Nincs könnyű dolga annak, aki a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát szeretné gyakorolni Magyarországon. Sokszor az információ előbb kitudódik, mint ahogy az illetékes szervek igazságot tesznek, a titkolózásnak pedig nincs következménye. Pár éve még nyilvánosan követhető volt, ki licitál egy állami árverésen, tavaly azonban a Vagyonkezelő le akart rázni minket, amikor rákérdeztünk erre. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadságtól kértünk segítséget, akik ki is mondták, hogy jogunk lett volna megismerni a licitáló kilétét. Azóta már megírta a sajtó: Tiborcz István üzlettársa, a NER feltörekvő ingatlanmágnása, Jellinek Dániel vett palotát az Andrássyn.

 

Jellinek Dániel vásárolta meg az Andrássy úti egykori MÁV-székházat

Ki licitál: titok?

Tavaly nyáron közérdekű adatigényléssel fordultunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez, és kértük, hogy az MNV adja ki nekünk, ki vette meg az állami árverésen az egykori MÁV-székházat. Az Andrássy úti épületet korábban többször próbálták privatizálni, sikertelenül. Tavaly azonban sikerült eladni a rossz állapotú épületet, ráadásul egy 15 milliárdos ingatlancsomag részeként, többek közt egy aranyparti szállodával együtt.

Az MNV megtagadta a nyertes licitálóra vonatkozó adatok kiadását, arra hivatkozással, hogy az adatigényléssel érintett esetben szerződéskötésre még nem került sor, így az adat nem létezik. Ezért augusztusban újra írtunk a MNV-nek, és "vevő" helyett - a pontosság kedvéért -  a "nyertes ajánlattevő” személyére kérdeztünk rá. Az MNV  azonban kitartott a titkolózás mellett és a második esetben is megtagadta az állami vagyonra vonatkozó vételi lehetőséget megszerző személy megnevezését. 

Álláspontunk szerint a nyertes licitáló kiléte közérdekű adat, mivel az a cég tevékenységére vonatkozó a személyes adat fogalma alá nem eső információ, amely nem üzleti titok (közérdekű „az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat”). A nagy értékű (több, mint 14 milliárd forintos) állami ingatlancsomagra az MNV szerint „teljes körű transzparenciát biztosító” állami oldalon tett érvényes vételi ajánlat tehát nem üzleti titok, az MNV Zrt. azonban válaszában nem adott jogi magyarázatot arra, pontosan miért nem tekinti közérdekű adatnak a kért információt.

Ezután fordultunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), amely bejelentésünk nyomán vizsgálatot indított és megkereste az MNV-t. 

A Vagyonkezelő a NAIH-nak már hajlandó volt válaszolni és februárban kiderült, hogy a szerencsés nyertes nem más, mint a kormányhoz közel álló Jellinek Dániel vezérigazgatósága alatt működő ReoCo Value Added Ingatlanalap (befektetési alapkezelő neve: Indotek-Investments Alapkezelő Zrt.).

Az ingatlancsomagra az adásvételi szerződés 2021. november 9-én kötötte meg az MNV és Jellinek.

Idén áprilisban a NAIH a MNV titkolózása miatt állásfoglalást adott ki. A Hatóság arra jutott, hogy az MNV-nek az adatigénylés időpontjában nem volt még az adatigénylés tárgyául szolgáló adat a birtokában, azonban ehhez nem a megfelelő elutasítási okra hivatkozással válaszolta meg a beadványt. A NAIH szerint a kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, az MNV pedig

"megsértette az adatigénylő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségéhez kapcsolódó alapjogát akkor, amikor nem tett maradéktalanul eleget az Infotv. 30. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének, és nem tájékoztatta őt kellően részletesen az adatigénylés megtagadásának pontos jogi indokolásáról. (...) Végezetül a Hatóság álláspontja alapján nem az adatkérőnek kell alátámasztania az igényelt adatok közérdekűségét, (...). Eszerint fontos hangsúlyozni, hogy az információszabadság az állampolgárok Alaptörvényben biztosított alapjoga, ezért a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése, illetve a közérdekű adatok – a közérdekből nyilvános személyes adatok kivételével – terjesztése esetén a célhoz kötöttség fogalma nem merülhet fel."  (NAIH-1230-7/2022.)

Ennek annyi gyakorlati következménye lett, hogy májusban végül mi is megkaptuk azt a választ a Vagyonkezelőtől, amit a NAIH-nak már februárban megküldtek. Mivel magáról a szerződéskötésről az MNV törvényi kötelezettségének megfelelően közzétette az adatokat, ez akkorra már köztudott volt.

Az 29793/210510. számú árverés már nem elérhető a MNV árverési honlapján, annak ellenére, hogy külön menüpont áll rendelkezésre a "Lejárt árverések"-nek.

Az állami vagyon nyílt árverésen történő megvásárlásával természetesen nincs semmi gond, de az MNV eljárása problémás, mivel a transzparencia az állami vagyonkezelés egyik alapelve. Módszertanilag már az is vitatható, növeli-e a versenyt több értékes ingatlan ingatlancsomagba való összecsomagolása, vagy éppen egy erre nyitott befektető számára szól-e egy ilyen ajánlat. De ezen felül is kérdéses, miért rejtegeti a nyilvánosság elől az árverés adatait az MNV, amikor kiemelt közérdek fűződik a jelentős értékű állami vagyoneladásokat eredményező licitálás minél széleskörűbb nyilvánosságához.

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!