A kormányfő vejének érdekeltségébe tartozó Waberer’s Csoport és a Magyar Posta közös logisztikai beruházásának ügye ezúttal megakadt a nyomozó hatóság torkán. A gyaníthatóan súlyos közpénzmilliárdokat felemésztő beruházás ügyében tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Iroda első körben elutasította, azonban a K-Monitor felülbírálati indítványának hatására mégis elindulhat a nyomozás.

A Magyar Posta teherautója, Kép forrása: Wikimedia 

Létezik egy jogintézmény, amely számos sebből vérzik, most mégis sikerült működésre bírni: a K-Monitor felülbírálati indítványa nyomán a rendőrségnek meg kell kezdenie a nyomozást a Magyar Posta ecseri logisztikai központjának ügyében. 

Az ügy előzményeként érdemes felidézni, hogy a felülbírálati indítvány intézménye 2022-ben az EU nyomására került be a magyar büntetőeljárási szabályok közé, azzal a céllal, hogy a magas szintű korrupciós ügyekben ne pusztán a rendőrség vagy az ügyészség jóakaratán múljon, hogy lefolytatja-e a nyomozást. A felülbírálati indítvány lehetőséget biztosít bármely természetes személy vagy szervezet számára, hogy kikényszeríthesse egy esetlegesen elszabotált nyomozás folytatását.

A civil szervezetek közül először most a K-Monitor élt sikeresen ezzel az eszközzel. Az ügy, amelyről egy tavaly szeptemberi hírből szerezhetett tudomást a nyilvánosság, majd ősszel a Válasz Online és a 24.hu tárgyalta részletesebben, azért is érdekes, mert egy olyan sokmilliárdos beruházást érint, amelynek haszonélvezője a miniszterelnök veje.  

A történet kezdete: Tiborcz István és a Magyar Posta államilag intenzíven dotált kapcsolata

Válasz Online írása szerint 2024-ben a Tiborcz István többségi tulajdonában álló Waberer’s Csoport Jellinek Dánieltől megvásárolt egy 8,5 hektáros ecseri területet. 2024 szeptemberében a Magyar Posta Zrt. által kiírt pályázat nyerteseként Tiborcz érdekeltsége megállapodást kötött az állami tulajdonú céggel egy logisztikai központ fejlesztésére, majd annak 2026. év eleji átadására. A Waberer’s a beruházás területen korábban már felépített egy 18 milliárd forintos összértékű logisztikai, illetve szolgáltató központot. A fejlesztésekhez a Külügyminisztérium 2022-ben egyedi kormánydöntés (EKD) keretében több milliárd forintnyi támogatást nyújtott. A kormány a beruházást akkor nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. 

Az új ügyletet, azon túl, hogy elképesztő mennyiségű közpénzhez juttatja a miniszterelnök vejét és vélhetően osztozik a kiemelt nemzetgazdasági minőségben, az teszi még gyanúsabbá, hogy mind a Waberer’s, mind a Posta titkolóznak a finanszírozás részleteiről. 

A rendőrség elutasító határozata, amely átütötte a bíróság ingerküszöbét

A tavalyi beruházással kapcsolatban Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdést intézett a legfőbb ügyészhez, aki azt hűtlen kezelés miatt tett feljelentésként értékelte, és áttette a Nemzeti Nyomozó Irodához. 

A nyomozó hatóság 2024 novemberében a feljelentést ‒ a képviselő későbbi újabb feljelentésével összevonva ‒ elutasította, arra hivatkozva, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. A határozat indokolása szerint a feljelentő az ügyről beszámoló cikken kívül más dokumentumot nem csatolt, egyéb bizonyítékot nem jelölt meg, a cikk pedig pusztán feltételezéseken alapul egy jövőben megvalósuló beruházással kapcsolatban, a vagyoni hátrány okozására vonatkozó konkrét adatokat nem tartalmaz.

Itt jött a képbe a K-Monitor. Mivel a feljelentést elutasító határozat ellen a feljelentő nem nyújtott be felülbírálati indítványt, az új jogintézmény szabályai szerint innentől bárkinek megnyílik a joga, hogy a feljelentő helyébe lépve továbbvigye az ügyet. Egyesületünk megalapozottnak látta a gyanút, hogy a beruházás mögött a kormány klientúra építési szándéka áll, és hasonlóan a kormányzati negyed kapcsán történt irodaépületek felvásárlásához, nem gazdasági racionalitás indokolja, ezért úgy döntöttünk, hogy élünk a felülbírálati indítvány lehetőségével. 

