Május végén teszik közzé a cégek az előző évi beszámolóikat, nyilatkozva árbevételükről, nyereségükről és az esetlegesen kifizetett osztalékról. Ez egyelőre még a NER oligarcháinak is kötelező, bár trükközésre azért itt is van mód. Az elmúlt napokban a K-Monitor munkatársai több tucat cégbeszámolót néztek végig, hogy ellenőrizzék és kiegészítsék a korrupciós-közpénzes sajtóadatbázisban megjelenő történeteket. Közösségi oldalunkon számos érdekességről adtunk hírt a héten, több sztorira a sajtó is felfigyelt. Ez most egy rövid összegzés arról, mit találtunk a 2022-es beszámolókban.

Tovább dübörög a NER legnagyobb aránytévesztése

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány által működtetett, a leggazdagabb magyar, Orbán Viktor felcsúti jóbarátja által elnökölt, az Orbán-család telkeit használó "akadémia" döntően továbbra is közforrásokból, és nem a vagyonos mecénások magánvagyonából működik.

2022-ben 16 milliárd Ft-nyi beruházást aktiváltak a mérlegükben, így az alapítvány kimutatott vagyona már több mint 46 milliárd Ft. A 2022-es adózott eredmény is pozitív, 1,5 milliárd Ft. Bankbetétben 2,7 milliárd Ft-ot tárolnak. A bevételek között kiemelkedik 9,6 milliárd Ft kapott támogatás, ebből 4,1 milliárd központi költségvetési támogatás és 3,7 milliárd Ft adomány. Adóegyszázalékból mindössze 457 ezer forintot kaptak, ennek mi a háromszorosát kaptuk tőletek. Az alapítvány közel 2 milliárd Ft személyi költséggel működött.

Nemrég szúrtuk ki, hogy a hozzájuk csatornázott TAO-pénzek mellett újabban kiemelt sportakadémiaként már közvetlen állami támogatást is kapnak a Honvédelmi Minisztériumtól. Az állami szerződéstár szerint idén tavasszal 5,6 milliárdra szerződtek, ez magasan a legtöbb az összes, a kormány által "kiemelt" akadémia közül.

Az építőiparban továbbra is az államon csüngő polip keres a legjobban

3,8 milliárd bérköltség, 10,4 milliárd osztalék a tőkésnek: nagyjából ezek az arányok jellemzik a NER építőipari kivitelező cégeit, ahol a közpénzből finanszírozott beruházások évről évre hatalmas magánvagyonokat is létrehoznak az állami beruházások mellett. Az adózott eredmény szinte egészét, 10,4 milliárdot fizetett osztalékként a 2022-es éve után a NER legsikeresebb építőscége, a ZÁÉV 80 milliárdos árbevétele után.

Az eredetileg zalai cégben Mészáros Lőrinc 2018-ban szerzett többségi tulajdont. A ZÁÉV a sikereit szintén az állami beruházásokra alapozó Magyar Építővel az atlétikai stadionon dolgozik, de ők munkálkodnak a Citadella felújításán, a Testnevelési Egyetemen, a Néprajzi Múzeumon, így a beruházások leállítása egyelőre nem látszik a cég eredményén, noha pl. a zalaegerszegi sporcsarnok 42 milliárdos melóját ugyan elnyerték, de a beruházás nem indulhatott el.

A jelentős nyereséghányad és a döntően állami munkák mellett az is a NER üzleti modelljét követi, hogy a cég nem saját maga végzi el az elnyert munkákat. A ZÁÉV-nál 29 fő fizikai állomány dolgozik (havi átlag 450 eFt bérköltséggel), a többség (194 fő) nem fizikai állomány (átlag havi bérköltségük 1,2 millió Ft). Ez jól mutatja, hogy a brutál osztalékot lehalászó cég a munkát alvállalkozóknak szervezi tovább.

