háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (87) adatok (96) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (236) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (10) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (13) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (1) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (60) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (75) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (18) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (82) információszabadság (71) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (24) kampányfinanszírozás (41) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (2) közösértékeink (1) közpénz (37) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (88) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (5) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (64) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (16) partimap (7) pártok (9) pénzmosás (3) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (21) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Rekord vidékfejlesztési pénzek kavarták fel az agrártámogatási rangsort

attilaj // 2023.07.13.

Címkék: eu mezőgazdaság adatok csányi agrártámogatások infografika mészáros lőrinc

Könnyen lehet, hogy 12 év után utoljára készítjük el az agrártámogatások szerkezetét bemutató anyagunkat – a tavalyi volt az utolsó év, amikor még a területalapú/zöldítési támogatásokat a megszokott rendszer szerint osztották ki, és lassan a 2014-2020-as fejlesztési ciklus vidékfejlesztési támogatásai is kifutnak. A  2021-2027-es szabályok nem csak a támogatások struktúrájában hoznak komoly változást, hanem abban is, hogy ebből publikusan mennyi információ lesz elérhető (erről itt írtunk bővebben).

agrar2023cover_1.png

A 2022-es évben minden eddiginél több, 1017 milliárd forintnyi támogatást osztott szét az államkincstár.

Ez a blogposzt az agrar.k-monitor.hu oldalon 2023.07.10-én megjelent cikk újraközlése.

A mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos további írásokért böngészd az oldalt!

A növekedés jelentős része a KAP II. pilléréhez (azaz a Vidékfejlesztési támogatásokhoz) kapcsolódik – míg tavaly összesen a 237 milliárd forintot osztottak szét ebből a kasszából, idén az összeg csaknem 75%-kal, összesen 416 milliárd forintra nőtt, miközben a KAP I. pilléréből származó közvetlen és piacszervezési támogatások összege 437 milliárd forintról 15%-kal növekedve 506 milliárd forintot ért el. Mindeközben a nemzeti támogatások összege 23%-kal, 123 milliárd forintról 95 milliárd forintra csökkent.

A legnagyobb összegeket – hasonlóan az eddigi évekhez – a KAP I. pilléréből származó területalapú és a zöldítési támogatások kapcsán osztották szét: mintegy 148 ezer földhasználó részesült összesen 257 milliárd forint értékben területalapú, 140 milliárd forint értékben pedig zöldítési támogatásban. 

Noha a sertés- és baromfitartók jellemzően nem részesülnek a KAP I-es pillérének pénzeiből, 2022 ebből a szempontból is változást jelentett: egy EU-s válságkezelési program kapcsán mintegy 6 milliárd forintot különítettek el az Európai Mezőgazdasági Alapból kivételes alkalmazkodási támogatásként. E támogatások nagy része a legnagyobb tenyésztőknél csapódott le: az elemzésünkben is bemutatott Straathof-, Bonafarm-, Nagisz- és Talentis-csoportokhoz tartozó cégekhez jutott az összes anyakoca-tartási kivételes alkalmazkodási támogatás 20%-a – sőt, ugyanez az arány a baromfitartók kivételes alkalmazkodási támogatása esetén még szembetűnőbb: itt a támogatások 20%-a összesen három cégnél csapódott le.

