Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook posztjából derült ki, hogy a magyar kormány az utolsó pillanatban elküldte a válaszlevelét Brüsszelbe a jogállamisági problémák kezeléséről. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások tétje, hogy hozzájut-e Magyarország az Európai Uniós forrásokhoz. Az igazságügyi miniszter rövid közleményében arról írt: a választ intenzív egyeztetés előzte meg, melynek végén a magyar Kormány átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát orvosolja. Az optimista kormányzati közleményeken túl azonban a tárgyalás egyetlen dokumentuma vagy vállalása sem nyilvános a magyar (és egyben uniós) polgárok számára, akiknek az életéről a jogállamisági eljárás szól.

Forrás: Szijjártó Péter Facebook oldala

Nincs könnyű dolga annak, aki a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát szeretné gyakorolni Magyarországon. Sokszor az információ előbb kitudódik, mint ahogy az illetékes szervek igazságot tesznek, a titkolózásnak pedig nincs következménye. Pár éve még nyilvánosan követhető volt, ki licitál egy állami árverésen, tavaly azonban a Vagyonkezelő le akart rázni minket, amikor rákérdeztünk erre. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadságtól kértünk segítséget, akik ki is mondták, hogy jogunk lett volna megismerni a licitáló kilétét. Azóta már megírta a sajtó: Tiborcz István üzlettársa, a NER feltörekvő ingatlanmágnása, Jellinek Dániel vett palotát az Andrássyn.

 

Jellinek Dániel vásárolta meg az Andrássy úti egykori MÁV-székházat

Ki licitál: titok?

Tavaly nyáron közérdekű adatigényléssel fordultunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez, és kértük, hogy az MNV adja ki nekünk, ki vette meg az állami árverésen az egykori MÁV-székházat. Az Andrássy úti épületet korábban többször próbálták privatizálni, sikertelenül. Tavaly azonban sikerült eladni a rossz állapotú épületet, ráadásul egy 15 milliárdos ingatlancsomag részeként, többek közt egy aranyparti szállodával együtt.

Az MNV megtagadta a nyertes licitálóra vonatkozó adatok kiadását, arra hivatkozással, hogy az adatigényléssel érintett esetben szerződéskötésre még nem került sor, így az adat nem létezik. Ezért augusztusban újra írtunk a MNV-nek, és "vevő" helyett - a pontosság kedvéért -  a "nyertes ajánlattevő” személyére kérdeztünk rá. Az MNV  azonban kitartott a titkolózás mellett és a második esetben is megtagadta az állami vagyonra vonatkozó vételi lehetőséget megszerző személy megnevezését. 

Álláspontunk szerint a nyertes licitáló kiléte közérdekű adat, mivel az a cég tevékenységére vonatkozó a személyes adat fogalma alá nem eső információ, amely nem üzleti titok (közérdekű „az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat”). A nagy értékű (több, mint 14 milliárd forintos) állami ingatlancsomagra az MNV szerint „teljes körű transzparenciát biztosító” állami oldalon tett érvényes vételi ajánlat tehát nem üzleti titok, az MNV Zrt. azonban válaszában nem adott jogi magyarázatot arra, pontosan miért nem tekinti közérdekű adatnak a kért információt.

Ezután fordultunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), amely bejelentésünk nyomán vizsgálatot indított és megkereste az MNV-t. 

A Vagyonkezelő a NAIH-nak már hajlandó volt válaszolni és februárban kiderült, hogy a szerencsés nyertes nem más, mint a kormányhoz közel álló Jellinek Dániel vezérigazgatósága alatt működő ReoCo Value Added Ingatlanalap (befektetési alapkezelő neve: Indotek-Investments Alapkezelő Zrt.).

Az ingatlancsomagra az adásvételi szerződés 2021. november 9-én kötötte meg az MNV és Jellinek.

Idén áprilisban a NAIH a MNV titkolózása miatt állásfoglalást adott ki. A Hatóság arra jutott, hogy az MNV-nek az adatigénylés időpontjában nem volt még az adatigénylés tárgyául szolgáló adat a birtokában, azonban ehhez nem a megfelelő elutasítási okra hivatkozással válaszolta meg a beadványt. A NAIH szerint a kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, az MNV pedig

"megsértette az adatigénylő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségéhez kapcsolódó alapjogát akkor, amikor nem tett maradéktalanul eleget az Infotv. 30. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének, és nem tájékoztatta őt kellően részletesen az adatigénylés megtagadásának pontos jogi indokolásáról. (...) Végezetül a Hatóság álláspontja alapján nem az adatkérőnek kell alátámasztania az igényelt adatok közérdekűségét, (...). Eszerint fontos hangsúlyozni, hogy az információszabadság az állampolgárok Alaptörvényben biztosított alapjoga, ezért a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése, illetve a közérdekű adatok – a közérdekből nyilvános személyes adatok kivételével – terjesztése esetén a célhoz kötöttség fogalma nem merülhet fel."  (NAIH-1230-7/2022.)

Ennek annyi gyakorlati következménye lett, hogy májusban végül mi is megkaptuk azt a választ a Vagyonkezelőtől, amit a NAIH-nak már februárban megküldtek. Mivel magáról a szerződéskötésről az MNV törvényi kötelezettségének megfelelően közzétette az adatokat, ez akkorra már köztudott volt.

Az 29793/210510. számú árverés már nem elérhető a MNV árverési honlapján, annak ellenére, hogy külön menüpont áll rendelkezésre a "Lejárt árverések"-nek.

Az állami vagyon nyílt árverésen történő megvásárlásával természetesen nincs semmi gond, de az MNV eljárása problémás, mivel a transzparencia az állami vagyonkezelés egyik alapelve. Módszertanilag már az is vitatható, növeli-e a versenyt több értékes ingatlan ingatlancsomagba való összecsomagolása, vagy éppen egy erre nyitott befektető számára szól-e egy ilyen ajánlat. De ezen felül is kérdéses, miért rejtegeti a nyilvánosság elől az árverés adatait az MNV, amikor kiemelt közérdek fűződik a jelentős értékű állami vagyoneladásokat eredményező licitálás minél széleskörűbb nyilvánosságához.

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

Augusztusban új típusú vagyonnyilatkozatokat tettek a vezető politikusok. Miközben a számonkérhetőség és a feltüntetett adatok hitelessége egy fikarcnyit sem javult, a nyilatkozatok tartalma jelentősen szűkült. Ennek ellenére egy összeférhetetlenség-gyanús ügyet mégis találtunk: Nagy Márton május óta úgy gazdaságfejlesztési miniszter, hogy ezzel párhuzamosan egy beruházási hitelekkel foglalkozó magáncég felügyelőbizottsági elnöki pozícióját is betölti. Nagy az új nyilatkozatában beszámolt a pozícióról, ám mint összeférhetetlenség alá nem eső tevékenység. Miniszterként viszont már nem tölthetné azt be. Közérdekű bejelentéssel fordultunk az Országgyűlés Mentelmi bizottságához. FRISSÍTVE A MENTELMI BIZOTTSÁG VÁLASZÁVAL!

Nagy Márton közgazdász, 2015-től 2020 májusáig Magyar Nemzeti Bank alelnöke, 2015–2017 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke. 2020 júniusától miniszterelnöki megbízott a negyedik Orbán-kormány Miniszterelnökségén, 2022-től pedig már a kormány gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli minisztere, havi 5 millió Ft-os fizetéssel.

Lazázott a nyilatkozattal az újdonsült miniszter

Az új nyilatkozat, ha csak korlátozottan is, de tartalmaz olyan elemeket, amelyeket korábban nem kellett bevallani. Egy ilyen esetre figyeltünk fel Nagy Márton vagyonnyilatkozatában. Nagy a céginformációs rendszer és a Cégközlöny tanúsága szerint idén augusztus végéig bizonyosan felügyelő bizottsági elnöki pozíciót tölt be a New Deal Finance Zrt.-ben. A cég két magánszemély (dr. Krankovics Veronika és Marton Adorján) tulajdonában áll, vállalati hitelezéssel és faktoringgal foglalkozik. Az állami Magyar Fejlesztési Bank Gazdaság Újjáépítési Hitel Programjában is részt vesznek, ők nyújtottak hitelt nemrég a Vagyonkezelő által elárverezett zánkai MÁV üdülőt megvásároló cégnek is. Emellett a pénzügyi vállalkozás a Széchényi Mikrohitel Go! közvetítője is.

Nagy Márton már miniszterként a kkv-k hitelezésére létrehozott Széchenyi kártya programról tart sajtótájékoztatót 2022 júliusában. Ekkor még biztosan FB-elnök a pénzügyi vállalkozásban. Nagy Márton a felelős a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásért.

Nagy a felügyelőbizottsági tagságáról beszámolt ugyan új bevallásában (korábbi, hivatalba lépő, régi típusú bevallásában erre nem került sor), de olyan nyilatkozatot tett, hogy a betöltött pozíció összeférhetetlenség alá nem esik. Feltüntette azt is, hogy a tisztséget díjazás ellenében és “(2021-2022)” között látta el.

A miniszterek összeférhetetlenségére világos szabályok vonatkoznak, így míg korábban MNB alelnökként engedélyezhették számára a felügyelőbizottsági pozíciót, miniszterként már nem lehetne a magáncég FB-elnöke.

A kormányzati igazgatásról szóló törvény külön nevesíti az összeférhetetlen jogviszonyok között a felügyelőbizottsági tagságot, és csak néhány kivételt enged a politikai felsővezetők további munkavégzését illetően. A K-Monitor azonban úgy látja, a miniszter esetében nem áll fenn a Kit. 182. § (2)-(3a) bekezdései szerinti kivételek egyike sem, így a Nagy Márton által bevallott pozíció összeférhetetlen.

Azzal, hogy a miniszter vagyonnyilatkozatában összeférhetetlenség alá nem eső tevékenységként tüntette fel a New Deal Finance Zrt.-ben fennálló felügyelőbizottsági tagságát, valótlan adatot szolgáltatott vagyoni helyzetére, valamint az összeférhetetlenségére vonatkozóan. Emiatt az Országgyűlés Mentelmi bizottságához fordultunk, kérve a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. A független ellenőrzésre vonatkozó évtizedes civil követeléssel ellentétben a kormányzat "reformja" nem változtatott azon a helyzeten, hogy a vagyonnyilatkozati eljárást továbbra is a laikus képviselőkből álló parlamenti bizottság folytathatja le, erről pedig a nyilvánosság számára nem ad érdemi tájékoztatást.

A Hargitai János (Fidesz) bizottsági elnöknek írt levelünk itt olvasható.

FRISSÍTÉS 1: Cikkünk után, augusztus 19-én, a cégközlönyben is megjelent, hogy Nagy Mártont Lasztovicza Gábor váltotta a cég felügyelőbizottságában. A 2022. május 23-án kinevezett Nagy tehát egy ideig összeférhetetlen módon töltöthette be a pozíciót, de az összeférhetetlenséget végül felszámolta, ez azonban a cégadatok között csak később, cikkünk után jelent meg. 