A Felcsút, Fő utca 217. alatt május végén összeültek a Mészáros-gyerekek, és 5,5 milliárd forint osztalék kivételéről határoztak a szintén állami beruházások tucatjait bonyolító FEJÉR-B.Á.L. közgyűlésén. A cég neve a többségi tulajdonos három Mészáros-gyerek nevét rejti (Beatrix-Ágnes-Lőrinc), de sajtóhírek szerint az osztalékot valójában a 10%-os tulajdonos id. Mészáros Lőrinc veszi ki a cégből. A cég üzleti modelljéről (megnyerjük a tendert, kiszervezzük alvállalkozóknak, felvesszük az osztalékot) sokat elmond, hogy a beszámoló szerint alvállalkozói díjakra 42 milliárd Ft-ot, az árbevétel 2/3-át fizették ki. Érdemes belegondolni, mi lenne, ha ezekért a munkákért az alvállalkozók közvetlenül is versenyezhetnének. A cég vezérigazgatóját, Schmidt Zoltánt a Szabad Európa a Fidesz illegális pártfinanszírozásának a kulcsfigurájaként azonosította. A cég Hirdetés-, reklám-, propagandakiadásokra 515 millió Ft-ot költött el 2022-ben, a cég Mészáros Puskás Akadémiájának a szponzorai között is szerepel.

Felcsút közelében maradva a Dolomit Kft. Orbán Győző cégbirodalmának koronaékszere is jól teljesített 2022-ben. A cég állami építkezéseken való beszállítói, alvállalkozói tevékenységéről sokat cikkeznek. Orbán Viktor édesapja nevén épül a hatalmas hacienda Hatvanpusztán, elvben a cégből megkeresett pénzből.A Dolomit nettó árbevétele 5 milliárdról 5,9 milliárdra nőtt. A kiemelkedő nyereség azonban nem változott: a 2018-as évre jóváhagyott 1,9 milliárd után 2019-re 1,8 milliárd, 2020-ra 1,1 milliárd, 2021-re 1,9 milliárd Ft osztalékot hagytak jóvá, a tavalyi évre pedig 2 milliárd 19 millió Ft-ot fizettek ki. 

Nem kell felcsútinak lenni a sikerhez, ugyanakkor valamilyen kapcsolat azért nem árt. A tavalyi 7 milliárd után hasonló némileg csökkenő árbevétel mellett 6 milliárdos osztalékot fizetett tulajdonosainak az állami magasépítési tenderek sztárja, a stadiontól kastélytól át börtönig mindent építő WHB-Építő. A cég 80%-ban a győri Paár Attila, aki a NER egyik oszlopos "nemzeti nagytőkése". Az Elios-ügy kipattanása után ő vette meg Tiborcz Istvántól a lámpás céget (a hírek szerint milliárokért), ami azóta végelszámolás alá került. Paár a Fidesz támogatói között is felbukkant, noha csupán 1 millió forintot adott be hivatalos úton a párt kasszájába. 

 Voltak azonban olyanok is, akik kihullottak a pikszisből 2022-ben. Homlok Zsolt sajtóhírek szerint válik Mészáros Lőrinc lányától. Ez normál esetben magánügy lenne, de a NER közbeszerzési "piacán" ez vastagon közügy. Homlok menedzserként a házasság után saját céget gründolt, amit Mészáros maga mellé vette néhány állami tenderen. A Homlok Zrt. csillaga meredeken emelkedett: árbevétele 2017-ben 650MFt,  2021-ben már 10 MrdFt volt. Sok száz milliós osztalékfizetésre is sor került ezekben az években. 

A válás után Homlokot több munkából is kipöckölték, a cég árbevétele a felére zuhant, a korábbi évek 6-700 milliós adózott nyeresége helyett 2022-ben már 333 milliós adózott veszteséget mutatott ki. A közbeszerzési pénzszivattyú egy pici mellékágát forgalom kívül helyezték.

Pénzkitalicskázó alapítványosdi

A 2022-es választások előtt a NER úgy döntött, több ezer milliárd forintnyi állami vagyont, részvényeket és ingatlanokat tesz át magánalapítványokba, hogy egy esetleges politikai patthelyzet esetén is sajátjaként gazdálkodhasson ezekkel a vagyonelemekkel, ahogy teszi azt bő 12 éve a kétharmad birtokában.