A vidékfejlesztési kassza berobbanásának több oka is van: egyrészt az eddigi hagyományos 85-15% EU-s, illetve hazai társfinanszírozási arány elmozdult (erről itt lehet olvasni bővebben): a KAP II. finanszírozásából 2022-ben  átlagosan 47%-os részarányt vállalt a hazai költségvetés (a finanszírozás aránya ugyanakkor jogcímenként és egyes támogatásonként is eltérő lehetett).  A növekedéshez emellett döntően hozzájárul az is, hogy a korábban (2020-ban és 2021-ben) megítélt beruházási támogatások jelentős része a megvalósulási szakaszba érkezett (nyilván nem függetlenül attól, hogy közeledik a támogatási ciklus vége), ennek kapcsán több olyan jogcímen is utaltak ki jelentős összegben vidékfejlesztési támogatásokat, amelyekkel korábban nem találkozhattunk. A Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekre 1091 termelőnek mintegy 54 milliárd forintot utaltak ki; állattartó telepek fejlesztésére pedig 2022-ben csaknem ötször annyi pénz (mintegy 50 millárd forint) jutott, mint 2021-ben. (Ez a támogatás sok esetben igen komoly értékű nagyberuházásokat takar; az ezen a jogcímen kiosztott pénzek több mint felét a támogatottak felső 10%-a vitte el.) A kasszából jelentős összeget képvisel még a 2020-ban meghirdetett mezőgazdasági kisüzemek támogatása program is (összesen 33 milliárd forint értékben); ebben több mint 8000-en jutottak egyenként 4,1 millió forintos átalánytámogatáshoz.

A vidékfejlesztési pénzekből azonban természetesen nem csak közvetlenül a mezőgazdasági termelők részesülnek – a támogatásoknak egy része közvetetten (például kedvezményes hitelek révén) érkezik a termelőkhöz, vagy csak áttételesen  járulnak hozzá az agrárgazdaság fejlődéséhez – például a vidéki közutak fejlesztésével, vagy az élelmiszeripari üzemek támogatásával. Ez utóbbi körben 2022-ben 13 milliárd forintot osztottak szét 44 vállalkozásnak. A legnagyobb élelmiszeripari támogatást a belga hátterű, alapvetően fagyasztott zöldségek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Sugo Food Kft. kapta, mintegy 1,5 milliárd forint összegben, amelyből csipszüzemet fejlesztettek (a cég 2022-ben 237 munkavállalót foglalkoztatott és árbevétele meghaladta a 12 milliárd forintot). Őket követi a KOMETA 99  – az olasz hátterű húsipari cégnek 2022-ben 1,27 milliárd forint támogatást utaltak át előlegként (ez a támogatási összeg fele). A több mint 700 főt foglalkoztató, 77 milliárdos árbevételt elérő csoport 2022-es vidékfejlesztési támogatása azonban eltörpül amellett a 10 milliárd forintos beruházási támogatás mellett, amelyben egyedi kormánydöntés alapján részesülnek. Ha lehet, még meglepőbb a lista 3. helyezettjének, a Square Coffee Kft.-nek a több mint egymilliárd forintos támogatása. A kávékapszulákat gyártó műanyagipari cég ugyanis aligha tekinthető nagypályásnak: előző évre vonatkozó beszámolójuk szerint mindössze 3 főt foglalkoztattak, és 15 millió forintos (!) árbevételt értek el.

 

Kik a legnagyobb kedvezményezettek?

 

A fentebb már említett Állattartó telepek fejlesztését támogató program jelentősen átrendezte a korábban alig-alig változó rangsort. A beruházási kedv azonban rövid távon könnyen lanyhulhat – ennek nem csak az az oka, hogy az előző ciklus támogatásai elméletileg már kimerültek, de az is, hogy a jelenlegi magas kamatszint a támogatások ellenére is megnehezítheti a fejlesztések finanszírozását. (2022-ben a nemzeti vidékfejlesztési kasszából különböző hiteltámogatásokra összesen mintegy 5 milliárd érkezett a különböző pénzintézetekhez – ezek végső kedvezményeit nem ismerjük a közzétett listákból.)

