Még márciusban, a jelöltállítás lezárulta után volt lehetőségük a jelölteknek a költségvetésből járó kampánytámogatást kérni. Ez a pártok esetében szabadon költhető százmilliós-milliárdos összeget, az egyéni jelöltek esetén pedig szigorúbban szabályozottan 1,18 millió forintot jelent. A magyar állam magától semmilyen adatot nem közöl a kiosztott milliárdokról, így pontos elszámolás helyett adatigénylésekkel lehet információhoz jutni. Ezt tettük: egyelőre a márciusi kérdéseinkre kapott válaszokat tudjuk bemutatni, ami így is elárul néhány érdekességet a politika működéséről. Folytatni fogjuk a tényleges költések bemutatásával.

A kampánytámogatások rendszerét régóta problémásnak tartjuk - ezzel kapcsolatos javaslataink itt. A komplex problémának egy eleme, hogy a kampányra kiutalt közpénzmilliárdokról "valós időben" semmilyen adatot nem tesznek közzé sem az állam, sem a pártok. Arról csak adatigénylések nyomán és ennél fogva késve értesülhetünk, ki mennyit költött a közpénzből, azzal kapcsolatban pedig csak igen részlegesen lehet tájékozódni, mire. Ezek az adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre, márciusi adatkérésünkből az derül csak ki, kik azok, akik egyáltalán igényelték a költségvetési támogatást, és kik azok, akik nem kaphattak. A többi kérdésre még hónapokat kell várni - és ha a magyar államon múlna, akkor sosem tudnánk meg.

A KAPOTT ADATOK EZZEL EGYÜTT TÖBB ÉRDEKESSÉGGEL IS SZOLGÁLNAK:

A Fidesz és a Mi Hazánk egyéni körzeti szinten elszámolva bonyolította sikeres kampányát, míg az ellenzéki összefogás, a Kutyapárt és a Megoldás Mozgalom központilag.

2014 és 2018-hoz képest kevesebb pénz folyt el a kamupártoknál: míg korábban tucatszám voltak jelentkezők a könnyű százmilliókra, idén mindössze a Gődény-Seres-Stekler-féle NÉP, illetve néhány egyéni áljelölt volt jelen a színen, de Gődényék esetében is az tűnik valószínűnek, hogy a szabályok szigorítása miatt végül nem tartottak igényt a kampánytámogatásra. Erről világos választ a Kincstár nem adott.

Voltak olyanok, akiknél kísértett a múlt: a Kincstár adatai szerint öten nem voltak jogosultak a támogatásra korábbi adósság miatt, köztük a korábban a Közös Nevező nevő formációval százmilliós tartozást felhalmozó Gődény György, és az Együttben betöltött elnökségi tagsága miatt büntetett Szabó Szabolcs.

 ☟

Sikeresebb volt a választókerületi szinten bonyolított kampány

A kapott adatokból látható, mennyire máshogyan működött a hatpárti összefogás és a Fidesz kampánya. Míg a kormánypárt egyéni jelöltjei mind a 106-an saját maguknak igényelték a bő egymilliós kampánytámogatást, az Egységben Magyarországért jelöltjei két kivétellel mind lemondtak az összegről a jelölő szervezetük javára, így ezt a pénzt is a központi kampánycsapat használhatta fel. Fontos jelezni, ez az összeg a teljes kampányköltés elenyésző, néhány százalékot kitevő része. Az ebből az adatból is kitűnő központosítás utólag számos kritikát is kapott. Érdekesség, hogy a miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péter és a szintén "párton kívüli", Nógrádban induló Gyenes Szilárd nem mondott le a támogatásról, hanem maga használta fel.

Szintén választókerületi szinten gazdálkodott a Mi Hazánk, melynek a Kincstár adatai szerint minden jelöltje, aki igénybe akarta venni a támogatást, megállapodást kötött a Kincstárral - a párt javára senki nem mondott le. A Kétfarkú Kutyapárt esetében látható, hogy a jelöltjeik számánál lényegesen kevesebben igényelték a támogatást, ők azonban egy kivétellel (Kovács Balázs Sándor) a párt javára lemondtak az összegről. A Megoldás Mozgalom esetében is hasonlóan működött a kampánygépezet: a kapott adatok szerint 97-ből 95-en lemondtak a párt javára a pénzről (a két kivétel Pomuczné Nagy Ildikó és Vári Zoltán).

Érdekesség, hogy a Kincstártól kapott adatok alapján, noha a szavazólapon szerepelt, a KDNP-nek nem folyósítottak kampánypénzeket, mivel nem tette meg az ehhez szükséges nyilatkozatot.

Működött az elriasztás a kamupártoknál

A választások előtt a kormánypártok - valószínűleg az ellenzék egy listára terelése érdekében, Volner János javaslatára - alaposan megemelték azt a küszöböt, ami az országos lista állításához kell. 71 körzetben jelöltet állítani a fentieken kívül csak a Gődény-féle NÉP párt tudott, így ők is jogosultak lettek a több száz milliós országos lista után járó támogatásra. A Kincstár többszöri kérdésünkre sem árulta el, Gődényék igénybe vették-e a támogatást: erre elvben volt lehetőségük, lévén megtették az ehhez szükséges nyilatkozatot, de Gődény cáfolta, hogy felvennék a kampánypénzt, és az is azt valószínűsíti, hogy nem vették fel a pénzt, hogy egyéni jelöltjeik közül mindössze ketten kötöttek megállapodást a Kincstárral. Az erős kamupártos háttérrel rendelkező NÉP eleinte arra bazírozhatott, hogy a koronajárvány farvizén elérik az 1%-ot, de ha végül nem vették fel a pénzt, akkor jól kalkuláltak: nem érték el, így vissza kellene fizetniük a százmilliókat. Hogy az ügyben döntő bizonyítékunk legyen újabb adatigényléssel fordultunk a Kincstárhoz.

Az egyéni kampánytámogatásra csak néhány tucat olyan (néhol azonos családnevű) jelölt startolt rá, akiknek semmilyen politikai előtörténete nem lelhető fel és végül a megkövetelt ajánlásszámnál is alacsonyabb, 1% alatti eredményt értek el. Az ilyen jelöltek közül sokan kiszóródtak a korábbinál szigorúbb ajánlás-vizsgálat (és az ezt segítő állampolgári bejelentések) során. Miközben országszerte így is szép számmal voltak független és mikropárti jelöltek, a Kincstárhoz csak kevesen fordultak az egymilliós összegért: a függetlenek közül 24-en, a Munkáspárt-ISZOMM jelöltjei közül hárman, az IMA pártból négyen próbálkoztak, más kérdés, hogy ők sem biztos, hogy elköltötték a rendelkezésre álló összeget. Elmondható tehát, hogy a pénzre hajtó bizniszpártok ha fel is bukkantak idén tavasszal, nem jártak eredménnyel, a korábbi 3-4 milliárdos eltűnő pénzhez képest idén ennek csak a töredéke maradhat meg 1% alatti jelöltek behajthatatlan tartozásaként.

A jelöltállítás nehezítése és a visszafizetési kötelezettség szétterítése a pártvezetésről az egyéni indulókra elrettentő erővel bírt a rosszhiszemű jelöltekre. Ezek a módosítások kiszórták az ügyeskedőket, de a rendszert nem tették átláthatóbbá. Kis és nagy pártok továbbra is átláthatatlanul, érdemi és azonnali elszámolás nélkül költhetik a pénzeket, átléphetik a költési korlátot és olyan elemi információk sem ismerhetők meg a választás előtt, minthogy egy párt igénybe vett-e állami támogatást.

Kísért a múlt

Érdekesség, hogy a 2018-as kampánypénz-tartozások miatt összesen öten idén nem voltak jogosultak kampánytámogatásra. Csurár Ibolya, Faragó Anett és Antal Tamás ismeretlen jelöltek, akik 4 éve adósok maradtak az 1% alatti eredmény után a pénz visszafizetésével. Van azonban két ismertebb név is a listán.

A már említett Gődény György Nyíregyházán próbálkozott egyéniben, ám előtörténete miatt támogatásra nem volt jogosult. Noha ő volt a NÉP arca, a párt elnökségébe nem került be, így maga a párt elvben jogosult lett volna a támogatásra. A másik név meglepőbb: dr. Szabó Szabolcs 2018-ban még az Együtt tagjaként nyert egyéni mandátumot Csepel-Soroksáron, körzetét pedig 2022-ben is megtartotta. Miközben az Együtt már eltűnt, mivel Szabó a párt vezető tisztségviselője volt, az akkori 1% alatti eredmény és a visszafizetési kötelezettség nehézkes teljesítése miatt Szabó idén nem volt jogosult a bő egymilliós egyéni kampánytámogatásra.

A megkapott adatok itt érhetők el.