múltban számos esetben vetődtek fel jogi aggályok akkor, amikor egy fontos adatkör nyilvánosságát konkrétan nem írja elő a törvény elő. Ilyenkor a nyilvánosság korlátozásában érdekelt polgármester, vagy a kérésben munkaterhet látó jegyző azzal üti el a felvetést: ilyen szabály nem hozható, mert az ellentétes lenne a "felsőbb szintű jogszabállyal". Jelen ügyben azonban a polgármester helyesen a NAIH-hoz fordult dilemmájával, amely következetesen a testületi ülések nyilvánossága mellett tört pálcát.

A NAIH állásfoglalás kiemeli, hogy az ülésekről bárki – a képviselők tájékoztatása mellett, de akár engedélykérés nélkül is – szabadon felvételt készíthet, és azt terjesztheti. A NAIH szerint ez az képviselő-testületi ülés élő közvetítését is magában foglalja. Mivel a képviselő-testület döntéseit néhány kivételtől eltekintve nyílt szavazással hozza, a szavazások név szerinti eredménye az ülésen részt vevők számára megismerhető, arról feljegyzést vagy felvételt készíthetnek. A nyilvános képviselő-testületi, vagy bizottsági ülésen, hivatali minőségben való részvétel nyilvános közszereplésnek minősül. 

A Hatóság levezette, hogy a képviselők a közfeladat ellátásával összefüggő személyes adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, tehát a megfelelő adatkezelési elvek mellett szabadon terjeszthetőek. A NAIH értelmezésében ez a szavazások név szerinti eredményére is vonatkozik, és az egyedi közzétételi listán közzétehető, illetve az élő közvetítésben sem ütközik akadályba a szavazás kimenetelét mutató kijelző megjelenítése.

Ezt a K-Monitor is így látja: ma már a legtöbb településen az elektronikus szavazási rendszerek okán rendelkezésre állnak ezek az adatok, közzétételük az SZMSZ-ben rögzített előírása alapján egyedi közzétételi listán, vagy a jegyzőkönyv részeként nem jelent többletmunkát, a képviselők egyéni elszámoltathatóságát azonban növeli, illetve aktivitásra sarkallja őket. Ez a szabályozás nagyrészt elejét venné annak is, hogy obstruálás céljából, vagy a jegyzőkönyvi rögzítés kikényszerítése érdekében az ülést egyenkénti, név szerinti szavazással nyújtsák el, a megfelelő formátumban közzétett szavazási adatokból pedig akár a képviselők munkáját leírni képes mutatószámok is gyárthatóak.

Az állásfoglalás legérdekesebb része, hogy a NAIH szerint a képviselők zárt ülésen is közfeladatot látnak el, a zárt ülések jegyzőkönyvében szereplő nyilvános adatok  – így a szavazások név szerinti eredményei is – bizonyos megszorításokkal ugyanúgy közérdekű adatnak minősülnek és nyilvánosságra hozhatók, mint a nyílt üléseké. Ez alól kivételt csak a külön elrendelt titkos szavazások jelentenek. A titkos szavazások körének SZMSZ-beli rögzítése mellett tehát van létjogosultsága annak, hogy a testület, vagy az átruházott hatáskörben eljáró bizottságok szavazásainak eredményeiről is tájékozódhasson a közvélemény.

A döntéseket megalapozó dokumentumok, üzleti titkok, személyes adatok törvényes módon maradhatnak titokban, és ezen túlmenően is lehetőség van érzékeny szabályokat hozni (pl. a helyi kitüntetésnél nem kell kitenni az ablakba név szerint, hogy megosztott volt a testület). Az azonban a helyi közvéleményre tartozik, megszavazta-e egy képviselő egy ingatlan eladását, egy helyi cég beszámolóját, vagy egy intézményvezető kinevezését - akkor is, ha erről a döntésről zárt ülésen tárgyaltak, és a vita részletei nem ismerhetőek meg.

A K-Monitor üdvözli a Hatóság állásfoglalását és támogatja azon önkormányzati kezdeményezéseket, amelyek a törvényi szabályozáson felül is próbálnak tenni az önkormányzati működés átláthatóságáért. Ennek szellemében került meghirdetésre a civil Ez a Minimum! program, amelyhez számos hazai önkormányzat csatlakozott, és tett vállalásokat működésének átláthatóságára vonatkozóan. 

Az ígéreteket idén egy széleskörű audit révén kértük számon a hazai önkormányzatokon. A 42 szempontból álló, nyilvános szempontrendszer alapján 30 hazai önkormányzatot értékeltünk. A vizsgálat részét képezte több, az ülések nyilvánosságára és a szavazások eredményére vonatkozó szempont is. Az audit eredményeként kiderült, hogy a civil program mellett elköteleződő önkormányzatok átláthatóbbak más nagyvárosoknál, kerületeknél.