 

Nagisz-csoport (8,4 milliárd forint)

2020-ban került a nádudvari székhelyű Nagisz-vállalatcsoport az OTP Bank Portfolion alapjához. (Az OTP Bankban Csányi Sándor bankvezér részesedése a beszámoló szerint nem haladja meg a 0,1%-ot, vezérigazgatóként ugyanakkor – bizonyos mértékig – befolyásolhatja a cég leányvállalatainak fontosabb döntéseit.) A csoport a mezőgazdaság számos szegmensében jelen van: a takarmányelőállítástól kezdve a hús- és tejiparon át a mirelit termékek gyártásáig. A cégcsoport 1400 munkavállalót foglalkoztat és több mint 50 milliárd forint árbevételt ért el az elmúlt évben. Az elmúlt években szinte az összes érdekeltségi körbe tartozó cég jelentős állattartó telepi beruházást valósított meg: a mintegy 8,4 milliárdos össztámogatásból 5,7 milliárd forint érkezett ezen a jogcímen: az összes ilyen támogatás 10%-a a Nagisz-csoporthoz került. Jelentős tételnek tekinthetőek még a KAP II. pilléréhez, illetve a nemzeti forrásból nyújtott, sertéstartáshoz kapcsolódó támogatások (összesen 1,2 milliárd forint értékben); ezzel szemben a területalapú és zöldítési pénzekből “csak” 137 milliót kaptak.

A Nagisz-csoportot közvetlenül tulajdonló Portfolion alaphoz tartozik még a Nemesszalóki Mezőgazdasági Kft., amely összesen 323 millió forint támogatáshoz jutott idén, ennek jelentős részét az I. pillérből származó közvetlen támogatások (tejhasznú tehén, területalapú, zöldítési) teszik ki csaknem 300 millió forint értékben.

Itt megemlíthető még, hogy a kimutatás szerint az OTP is kapott mintegy 1,6 milliárd forint támogatást, ez azonban közvetett támogatás, amelynek végső kedvezményezettje nem a bank, hanem azok a termelők, akik a támogatott hitelkonstrukciókban részt vesznek.

 

Csányi Sándorhoz és családjához közvetlenül köthető cégek és entitások (4,8 milliárd forint)

Csányi Sándor legjelentősebb agrárérdekeltésge a Bonafarm-csoport, amely a mezőgazdaság számos szegmensében jelen van. A cégcsoport önmagában több mint 6000 főt foglalkoztat, teljes árbevétele 2022-ben 320 milliárd forint volt, amelyből 75 milliárd forint származott exportértékesítésből. A mintegy 4,34 milliárd forint támogatásból 1,2 milliárdot tett ki a területalapú és a zöldítési támogatás; ezen felül a kárenyhítéshez (608 millió forint), valamint a sertés (887 millió) és tejhasznú tehén (598 millió) tartásáshoz kapcsolódó támogatásokból jutottak jelentősebb összeghez. A Bonafarm-csoport stratégiai partnere a Csányi Sándor 100%-os tulajdonában levő Hungerit, amely jellemzően baromfitartással és feldolgozással foglalkozik, 2021-ben több mint 1700 főt foglalkoztatott és csaknem 60 milliárdos árbevételt ért el (a 2022-es konszolidált beszámoló adatai nem állnak rendelkezésre). A csoporthoz tartozó baromfitartó üzemek 303 millió forint agrártámogatásban részesültek 2022-ben, melynek döntő része a baromfitartók kivétles támogatásából származott. Szintén a Bonafarm stratégiai partnere a mohácsi vágóhíd, amely a fentiekhez képest szerény, 6,43 milliárd forintos támogatást kapott. Fontos változás hogy 2023-tól nem Csányi Sándor, hanem egy családi vagyonkezelő alap (Unity) ellenőrzi a teljes Bonafarm-csoportot: a leányvállalatok igazgatóságában Csányi Attila képviseli a családot.

A fentieken túl három agrárcégen keresztül szintén Csányi Sándor érdekeltségébe tartozik a KITE Zrt., Magyarország jelengleg legnagyobb agrárintegrátor-cége (a csoport konszolidált árbevétele meghaladta a 600 milliárd forintot (!)). Profiljából adódóan a cég korlátozottan részesül agrártámogatásokban – egyedül a csoport kisebbségi tulajdonát képező,  rizstermesztéssel és -feldolgozással foglalkozó Indián Rizs és Indián Rizs-Agro Kft-k jutottak összesen mintegy  46 millió forint támogatásban (ennek nagy része területalapú támogatás.)