FRISSÍTÉS 2: Választ kaptunk a mentelmi bizottságtól! Nincs és nem is volt összeférhetetlenség.

Hiába találtuk meg egy közhiteles nyilvántartásban, hogy két hónappal a kinevezés után még mindig összeférhetetlen pozíciót tölt be Nagy Márton, posztunk megjelenése után felgyorsultak az események, és előkerült a lemondó nyilatkozat, ami alapján nem állt fenn összeférhetetlenség.

A Mentelmi Bizottság elnöke, Hargitai János levelében arról tájékoztatott minket, hogy nem indít vagyonnyilatkozati eljárást, mert Nagy Márton István miniszter a sajtóban megjelent hírekre válaszként - külön felhívás nélkül - bemutatta a 2022. május 23-i dátummal történt lemondását igazoló nyilatkozatát, (...) bemutatta továbbá a gazdasági társaság részére benyújtott lemondó nyilatkozat átvételét igazoló elismervényt, valamint a Cégbíróság felé korábban indított kérvényt.

Az ügy rámutat arra, hogy mivel a magyar vagyonnyilatkozatokban nem szükséges közhiteles nyilvántartások adataival, vagy pontos dátumokkal alátámasztani az állításokat, lehetetlen biztos kijelentést tenni a nyilatkozatok tartalmáról. Elfogadva a bizottság eljárását és azt, hogy összeférhetetlenség ma már nem egyértelműen áll fenn, az a tény, hogy Nagy felügyelőbizottsági pozíciójának megszűnése csak augusztusban jelent meg a cégadatokban, felvet kérdéseket.

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

Korábban a kormánypárti sajtó a korrupció melegágyának nevezte azt az Eurőpai Parlamentben használt vagyonnyilatkozati rendszert, amelyet egy cinikus húzással a kormányoldal idén nyáron bevezetett. A szisztémát civilek évek óta bírálják szakmai szervezetek a valódi tartalom, ellenőrzés és büntetés hiánya miatt. Az új rendszer azonban ennek kezelése helyett kitörölte a vagyonszemlét a vagyonnyilatkozatból, és egy erősen csökkentett tartalmú érdekeltségi nyilatkozatot vezetett be. Pénteken a politikusok már ebben az új rendszerben tettek nyilatkozatot. Aminek így sok értelme nincs.

Miközben az uniós pénzekért indított mosolyoffenzíva keretében a Kormány újraélesztette az antikorrupciós munkacsoportot, erről a változtatásról semmiféle konzultáció nem zajlott szakmai szervekkel, ehelyett a civilek és nemzetközi szervezetek véleményét eltorzították, képmutatásnak állították be. Hogy miért hamisak a kormánypártok érvei, arról itt írtunk részletesen. Az átvett rendszer a hivatkozott Európai Parlamentben is problémás, itthon azonban még azok a minimális többletgaranciák sem kapcsolódnak hozzá, amelyek a nyilatkozatokon felül az képviselőket megkörnyékező lobbistákkal való kapcsolatokat tennék átláthatóbbá. 

Különösen pikáns, hogy az új formátum csak a képviselőkre, kormánytagokra és az alkotmányos intézmények vezetőire vonatkozik, a polgármesterekre és képviselőkre nem. Így lehet, hogy innentől Balogunyom turisztikai bizottságának külsős tagja részletesebb vagyonnyilatkozatot tesz, mint az országos adókról, kamatról vagy támogatásokról olykor egy személyben döntő Rogán, Orbán vagy Matolcsy. Ez a józan ész mellett a korrupcióellenesség kockázati elvének is ellentmond.

Az okokat nem nehéz kitalálni: az ötödik Orbán-kormány minden idők leggazdagabb kormánytagjait vonultatja fel. A bankárok, kaszinótulajdonosok földbirtokosok, milliárdos vállalkozók gyarapodása irritálhatja a választókat a gazdasági nehézségek és a megélhetési költségek emelkedése közepette.

Az eddigi, rosszul működő magyar rendszert nem érdemes fetisizálni, de egy szempontból betöltötte feladatát: egyértelművé tette, hogy a legfontosabb pozíciókat betöltő politikusok vagyoni viszonyai, üzleti kapcsolatai közügynek minősülnek, arról a nyilvánosságnak joga van tudni.

Az új rendszer a normarendszer szintjén is változást hozhat: az elmúlt években vezető politikusok sora mondott nyíltan ellent annak, hogy elszámolással tartozna a választóinak vagyoni viszonyairól. A sort Orbán Viktor nyitotta, aki oligarchák magángépén utazott focimeccsre, majd a Parlamentben erősített rá: "jövő héten is" így megy. Szijjártó Péter egy oligarcha yachtján nyaralt családjával, azóta sem tudjuk, milyen konstrukcióban. Az ezt firtató újságírói kérdésekre azt ismételgette: mindez magánügy. Az új rendszerre hivatkozva várhatóan a mezei képviselők is bátrabban lépnek fel a be nem vallott vagyonukról tudósító újságírók ellen. A vezető politikusokra eddig sem vonatkoztak etikai, integritási szabályok, így az is kérdéses, hogy az önkéntes bevallás során egyáltalán tisztában lesznek-e azzal, milyen jellegű elköteleződésekről kell számot adniuk.

Augusztus 5-ig a képviselők, kormánytagok és más állami szervek vezetői új nyilatkozatot tettek, amelyből jól látszik, hogy a májusban tett régi nyilatkozatukhoz képest mennyire csökkentett betekintést enged a Kocsis Máté-féle új rendszer a politikusok jövedelmi viszonyaiba. Ráadásul várhatóan a legtöbb képviselőnél egy ideig nem is lesz új nyilatkozat, lévén az évenkénti bevallást az önkéntes változáskövetés váltotta fel. Az új gúnya ugyan rövid és céltalan, de ott takar, ahol kell. 

Az új űrlap ránézésre is kisebb kihívást jelent a képviselőknek: harmada a réginek és kitölteni is könnyebb: a legtöbb helyen elég ikszelni a pontos adatok beírása helyett:

A régi formátum itt, az új itt böngészhető. 

Mit tartalmaztak az új nyilatkozatok?

A magyar sajtó a korábbi évek január végi közzétételeivel szemben nem szemlézte a nyilatkozatok éjféli közzétételét augusztus 5-éről 6-ára virradóra, de azt is mondhatjuk: jelentőségének megfelelően foglalkozott az üggyel. A képviselőknél számos esetben a képviselői-kormányzati állás volt az egyetlen, ami feltűnt a nyilatkozatban, ez a megadott ötből a 4. jövedelmi kategóriába esett. Orbán Viktor esetében is ennyi derült ki a hat oldalas papírból, ezen kívül mindössze annyit vallott be: a Fidesz elnöke, amiért nem jut extrajövedelemhez.

Eltűnt a családi állapot megváltozása, a vagyongyarapodás, ami miatt az elmúlt években érdemes volt böngészni a nyilatkozatokat. A legtöbb bevallott tisztségről egyéb forrásból tudni lehet (kuratóriumi pozíció, kormánytagoknál felügyelőbizottság, cégtulajdon stb.)

Mivel a képviselők legutóbb május végén tettek nyilatkozatot, sok újdonság nem akadt az idei közzétételben. Rogán találmánya 264 millió Ft-ot hoz (havi 22 milliót) - bár az nem világos, hogy a megbízást megelőző három évben teendő nyilatkozatnál hogyan számolt Rogán, és ez a jövőben sem fog igazán kiderülni -. Másról (a képviselői és miniszteri jövedelem mellett) ő sem vallott idén. Varga Judit hitelügyletei eltűntek, nála annyi újdonság volt, hogy AIRBNB-zésbe fogott, amibő, havi néhány százezres bevétele származik.

Újdonságot a civil szervezeti pozíciók jelentettek: ahol ebből nem származik jövedelem, azt korábban nem vallották be a képviselők. Semjén Zsolt horgász-vadász-lovagrend vonalon volt erős. Megjelent Hollik István Szent István Intézete (Európa Szívében Alapítvány), ami azóta közpénzt is kapott. Ez elmondható Pócs János Jászapáti a Mi Városunk Alapítványáról is: ők a "városi civil alapból" kaptak támogatást a választások előtt. Láng Zsolt a szintén jelentős mennyiségű közpénzt felszívó Rákóczi Szövetség kuratóriumi tagja. Fidesz tagságukat meglepő módon elég kevesen tüntették fel, Répássy Róbert jogász a kivételek közé tartozik.

Szijjártó Péter június óta már kap pénzt a győri egyetem kuratóriumi tagságáért, ahogyan azt az általa alkotott "infografika" szemlélteti: 

Bajkai István, az Orbán-család ügyvédje esetében több civil titulus is bekerült a nyilatkozatba. A tulajdonosi részarányok a cégek esetében és a konkrét jövedelmi összegek ugyanakkor innen már nem ismerhetőek meg. Az is kiderült, hogy nem számít a képviselői munkát befolyásoló pénzügyi érdekeltségnek 65 millió Ft aranyrög, vagy 130 millió Ft egyéb követelés (de egyébként 100 millió Ft részvény sem Bánki Eriknél) - ez ugyanis nem került be Bajkai nyilatkozatába, noha májusban még rendelkezett vele. A nagyjábóli vagyonról ilymódon egy ideig még tájékozódhatunk a cikluskezdő "régi" nyilatkozatból, de annak adatai folyamatosan elvesztik érvényességüket.

Bár a feladat egyértelműnek tűnt, Kósa Lajosnak láthatóan gondot okozott az új nyilatkozatra való átszokás, ez azonban nem gátolta meg abban, hogy hibásan ikszekje be az első kérdést. Oknyomozó újságíró legyen a talpán, aki ezt értelmezni tudja. (FRISSÍTÉS: miután a sajtó is cikkezett róla, Kósa új nyilatkozatot adott le.)

A képviselők nem lettek közlékenyebbek. Bánki Erik cégein keresztül tulajdonolt cégei idén is kimaradtak a nyilatkozatból. Lázár János mindhárom korábban megismert cégét bevallotta, jövedelemről azonban nem adott számot. Bár hivatalos megerősítés vagy ellenőrzés híján ez nem jelenthető ki, csak a korábbi vagyonnyilatkozattal összevetve, a korábban bevallott cégek jobbára megjelentek az új nyilatkozatban is, akkor is, ha egyértelmű közpolitikai relevanciával nem rendelkeztek (ennek megítélése a politikus dolga mostantól).

Pintér Sándor milliárdos értékben kölcsönadott javai immár nem szerepelnek a nyilatkozatban, az örökös Belügyminiszter nyilatkozata teljesen üres. A - vélhetően az összeférhetetlenség kijátszására lezajlott - ügyletről talán sosem fogjuk megtudni, pontosan hogy zajlott. Újdonság viszont, ami a korábbi nyilatkozatból nem derült ki, hogy Nagy Márton 2022-es minisztersége előtt a New Deal Finance nevű cég és a (később Tiborczhoz kerülő) Diófa Alapkezelő Zrt.felügyelőbizottságát is elnökölte. A kormányból egy időre távozó, majd oda idén visszatérő, lobbiügyekben is hadra fogható Csepreghy Nándor pedig az Áder-féle Kék Bolygó Alapítvány és csatolt részei mellett a Fabricius Gábor-féle Republic Groupnak is adott tanácsokat, illetve a tőzsdén is jól keresett (nem árulta el, pontosan mennyit). A kormány legizgalmasabb újonca Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki állammal is nexusba kerülő cégei eladását ígérte. Mivel az elmúlt három évre kell nyilatkozni, ebből pontosan nem rekonstruálható, mely cégek vannak még a nyilatkozattétel pillanatában is a nevén.

Az ellenzéki képviselők sem éltek olyan eszközzel, ami felhívná a figyelmet a vagyonnyilatkozat-tétel eltörlésére: ők is kitöltötték a rövid nyilatkozatot, de más, vagy részletesebb adatokat nem adtak meg.

Összességében elmondható: a fideszes bűvésztrükk sikerült, a képviselők vagyoni viszonyairól, gyarapodásáról innentől nem lesz lehetőségünk képet kapni. Hogy mikor lesznek új nyilatkozatok, azt innentől a szemfüles újságírók kell észrevegyék.

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) kiadott egy állásfoglalást, amely szerint az önkormányzati üléseken a szavazások név szerinti eredménye közérdekű adatnak minősül, így a képviselők hozzájárulása nélkül közzétehető. Mint írják, a képviselő-testület működésének nyilvánosságát az üléseken való részvétel lehetősége, illetve az ülésekről készült adatok megismerhetősége együttesen biztosítja és ez a nyilvánosság ,a demokratikus működés alapja, a jogállami működés egyik sarkalatos pontja. A Hatóság arra is emlékeztet, hogy a közérdekű adatok közzétételére az általános tájékoztatáson és az egyedi adatigényléseken túl proaktív módon, egyedi közzétételi listán is van lehetősége az önkormányzatoknak, ezért üdvözöl minden ilyen kezdeményezést.

Nem menesztette pozíciójából a Kispesti Önkormányzat Kránitz Krisztiánt, a Vagyonkezelő vezetőjét. A döntésről a szavazógép eredményjelzője helyben adatokat szolgáltatott, de a szavazás eredménye nem került jegyzőkönyvbe.

Mit mondott ki a Hatóság?

Egy polgármester kért állásfoglalást a NAIH-től arról: előírható-e az önkormányzati szavazások név szerinti közzététele úgy, hogy az önkormányzati törvény ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Arra is rákérdezett, van-e akadálya, hogy az ülések élő közvetítése során a szavazatokat név szerinti bontásban megjelenítő kijelző is látszódjon. A helyzet ismerős: a múltban számos esetben vetődtek fel jogi aggályok akkor, amikor egy fontos adatkör nyilvánosságát konkrétan nem írja elő a törvény elő. Ilyenkor a nyilvánosság korlátozásában érdekelt polgármester, vagy a kérésben munkaterhet látó jegyző azzal üti el a felvetést: ilyen szabály nem hozható, mert az ellentétes lenne a "felsőbb szintű jogszabállyal". Jelen ügyben azonban a polgármester helyesen a NAIH-hoz fordult dilemmájával, amely következetesen a testületi ülések nyilvánossága mellett tört pálcát.

A NAIH állásfoglalás kiemeli, hogy az ülésekről bárki – a képviselők tájékoztatása mellett, de akár engedélykérés nélkül is – szabadon felvételt készíthet, és azt terjesztheti. A NAIH szerint ez az képviselő-testületi ülés élő közvetítését is magában foglalja. Mivel a képviselő-testület döntéseit néhány kivételtől eltekintve nyílt szavazással hozza, a szavazások név szerinti eredménye az ülésen részt vevők számára megismerhető, arról feljegyzést vagy felvételt készíthetnek. A nyilvános képviselő-testületi, vagy bizottsági ülésen, hivatali minőségben való részvétel nyilvános közszereplésnek minősül. 

A Hatóság levezette, hogy a képviselők a közfeladat ellátásával összefüggő személyes adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, tehát a megfelelő adatkezelési elvek mellett szabadon terjeszthetőek. A NAIH értelmezésében ez a szavazások név szerinti eredményére is vonatkozik, és az egyedi közzétételi listán közzétehető, illetve az élő közvetítésben sem ütközik akadályba a szavazás kimenetelét mutató kijelző megjelenítése.

Ezt a K-Monitor is így látja: ma már a legtöbb településen az elektronikus szavazási rendszerek okán rendelkezésre állnak ezek az adatok, közzétételük az SZMSZ-ben rögzített előírása alapján egyedi közzétételi listán, vagy a jegyzőkönyv részeként nem jelent többletmunkát, a képviselők egyéni elszámoltathatóságát azonban növeli, illetve aktivitásra sarkallja őket. Ez a szabályozás nagyrészt elejét venné annak is, hogy obstruálás céljából, vagy a jegyzőkönyvi rögzítés kikényszerítése érdekében az ülést egyenkénti, név szerinti szavazással nyújtsák el, a megfelelő formátumban közzétett szavazási adatokból pedig akár a képviselők munkáját leírni képes mutatószámok is gyárthatóak.

Az állásfoglalás legérdekesebb része, hogy a NAIH szerint a képviselők zárt ülésen is közfeladatot látnak el, a zárt ülések jegyzőkönyvében szereplő nyilvános adatok  – így a szavazások név szerinti eredményei is – bizonyos megszorításokkal ugyanúgy közérdekű adatnak minősülnek és nyilvánosságra hozhatók, mint a nyílt üléseké. Ez alól kivételt csak a külön elrendelt titkos szavazások jelentenek. A titkos szavazások körének SZMSZ-beli rögzítése mellett tehát van létjogosultsága annak, hogy a testület, vagy az átruházott hatáskörben eljáró bizottságok szavazásainak eredményeiről is tájékozódhasson a közvélemény.

A döntéseket megalapozó dokumentumok, üzleti titkok, személyes adatok törvényes módon maradhatnak titokban, és ezen túlmenően is lehetőség van érzékeny szabályokat hozni (pl. a helyi kitüntetésnél nem kell kitenni az ablakba név szerint, hogy megosztott volt a testület). Az azonban a helyi közvéleményre tartozik, megszavazta-e egy képviselő egy ingatlan eladását, egy helyi cég beszámolóját, vagy egy intézményvezető kinevezését - akkor is, ha erről a döntésről zárt ülésen tárgyaltak, és a vita részletei nem ismerhetőek meg.

A K-Monitor üdvözli a Hatóság állásfoglalását és támogatja azon önkormányzati kezdeményezéseket, amelyek a törvényi szabályozáson felül is próbálnak tenni az önkormányzati működés átláthatóságáért. Ennek szellemében került meghirdetésre a civil Ez a Minimum! program, amelyhez számos hazai önkormányzat csatlakozott, és tett vállalásokat működésének átláthatóságára vonatkozóan. 

Az ígéreteket idén egy széleskörű audit révén kértük számon a hazai önkormányzatokon. A 42 szempontból álló, nyilvános szempontrendszer alapján 30 hazai önkormányzatot értékeltünk. A vizsgálat részét képezte több, az ülések nyilvánosságára és a szavazások eredményére vonatkozó szempont is. Az audit eredményeként kiderült, hogy a civil program mellett elköteleződő önkormányzatok átláthatóbbak más nagyvárosoknál, kerületeknél.

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

Fekete humor a magyar külügytől: háborús veszélyhelyzetre hivatkozva halasztották el 45 nappal a válaszadást az Arnest nevű orosz cég 6,8 milliárdos állami támogatásáról. Szijjártóék még tavaly augusztusban állapodtak meg Lavrovval, hogy az orosz aeroszol-üzem (eddig előzmény nélküli módon) magyar kormányzati támogatással épül meg Alsózsolcán. Oroszország ezt követően lerohanta Kelet-Ukrajnát, európai szankciók sorát váltva ki, ám a magyar fél ennek ellenére áprilisban aláírta a támogatási szerződést az oroszokkal. Kikértük az iratot, hogy megismerjük, mit vállalt az orosz cég a magyar milliárdokért, de a Külügy sajátos módon a háború miatt bevezetett veszélyhelyzetre hivatkozva meghosszabbította a válaszadási határidőt. Az ügyben érdeklődő ellenzéki képviselő még rosszabbul járt. 

 Az ügyben közérdekű adatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést, amiből kiderül, reálisak-e még azok a feltételek, amelyekért cserébe az orosz fél közel 7 milliárd Ft magyar költségvetési pénzhez jut. A KKM azonban fifikás módon éppen a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva 45 napra tolta ki a válaszadást. Ezt még egyszer, újabb 45 napra teheti meg, így várhatóan ősznél hamarabb nem jutunk adatokhoz, így egyelőre azt sem tudjuk, történt-e kifizetés az oroszoknak a szerződés alapján.

A Külügyminisztérium válasza:

 

Az ügyben Tompos Márton (Momentum) írásbeli kérdéssel fordult a KKM-hez az alábbi kérdésekkel:

Vásárolt-e magyar letelepedési kötvényt Alexej Sagal (Алексей Сагал), az Arnest Group tulajdonosa és vezetője?

Vásárolt-e magyar letelepedési kötvényt Jelena Sagal (Елена Сагал) nevű orosz állampolgár, és ha igen, személye megegyezik-e az Arnest Group tulajdonosának feleségével?

A letelepedési kötvény vásárlása összefüggésben van-e az Arnest Group befektetésével?

Miért kötötte meg a minisztérium az Arnest Hungary Kft.-vel a 6,7 milliárd forint összegű támogatási szerződést az orosz agressziót követően, illetve az uniós szankciók fényében?

Milyen szakmai érvek szerepelnek egy olyan beruházás közpénzből történő támogatása mögött, ami nem teremt új munkahelyeket?

 

Magyar Levente, a külügyminisztérium államtitkára azonban nem fárasztotta magát érdemi válasszal, így továbbra sem tudhatjuk, miért tartja még mindig jó ötletnek a KKM, hogy a költségvetési megszorítások közepette a magyar adófizetők pénzét bizonytalan orosz beruházások támogatására fordítja. Az érdemi válaszadás megtagadása - szemben a mi adatigénylésünkkel - ebben az esetben nem peresíthető.

 

 

Egyedi döntéssel a Külügy évről évre több száz milliárd forintot fizet ki multicégek "munkahelyteremtő beruházásainak" támogatására. Ez nagyobb összeg, mint amennyit a kormány például a katás vállalkozásoktól adó formájában beszedett. A támogatások legnagyobb haszonélvezője mindezidáig a német nagytőke (kiemelten az autóipar) volt, de az elmúlt években a legtöbb pénz már keleti (török, dél-koreai, kínai) befektetések kapták.

A kormányzat gazdaságpolitikai és diplomáciai prioritásainak megítélése a közpénzek átláthatóságával foglalkozó szervezetként nem a mi asztalunk, az azonban visszás, hogy a kormány csak PR-közlemények szintjén kommunikál a multikkal kötött milliárdos szerződésekről. Most, amikor egy támogatási döntés jelentős politikai és gazdasági kockázatot jelent, a Kormány jól láthatóan nem hajlandó transzparensen érvelni a döntése mellett, nem teszik közzé a támogatások dokumentumait, hanem a háborús veszélyhelyzettel takarózik. Senki nem vitatja, hogy az államnak legitim feladata vidéki beruházások támogatása. Ha azonban valóban előnyös szerződéseket hoznak tető alá a külföldi nagyvállalatokkal, vajon miért kell rejtegetni a közvélemény és ezen beruházások melósai elől a szerződések tényleges feltételeit?

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

 

Although NGOs have been demanding for almost a decade, the government has only now taken steps to allow more effective prosecution of corruption - in the hope of receiving money from the EU’s Recovery and Resilience Fund. Soon, anyone who wants to take the role of a prosecutor in a stalled investigation will be able to do so. A new bill to amend the Criminal Procedure is a step forward, but it also hides a number of pitfalls for citizens who want to fight corruption. And the new rules will put judges at the Budapest Regional Court (Fővárosi Törvényszék) under unprecedented social and political pressure in addition to an increased caseload.

KÖZELEDIK A VÁRVA-VÁRT BÜNTETŐELJÁRÁSI REFORM (magyar)

Prosecutor General Péter POLT along with the speaker of the National Assembly László KÖVÉR and PM ORBÁN's crony Lőrinc MÉSZÁROS

Bár a civilek tíz éve kérik, a kormány végül csak a helyreállítási alapból érkező támogatás reményében tett lépéseket a korrupciós cselekmények hatékonyabb üldözése érdekében. Hamarosan bárki az ügyész szerepébe léphet, aki fel akar lépni egy leállított nyomozás ellen. A büntetőeljárási törvény tervezett módosítása előrelépésnek tekinthető, de számos csapdát is rejt a korrupció ellen fellépni kívánó aktív polgárok számára. Az új szabályok pedig korábban nem látott társadalmi, politikai nyomás és megugró ügyteher alá helyezik a Fővárosi Törvényszék nyomozási bíráit.

Éveknek tűnik az április 3-i választások óta eltelt idő. Gazdasági válság körvonalazódik, újrarajzolták a kormányzati struktúrát és meglepő belpolitikai irányváltásokban is bővelkedett az elmúlt három hónap. Korrupcióellenes szervezetként kapkodjuk a fejünket: egyik nap antikorrupciós munkacsoport alakul, másik nap megreformálják az általunk is sokat bírált vagyonnyilatkozati rendszert, de úgy, hogy a vagyonról többé már nem kell nyilatkozni. A kampányfinanszírozás átláthatatlansága azonban nem változik. Idén is kikértük és közzétesszük a kampánytámogatások elszámolásait.

Fideszes, kormányzati és CÖF-ös FIdesz-kampányplakátok a 2022-es választások előtt

Idén csak milliók, és nem milliárdok tűntek el

Bár a választási kampány történései a múltba tűnnek (Márki-Zay, Gattyán, "Előre, nem hátra!", "Gyermekvédelmi népszavazás!"), a kampánypénzekkel csak mostanra számoltak el, és ha valamihez Brüsszel javaslatai ellenére sem nyúl a kormány, az a kampányfinanszírozás rendszere. Bár a pártok és a jelöltek négy évenként több milliárdos összeget kapnak - egyébként helyesen - a kampányukra, ezekkel - helytelenül - igen felületesen, a Közlönyben kell csak elszámolniuk.

Hiába gyűjti össze és nézi át ezt a Kincstár, átfogó adatbázis nem születik arról, pontosan kik és mennyi kampánypénzt mire használtak fel. Rendszeresen civilek adatigénylései nyomán értesül a közvélemény arról, hogy milyen visszásságok történtek a költségvetésből kifizetett kampánytámogatások körül.

Idén kevésbé drága kampányunk volt, lévén a kormányoldal politikai megfontolásból 71 jelöltre emelte az országos listaállításhoz szükséges beugró szintet, így a korábban 14 jelölttel százmilliós összeget felmarkoló baráti társaságok hoppon maradtak. A 2014-es és 2018-es kamupárt-ügyekből ismert nagy halak: Seres, Stekler és Gődény ugyan próbálkoztak - büntetőeljárások sorát vonva magukra az aláírások hamisításával - de a vírustagadást zászlajára tűző NÉP párt végül ugyan állíthatott listát, de nem reszkírozta meg a kampánypénzek felvételét. Szintén adatigénylésre, utólag tudtuk meg, hogy a Normális Élet Pártja ugyan felvett 490 millió kampánytámogatást, de azt a választást követően teljes mértékben visszafizette. Ha nem tette volna meg, 1% alatti eredménye miatt a pártvezetésnél és a jelölteknél is a NAV kopogtatott volna.

A kampánypénz lista után járó része tehát újonnan létrehozott, kifejezett bizniszpártokhoz nem került. A NÉP esetén a kamupárt megnevezés is vitatható, hiszen politikai programmal is felléptek, noha Gődény a mai napig tartozik a költségvetésnek a 2018-as Közös Nevezős pénzzel. Azt meg, hogy mire költöttek a nagyobb pártok, nem lehet megtudni, lévén erről részletes elszámolást nem kell leadniuk a pártoknak, a Közlönyből nagyjából annyi derül ki, hogy elköltötték a pénz a kampányra és kész.

Ezzel együtt idén is lefutottuk a kötelező köröket, hogy a kampánypénzek Kincstárnak benyújtott elszámolásait megismerhesse a közvélemény. Nemrég megkaptuk:

◼   Azon egyéni jelöltek listáját, akiknél visszafizetési kötelezettség keletkezett, amiért nem adtak le elszámolást / az elszámolást a Kincstár nem fogadta el / a jelölt kiesett, vagy 2% alatti eredményt ért el, és a pénzt nem fizette vissza.

◼   10 ismertebb egyéni jelölt nagyjából 1,1 milliós kampánytámogatásának részletes, számlaszintű elszámolását (ilyet az egyéni jelölteknek be kell nyújtani, a pártoknak a százmilliókról nem!)

◼   Azon egyéni jelöltek után járó támogatások elszámolását, amelyekről a jelöltek lemondtak a pártjuk javára (ez jellemzően néhány tízmilliós összegről szól, a Fidesz és a Mi Hazánk esetén nem volt lemondás)

A megkapott adatok itt érhetőek el.

A Kincstár idén az egyéni jelöltektől összesen 47 millió Ft-ot szeretne viszontlátni a kampánypénzek után. Érdekesség, hogy néhány tapasztaltabb Fideszes képviselőnek sem sikerült az elszámolás: Bús Balázsnál 2 Ft, Pánczél Károlynál 200 ezer Ft, Pócs Jánosnál 500 ezer Ft nem volt rendben, ezeket a Kincstár visszaköveteli az elszámolás hibája miatt. Pócs esetében egy elkésett Facebook számla, Pánczélnál egy politikai hirdetések közlésére be nem jelentkezett újság, Búsnál kerekítési hiba állt a háttérben. A Kincstár a Mi Hazánk jelöltjei által leadott számlák közül is rostált. Az ellenzékiek és a kutyapártosok a pártjuk javára mondtak le, így őket hiába keresnénk a tartozók listáján. Néhány jelöltnél tudatos csalásra utal, hogy a teljes pénzt követeli a Kincstár, lévén a pénzfelhasználásról nem is adtak le elszámolást. A NAV az elmúlt években nem volt túl sikeres ezen pénzek behajtásában.

Az egyéni jelöltek esetében 10 ismert jelölt elszámolását kértük (Böröcz László, Márki-Zay Péter, Sára Botond, Németh Szilárd, Koncz Zsófia, Lázár János, Rétvári Bence, Menczer Tamás, Hende Csaba, Toroczkai László). Maximum nagyjából 6 millióból kampányolhattak, ebből bő egymilliót adott az állam, amiről részletesen el kellett számolni és számlákat bemutatni. Legtöbbjük a jól bevált trükköt alkalmazta: egyetlen cégtől hozott számlát "kampányolásra", nekik fizették ki a teljes összeget, és ők költöttek.

Ez persze csak a kampány-jéghegy csúcsa

Érdekesek tehát ezek az elszámolások, amelyek helyenként még egy képviselői Facebook profil belsejébe is bepillantást engednek, de nem a lényegről szólnak:

◼   A közterületen és a médiában jól láthatóan ömlöttek a kormánypártok hirdetései, de hiába kerültek ki ezek a reklámok nyilvánvalóan Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP érdekében, a médiaköltések jelentős részét az adófizetők állták és nem számítottak pártkampánynak. Több példa volt arra, hogy a kormánypárti politikusok közfunkciójukat fölhasználva kampányoltak, ezzel szintén előnybe kerülve ellenfeleikkel szemben, az elszámolásokba ez sem került be.

◼   A Fidesz az ÁSZ adatai szerint - írd és mondd - kettő millió forintot költött a sajtóban a kampányára. Ezzel ellentétes információ a fenti elszámolásokból sem derült ki: a népszavazási reklámok mellett a sajtótermékek saját kontójukra is kampányoltak, fizetni ezért közvetlenül nem kellett.

◼   De még az sem teljesen átlátható, miből plakátolta tele az országot a Fidesz a párt és a jelöltek plakátjaival (a kormánypropaganda és a CÖF mellett), hiszen a saját pénzes kampánnyal és az országos lista után járó kampánypénzzel nem kellett részletesen elszámolni - sem nekik, sem az ellenzéknek. Az utcán a Fidesz nyolcszoros túlerőben volt. 

Van tehát egy viszonylag bőkezű állami kampánytámogatás, aminek ugyanakkor csak egy nagyon apró részéről kell elszámolni tételesen, és még az így képződő adatokat sem adja ki automatikusan az állam. A kampányba médiacégektől, helyi vállalkozóktól, kampányra használt civil szervezetektől és még ki tudja honnan befolyó milliárdokról pedig egyáltalán nem kell elszámolni, így az sem derül ki, betartják-e a törvényben leírt költési plafont. Nem kell nagy bátorság ahhoz, hogy kimondjuk: régen sem tartották be, és 2022-ben sem. De mivel a Számvevőszék csak az elé kerülő elszámolásokat hajlandó ellenőrizni, a közvetett bizonyítékokat nem, így várhatóan a 2022-es kampánnyal is minden rendben lesz.