Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni” - ígérte a Budai Vár átépítéséről, benne a minisztériumok ide költözéséről L. Simon László még 2014-ben. A várbeli presztízsberuházások lassan 10 éve tartanak, és annyira fontosan a kormánynak, hogy még most, az energiaválság és a közösségi beruházások elkaszálása idején sem vettek vissza a tempóból, pedig az új építkezések egy részéről még mindig nem tudni, pontosan milyen célt fognak szolgálni. Az egyik legnagyszabásúbb építkezés a Pénzügyminisztérium 100 milliárdos régi-új székháza a Szentháromság téren. Ennek kapcsán nemrég - négy évvel a beruházás megkezdése után - elkészült egy hatásvizsgálat arról, jó döntés-e ideköltöztetni a minisztériumot. A tanulmány megállapítása szerint ez a jó döntés - bemutatjuk, hogyan számoltak.
Előzmények: historizáló modern irodaház, kiemelt beruházás, kollégiumi szobatárs
A minisztériumi beruházás nem a Nemzeti Hauszmann Program része, de fontos eleme az Orbán-kormányok Várnegyedet érintő beruházásainak. A műemléki épület "eredeti állapotának visszaállítása" lényegében a Fellner Sándor 1903-as tervei alapján történő műemléki homlokzat- és tetőrekonstrukciót és emögött a minisztériumi apparátus számára korszerű irodai munkakörülményeket biztosító belső tér kialakítását jelenti. Az épület az átépítés előtt a historizáló díszek nélkül, de felújítva, jó állapotban állt. Évtizedekig a Műszaki Egyetem kollégiumaként használták, az 1956-os forradalom kirobbanásához vezető diákmozgalom egyik bölcsője volt. Klubja 1968 után a budapesti beat- és diákélet legendás centrumának számított. A Pénzügyminisztérium költöztetéséről (más minisztériumokkal együtt) 2015-ben született döntés, 2018-ban pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány az építkezést. Ez lehetetlenné tette, hogy a beruházásba az I. kerületi önkormányzat érdemben beleszóljon.
A beruházásról nyilvános költségbecslés nem született. A beruházás költségeiről a sorra megjelenő közbeszerzési dokumentumokból lehetett tájékozódni. A legnagyobb tételt ezek közül a bontás és az építkezés teszi ki, mindkettőt a Tiborcz István üzlettársának, Paár Attilának az érdekeltségébe tartozó, más várbeli beruházásokon is dolgozó WHB és a Varga Mihály pénzügyminiszter volt szobatársának érdekeltségébe tartozó Garage Ingatlanfejlesztő konzorciuma nyerte el. A Népszava számítása szerint az eddigi eljárásokban már 66,3 milliárdot fizettek ki. A projektet számos kritika érte: sokak szerint súlyosan pazarló ekkora összeget elkölteni egy olyan irodaépületre, amely drágább, mint a piaci Magyar Telekom új székháza, de benne negyedannyi irodista dolgozhat, miközben maga a költözés sem volt szükségszerű. Az épület elhelyezkedése miatt sokan problémásnak tartják közlekedési, parkolási szempontból, hogy az iroda a turisták által látogatott Várnegyed szívébe épült, illetve felvetették, nem okozza-e a műemléki értékek sérelmét a modern részek kialakítása. A beruházás 2024-re zárulhat le, a beruházás költségei már most meghaladják a 100 milliárd forintot, az épületnek csak a díszes teteje tízmilliárdos összeget emészt fel.
Képkivágás egy Földes András újságíró által 2021. októberében készített légifelvételből. A képen alul jól látszik, milyen léptékű építkezés zajlik a Várnegyedben. A "renováció" valójában a teljes épülettömb kibelezését és átépítését jelenti. A modern belső rész a látványterveken is látható.
Hatásvizsgálat négy évvel a beruházás megkezdése után
A projektet lebonyoltó PM-TÉR6 nevű céget 2017-ben alapította a Pénzügyminisztérium kifejezetten erre a beruházásra. A cég azóta 100 milliárdos támogatást kapott a költségvetésből a beruházásra és működésre. Az épület nagyban épül, várhatóan a jövő év elejére készül el. Ehhez képest csak 2021-ben gondoltak arra, hogy hatástanulmányban vizsgálják meg a minisztérium költöztetését, amikor már régen álltak a daruk a Mátyás-templom mellett. A cég szerződései között 2021 decemberi dátummal tüntették fel a HÉTFA Elemző Központ Kft.-vel erre kötött szerződést (keretösszeg: 9,5 millió Ft). Hogy a beruházás mennyire sínen volt ekkor, azt az is mutatja, hogy a közzététel szerint azóta - 2022 decemberéig - nem is kötött más, ötmillió feletti szerződést a cég.