Nem tartozik külön cégcsoporthoz a csaknem 100 millió forint támogatásban részesülő, közvetlenül Csányi Sándor tulajdonában álló Carrbridge Investment, amely a Tolna megyei Zombán folytat sertéstenyésztést.

A fentieken túl Csányi Sándor fia, illetve felesége is földhasználók, amely alapján jogosultak voltak a területalapú, a zöldítési és az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra, összesen 9 millió forint értékben.

 

Mészáros Lőrinc (6,7 milliárd forint)

Mészáros Lőrinc kevesebb mint 5 év alatt vált nagyágyúvá az agrárgazdálkodásban, ebben a Fejér megyei földosztáson túl a Simicska-Nyerges-féle agrárbirodalom bekebelezése jelentette a léptékváltást.

Orbán Viktor földije főként működő, sikeres agrárcégek megvásárlásával növelte a portfólióját, amelyeknek egy része közvetlenül a tulajdonában van, másokat az Opus Holding részét jelentő Talentis Agro alá szerveztek be. A Talentis Agro az agrárcégek egy részét nem anyavállalatként, hanem uralmi szerződés alapján ellenőrzi. A képet nem is kicsit bonyolítja, hogy 2020-tól kezdve Mészáros a Gallicoop, illetve a Gallbreed és a Gallfood  révén nagyon komoly érdekeltségre tett szert a pulykás ágazatban, ezek a cégek azonban nem a Talentis-csoporthoz tartoznak, hanem különböző, Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapokhoz. Az egyre átláthatatlanabb struktúrák térhódítása 2023-ban is folytatódni látszik a csoportban.

A pulykatenyésztéssel és feldolgozással foglalkozó, magántőkelapokon keresztül birtokolt cégek (Belamova, Ebesi Pulykahízlaló, Gallbreed, Gallfood, Gallgarden, illetve Pulyka Profit – a csoport működési területe egyáltalán nem korlátozódik az ország szűk területére, Győr-Sopron-Mosonban, Hajdú-Biharban és Békésen is vannak telephelyeik) összesen 834 millió forint agrártámogatást kaptak, ennek legjelentősebb része értelemszerűen baromfi-tartáshoz kapcsolódik (ebből 578 millió forint baromfi állatjóléti nemzeti támogatás, 112 millió forint pedig az EU-s válságkezelési alapból juttatott kivételes baromfitartói támogatás.)

Szintén magántőkealapokon keresztül vásárolt be 2022-ben Mészáros Lőrinc a Csongrád megyei Kinizsi termelőszövetkezet jogutódjába, a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt.-be, valamint a  biharkeresztesi állami gazdaság romjain létrejött Kutas ‘95 Zrt.-be – mindkét cég döntően szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, utóbbihoz a hírek szerint ráadásul egy reptér is járt. A két cég összesen 452 millió forint agrártámogatást kapott 2022-ben, ezek nagyrésze területalapú, zöldítési és egyéb közvetlen támogatás.

A Talentis Agro-csoport  gerincét továbbra is a korábban a Simicska–Nyerges-féle Mezort alá tartozó egykori állami tangazdaságok, illetve a Lajta-Hanság Zrt. adják, ezen felül a Fejér megyei központú Búzakalász Zrt. A csoport alá uralmi szerződéssel tartozó, döntően közvetlenül más Opus-érdekeltség, Mészáros Lőrinc, illetve magántőkealapok tulajdonát képező cégekkel együtt összesen 5,5 milliárd forint agrártámogatást kapott az 1097 főt foglalkoztató, 41 milliárdos árbevételt elérő cégcsoport – ebből csaknem 2 milliárd jutott területalapú, illetve zöldítési pénzekből, további 1,1 milliárd pedig egyéb közvetlen támogatásokból, itt a legjelentősebb a tejhasznú tehén tartásához kapcsolódó támogatás. A vidékfejlesztési, KAP II-es pillérből származó támogatások közül leginkább a vízgazdálkodáshoz (606 millió forint), illetve a mezőgazdáság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekhez (568 millió fotint) kapcsolódó jogcímeken kaptak jelentősebb támogatásokat. Utóbbi jogcím érdekessége, hogy lényegében teljes egészében hazai költségvetési forrásból finanszírozta az állam.

