A Személyügyi közlemények megszűntetésével 2019 óta a kormányzati szerveknek már nem kell közzétenni, hogy kiket neveztek ki vagy éppen kiknek adományoztak elismerésként címeket. Az átláthatóság csökkenése miatt tavaly decemberben NAIH-hoz fordultunk.
Az írás a “Átláthatóság a közigazgatásban” című sorozatunk első része.
Dr. Sándor Csaba lett az EMMI jogi és személyügyi ügyekért felelős helyettes államtitkára (2013). Fotó: Botár Gergely
Tavaly év végén a Miniszterelnökség előtt forgató Telex számolt be arról, hogy kormányzati funkciót nem viselő embereknek van hivatalos bejárása a Kormány, azaz a - politikailag legfontosabb - központi államigazgatási szerv épületébe. A különböző párttagok, kommunikációs háttéremberek, Szántó Miklós KESMA-vezető és Fásy Ádám zenész feltűnése (kezében egy ajándékos szatyorral) számos kérdést felvet.
Kinek a meghívására érkeztek? Milyen feladatokat, funkciókat látnak el? MIlyen információkhoz van hozzáférésük? Jár-e nekik javadalmazás? Egyáltalán milyen jogszabály, felelősségi szabály hatálya alá esnek, amikor nyilvánvaló módon hivatalos bejárásuk van a Kormányba?
A kérdések megválaszolása egyre nehezebb lesz, miután már nem kell közzétenni a kormányzati igazgatásban szerepet vállaló személyekkel kapcsolatos legfontosabb közleményeket. Ráadásul ahogy a Telex videójából kiderül, ma már az sem magától értetődő, hogy újságírók kiszúrhatják és kérdezhetik a minisztériumba ki-bejáró személyeket.
Mi volt 2019 előtt?
A Hivatalos Értesítő a Magyar Közlönyhöz hasonló állami kiadvány, amelynek az a célja, hogy a központi közigazgatás szervezete és működése átlátható legyen a polgárok számára. Hogy mit kell a Hivatalos Értesítőben megjelentetni, egy jogszabály, a mindenkori igazságügyi miniszter rendelete határozza meg.
Így - egy a 2019 márciusáig hatályban lévő - rendelet szerint a Magyar Közlöny mellékleteként kiadott Hivatalos Értesítőben közzé kellett tenni egy külön rovatot, az ún. Személyügyi közleményeket, híreket. Azt már nem írta elő az IM rendelet, hogy pontosan mit kell közzétenni a rovatban. Ugyanakkor az évtizedes gyakorlat szerint a rovatban jelent meg, hogy kiket, melyik szervnél, milyen beosztásban neveztek ki a központi közigazgatásban, kik kaptak címeket, jutalmat vagy éppen kiknek a vezetői megbízatása szűnt meg.
A nyilvánosság biztosításának korábbi jó gyakorlata volt a központi kormányzati honlap, a kozigazgatas.magyarorszag.hu naprakészen tartása adta. A honlapot még a Gyurcsány-kormány hozta létre és 2019-ig a jelenlegi kormány is használta. A Portrétár megnevezésű menüpontban nyilvánosan közzétették az adott vezető kormányzati tisztségviselő beosztását, arcképét és életútjának főbb adatait (végzettség, korábbi munkahelyek, életrajz).
Bozóki András, egykori oktatási miniszter adatlapja a Portrétárban
Biró Marcell egykori államtitkár adatlapja a Portrétárban. Biró jelenleg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke
Csökkenő átláthatóság
2019 márciusában a jelenlegi miniszter, Varga Judit elődje, Trócsányi László új rendeletet adott ki. Az új szabályok szerint már nem kell ezeket az adatokat önként közzé tenniük a minisztériumoknak. A Nemzeti Jogszabálytár Indokolások Tára az IM rendelet vonatkozásában indokolást nem tartalmaz, így a jogszabály-módosítás, pontosabban a dereguláció indokai nem ismerhetőek meg a nyilvánosság számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendelet kiadását - ahogy általában a korrupcióellenes keretrendszerrel kapcsolatos döntéseket - társadalmi egyeztetés sem előzte meg.
2019 óta tehát tehát csak akkor kell a minisztériumoknak maguktól közzétenni a személyi változásokat, ha azok egyébként az információszabadság törvény szerint egyébként is közzéteendők lennének. Ilyen közzéteendő adat a szerv vezetőinek, szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége, és a szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető elérhetőségei. Minden más adat legfeljebb hosszas közérdekű adatigénylés útján kérhető ki. Nyilvánvaló, hogy 2019 márciusa óta kevesebb adat vonatkozásában terheli a közfeladatot ellátó szerveket proaktív (automatikus, kérés nélkül lezajló) közzétételi kötelezettség.
