Több mint tíz éve gyűjtjük és elemezzük az agrártámogatások adatait, de könnyen lehet, hogy a 2022-es év lesz az utolsó, amelyben ezt meg tudjuk tenni, ugyanis november 2-án a Parlament elé került a T/1840-es javaslat, amely – már a 2023-tól érvényes KAP szabályait szem előtt tartva – alapvetően alakítaná át a támogatásokkal kapcsolatos adatközlés rendjét. Jelenleg az adatokat a Magyar Államkincstár – mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jogutódja – teszi közzé a honlapján. Az adatok letölthetők és elemezhetőek a kedvezményezettek neve és lakcíme szerint, mi is ezen adatok alapján dolgozunk és tudjuk összekapcsolni évről évre a támogatási adatokat (ennek többek között, ahogy arra többször kitértünk, azért van jelentősége, mert a támogatások nem egyszer “átcsúsznak” a következő pénzügyi évre). 

Frissítés: a törvényt elfogadta az országgyűlés.

A 2023. január 1-től hatályba lépő törvény legalábbis bizonytalanná teszi, hogy ezt az elemzést jövőre is el tudjuk végezni, mivel eltűnhet a kedvezményezettek címe a nyilvános adatok közül. Bár formailag a törvényjavaslat a Bizottság 2022/128-as rendeletének való megfelelést szolgálja, a törvényjavaslat sajátos abban, hogy a rendeletben meghatározott kötelezően közzéteendő adatkörön túl nemes egyszerűséggel minden más, a támogatással kapcsolatos adatot “TÁMOGATÁSI TITOK”-nak minősít (ezzel egy új, némiképp abszurd jogi kategóriát létrehozva), amelyhez lényegében csak a támogatást ellenőrző hatóságoknak, bíróságoknak biztosítana hozzáférést – szigorú titoktartási kötelezettség terhe mellett.  Természetesen ilyesmiről a bizottsági rendeletben szó sincs.

A jövőben közérdekből nyilvános adatnak számítana a törvény szerint a kedvezményezett 

1.  természetes személy családi és utóneve, 
2.  nem természetes személy megnevezése,
3.  a támogatás elnevezése, a várható vagy tényleges eredményei, 
4.  a támogatás célja,
5.  a folyósított támogatás összege, 
6.  az érintett forrás, 
7.  a teljes költség, valamint a társfinanszírozási arány, 
8.  a megvalósulás helye szerinti település neve, 
9.  a beavatkozás típusa, 
10.  az érintett egyedi célkitűzés, valamint 
11.  a jogosulatlan részvétel, vagy szabálytalanság miatt visszafizetendő támogatás összege

A listából fájóan hiányzik róla bármilyen olyan egyedi azonosító, amely azt szolgálhatná, hogy összevonhatóak legyenek jogcím és a támogatás éve szerint például  azok a kedvezményezettek, akiknek azonos a nevük (gondoljunk csak bele, hány különböző Nagy János kap hazánkban agrártámogatást).

A törvény épp azért is hiányos, mert az agrártámogatások közzétételével kapcsolatos közzétételi reform egyik előzménye pont az az uniós kutatási jelentés volt, amely megállapította, egyrészt azt, hogy egységes adatközlés nélkül összehasonlíthatatlanok a támogatási rendszerek, másrészt, hogy azonosítási kódok, adatok nélkül képtelenség megállapítani egy-egy támogatás végső kedvezményezettjét. Nem véletlen, hogy a vonatkozó Bizottsági rendelet például a jogi személyek esetén a kedvezményezetti csoporthoz tartozó azonosítók közzétételét is megköveteli – erről a magyar törvényjavaslat nagyvonalúan hallgat, illetve még egyszer leszögezi, hogy az adatokat nyílt formátumban, tömeges letöltésre alkalmas módon kell közzétenni (ez szintén hiányzik a törvényjavaslatból).

Természetesen a jogalkotási folyamat során, illetve a végrehajtási rendeletek kiadásakor még érhetnek minket meglepetések (maga a törvényjavaslat is kisebb meglepetés volt, hiszen elmaradt a társadalmi egyeztetése), ugyanakkor kissé furcsa ez a titkolózás éppen egy olyan folyamat kellős közepén, amikor Magyarország minden erejével azt igyekszik bizonyítani, hogy a lehető legtisztábban és átláthatóbban szeretné elkölteni az uniós forrásokat. Ha erre létezne valódi szándék, akkor a kormány nem korlátozná az adatok nyilvánosságát, hanem például azt is közzétenné, hogy mi a címe vagy helyrajzi száma azoknak a földeknek, amelyekre a támogatás járt.