Természetesen Mészáros Lőrinchez és családjához idén is jutottak közvetlenül agrárforrások – 2022-ben összesen 77 millió forint értékben, ezeknek csaknem 90%-a I. pilléres közvetlen támogatás.

 

Claessens-család (a család két ága összesen: 5,9 milliárd forint)

A belga gyökerű, döntően Somogyban aktív, állattartással foglalkozó Claessens-család tavaly tragikus hírekkel került az érdeklődés középpontjába az egykori Claessens Kft.-t irányító Peter Claessens halála miatt. A család ezen ága, amelyet most Johan Claessens, illetve Peter Claessens özvegye vezet, főként a tehenészetben volt aktív, de mára már kiterjesztették tevékenységüket a sertéstenyésztésre és a takarmányelőállításra is. Legnagyobb támogatásaik is vidékfejlesztési beruházásaikhoz kapcsolódnak: állattartó telepeik, illetve takarmányelőállító üzemeik fejlesztésére 2,86 milliárd forint támogatást nyertek 2022-ben. Emellett egy erősen vitatott vízgazdálkodási projektükre is 479 millió forintot utaltak át tavaly.  A fentieken túl mintegy 703 millió forintnyi közvetlen jogcímeken kapott támogatásuk is jelentősnek mondható, a nemzeti és kivételes támogatásokkal együtt 4,8 milliárd forint jutott a csoport cégeihez.

A családon belül teljesen külön cégcsoportot vezet Peter és Johan Claessens testvére, Christophe Claessens és felesége, Katalin. A sertéstenyésztéssel és az ehhez kapcsolódó takarmányelőállítással foglalkozó cégcsoport jóval szerényebb összegekben részesült, össztámogatásuk 1,1 milliárd forint, ebből mintegy 600 millió kapcsolódik mezőgazdasági beruházásokhoz a vidékfejlesztési kasszából.

 

Őzse-család (3,8 milliárd forint)

Korábban még nem fért fel listánkra a Hajdú-Bihar megyében termelő, több generáció óta jelentős agrárgazdálkodó Őzse-család, amely – más cégek mellett – az 1951-es alapítású Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet jogutódjának, a Földesi Rákóczi Kft.-nek a tulajdonosa. Egyéb (szintén Földesen, illetve a szomszédos Berettyóújfalun aktív) cégeikkel együtt csaknem 3,7 milliárd forinthoz jutottak az agrárkasszából, ennek jelentős részéből beruházásásokat valósítanak meg: 2,3 milliárd forintot utaltak eddig állattartó telepeik fejlesztésére, sőt, 409 millió forintot digitális fejlesztésekre is kaptak. (Egyéb támogatásaik közül a területalapú és zöldítési, illetve a tejtermelő tehenészethez kapcsolódó támogatás tekinthető jelentősnek.)

 

Szatmári Zoltán és családja (2,4 milliárd forint)

