Napi szinten érkeznek hírek arról, hogy a Kormány milyen intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az egészségügyben tapasztalható rendszerszintű problémákat kezelje. Közben mégis nőnek a várólisták, továbbra is súlyos a forráshiány és egyre terjeszkedik a teljesen átláthatatlanul működő magánszektor. Valószínűleg jobban értenénk a folyamatokat, ha nyilvános lenne az egészségügy átalakítása alapjául szolgáló titkos tanulmány, amelyet a kormány számára a Boston Consulting Group készített. A K-Monitor 2021 óta küzd azért, hogy megtudjuk, mi áll a dokumentumban. Most az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.

Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Évek óta tartó átalakítás egy titkos tanulmány alapján

2020 nyarán az egészségügyért felelős Belügyminisztérium szerződést kötött a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég magyarországi irodájával. 779.527 Euró + ÁFA díjért cserébe a cég vállalta, hogy tanulmány készít a magyar egészségügy állapotáról és javaslatokat fogalmaz meg az “értékalapú átalakításához.” 

A BCG a tanulmányt határidőben, 2020 augusztusára elkészítette a Kormánynak, a Kormány pedig jogszabályok sorát fogadta el a tanulmány alapján. A rendszerszintű változásokat hozó tanulmányt azonban a Kormány sosem hozta nyilvánosságra, így sem az orvosok, sem a szakdolgozók, sem a betegek nem ismerhették meg, hogy a Kormány mi alapján szervezi át az egészségügyet.

Perek sorozata a közérdekű adatokért

A K-Monitor először 2021-ben fordult bírósághoz, hogy elérje, a tanulmány nyilvános legyen. Akkor elsőfokon a bíróság elrendelte a tanulmány nyilvánosságra-hozatalát. A döntést azonban a másodfokú bíróság megváltoztatta és a elfogadta a Belügyminisztérium érveit arról, hogy a titkosság a kormány döntéshozatala védelme miatt fontosabb érdek, mint az emberek tájékoztatása. Az Alkotmánybírósághoz fordultunk, ami nem látott alkotmányossági problémát a másodfokú bíróság döntésében.

Az Alkotmánybíróság 2023 januári döntése után ismét adatigénylést küldtünk a minisztériumnak, remélve, hogy az időközben meghozott kormányzati döntések után már nem indokolt a tanulmány titkosan tartása. A bíróság tanúként meghallgatta az Országos Kórházi Főigazgatóság akkor hivatalban lévő vezetőjét és a Magyar Orvosi Kamara elnökét. Végül az elsőfokú bíróság elutasította a keresetünket, többek között azzal az indokkal, hogy 

“nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele felszínes következtetésekre adhatna alapot, a változások alapjául szolgáló normatív szabályozást megalkotó köztisztviselők munkáját érő pozitív vagy akár negatív kritika felesleges behatásoknak tenné ki az átalakítás bármely szegmensében dolgozók munkavégzését.” (Fővárosi Törvényszék 29.P.21.902/2023/31., Indokolás, [49] bekezdés) 

A döntés ellen sikerrel fellebbeztünk. A másodfokú bíróság elrendelte a tanulmány nyilvánosságra-hozatalát.

“Önmagában egy nyilvánosságra kerülő, a köztisztviselők munkájára nem kötelező tanulmányban foglalt intézkedési javaslat megismerésének és kritizálásának lehetősége nem jelenti a jogalkotással összefüggő döntéshozatal illetéktelen befolyásolását, illetve a döntések végrehajtásának meghiúsítását.” (Fővárosi Ítélőtábla, 9.Pf.20.627/2023/4/II., Indokolás [64] bekezdés)

A jogerős ítélettel szemben a Belügyminisztérium a Kúriához fordult felülvizsgálatért, idén nyáron pedig a Kúria teljes egészében a minisztériumnak adott igazat. A Kúria egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a tanulmánynak egyetlen szava sem hozható nyilvánosságra, mivel 

“(a) tanulmányban, illetve a szerződés mellékletében foglalt információk ugyanis olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy az elemek nagyterjedelmű leválasztása értelmezhetetlen adatot eredményezne, ami miatt nincs lehetőség arra, hogy a dokumentum egyes részei megismerhetőségről a bíróság külön-külön döntsön.” (Kúria Pfv.IV.20.474/2024/5., Indokolás [59] bekezdés).

Utolsó hazai jogorvoslatként ismét az Alkotmánybírósághoz fordultunk. Panaszunkban egyrészt kifogásoltuk, hogy a Kúria olyan zártan kezelt iratok alapján döntött, amire nézve a perben a minisztérium konkrét tényállítást nem tett, így nekünk lehetőségünk sem volt érdemben vitatni a Belügy érveit. Másrészt kifogásoltuk, hogy a Kúria több száz oldalnyi dokumentumról egységes jelleggel mondta ki, hogy indokolt a nyilvánosságtól elzárása. A K-Monitor szerint legfeljebb a reformjavaslatokat tartalmazó részek részleges titkosítása mellett lehetnek vitára érdemes érvek, a magyar egészségügy helyzetbemutatását, problématérképét nem. Sőt, álláspontunk szerint továbbra is az egész anyag a nyilvánosságra tartozik.

2023-ban azonban nem csak a Belügy, de a tanulmányt készítő BCG ellen is bíróságra mentünk. A bíróság a BCG elleni pert ítélet meghozatal nélkül megszüntette, mivel egy alkotmánybírósági határozat szerint a Infotörvény alaptörvény-ellenesen nem biztosítja cégekkel szemben a pereskedés lehetőségét. Mivel a Kormány 2020 óta nem módosította az Infotörvényt a mulasztás orvoslása érdekében, az államháztartásból közpénzt nyerő cégek, egyesületek, alapítványok nem perelhetők.

A Kormány mulasztása miatt az Alkotmánybírósághoz fordultunk, a testület azonban érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a panaszunk. Az AB érvelése szerint már egyszer felszólították az Országgyűlést a mulasztás orvoslására. Azzal, hogy a kormány nem módosította az Infotörvényt, az Alkotmánybíróság már nem tud mit kezdeni:

“(...) a jogalkotónak címzett mulasztás lex imperfecta, vagyis olyan jogkövetkezmény nélküli kötelező rendelkezés, amelynek megsértését nem követi szankció (...).”

Az Alkotmánybíróság döntése után úgy döntöttünk, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk. A K-Monitor szerint ugyanis sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a hatékony bírói jogorvoslathoz való jogot, hogy a közpénzeket használó cégek évek óta nem vonhatók magyar bíróság elé olyan közérdekű adatok miatt, aminek a megismerésére mindenkinek joga van.

A Fővárosi Törvényszék épülete, Forrás: Wikipedia

Miért folytatjuk a tanulmány megszerzéséért folytatott munkát?

Ennyi év sikertelen pereskedés után felmerül a kérdés, hogy mégis miért folytatjuk a tanulmány megszerzéséért folytatott munkát. A pereskedés nem csak sok jogi munkával jár, de költséges is. 

A munkát azért folytatjuk, mert úgy gondoljuk, hogy minden magyar embert megillet a jog, hogy megismerhesse azt a közpénz százmilliókból készített tanulmányt, ami alapján a Kormány napi szinten dönt az egészségügy átalakítása során. Az egészségügy helyzete olyan közös ügy, ami Magyarországon mindenkit érint. Egy demokratikus társadalomban pedig a társadalom egészét érintő reformok csak is átlátható módon, az érintettek bevonásával valósulhatnak meg.

A tanulmány megszerzéséért folytatott jogi munkánkról a 24.hu számolt be rendszeresen.