A K-Monitor szerint a változás a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjog védelmi szintjének olyan csökkenését hozta magával, amely alkotmányosan nem igazolható. Fontos közérdeket jelent ugyanis, hogy világosan lássuk, kik vesznek részt a kormányzati tevékenységekben. A személyi állomány nyilvánossága ezen túl fontos korrupciós kockázatok szempontjából is. A személyi változások nyilvánossága révén könnyebben azonosíthatóvá válhatnak az összeférhetetlenségek és forgóajtó-szerű karrierutak.
Miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság (NAIH) elnökének lehetősége van javaslatot tenni jogszabályok megalkotására, a NAIH-hoz fordultunk. Beadványunkban arra kértük a NAIH-ot, hogy kérje a minisztert a korábbi - a magyar közigazgatási hagyományoknak megfelelő - szabályok visszaállítására. A NAIH válaszáról be fogunk számolni blogunkon.
Ha fontosnak tartod a közélet tisztaságát, támogasd a K-Monitort rendszeres adományoddal!
Címkék: magyarország adatok közigazgatás információszabadság átláthatóság jogalkotás antikorrupció k monitor NAIH
7 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Kiderült, hol működik az ország legátláthatóbb vagyonkezelő cége!
-
Közérdekből nyilvános adat, hogy kik adnak politikai tanácsot a kormánynak
-
Ez volt a 10 legdrágább állami rendezvény tavaly (mindegyiket ugyanaz a haver szervezte)
-
Működésben a "Lex Titkos Külföldi Biznisz": fideszes ügyvéd szerződését titkolnák külügyi érdekből
-
Újabb hatalmas lyukat találtunk az EU-s nyomásra létrehozott állami közpénzes adatbázison
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kampfer 2022.02.24. 16:43:19
Hm... Rólatok viszont már 2019 előtt is tudni lehetett, hogy kinek dolgoztok és ki ellen! A magyarok és Magyarország ellen dolgoztok és az is köztudott, hogy kinek... Nyilván nem puszira és bagóért! Szerintem nagyon mélyen kussolnotok kellene és még a takarítónőtöknek is hálát kéne adnia a magyarok türelméért és toleranciájáért! És örömködnötök kellene azért, mert tudhatjátok, hogy minden szavatok koszos kis hazugság a hazai 'diktatúráról'! Ahogy azt persze ti magatok is elismeritek a kiszivárgott videókon...! Mocskok vagytok mind!
Kamp.
Lehetnék én is 2022.02.24. 18:33:23
A K-blog nem mond semmit, tehát rendben van.
Karácsony Gergely javaslatára az a Hajnal Miklós vezeti a Budapesti Közlekedési Központ felügyelőbizottságát, aki korábbi állítása ellenére semmilyen felsőfokú végzettséggel nem rendelkezik. Pedig Budapest Főváros Önkormányzatának egyik legfontosabb vállalata felügyelőbizottsága a törvényes működést és a takarékos gazdálkodást hivatott ellenőrizni. Nem véletlen tehát, hogy Hajnal Miklós előtt mindig jogi vagy közgazdasági diplomával, sokszor doktori fokozattal is bíró szakemberek töltötték be ezt a pozíciót.
MerényiM 2022.02.25. 10:18:34
Ezzel a jogi kérdések (pl. összeférhetetlenség, poszt betöltésekhez szükséges feltételek nem teljesítése) mellett az Ön által említett, politikai jellegű kritikákat is alappal lehetne megfogalmazni.
Magyarország államformája ... Válsághelyzet 2022.02.25. 11:22:42
Így van! A ruszkiknak dolgoznak, úgyhogy elhúzhatna már a hazáruló fide$$ a gecivel az élen.
Magyarország államformája ... Válsághelyzet 2022.02.25. 12:05:08
Lehetnék én is 2022.02.27. 13:28:16
Az én kritikám a Hajnal suhanccal szemben nem politikai volt. Felőlem szivárványos tütüben ugrálhat a fővárosi közgyűlésben is, meg tünticékezhet az ukrán nacionalisták mellett - de pl a parlamentben már nem szívesen látnám - ez apolitikai megítélésem róla.
Szakmai nem lehet, mert olyan teljesítménye eddig nem ismert (számomra).