A Jászság milliárdosa jelzővel is illetett Szatmári Zoltán elsősorban nem agráripari érdekeltségei miatt állandó szereplője a Forbes-listáknak: vagyona nagy része épületgépészet-kereskedelmi cégeiből származik. Emellett van jelen a tejiparban (Naszálytej), az élelmiszerfeldolgozásban (Szatmári malom), illetve a klasszikus agrárágazatban is. A család tagjaihoz tartozó cégeknek összesen 2,44 milliárd forint támogatást utaltak 2022-ben: míg a jászladányi székhelyű Jász-föld Zrt. öntözőtelep (241 millió forint) és terménytároló (137 millió forint) fejlesztésére kapott nagyobb összeget; a turai Galgamenti Zrt. állattartó telepeihez kapcsolódó beruházásai is komoly pénzösszeghez (332 millió forint) jutottak. Az élelmiszerfeldolgozáshoz kapcsolódóan a Szatmári Malom Zrt. szegedi egysége nyert el beruházási támogatást (ebből 271 millió forintot utalt el nekik az államkincstár idén). A Szatmárihoz kapcsolható cégek ezen felül csaknem 764 millió forint értékben kaptak a KAP I-es pilléréből közvetlen támogatásokat – tejiparban is aktív szereplő révén nem lepődhetünk meg rajta nagyon, hogy ezek döntően a területalapú, a zöldítési, illetve a tejhasznú tehén tartása alapján járó jogcímekkel kapcsolatosak.

 

Jos Janssen és cégei (2,6 milliárd forint)

Jos Janssen elsősorban a bugyi központú, élőállat (marha)-kereskedelemmel (döntően exporttal) foglalkozó Hunland-csoport tulajdonosaként és vezetőjeként ismert az agráriparban, de egyéb, például sertéstenyésztéssel foglalkozó cégei is vannak, többek között az egykori Flier-érdekeltségnek számító Agárdi Farm.

A legtöbb támogatást 2022-ben a Hunland-csoport konszolidációba bevont Bovinia Kft. kapta Takácsiban található marhatelepük bővítésére és korszerűsítésére (1 milliárd forintot), és nem meglepő módon – csaknem 560 milliót termeléshez kötött tejhasznú tehenek, illetve hízottbikák (176 millió) tartásának támogatására. Ezen kívül a Janssenhez köthető cégek jelentős területalapú 204,6 millió támogatásban is részesültek.

 

Dorogi-család (2,2 milliárd forint)

Az egyik legrégebbi szereplője listánknak Dorogi Árpád és családja, akik eleinte a német Helmut Gsukkal együtt gazdálkodtak. Zsira korábbi polgármesterének ma is az egyik legjelentősebb érdekeltsége a Fejér megyei Mezőfalva-csoport – 2022-ben a Mezőfalvai Tejhasznú Zrt. csaknem egymilliárd forint támogatást húzott be egy új szarvasmarhatelep építésére.

A szarvasmarhatartáson túl a Dorogi-érdekeltségek fő profilja a szántóföldi növénytermesztés: területalapú és zöldítési támogatásokból 657 milliót utalt el számukra a Magyar Államkincstár.

 

Bódi-család (2,2 milliárd forint)

Ahogy a Claessens-családnál, úgy a hajdúnánási Bódi-családnál is lényegében már két cégcsoportról beszélhetünk: Bódi András Jenő és Bódi László András nem csak egymás testvérei, hanem (a cégjegyzék szerint) szomszédok is – közös cégeik azonban már jó ideje nincsenek. A család Bódi András Jenőhöz köthető ágának az ország északkeleti felén számos településen van érdekeltsége (Encs, Nyíregyháza, Tiszadada), legfőbb profiljuknak a szántóföldi és takarmánynövény termesztés tűnik (területalapú, zöldítési, illetve takarmánynövény termesztéséhez kapcsolódik összes, 914 millió forint támogatásuknak több mint kétharmada), bár ezen a tehéntartással foglalkozó Hagisz Zrt. illetve Hagisz Plusz Kft. 2021-es megvásárlása kicsit módosít. 

A támogatások szempontjából jelentősebb összeget könyvelhet el magának a család Bódi László Andráshoz, és nem mellékesen a TEDEJ Zrt.-hez köthető ága: ennél a csoportnál a takarmánynövények és a terület alapján járó támogatások mellett komolyabb szerepet kap a tejhasznú tehenek tartása után járó támogatás is (229 millió forint). Érdekesség, hogy a fentebb bemutatott agrárszereplők mellett a Bódi-család mindkét ágában relatíve visszafogottak voltak a beruházási fejlesztésekre adott támogatások (Bódi András Jenőék 207 millió forint támogatáshoz jutottak a digitális átálláshoz kapcsolódó precíziós fejlesztésekre, a Tedej-csoport pedig 56 millió forintot kaptak állattartó telepek fejlesztésére).

 

Dorcsinecz-család (2,1 milliárd forint)

Szintén új szereplő listánkon a Békés megyei, szintén több generációs Dorcsinecz-család, amelynek két legfontosabb érdekeltsége a dombegyházi Agrosztár és a Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft. Noha közvetlen támogatásokból is csaknem 300 millió forint támogatásokhoz jutottak, a két cég elsősorban az állattartó telepek fejlesztéséhez nyújtott vidékfejlesztési támogatások segítségével tudott felkerülni listánkra: az Agrosztár csaknem négymilliárdos sertéstelep-beruházáshoz kétmillárd támogatást kapott, amelyből 2022-ben 901 millió forintot utaltak át, a Kisdombegyházi Agro-Ferr pedig szarvasmarha-istálló bővítéséhez nyert el 1,4 milliárd forintot. A már megvalósult fejlesztéshez 2022-ben 301 millió forintot utaltak (a támogatás nagyobbik részét még 2021-ben kapták meg).

 

Sano-csoport (1,9 milliárd forint)

2020-ban vásárolta meg a német Sano takarmányozási vállalat a komáromi Solum Zrt.-t, a Klapka György Mezőgazdasági TSZ jogutódját –  a szántóföldi növénytermesztéssel, takarmányelőállítással és állattartással foglalkozó csoporthoz tartozik két korábbi Leisztinger-érdekeltség is, az Agrorum Kft. és az Ácsi Mezőgazdasági Zrt.  – ezek számára 2021-ben összesen 888 millió forintot utaltak. A 2022-es összeg több mint duplájára nőtt: ennek – ahogy azt már több esetben láttuk – a bőséges állattartó telepi beruházások támogatása az oka:  tavaly a Solum a csémi szarvasmarha-telep rekonstrukciójára 2,2 milliárd forintot ítéltek meg, amelyből 1,24 milliárd forintot utaltak át. A cégcsoport további támogatásai jellemzően közvetlen támogatások.

 

Adrian Straathof (1,8 milliárd forint)

Magyarországon is jó ideje aktív Európa legnagyobb sertéstenyésztője, a holland Adrianus Straathof, aki a nemzetközi mainstream hírekbe nem egyszer az állatokkal való kegyetlen bánásmód miatt került be. Legjelentősebb magyarországi cége a Környei Agráripari Zrt., amely 2022-ben 996 milliós előleget vehetett fel a kétújfalui kocatelep korszerűsítésére. A kocatartók kivételes alkalmazkodására szánt 2 milliárd fortint uniós pénzből mintegy 141 millió jutott csak Straathof cégeinek (csaknem annyi mint a teljes Bonafarm-csoportnak). Egyéb támogatásaikból a legnagyobb részt a különböző nemzeti, sertés állatjóléti támogatások teszik ki.

 

További jelentős támogatottak

Idén is jelentős támogatást kaptak a Bács-Kiskun megyében gazdálkodó Vidmann Lászlónak és családjának érdekeltségei (melyek közül a legjelentősebb a Városföldi Agrárgazdaság Zrt., valamint a Narivo Állattenyésztő És Növénytermelő Kft.), összesen mintegy 1,6 milliárd forint értékben – ebből 941 millió forint kapcsolódik sertéstartáshoz (elsősorban sertés- és kocatartáshoz kapcsolódó állatjóléti támogatások révén, de a Vidmann-érdekeltségek 127 millió forinthoz jutottak a kocatartók kivételes alkalmazkodási kalapjából is – ez az összes, ezen a jogcímen kiosztott támogatás 6,3%-a). Ezen felül a csoport tagjai 428 millió forint értékben tejhasznú tehéntartáshoz kapcsolódó támogatásokban is részesültek.