Miután a rendőrség munkáját felügyelő Budapesti IX. Kerületi Ügyészség nem talált problémát az ügy kezelésében, indítványunk a bíróság elé került.

Az indítványt elbíráló Budai Központi Kerületi Bíróság elfogadva érveinket arra következtetett, hogy az ügylet megalapozhatja a bűncselekmény ún. egyszerű gyanúját, így a nyomozást el kell rendelni. A bíróság rögzítette, hogy a nyomozó hatóság a feljelentés elutasításáról való döntésében csupán az interneten fellelhető cikkekre, közleményekre támaszkodott, a képviselő újabb feljelentését sem vizsgálta, feljelentéskiegészítést nem kért, tényállást a határozata nem is tartalmaz, azaz érdemi nyomozati cselekmények és adatok hiányában döntött a feljelentés megalapozatlanságáról.

A bíróság a beadványunkban foglaltakkal egyezően állapította meg azt is, hogy mivel a pályázatot elnyerő cég a korábbi hasonló fejlesztéséhez egyedi kormánydöntés alapján milliárdos nagyságrendű állami támogatást kapott, és a kormány a jelen ügyletet is nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásként kezeli, alappal vetődik fel, hogy jelen ügylet során is közpénzek felhasználására kerül sor. Hivatkozott az indítványunkban hangsúlyozott azon indokra is, hogy a korábbi ügyletről beszámoló cikk számos olyan tényt, körülményt tárt fel, amely a megalapozhatja a hűtlen kezelés egyszerű gyanúját.

A bíróság egyetértett továbbá azzal az érvelésünkkel, hogy mivel a Magyar Posta Zrt. és a Waberer’s Csoport „üzleti titokra” hivatkozva megtagadták a beruházással kapcsolatos közérdekű adatok kiadását, kizárólag a nyomozó hatóság van abban a helyzetben, hogy a tényállást megfelelően tisztázza. Különösen előremutató eleme a bírósági döntésnek, hogy ‒ szintén az érvelésünkkel egyetértve ‒ pótolta a jövőben megvalósuló ügyletekre vonatkozó, eddig hiányzó jogértelmezést: a hűtlen kezelés már önmagában a megvételre irányuló kötelezettségvállalással, a kifizetés ütemezésétől függetlenül bekövetkezhet.

A bíróság döntése alapján a rendőrségnek szükséges lesz nyomozni és a következő nyomozati cselekményeket elvégezni: 

• a pályázat és a szerződés iratainak beszerzése; 
• az ügyletben érintett felek döntési jogosultsággal rendelkező képviselőinek, munkatársainak meghallgatása a beruházásról való döntés indokairól, a pályázati feltételekről, a nyertes pályázó kiválasztásának szempontjairól, az árképzésről, az ütemezésről; 
• a vételre vonatkozó kötelezettségvállalás értékének és a Magyar Posta Zrt. számviteli nyilvántartásában való szerepeltetésének megvizsgálása.

A bíróság végzése itt érhető el.

Mi lesz az ügy ‒ és a jogintézmény ‒ sorsa?

Az eddig ismert adatok szerint a korrupciós felülbírálatok kevés eredményre vezettek. A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója szerint a jogintézmény életbelépése, 2023. január 1. óta 2023-ban 35 alkalommal nyújtottak be felülbírálati indítványt, amelyből csak 5 volt sikeres. Ahogy a 170 határozatot értékelő elemzésünk rámutatott, a 2023-ban benyújtott indítványok nagy része nem a közélet tisztaságával volt kapcsolatos. Az ügyészség tájékoztatása szerint 2024-ben 80 esetben fordultak bírósághoz, amelyből csak 6 volt eredményes. Vádindítvány benyújtására, azaz valakinek a bíróság elé vitelére eddig még egyetlen esetben került sor.   

A K-Monitor sikeres indítványa ügyében a nyomozás megindítása sem jelent garanciát annak eredményes lefolytatására, az eljárás azonban alkalmas arra, hogy a büntetőeljárás hiányában egyébként meginduló elévülést megszakítsa, illetve alaposabban indokolt nyomozati határozatok meghozatalára ösztönözze a hatóságot. A nyomozási bíró döntése erős alapot adhat a felülbírálati indítvány érdemi elbírálásának kikényszerítésére olyan ügyekben is, amelyekben a felek megtagadják az ügyletre vonatkozó adatok kiadását. A határozat pedig egyértelműen rögzíti, hogy a gyanú megalapozásához szükséges bizonyítékokat nem az indítványozónak, hanem a nyomozó hatóságnak kell beszereznie.