háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (86) adatok (96) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (69) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (234) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (9) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (13) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (3) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (17) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (60) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (75) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (17) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) ígyszültem (6) infografika (82) információszabadság (70) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (24) kampányfinanszírozás (41) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (4) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (15) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (2) közpénz (36) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (88) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) média (9) media (2) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (4) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (63) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (15) partimap (6) pártok (9) pénzmosás (3) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (21) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

A bíróságok döntéseit felülírva szűkíti az átláthatóságot a Kormány

Jogi Munkacsoport // 2024.01.18.

Címkék: eu bíróság információszabadság átláthatóság jogalkotás

Miközben a Kormány megpróbálja elérni az Európai Bizottságnál, hogy a kohéziós alapokhoz hasonlóan a rendszerszintű korrupciós kockázatok miatt visszatartott további uniós pénzek is kifizetésre kerüljenek, 2023 végén több olyan törvénymódosítást is kezdeményezett, amely csökkenti a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Az idén hatályba lépő módosítások civilek és újságírók sikeres pereskedésére adott válaszcsapásként értékelhetők.

 

iu_palota.jpgA Kossuth Lajos téri Igazságügyi palota, Fotó: Molnár Noémi Fanni

 

Kevesebb adatot kell kiadni

 

A Transparency International Magyarország még 2021-ben adott be adatigénylést, hogy megtudja a koronavírus járvány idején feleslegesen beszerzett lélegeztetőgépeken milyen módon adott túl a Kormány. A minisztérium megtagadta az adatok kiadását, mert az adatokat az irányítása alatt álló szervektől kellett volna bekérnie. Ezt az érvelést sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem fogadta el, ezért a minisztérium a Kúriához fordult. A Kúria egyetértett a bíróságokkal és kimondta, hogy az adatokat ki kell adni. A legfelső bíróság indokolásában külön hangsúlyozta, hogy az adatigénylés teljesítése a szakmailag felkészült minisztériumi apparátus esetén teljes joggal elvárható, hiszen 

“A professzionális apparátussal rendelkező alperes (...) alappal nem hivatkozhat arra, hogy az irányítása alatt álló szervezettől nem képes a kiadni kért közérdekű adat beszerzésére, begyűjtésére, az számára különleges nehézséget okozna.” (Kúria Pfv.20.278/2023/6.)

A Kúria nyári döntésére válaszul a Kormány módosíttatta az információszabadságról szóló törvényt. A módosítás értelmében mostantól nem kell megküldeni az adatigénylőnek azokat az adatokat, amiket az irányítása vagy felügyelete alatt álló szervtől egyébként közvetlenül be tudna szerezni. Látható tehát, hogy a jogszabály-módosítás a Kúria ítéletére válaszul született. A módosítás következménye, hogy mostantól az adatigénylőnek külön-külön kell írnia, és esetleg pereskedeni különböző szervek ellen akkor is, ha egyébként az adatokat egy helyről, az irányító vagy felügyeleti szervtől is megkaphatná.

A módosítás emellett egyértelművé teszi, hogy akkor sem kell eleget tenni az adatigénylésnek, ha az új adat előállítását tenné szükségessé. Ez a szabály lényegében megfelel az eddigi bírói gyakorlatnak. Hogy az adott esetben mi számít új adatnak, továbbra is a bíróságok fogják eldönteni, feltéve, hogy az adatigénylő vállalja a pereskedéssel járó időt és a pereskedés anyagi kockázatát.

 

Bővül a NAIH hatásköre

 

Az elutasított adatigénylésekről, valamint az elutasítások indokairól az adatkezelőknek nyilvántartást kell vezetni. Az eddigi szabályok szerint az adatkezelőknek a nyilvántartásukról minden évben január 31-éig tájékoztatniuk kellett a NAIH-ot. A jogszabály szövege szerint a jövőben viszont csak az elutasítások jellemző indokairól kell tájékoztatni a hatóságot. A jellemző okok mellett az adatigénylés teljesítéséhez szükséges napok átlagos számáról, és az adatok közzétételének elérhetőségéről is adatot kell szolgáltatni.

A NAIH részletes adatszolgáltatási nyomtatványt dolgozott ki, amiben az adatkezelők a jogszabály tág megfogalmazásához képest sokkal specifikusabban szolgáltathatnak adatot a NAIH-nak arról, hogy miként bírálták el az adatigényléseket. Az adatszolgáltatás azonban csak statisztikai jellegű, a konkrét ügyek a NAIH-nak számára nem megismerhetők az adatszolgáltatás alapján.

Ugyanakkor a NAIH évente két alkalommal vagy bárki bejelentése alapján köteles lesz ellenőrizni, hogy az adatkezelők eleget tesznek-e jogszabály szerinti közzétételi kötelezettségeiknek. Problémák esetén a NAIH az ellenőrzött szervek részére javaslatokat fogalmazhat meg. A javaslatokra válaszul az érintett szerv vezetője köteles lesz egy ún. intézkedési tervet készíteni, és azt a javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a NAIH-nak megküldeni. 

Az ellenőrzéshez hasonló, ún. vizsgálat lefolytatására a NAIH-nak eddig is lehetősége volt. Emellett továbbra is változatlan, hogy a NAIH nem tudja kötelezni a szerveket az adatok nyilvánosságra hozatalára. Szintén nincs lehetősége a NAIH-nak bírságot kiszabni, ha az adatkezelők jogsértően járnak el. Az újdonság tehát az, hogy a NAIH évente két alkalommal akkor is köteles ellenőrizni az adatkezelőket, ha nem érkezik erre vonatkozó bejelentés. Nem világos, hogy a feladatok bővítése járt-e a NAIH kapacitásainak bővítésével. A NAIH vizsgálata jelenleg is akár évekig tarthat, így valószínűtlen, hogy kapacitásbővítés nélkül hatékonyan tudná ellátni új feladatát.