Kíváncsiak voltunk, hogy mit tartalmaz a Pénzügyminisztérium Szentháromság tér 6. alatti épületbe történő
visszatérésének hatásvizsgálata, ezért adatigénylést nyújtottunk be, amit a PM-TÉR6 határidőben megválaszolt. Az, hogy pontosan miért a beruházás derekán született ez a tanulmány, illetve hogy a kormányhatározatban kifejezetten a PM székház építésére létrehozott PM-TÉR6 miért bizonytalanodott el saját feladatát illetően, az nem derült ki. A hatástanulmány a feladatra megbízott Hétfa Elemző Központ Kft. honlapján érhető el.
Nézzük az alapvető adatokat! A Pénzügyminisztérium leendő székhelye összesen mintegy 700-750 fő elhelyezésére alkalmas. A minisztérium 2000 fő körüli létszámkerettel működik, ebből 600-an dolgoznak a József nádor téren, ahol a minisztérium eddigi központi épülete található. Az épületről a tanulmány elmondja: a PM-es identitás része, frekventált helyen lévő, elegáns épület (fotók: PM fb). Környékbeli irodaházakban további 50+20 munkavállaló dolgozik, ezen kívül az Európai Uniós forrásokat kezelő irányító hatóságok, megközelítőleg 800 fővel Váci úti irodaházban működnek.
A szakirodalmi áttekintés nem sokat segít annak megértésében, miért költözik a minisztérium légvonalban nagyjából másfél kilométerrel arrébb egy hasonlóan elegáns helyről egy nagyjából ugyanakkora épületbe. Ahogy írják, a szakirodalomban a kormányzati intézmények költöztetése általában dekoncentrációs törekvések mentén jelenik meg, itt erről szó sincs, sőt éppen koncentrálódás figyelhető meg. A telephely-változtatás indokaként a vállalatok jellemzően a stratégiai pozíció váltását, a működési költségek csökkentését, vagy a méretgazdaságosság javítását nevezték meg - ez sem releváns. A szempontok közül a szimbolikus (Vár, mint hatalmi központ) és a kényelmi szempont merülhet fel: a József nádor téren szűk volt a hely.
Rátérve a költözéssel kapcsolatos döntés alternatíváira, láthatóvá válik, hogyan oldja meg a tanulmány a 100 milliárdos beruházás alátámasztását. A szcenáriók mindegyike adottnak veszi, hogy a Szentháromság téri épület - egyetlen épületrész kivételével - a jelenlegi tervek szerint felépül, erre a pénzt elköltik. A kérdés csak az, beköltözik-e a neki épült épületbe a minisztérium, vagy azt máshogyan hasznosítja.
A vizsgált szcenáriók:
P1 KÖLTÖZÉS A VÁRBA - "A Szentháromság téri épület Pénzügyminisztériumként újul meg, a Pénzügyminisztérium szervezete ide költözik, a József nádor téri épületet pedig más módon hasznosítják. A hasznosítás kapcsán egyaránt megvizsgáljuk a piaci értékesítés és a további közigazgatási használat várható értékeit is."
P2 ÚJ IRODAHÁZ, KÖZINTÉZMÉNY A VÁRBAN - "A megújult Szentháromság téri épület egyéb közcélú intézménynek ad otthont, a Pénzügyminisztérium szervezete pedig más irodaépületbe költözik."
P3 JÓZSEF NÁDOR TÉREN MARADÁS - A megújult Szentháromság téri épület egyéb közcélú intézménynek ad otthont, a Pénzügyminisztérium szervezete pedig marad a jelenleg használt épületben, amelyet felújítanak, és ez átmeneti költözést jelenthet.
A kutatás nem vizsgálta, mi lett volna akkor, ha nem vágnak bele a 100 milliárdos várbeli beruházásba, és enélkül tervezik meg a minisztérium dolgozóinak elhelyezését! A hatástanulmány indokoltsága mellett úgy érveltek, hogy a költözés kezdetéig még van mód változtatni az eredeti terveken (P1).
A kutatás eredményeként nem meglepő módon a Várba költözés tűnik a legkívánatosabb opciónak egy olyan forgókönyv szerint, amiben kedvező piaci áron a József nádor téri épületet értékesítik.
A tanulmány szerint a várbeli beruházás tehát minden forgatókönyv szerint lezajlik, a becsült nettó költségeket az alábbi táblázat tartalmazza. Eszerint ÁFA nélkül 74 milliárddal számolnak (a gyakorlatban a PM-TÉR6 a beruházásra 72.5+13.8 milliárdos támogatást kapott). Ehhez jön a 3,7 milliárd Ft-ra becsült beüzemelés.
