A 2025-ös fővárosi közösségi költségvetés lefújása és a budapestiek által korábban megszavazott projektek leállítása lehet a valódi célja annak az előterjesztésnek, amiről még idén döntene a Fővárosi Közgyűlés. A közösségi költségvetés volt az előző ciklus egyik olyan innovatív kezdeményezése, aminek a keretében a budapestiek közvetlenül dönthetnek évente 1 milliárd forint felhasználásáról. Most ennek sorsa került veszélybe. 

A Fővárosi Közgyűlés idei utolsó, szerdai ülésén több előterjesztés is foglalkozik a közösségi költségvetés jövőjével. A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztés a 2024/2025-ös évad ötletpályázatának meghirdetéséről, vagy annak idei elmaradásáról szól. Bár a főpolgármester előterjesztésében azt javasolja a képviselőknek, hogy döntsenek az idei ötletpályázat elindításáról, másik lehetőségként felkínálja az ötletpályázat lefújását, így a jövő évi közösségi költségvetés kihagyását is. Ez azért is furcsa, mert a közösségi költségvetés szabályait leíró rendelet alapján az ötletpályázat elindításához nincs szükség a Közgyűlés döntésére. Annak, hogy mégis a Közgyűlés elé kerül a döntés, vélhetően az a célja, hogy megteremtsék a közösségi költségvetés megszüntetésének lehetőségét, anélkül, hogy erről szélesebb társadalmi, szakmai vitát kezdeményeznének.

Karácsony Gergely kevesebb, mint egy hónapja a K-Monitor Helyi demokrácia a gyakorlatban című konferenciáján a most kezdődött önkormányzati ciklus egyik fontos céljaként jelölte meg, hogy a budapesti részvételi költségvetés megújított formában, de folytatódjon.

Már csak azért is megalapozott ez a félelem, mert a Vitézy Dávid által vezetett Klímavédelmi, Közlekedés és Városfejlesztési Bizottság hétfői ülésén már tárgyalta is az előterjesztést, és a korábbi főpolgármester-jelölt javaslatára a közösségi költségvetés jövő évi kihagyását támogatta. Bár a bizottság döntése nem köti a közgyűlési képviselők szerdai szavazatát, a frakciók által feltöltött bizottságok döntései előrejelzik a képviselőcsoportok végleges álláspontját is. 

Van azonban további javaslat is. A Vitézy Dávid által jegyzett módosító javaslat (a költségvetési előterjesztéshez) a már a budapestiek által idén megszavazott projektek megvalósítását állítaná le, az így felszabaduló összeget pedig más célokra fordítaná. A döntés elfogadása esetén többek között nem lenne zöldebb az Üllői út és a Váci út, nem épülne új nyilvános mosdó a Margitszigeten, nem lenne biztonságosabb a biciklizés a Móricz Zsigmond körtér és a Keleti pályaudvar környékén és nem épülnének új otthonok sem hajléktalan budapestieknek. 

Az előterjesztések a közösségi költségvetés már futó felülvizsgálatára hivatkoznak, amiknek azonban nem kellene magával vonniuk az egyéves kényszerszünetet. A felülvizsgálathoz szükséges információk most is rendelkezésre állnak, a szükséges viták pedig rövidtávon lefolytathatóak lennének. A kényszerszünettel viszont az intézmény megbízhatósága sérül, ami folytonosság mellett szintén fontos ahhoz, hogy minél többen használják az innovatív, részvételi kezdeményezéseket. A szüneteltetésnek ráadásul elég rossz optikája van hazánkban: elég a valójában bezárt vasúti szárnyvonalakra gondolni, ahol a hivatalos kommunikáció  szerint csak szünetel a közlekedés. Kérdés, hogy egy ilyen döntés után újraindulna-e 2026-ban a közösségi költségvetés. A vasúti mellékvonalak példái nem sok jóval kecsegtetnek. 

A formálódó döntés azért is álságos, mert a felszabaduló összegeket részben olyan ügyekre fordítanák, amelyek számos civil és szakmai szervezetnek szerepelnek a kívánságlistáin. A döntés üzenete világos lenne: a fővárosiakat minél tágabb körben megszólító és bevonó döntéshozatal helyett egy technokrata irányítást támogatna az új Fővárosi Közgyűlés a módosító javaslat megszavazásával. A valóban szükséges fejlesztéseket, beavatkozásokat ne a közösségi költségvetés kárára, hanem annak megtartása mellett finanszírozza a 2024/2025-ös fővárosi költségvetés! 

A közösségi költségvetéssel szemben persze joggal merülnek fel kritikák. Ezért is döntött a Közgyűlés korábban a módszertan felülvizsgálatáról. A legfőbb kritika a projektek lassú megvalósítása volt, ami görbe tükröt állított a városháza teljesítményével szemben is. Azon is fontos lenne dolgozni, hogy nagyobb arányban szerepeljenek a külső kerületeket érintő projektek, legyen koordináció a kerületekkel, és a folyamatba pedig kevésbé aktív állampolgárok is bevonódjanak. Kiábrándító, ha a megoldás a hatékonyabb megvalósítás és a fővárosi intézményrendszer működési reformja helyett inkább a közösségi költségvetés beszántása lesz. A Nyitott Budapest program zászlóshajója kapna léket azzal, ha a közösségi költségvetést bizonytalan időre leállítanák, a már megszavazott projektek lefújása pedig egyenesen a programban résztvevő budapesti állampolgárok arculcsapása lenne. 

Alulírott civil szervezetek arra kérjük a Fővárosi Közgyűlés tagjait, hogy

1. Ne szavazzák meg a fővárosi közösségi költségvetés felfüggesztését és induljon el a tervezettek szerint a jelenlegi rendeletekkel összhangban az ötletbeadás 2024. december 31-én.
2. Ne szavazzák meg a 2023/2024-es közösségi költségvetési ciklusban 13 megszavazott ötlet megvalósításának elhalasztását, ezzel figyelmen kívül hagyva a több, mint 29 ezer közösségi költségvetésen szavazó budapesti lakos véleményét. 

Aláíró szervezetek:

Cooperative City Nonprofit Kft.

Járókelő Közhasznú Egyesület

K-Monitor Közhasznú Egyesület

Kortárs Építészeti Központ (KÉK)

Város és Folyó Egyesület

FRISSÍTÉS (K-Monitor): a költségvetés előterjesztéséhez újabb módosító javaslatot adott be Vitézy Dávid és a Podmaniczky Mozgalom. Ebben szerepel a 2020/2021-es közösségi költségvetésben nyertes "Budapest Peremén" rehabilitációs otthon fedezetének megszüntetése, arra hivatkozva, hogy a projekt évek óta nem valósul meg. Az összeget hajléktalanellátásra fordítanák. Nem vitatva a hajléktalanellátás forráshiányosságát, ismét az látható, hogy a fővárosi feladatokat a budapesti polgárok korábbi döntését figyelmen kívül hagyva, az általuk megszavazott innovatív projektek kárára kívánják megvalósítani. A javaslat ráadásul álságos, hiszen ebben az esetben az előterjesztő nem szeretné megvárni a hatásvizsgálat eredményét, hanem a korábban támogatást nyert ötletet kudarcosnak ítéli saját véleménye alapján. Továbbá felhívnánk a figyelmet, hogy a közösségi költségvetésről tavaly elfogadott rendelet 10. § (3) bekezdésének alapján egy megszavazott ötlet megvalósulásának ellehetetlenüléséről indoklással ellátott külön döntést kell hozni, aminek ez a költségvetési módosító indítvány vélhetően nem felel meg.