Az einstandolt magánnyugdíj-pénzből vett MOL-részvényeket a kormány a járvány alatt kiosztogatta ingyen hozzá köthető "közérdekű alapítványoknak". Egy nagyobb részt kapott a MOL - Új Európa Alapítvány, amiben a MOL menedzsmentje és a NER holdudvara (Miklósa Erika, Schmidt Mária, Demeter Szilárd) bútorozott össze. A részvények után évente kapott pénzből jótékonykodnak - ahelyett, hogy az a közös kasszába folyna be. Az Alapítvány nemrég közzétett 2022-es beszámolója szerint a tavalyi évben 26 milliárd Ft osztalékbevételt realizáltak az államtól és a MOL-tól kapott részvények után. A pénzből 4 milliárdot költöttek el többek közt faültetésre, sportolók támogatására, festményvásárlásra, "tehtségtámogatásra" (sic!). Ezek nyilvánvalóan olyan tevékenységek, amelyeket az állam adóforintokból nem lett volna képes ellátni, Miklósa Erika 5 fős alapítványa - a vezetés összesen 92 millió Ft-ot markolt fel tavaly - azonban igen.

Olyan alapítványok is milliárdokkal dolgoznak, amelyek még ennyire sem végeznek látható tevékenységet. Az államháztartás jelenlegi helyzetében irreális, hogy százmilliárdos magyar közpénzdotációval létrehozzák a Fudan budapesti lerakatát, amit két éve, sokak meglepetésére a Diákváros helyett bedobott a kormány. Az ügyben eddig az egyetlen előrelépés a Fudan Hungary Alapítvány létrehozása volt, amibe az állam (és Palkovics miniszter, akkor még kuratóriumi elnökként) bele is pakolt több mint 6,5 milliárd Ft-ot. A pénz azóta is az alapítvány bankbetétjében parkol.

2022-es beszámolója szerint igazán nagy mozgolódás nincs pénzügyileg sem: vettek 5 millió Ft tárgyi eszközt, igénybe vettek 97 millió Ft-nyi szolgáltatást és kifizettek összesen 123 millió Ft-nyi személyi költséget a 3 fő munkavállalónak, az 5 fős kuratóriumnak és a 3 fős felügyelőbizottságnak. Ebből 90 millió volt a vezetőknek nyújtott juttatás (főigazgató és főigazgató-helyettes is van a szervezetnél!) Az alapítványnak nincsenek nyilvános elérhetőségei. A kiadásokat bőven fedezték a kapott - és befektetett - milliárdok kamatai. A kuratórium elnöke 2022 végén Palkovics László helyett Csák János kulturális miniszter lett, ő egyébként nem kap díjazást. Itt - lévén egy nemlétező egyetemről van szó - nincs EU-s nyomás a kuratórium politikusmentesítésére.

A kormány a mai napig nem adott épkézláb magyarázatot, miért kell a forráshiánnyal és megszorításokkal küzdő állami kultúra-finanszírozás helyett szintén közpénzből létrehozni egy "közérdekű alapítványt", amiben egy önjelölt kultúrpolitikus, Demeter Szilárd - a költségvetésért felelős államtitkárral és Békés Márton ideológussal - magánemberként oszthatja a közpénzt. A Magyar Kultúráért Alapítvány azonban létezik: 2022-es beszámolója szerint tízmilliárdos összeggel lett feltőkésítve, és elkezdte a támogatásosztást. 2022. december 31-ig összesen 4.185.526.916 Ft értékben döntött támogatásáról. Ebből 2022. december 31-ig 3.488.233.416 Ft értékben történt folyósítás. A kuratórium a Petőfi Kulturális Ügynökség által ellátott feladatokra a szervezet részére, így közvetve számos egyéb kulturális projekt megvalósulására további 4.591.000.000 Ft – melyből 2022. december 31-ig 2.295.500.000 Ft kifizetése valósult meg – ingatlanfejlesztésre pedig további 600.000.000 Ft támogatásról döntött. Ezen támogatások sajátossága, hogy - szemben az állami pályázatokkal - ezek adatait Demeterék Ügynöksége nem hozza nyilvánosságra. Az Alapítványnak saját honlapja nincs, az Ügynökség honlapján pedig 2021-esek a legfrissebb közzétételek a kiutalt támogatásokról. Ennyiben mindenképp kézzel fogható változást hozott a Demeter-féle, kiszervezett kultúrpolitika.

Tovább pörög az emlékév-biznisz is. Kétharmadba betonozott örök finanszírozást jelentő közérdekű vagyonkezelő alapítvány státuszt kapott Schmidt Mária első Orbán-kormány óta működő alapítványa is. A közpénz megszerzésével eddig sem volt gondjuk, lévén folyamatosan szignálják rájuk a milliárdokat emlékévek szervezésére. 2022 azonban - noha nem volt új emlékév - különösen jó év volt nekik a most közzétett beszámoló szerint: bő félmilliárd meg is maradt az év végén, összesen 8 milliárdjuk van bankbetétben, milliárdos beruházásokat indítottak. Összesen 6 milliárd Ft állami támogatás érkezett a szervezethez, ami a Deák Dániel nevével fémjelezhető XXI. Század Intézetet és más fiókszervezeteket is fenntart. A "1989-es és 1990-es antikommunista forradalmak 30. évfordulója" emlékévre még tavaly is lehívtak bő hárommilliárdot, a két évvel ezelőtti Trianon emlékévre 1,2 milliárdot, de a Puskás Kiállítási Központ megvalósítására nekik ítélt 3,8 milliárdból is felhasználtak 1 milliárdot. A pénz forrása döntően a Miniszterelnökség. Magánszemélyek felajánlásaiból viszont mindössze 198 ezer forintot gyűjtöttek össze.

Az alapítvány 85 munkavállalója nettó egymillió körül vihet haza, a főigazgató asszony fizetését viszont megemelték, havi közel 5 millió Ft-ra. Ez az összeg ugyanakkor eltörpül Schmidt Mária céges bevételei mellett: a családi cég (Pió-21) egymilliárd Ft osztalékot fizetett Schmidtnek (67% tulajdonrész) és többek közt fiának, az LMP-s Ungár Péternek (17%). Az 5,3 milliárd Ft adózott nyereség maradéka eredménytartalékba került.

A köztársasági elnöki időszak után nem nagyon van merre tovább a politikában, Áder János azonban a NER legfőbb doktrínája alapján puhára esett. Az általa vezetett, törvényben "közérdekűnek" minősített Kék Bolygó Alapítvány és csatolt részei legalább 14,8 milliárd Ft állami forrást szívtak fel az elmúlt években, ennyi szerepel 2022-es beszámolójuk mérlegfőösszegében. Áderék számláján 1,4 milliárd Ft pihen, de működtetnek egy 10 milliárdos tőkealapot is. Az Alapítványnál 26 fő dolgozik. Áderék 2022-ben a költségvetésből 1,2 milliárdot kaptak, 1%-os felajánlásból pedig 123 ezer forintot (!) Mindezt persze a kormány nem igazán markáns, ámde az ipar igényeinek alárendelt zöldpolitikájával teljes összhangban, a létező zöld civil szférától elkülönülve, politikusokkal a fedélzeten.

Azt hitted vége a vadászati kiállításnak? Tévedtél!

 2021-ben volt a politikusok szerelemprojektjeként sok milliárd forint közpénzt felemésztő vadászati kiállítás: 655 millió forint bevételt hozott, konzervatív becsléssel 20 milllárdba került. Az ezt szervező projektcég azonban még mindig ketyeg. Az Egy a Természettel Nkft. felületein nincs nyoma nagy életnek, de a céginfó szerint a cégnél még mindig 18-an dolgoznak. Most közzétett, 2022-es beszámolójuk szerint tavaly 26 fő volt a létszám, a rendezvényévi fele. A tavalyi személyi költség meghaladja a 450 millió Ft-ot. De van még miért dolgozni, a cégnek bő 900 milliója van csak bankbetétben!

További sok száz millió forintnyi készterméken és árun ülnek, a rendezvény után maradtak meg, ezekre a beszámoló szerint "piaci igény nem mutatkozott.". Raktárban maradtak a Kovács Zoltán-féle Nimród vadászújság régi példányai is, aminek kiadására csak tavaly összesen 456 milliót költöttek a beszámoló szerint. A „Totem” szoborkompozíciót valamint a kiállítási tárgyak egy részét térítésmentesen átadták a keszthelyi vadászati múzeumnak, összesen 333 millió Ft értékben.

Hogy pontosan mi a terve a Magyar Államnak (és az őt felügyelő, Rogán-féle Kabinetirodának) a társasággal, és mikor tervezik végelszámolni, az nem derült ki a beszámolóból. Sajnos a komótosan felszámolt zombicégek költséges továbbélése nem ritkaság: a 2017-es Vizes VB szervezőcégét csak 2021-ben szüntették meg.

Trafikmutyi: már nem téma, pedig ma is hatalmas üzlet a csókosoknak!

Ki foglalkozik már a NER egyik első nagy mutyijával, a dohánykereskedelem haveroknak átjátszásával? Pedig az üzlet azóta is szépen termel a rendszer haszonélvezőinek! Az ügyben állami oldalról aktív Lázár János vásárhelyi ismerősei 2018 óta tisztán, osztalékban 20,8 milliárdot vettek ki a trafikos cégükből, ami a hírek szerint minimum 500 egységet visz. A Tabán Trafik 2022-es évi beszámolója szerint 6 milliárdot hozott tisztán a tulajdonosainak, Sánta Jánoséknak egyetlen év alatt. 

Milliárdokat fial az Országos Dohányboltellátó Kft is., amely nyilvános pályázat nélkül kapta meg annak idején a koncessziós jogot arra, hogy ellássa áruval a trafikosokat. Ez is Sántáéké, és ez jelenti az igazi üzletet. Összehasonlításul, a monopol állami lottócég, a Szerencsejáték Zrt. tavalyi éves árbevétele 821 milliárd Ft volt. Az Országos Dohányboltellátó tavaly ennél is több, 970,9 MILLIÁRD FT árbevételt könyvelt el. Pedig az nem egy állami monopólium, hanem egy piaci magáncég! Ez persze hatalmas mutyi, a céget a Trafikmutyi után juttatták hozzá a "koncessziós" dohányboltok ellátásának jövedelmező munkájához. A cég csak 2022 után 8,1 MILLIÁRD FT osztalékot fizetett ki tulajdonosainak. A Dohányboltellátó NER-módra Lázár János hódmezővásárhelyi dohányos ismerőseinek többségi tulajdonában áll, Lázár pedig ott kavart a konstrukció megalkotásánál.

Sántáék tehát nemcsak az ellátásban, de a gyártásban (Continental, 1,5 milliárd Ft osztalék) és trafikok üzemeltetésében (Tabán Trafik, 6 milliárd Ft) is nyomulnak. Az állami rásegítéssel épített kvázi-dohánymonopólium így legalább 10 milliárd Ft tiszta, adózott profithoz juttatta a NER kegyenceit csak a 2022-es évben. Ekkorát lehet kaszálni, ha törvényeket piaci szereplők írnak. A trafiktörvény az EU-nak megküldött verzióját konkrétan Sánta laptopján írták!

A 2022-es kampány segédhadai

Sikeres üzleti évet zárt 2022-ben a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), a fideszes médiaholding központi, "nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségű" intézménye. A választási évben az alapítványnál is nagyobb pénzmozgás zajlott: egyrészt a tulajdonolt vállalkozások értéke (ti. a fél magyar média) 15-ről 29 milliárdra nőtt. A cégekkel való elszámolásokban közel 3 milliárd ft kölcsönt elengedtek. A KESMA így 10,7 milliárdos eredményt mutatott ki a 2022-es évben a tavalyi 333 milliós veszteség után.. A szervezet 1,6 milliárd Ft támogatást is kapott, ez nem állami támogatás, a forrása nem derül ki.

Mivel a KESMA közvetlenül nem üzemeltet médiumokat, árbevétele nincs, ezért mindez a NER médiapolipon belüli átcsoportosításokat jelenti csak. A 2022.12.31-én az alapítvány tulajdonában lévő társaságok így teljesítettek:

Mindez persze elképzelhetetlen volna a bőséges állami reklámhirdetés nélkül. Ennek volumene a választási évben akkora volt, hogy a reklámok kiközvetítésére tartott haveri vállalkozó annyit keresett rajta, mint a NER feketeöves építőipari oligarchái!

A propagandagépezet intézőembere, Balásy Gyula cégei a teljes állami szektor hirdetési, kommunikációs, rendezvényes munkáinak fő kivitelezői. A Rogán-minisztériumban jóváhagyott állami PR-tevékenységet központosított tendereken futószalagon szervezik. Bő fél évtizede más cégek nem is rúgnak labdába, csak Balásy vállalatai kapnak ilyen munkát. Ők a "kreatívok" a kormány rendszeres kék plakátos kampányai mögött is.

Mindez 2022-ben összesen legalább 22,1 milliárd Ft "tiszta", adózott nyereséget hozott egyetlen, titkolózó üzletembernek, akinek a nevén a propagandagyár működik. 

• New Land Media: 79 milliárdos árbevétel, 6,8 milliárdos adózott eredmény, 6,8 milliárdos osztalékfizetés (a tavalyi évi 4,5-szerese).
• Lounge Design: 20 milliárdos árbevétel, 3 milliárd Ft adózott eredmény, ugyanennyi kifizetett osztalék (tavaly 3,5 milliárdot fizetett a cég).
• A PR-cégek mellett Balásy a tulajdonosa az állami és egyéb rendezvényeknél nyomuló, a korábbi évek nyereségéből felvásárolt Visual Europe nevű cégnek. Ez 6,4 milliárdos adózott eredményt és 3 milliárdos osztalékot produkált 2022-ben.
• Szintén Balásy-cég a Lounge Event, ami alvállalkozóként dolgozik az állami munkákon. 2022-ben ez a cég megháromszorozta, 60 milliárd fölé növelte árbevételét. Ebből 9,3 milliárd az adózott nyereség, amit egy az egyben ki is vett osztalékként.
• Media Dynamics: 9,3 milliárdos árbevétel, 306.087 ezer Ft adózott eredmény, 1.674 e Ft eredménytartalék (osztalékot ezúttal nem fizet). 
• Lounge Communication: 1,2 Mrd Ft árbevétel, 288 MFt adózott eredmény, 280 MFt osztalék. A cégben Balásy 50%-ban tulajdonos, az osztalékfelosztás aránya nem ismert.

Nincs átfedés, az osztalékokat mind a strómangyanús, a nevének emlegetéséért pereskedő Balásy Gyula vette ki közvetlenül, 100% tulajdonosként. Ezzel a propagandagyáros a TOP20 leggazdagabb magyar közé kerülhet az államilag számára biztosított biznisszel. Ha van "extraprofit" a NER világában, akkor az a sablongyártott, milliárdos állami kampányokon engedett kiemelkedő haszonkulcs, amit egy versengő szisztémában simán le lehetne törni. Úgy tűnik, valakinek mégis érdeke, hogy Balásy nevén lassan százmilliárdos vagyon halmozódjon fel. 

A kampányban felhasznált sokmilliárdos nagyságrendű közpénz közpénz mellett más segédhadak is segítették a Fidesz-KDNP 2022-es győzelmét. A pénz forrása ezeknél az eseteknél már kevésbé tiszta.

2021-ben 135 millió Ft, 2022-ben 282 millió Ft volt a KÖVESS MINKET 2022 Kft. anyagi jellegű kiadása. A CÖF-CÖKA által alapított cég a választási kampányban az ellenzéki jelölteket lejárató, a Fidesz kampányába illeszkedő plakátokkal szállt be, a fenti összegek ezt finanszírozták. 

Mivel a pártok által (ál)civil szervezeteknek kiszervezett kampánytevékenységgel a magyar törvények nagyvonalúan nem foglalkoznak, a CÖF-ösök - szemben a pártokkal - nem listaáron (drágán) vették a plakáthelyeket, így a szemre csekélynek tűnő összeg választási kampányköltésre átszámítva jóval nagyobb is lehet. A kampányidőszakban egyetlen citylight 100-200 ezer forint, de könnyen lehet, hogy közvetett támogatásként a NER-hez közelálló hirdetőcégek ennél jóval olcsóbban biztosítottak felületet a kormány házi civiljeinek. T

Tavalyi plakátmonitorunk alapján ez a Kft. összesen 2674 plakáttal volt jelen a közterületeken, ez a kampány listaáron összesen 632 millió forintba kerülne. A „100 % Gyurcsány” (1.722 darab, 370 millió forint), valamint „Főnöknek van egy klónja” (391 darab, 82 millió forint) plakátok voltak a leginkább láthatóak. A Békemeneteket is szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány az elmúlt években milliárdos összegű támogatást kapott állami vállalatoktól, részben kifejezetten kampánytevékenységnek minősülő eseményekre.

 A közmédia rendszeres szakértőiként megszólaló Alapjogokért Központ mögött álló üzleti vállalkozás a "Jogállam és Igazság Kft". A cég 2022-es beszámolója szerint a választási évben közel megduplázták állományukat (25-> 48). Egyéb bevételeik (támogatásaik) is megduplázódtak, 1,2 milliárdról 2,4 milliárdra nőttek, ezzel párhuzamosan anyagi és személyi kiadásaik is meglódultak (1,1-> 2,3 milliárd Ft). A vállalkozási tevékenységük továbbra is elenyésző.

Bár a beszámoló nem ad számot a bőkezű támogatókról, adatigénylések nyomán tudható, hogy a kormány által második Fidesz-pártalapítványként használt, már emlegetett Batthyány Alapítvány közpénzéből működnek. Az viszont, hogy az AK-hoz szorosan kötődő Megafont is közvetlenül ők finanszíroznák, a beszámoló alapján nem valószínű (részlegesen ugyanakkor elképzelhető). A NER alapítványosdijában tehát kiválóan el lehet titkolni, hogy ez szakértőként megszólaltatott szervezetet voltaképpen a kormány finanszírozza. Apropó Megafon! A Fidesz választási kampányába influenszerekkel és százmilliós Facebook kampánnyal beszálló Megafon Központ beszámolója szerint annyi pénzt pakoltak bele a cégbe a meg nem nevezett jobboldali üzletemberek, hogy a tartalékokból ki tudták gazdálkodni a 2022-ben termelt 390 milliós veszteséget. A cég nem túl részletes beszámolója szerint 2021-hez hasonlóan 2 milliárd Ft-nál több egyéb bevétel jelent meg a könyvelésben, miközben értékesítési bevételük nem volt. Ebből finanszírozták a kampányaikat: 2022-ben összesen 2,4 milliárd Ft anyagi jellegű (pl. FB hirdetés) és 650 millió Ft személyi ráfordításuk volt. Hogy ki finanszírozta a választási kampányban hatalmas zajt csapó brigádot, az nem derült ki a beszámolóból. 

Gyuri bácsi idén is hozta a milliárdokat

700 milliót keresni a 400 milliárdos veszteséget termelő Jegybankon? Sima ügy! A NER egyik jellegzetes figurája a még mindig csak 30-as éveiben járó Száraz István , aki benne volt az Origo átállításában és egyéb médiakavarásokban, milliárdos befektetésekben strómankodott, hotelt fejlesztett közpénzből (sikertelenül), luxuséletet él, legstabilabb bevétele azonban haverja, Matolcsy Ádám édesapjának jegybankjától jön. Cége, a Frank Digital évről évre elnyeri az MNB kommunikációs tenderét. A 2022-ben 3 milliárdos munka lényegében a cég teljes 2022-es árbevétele, ezen 717,8 millió forint adózott nyereséget sikerült megcsinálnia a fiatal vállalkozónak, azaz 20% feletti haszonkulccsal dolgozott a haverja apjának. Ebből 400 milliót osztalékként ki is vett a cégből. A Frank Digital azóta újra "elnyerte" a jegybank, és csatolt részeinek kommunikációját, így 2023-ra még nagyobb nyereséggel kalkulálhat.

Nemcsak ez a Matolcsy-haver szedte meg magát az MNB-n: a jegybank több beruházását is kivitelező Somlai Invest 13,6 milliárd Ft adózott eredményt mutatott ki a beszámolójában, ezt ugyanakkor egyelőre nem fizette ki osztalékként tulajdonosának, Somlai Bálintnak. Somlai esetében is feltételezhető, hogy a cégek döntően az MNB-től szerezték az árbevételüket!

Hasonló hírekért, információkért, tényfeltáró anyagokért kövess minket a Facebook-on!