 

A Kormány döntései kevésbé lesznek átláthatóak

 

A Kormány döntéseit tartalmazó egyes határozatokat közzé szokás tenni. Ezek az ún. egyezres határozatok, mivel a sorszámozásuk 1000-rel kezdődik. Vannak azonban olyan határozatok, amiket a Kormány tudatosan nem tesz közzé vagy minősített adatként titkosít. Ezek a két-, illetve háromezres határozatok. 

Kétezres határozatok megismerése érdekében 2023-ban a hvg.hu újságírója, Lengyel Tibor és a K-Monitor is pert indított a Miniszterelnöki Kormányirodával szemben. A K-Monitor egyrészt perelt 2010-2012 között meghozott Kormányhatározatok megszerzése érdekében, másrészt külön pert indított azért, hogy megismerhető legyen, a Kormány mennyi közpénzt költött az elmúlt években létrehozott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra. A bíróság mindhárom perben a Kormányhatározatok kiadására kötelezte az állami szervet.

Az elvesztett perek hatására a Kormány módosította a Kormányzati igazgatásról szóló törvényt, így 2024 márciusától más szabályok vonatkoznak a Kormányülések dokumentációjára. Ha a Kormányhatározat kiadása a minisztérium szerint a közérdeket veszélyezteti, az adat kiadását a közérdek fennállásáig, de legfeljebb a határozat érdekelteknek történő megküldésétől számított húsz évig meg kell tagadni, vagy az adat megismerésének módját korlátozni kell. A megtagadási döntés előtt mérlegelni kell, hogy a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú-e a nyilvánossághoz fűződő közérdeknél.

Az adatigénylésről a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára dönt, és “szükség szerint” a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter véleményét is ki kell kérni. A miniszternek 15 napon belül kell véleményt adni. Ez a 15 nap nem számít bele az adatigénylő felé ketyegő 15 napos határidőbe, tehát amíg a miniszter nem ad véleményt, az adatigénylőnek sem válaszolnak.

A módosítás abban a tekintetben nem jelent változást, hogy a kétezres Kormányhatározatok többségét a Kormány eddig is automatikusan döntéselőkészítő adatként, a nyilvánosságtól elzártan kezelte. Szintén nem újdonság, hogy a közérdeket mérlegelni kell, hiszen ezt az információszabadságról szóló törvény egyébként is előírja. Újdonságot jelent viszont, hogy nem 10 évig, hanem 20 évig tart a nyilvánosságtól elzárás. Tehát amíg 2023-ban még nem hivatkozhatott automatikusan arra a Kormány, hogy a 2012-es Kormányhatározatok döntéselőkészítő adatok, addig 2024-ben már ezt bátran megteheti. Sőt, mostantól a Gyurcsány- vagy Bajnai-Kormány határozatait is nehezebb lesz megismerni. Az új szabályok kapcsán problémát jelent, hogy a törvény nem határozza meg, hogy az adatigénylésről döntő államtitkárnak milyen gyorsan kell megkeresnie a minisztert vélemény-adás céljából. Ez tehát azt jelenti, hogy az államtitkár a miniszteri megkereséssel vissza tud élni az adatigénylő hátrányára. Amíg tehát a miniszteri vélemény nem érkezik be, az adatigénylés megválaszolására nyitva álló határidő nem telik le.

 

A köztulajdonban álló cégeknek "külpolitikai érdekeket" szem előtt tartva kell adatokat kiadni

 

A Kormány szintén módosította a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó törvényt. Mostantól az állami vagy önkormányzati cégeknek küldött adatigénylések teljesítését 10 éven keresztül meg kell tagadni, ha a kért pénzügyi, műszaki és üzleti adatok megismerése külpolitikai érdekeket sértene. A Kormányhatározatokhoz hasonlóan ez esetben is mérlegelni kell a közérdeket, viszont szemben a Kormányhatározatok titkosságával, a cégek esetében mindig kötelező a miniszter véleményét beszerezni. Az adatigénylés válaszadási határidejébe a miniszteri vélemény beszerzése ebben az esetben sem számít bele, tehát az adatigénylők lassabban fognak értesülni arról, hogy megkapják-e az adatokat vagy sem.

A módosítás vonatkozhat a MÁV és a zuglói Maxi-Dubai beruházás külföldi szereplője közötti szerződés, vagy akár egy akkumlátorgyár telepítéséhez adott állami támogatás adatainak titkosságára

Bár a Kormány az Európai Bizottság által 2022-ben elindított feltételességi eljárás keretében számos átláthatóságot javító intézkedés teljesítését vállalta, ahogy a vállalások elszámolása keretében elfogadott jogszabályok, úgy az idén hatályba lépő újabb módosítások sem mutatnak valódi elköteleződést a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása mellett. 

Információszabadság-jelentésünkben rámutattunk, hogy a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó új szabályok számos közpénzekkel gazdálkodó adatkezelő esetében nem alkalmazandók, az új adatperes szabályok pedig legalább annyira hátrányosak lehetnek az adatigénylőre nézve, amilyen előnyös a peres ügyek gyorsabb tárgyalása. A most bemutatott, 2024-ben hatályba lépő módosítások ezt az átláthatóságellenes szemléletet folytatják.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort!


Címkék: eu bíróság információszabadság átláthatóság jogalkotás

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr5418305921

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása