A 2022-es választási osztogatás után, a brutális infláció mellett a korábban elindított beruházások egy részét - benne a kampányban beígért beruházásokat is - elkaszálta a kormány. Lázár János építési miniszterhez került a feladat, hogy áttekintse, mik azok a beruházások, amelyeket nagyobb politikai arcvesztés nélkül le lehet állítani. A folyamat - főként Budapest esetén - emlékezetesre sikerült: a Vitézy-Fürjes érában indult, vasúti és kerékpáros fejlesztések még ingerült megjegyzéseket is kaptak a minisztertől a kiszivárgott iratok szerint. Máshol a lakosok tiltakozását is kiváltotta, hogy a messzi jövőbe tolódnak a régóta ígért közlekedési fejlesztések.

Most egy újabb lista került ki Lázárék a Parlament formális beleszólása nélkül folyó újratervezésének nyomán, Vadai Ágnes írásbeli kérdésére küldtek el egy listát 270 felfüggesztett beruházásról. Térképre raktuk a lista tartalmát, és összevetettük az egy évvel ezelőtti listával. Megnézheted, hogy a te környékeden milyen beruházásokat fújtak le!

Hiszem, ha látom

Sajátosnak tartjuk, hogy rendszeres, naprakész, strukturált nyomonkövethetőség helyett az állam több száz milliárdos beruházási aktivitásáról ilyen, szkennelt irományokból lehet csak tájékozódni. 2023-ban elvárható lenne, hogy az adófizetők pénzéből készülő beruházásokat azok költségvetésével, kivitelezőivel és állapotával a helyszínen és egy állami adatbázisban (vagy legalább a költségvetés mellékletében) is lehessen böngészni, ilyen lehetőség azonban itthon nem létezik. Probléma az is, hogy a beruházásokat a kormány legtöbbször egyedi döntésekkel ígéri oda, és sokszor igen meredek szögben kilóg a lóláb, hogy valamilyen helyi erős ember lobbizta ki a beruházást, nem pedig a kormány átfogó, több éves terveiből hullik ki, hol van a leginkább szükség például sportcsarnokra, iskolára vagy uszodára.

A Lázár-féle Építési Minisztérium több esetben ígéretet tett a beruházások átláthatóbbá és tervszerűbbé tételére, jelenleg is a Parlament előtt van egy állami beruházásokról szóló kerettörvény, ez azonban továbbra is fenntartja a kiemelt beruházásokat, ami áttekinthetetlenné teszi, milyen építkezésre milyen szabályok vonatkoznak. Önmagában a beruházások tényéről sem könnyű tájékozódni, ezekről a Kormány újabban nem nyilvános, kétezres kormányrendeletekben dönt. A beruházási törvényhez mi is számtalan jobbító javaslatot fűztünk, többek közt arról: kérdezzék meg a helyi lakosokat, van-e szükségük ezekre a beruházásokra, illetve tegyék transzparenssé a beruházások listáját. A társadalmi véleményezés eredményét - az elutasítás indoklásával - azonban a mai napig nem tette közzé a Lázár-minisztérium, javaslatainkat a tervezet nem tartalmazza.

Sajnos így továbbra is Lázár Jánosék ad hoc listái a legnaprakészebb források az állami beruházások helyzetéről. Ez politikailag érthető, hiszen a lefújásról szóló döntést ciki lenne nyilvánosan kommunikálni, a lebegtetés és parkoltatás pedig kiváló lehetőséget ad arra, hogy egy beruházást akár 4 évenként újra és újra be lehessen ígérni a választóknak, vagy alá lehet vágni az ellenzéki városvezetőknek. A bejelentés ugyanis a jelenlegi magyar médiatérben sokkal nagyobbat szól, mint az, amikor fű alatt elkaszálják vagy elhalasztják a beruházást. Ennek a gyakorlatnak a jellemző példája a Modern Városok Program, amiről ugyan maga a miniszterelnök adott aláírt papírt a megyei jogú városoknak, de az ígéretek nagy része sosem jutott el kormányzati döntésig, így a felénél abbahagyott program beruházásait Lázárnak nem is kell leállítania. A lényeg, hogy a választásokra a bejelentés megtörtént, a többire ki emlékszik?

A Lázár-minisztérium tavaly szeptemberben már kiadott egy listát 284 elkaszált állami "kiemelt beruházásról". Ezt akkor is térképre tettük. A mostani lista ettől abban különbözik, hogy ott még kiemelt beruházások leállításáról volt szó, és a fővárosi beruházásokról akkor még nem született döntés. A friss lista szerint az Építési Minisztérium 270 beruházást függesztett fel 2022. május és 2023. június 6. között.

A lista szerint egyhamar nem fog megvalósulni az Óbudai Egyetemi Campus, a Trefort Gimnázium és a Trefort-kerti ELTE campus fejlesztése, de lehúzták az óbudai Veres Péter gimi felújítását is, ahol nemrég óra közben leszakadt a mennyezet. Nem épül meg a Semmelweis Egyetem Anyasági Centruma, elmarad az M7 autópálya Székesfehérvár-nyugat csomópont fejlesztése, a mohácsi Duna-híd előkészítése. Nem újítják fel a zalaegerszegi mentőállomást, elmarad a Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztése és a Hortobágyi Deportálások Emlékhelye sem épül. Parlagfűvel benőtt romhalmaz marad a kezdettől közpénzégetésnek tűnő debreceni Velodrom, és nem valósul meg a Városligethez kapcsolódó Hősök tere és Dózsa György út forgalomcsillapítás sem. Ígéret marad a csepeli közpark is.

A 2022-es és 2023-as lista nehezen feleltethető meg egymásnak. Számításunk szerint közel 400 beruházás szerepel egyik vagy másik listán, de erre vonatkozó világos kommunikáció híján nem tudjuk, mi lesz azokkal a beruházásokkal, amik a 2022-es listán szerepetek, de a mostanin nem. Az sem segíti a tájékozódni vágyók dolgát, hogy a beruházások megnevezése sem koherens a minisztérium kommunikációjában. A korábbi évek őskáoszához képest már az is valami, hogy a Lázár-minisztérium legalábbi időnként kommunikál ezekről, ha pedig valóban az a cél, hogy egységesebbek, tervezhetőbbek és átláthatóbbak legyenek az állami beruházások, akkor az átláthatóság is változhatna. Ha a Parlamentben még érdekel valakit, mire költi a kormány a költségvetést, most még benyújthat egy utolsó módosítót a Lázár-féle beruházási törvényhez ennek kapcsán.