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

Fekete humor a magyar külügytől: háborús veszélyhelyzetre hivatkozva halasztották el 45 nappal a válaszadást az Arnest nevű orosz cég 6,8 milliárdos állami támogatásáról. Szijjártóék még tavaly augusztusban állapodtak meg Lavrovval, hogy az orosz aeroszol-üzem (eddig előzmény nélküli módon) magyar kormányzati támogatással épül meg Alsózsolcán. Oroszország ezt követően lerohanta Kelet-Ukrajnát, európai szankciók sorát váltva ki, ám a magyar fél ennek ellenére áprilisban aláírta a támogatási szerződést az oroszokkal. Kikértük az iratot, hogy megismerjük, mit vállalt az orosz cég a magyar milliárdokért, de a Külügy sajátos módon a háború miatt bevezetett veszélyhelyzetre hivatkozva meghosszabbította a válaszadási határidőt. Az ügyben érdeklődő ellenzéki képviselő még rosszabbul járt. 

 Az ügyben közérdekű adatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést, amiből kiderül, reálisak-e még azok a feltételek, amelyekért cserébe az orosz fél közel 7 milliárd Ft magyar költségvetési pénzhez jut. A KKM azonban fifikás módon éppen a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva 45 napra tolta ki a válaszadást. Ezt még egyszer, újabb 45 napra teheti meg, így várhatóan ősznél hamarabb nem jutunk adatokhoz, így egyelőre azt sem tudjuk, történt-e kifizetés az oroszoknak a szerződés alapján.

A Külügyminisztérium válasza:

 

Az ügyben Tompos Márton (Momentum) írásbeli kérdéssel fordult a KKM-hez az alábbi kérdésekkel:

Vásárolt-e magyar letelepedési kötvényt Alexej Sagal (Алексей Сагал), az Arnest Group tulajdonosa és vezetője?

Vásárolt-e magyar letelepedési kötvényt Jelena Sagal (Елена Сагал) nevű orosz állampolgár, és ha igen, személye megegyezik-e az Arnest Group tulajdonosának feleségével?

A letelepedési kötvény vásárlása összefüggésben van-e az Arnest Group befektetésével?

Miért kötötte meg a minisztérium az Arnest Hungary Kft.-vel a 6,7 milliárd forint összegű támogatási szerződést az orosz agressziót követően, illetve az uniós szankciók fényében?

Milyen szakmai érvek szerepelnek egy olyan beruházás közpénzből történő támogatása mögött, ami nem teremt új munkahelyeket?

 

Magyar Levente, a külügyminisztérium államtitkára azonban nem fárasztotta magát érdemi válasszal, így továbbra sem tudhatjuk, miért tartja még mindig jó ötletnek a KKM, hogy a költségvetési megszorítások közepette a magyar adófizetők pénzét bizonytalan orosz beruházások támogatására fordítja. Az érdemi válaszadás megtagadása - szemben a mi adatigénylésünkkel - ebben az esetben nem peresíthető.

 

 

Egyedi döntéssel a Külügy évről évre több száz milliárd forintot fizet ki multicégek "munkahelyteremtő beruházásainak" támogatására. Ez nagyobb összeg, mint amennyit a kormány például a katás vállalkozásoktól adó formájában beszedett. A támogatások legnagyobb haszonélvezője mindezidáig a német nagytőke (kiemelten az autóipar) volt, de az elmúlt években a legtöbb pénz már keleti (török, dél-koreai, kínai) befektetések kapták.

A kormányzat gazdaságpolitikai és diplomáciai prioritásainak megítélése a közpénzek átláthatóságával foglalkozó szervezetként nem a mi asztalunk, az azonban visszás, hogy a kormány csak PR-közlemények szintjén kommunikál a multikkal kötött milliárdos szerződésekről. Most, amikor egy támogatási döntés jelentős politikai és gazdasági kockázatot jelent, a Kormány jól láthatóan nem hajlandó transzparensen érvelni a döntése mellett, nem teszik közzé a támogatások dokumentumait, hanem a háborús veszélyhelyzettel takarózik. Senki nem vitatja, hogy az államnak legitim feladata vidéki beruházások támogatása. Ha azonban valóban előnyös szerződéseket hoznak tető alá a külföldi nagyvállalatokkal, vajon miért kell rejtegetni a közvélemény és ezen beruházások melósai elől a szerződések tényleges feltételeit?

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!