Úgy, hogy a PM építi magának ezt a luxusirodaházat, józan ésszel belátható, hogy nem lesz különösebben vonzó alternatíva, ha:
-
Emellett épít magának egy másik irodaházat a Váci útra 30 milliárdból, vagy
-
Irodát bérel milliárdokért, és közben 38 milliárdból felújítja a József nádor téri székházát (1,18 millió Ft/m2-es költségen).
-
A Szentháromság téri épületbe ezzel párhuzamosan múzeumot hoz létre. Ennek költségét (a közelmúltban létrehozott Pénzmúzeum példájára hivatkozva) 8 milliárd Ft-ra becsüli a tanulmány. Valamennyi költségmegtakarítás érhető el azzal, hogy a Szentháromság tér kisebb lesz.
Adja magát a kérdés: ha 2017-ben készül a tanulmány, ez a két alternatíva vajon nem ver köröket a végül megvalósuló Várba költözésre? Beszédes, hogy még a felvázolt feltételek mellett sem tűnik különösen rossz alternatívának a rezsiköltségek további emelkedése esetén, ha a PM irodaházba költözik, az új épületet pedig múzeum lesz. Persze így a "presztízsnövekedés" nem következne be, de a minisztérium presztízsét talán a költségvetési fegyelem megtartásával és a felesleges látványberuházások ésszerűsítésével is meg lehetne teremteni.
A tanulmányból kiderül, hogy a jelenlegi állapothoz képest az új épületet majd a NAV megközelítőleg másfél tucat emberrel, váltásban fogja őrizni, ami jelentős többletköltséget jelent. Pénzbe fog kerülni az is, hogy a most a központban őrzött iratanyagnak csak nagyjából a felét tudják átvinni a Szentháromság térre, a többit valahol őrizni kell majd. A fenti összegekhez képest eltörpül, de pozitív hozadékként azért kimutatták, hogy az új épület kertjében elültetett néhány fa néhány milliós társadalmi szintű hasznot realizál, ezzel szemben viszont a Várban megjelenő 750 új irodista miatt szükségszerűen beiktatott új buszok környezeti károkat okoznak.
Az anyag minden tőle telhetőt megtett, hogy megérvelje, a beruházásnak van értelme, hiszen ez fellendíti a Várnegyedet, és hogy elfogadhatatlan lenne az a helyzet, amiben az épületet nem építik meg. De az olyan mondatok, mint:
"Az alulhasznosított épületek urbanisztikai hatásai erősen negatívak, hiszen részlegesen kihasznált, forgalmat nem generáló „vakfoltokat” hoznak létre a városban, amelyet jellemzően a folyamatos romlás és a növekvő elhanyagoltság jellemez. Az elszaporodó üres épületek néptelen utcákat, tereket eredményeznek, ennek révén pedig jelentősen rontják a város élhetőségét"
megmosolyogtatóak úgy, hogy egy jó állapotú épületet építettek át szinte teljesen a Halászbástya és a Mátyás-templom közvetlen közelében. Nem valószínű tehát, hogy itt alakult volna ki a budapesti Harlem, az épület alulhasznosítottságát pedig vélhetően 100 milliárd Ft elköltése nélkül is meg lehetett volna oldani. Pénzügyileg tehát a hatástanulmány nem sokat segített abban, hogy értelmet találjuk a PM költözésében. Ez azonban semmit nem jelent: az építkezések folytatódnak, továbbra is napirenden van például a Honvédelmi Minisztérium költöztetése a Hadtörténeti Múzeum helyére. A vizsgált tanulmány a 2022. június 30-án rendelkezésre álló információk feldolgozásával készült, így elképzelhető, hogy a projekt esetleges drágulása miatt még a fenti okfejtés sem áll meg végül a lábán.
Hasznosnak tartod, amit csinálunk?
Támogasd a K-Monitort adományoddal!
Címkék: építőipar pénzügyminisztérium adatigénylés
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Mennyibe kerül a Pénzügyminisztérium új épülete? Hamarosan kiderülhet
-
A Belügynek ki kell adnia a titkos BCG-tanulmányt az egészségügyi reformról
-
Működésben a "Lex Titkos Külföldi Biznisz": fideszes ügyvéd szerződését titkolnák külügyi érdekből
-
Adatigénylők figyelem! Aki nem vigyáz, KIKAP-hatja
-
Országimázs Központ 2.0: pert nyertünk az állam százmilliárdos turisztikai cége ellen
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
törррicur 2023.01.21. 09:39:21