Komoly támogatásban részesült idén a szabadhídvégi Pélpusztai Mezőgazdasági Kft.-tés az Agro-Profit Kft.-t, amelyek 1,545 milliárd forint agrártámogatásban részesültek. A cégek tulajdonosa (2021 óta a brit Whitegill-csoporttal együtt) Sári Ferenc. A 2022-ben kiutalt összegből több mint egymilliárd érkezett szarvasmarha telep bővítésére.

Noha listánkra már nem fértek rá, érdekes lehet megemlíteni a baromfifeldolgozásból élő Tranzit-csoportot vezető debreceni Szabó-családot, amelyben szintén már a második generáció viszi a vezető szerepet. A Tranzit-ker több mint 1 milliárd forráshoz jutott a baromfi állatjóléti támogatásból, sőt, egymaga hozta el a baromfitartók kivételes alkalmazkodási támogatásának csaknem 10%-át, 416 millió forintot. Hasonlóan sikeres volt a baromfitartáshoz kapcsolódó források begyűjtésében a Mastergood-csoport: a  kisvárdai Bárány-családhoz tartozó cégcsoport 537 millió forint baromfi állatjóléti támogatást és 275 millió forint kivételes alkalmazkodási támogatást nyert.

Az idei lista komoly kimaradói a komplex céges struktúrában működő, Leisztinger Tamáshoz köthető cégek: számításaink szerint idei támogatásuk nem érte el az egymilliárd forintot – érdekesség lehet viszont, hogy a korábbi Leisztinger-cégeket (Agrofriz, Mester-Agro, AGRO-HÉK, illetve Alcsiszigeti Mezõgazdasági Zrt.) átvevő Bihari Gábor, mezőtúri vállalkozó családjához tartozó Bihari Edit minden bizonnyal hazánk legnagyobb magánszemély szántóföldhasználója, aki csak területalapú (147 millió – az országban 2022-ben ő kapta a legtöbb támogatást ezen a jogcímen) és zöldítési támogatásokból (90 millió forint)  2022-ben 238 millió forint támogatásban részesült.

Ahogy láthattuk, a különböző vidékfejlesztési beruházási támogatásokkal főként azok a gazdálkodók jártak jól, akik a hagyományos szántóföldi növényteremesztésen túl más ágazatokban (jellemzően állattenyésztésben) is érdekeltek, vagy a új típusú fejlesztésekbe (digitalizációs beruházások, öntözés) ruháztak be a hatékonyság növelése érdekében. Csányi és Mészáros érdekeltségein kívül a legtöbb forráshoz az egy-egy térséghez szorosan kapcsolódó agrárvállalkozások jutottak (külföldi vagy belföldi háttérrel), sok sikeres gazdaságban már a második generáció tagjai vették át a vezető szerepet.  A legnagyobb nyerteseken túl azonban ismét fontos felhívnunk a figyelmet a lista másik végére is: a 148 ezer olyan földhasználó közül, aki területalapú támogatást kapott, csaknem 40 ezren vannak, akik ezen felül legfeljebb zöldítési jogcímen jutottak agrárpénzekhez, és az agrárkasszából származó bevételük 2022-ben az öregségi nyugdíjminimum éves összegét (342.500 forint) sem érte el: gyanítható, hogy esetükben az agrártámogatás nem pusztán jövedelempótlást, hanem egyfajta szociális juttatást jelenthet – és az is kérdéses, mennyire lehetséges hatékony, zöld, fenntartható gazdálkodást folytatni ilyen összegből, ekkora földterületen az agrárkassza más forrásainak bevonása nélkül.

Adatok forrása: Magyar Államkincstár, palyazat.gov.hu, e-beszamolo.im.gov.hu, valamint az egyes vállalkozások honlapjai.


Címkék: eu mezőgazdaság adatok csányi agrártámogatások infografika mészáros lőrinc

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr7518166188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása