A járvány legsúlyosabb, harmadik hullámának árnyékában is a pandémia korábbi szakaszaira jellemző, változatlan trendeket láthattunk: a közvagyon és közfeladatok széles körének vagyonkezelő alapítványokba történő kiszervezése, a vagyonjuttatás folytatása a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló személyek és körök számára, valamint az elemzett időszak nagy részében fennálló átláthatatlanság és következetlenség a kormányzati kommunikációban a pandémiával összefüggésben. Itt a K-Monitor és a TASZ negyedik Korrupciófigyelő jelentése.
Fotó: Index.hu
A K-Monitor és a TASZ 2020 szeptemberében indította el közös Korrupciófigyelő programját azzal a céllal, hogy háromhavonta kiadott jelentésben értékeljék az állami korrupció, valamint a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések alakulását. A jogállam eróziója és a korrupció közpolitikai eszközzé emelése Magyarországon egyszerre, egymással szoros összefüggésben történik, többnyire valamilyen közérdekű cél mögé rejtve. Ez jelenleg a koronavírus okozta válság elleni fellépés. A K-Monitor és a TASZ szervezet célja, hogy saját szakterületeiken szerzett tapasztalataikat egyesítve világítsanak rá a válságkezelés árnyékában zajló korrupt folyamatokra. A szerteágazó intézkedések hiteles értékelése érdekében egy-egy terület ismert szakértői is kommentálják a jelentést, az ő meglátásaik is megjelennek az elemzésben.
HOGY OLTOTTAK? Csatlakozz a K-Monitor oltásügyi felméréséhez! Töltsd ki a K-Monitor anonim kérdőívét az oltásról és segíts dokumentálni, hogy milyen volt 2021-ben Magyarországon vakcinára várni vagy éppen küzdeni, ügyeskedni érte.
A jelentések egységes módszertan alapján készülnek. Az első jelentés a koronavírus-járvány első szakaszának eseményeit vizsgálta, elsősorban a különleges jogrend alatt zajló jogalkotás eredményeinek értékelésével. Második jelentésünk a járvány második hullámának elejétől követte, ahogy a járvány elleni védekezés, illetve az erre való hivatkozással megtett lépések mellett egyre hangsúlyosabbá vált a 2022-es országgyűlési választásokra való politikai és gazdasági felkészülés. Harmadik jelentésünk a 2020. decembere és 2021. márciusa közötti időszakot tekinti át. Ebben foglalkoztunk a járványkezelő intézkedésekkel, az önkormányzatok szelektív kompenzációjával, a vagyonjuttatásokkal és az egyetemek alapítványi modellre való átalapításával.
Negyedik jelentésünk a 2021 márciusa és 2021 júniusa közötti időszakot tekinti át. Bemutatjuk, hogy
● Az új típusú koronavírus-járvány mindeddig legsúlyosabb hullámának kezdetén jelentős jogbizonytalanságot okozott a korlátozó szabályok kihirdetésének módja; az állampolgárok életét alapvetően meghatározó jogszabályok kihirdetése körül több anomália volt tapasztalható;
● A járvánnyal kapcsolatos közérdekű adatokhoz való hozzáférés, továbbá a sajtó munkavégzése továbbra is jogi és adminisztratív eszközökkel akadályozott;
● A kormányzat változatlanul nem tekinti valódi partnernek az önkormányzatokat, az elvont és kieső önkormányzati bevételeket szelektíven kompenzálja, melynek az elemzett időszakban a legfőbb kárvallottja a főváros; továbbá a kormány kiterjesztette a „gödi modellt”: az ellenzéki vezetésű Dunaújváros, tekintettel az itt létrehozott különleges gazdasági övezetre, bevételeinek jelentős részét elvesztette és azt a kormánypárti vezetésű megyei önkormányzat részére irányítják át;
● Mindeközben kodifikálták a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozást: ezáltal megteremtve a lehetőségét annak, hogy az alapítványok kuratóriumai érdemi ellenőrzés vagy számonkérhetőség nélkül felügyeljenek több ezer milliárdos vagyonokat és lássanak el fontos közfeladatokat;
● Ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezték ki szinte a teljes felsőoktatást, illetve számos olyan állami feladatot, forrást, amelyet a jelenlegi kormánypárt a 2022-es választások kimenetelétől függetlenül is mindenképp a saját befolyása alatt akar tartani – ezáltal egy következő kormány mozgásterét is jelentősen szűkítették, hiszen az alapítványokat vezető kurátorok jelentős hányada aktív kormánypárti politikus;
● Több ezer milliárd forintnyi állami vagyont juttattak teljesen ingyenesen ezen alapítványoknak;
● Figyelemre méltó a kínai Fudan egyetem magyarországi campusával kapcsolatos eseménysor is: a kormány részéről a tárgyalópartnerek ugyanis valótlanságokat állítottak az érintett feleknek a campus elhelyezkedéséről és méretéről – a Fővárosi Önkormányzat csak a törvényjavaslatból tudta meg, hogy a kínai hitelből épített Fudan egyetem gyakorlatilag elfoglalná a Diákvárosprojekt helyét. Bár a tiltakozások hatására a Kormány bejelentette, hogy a 2022-es választásokig nem döntenek a projektről, a törvényt nem módosították: az abban szereplő területet a Fudan-projektet felügyelő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kapja meg ingyenesen.
Összességében azt láthattuk, hogy a kormány egyre látványosabban építette ki a saját háttérállamát: miközben egyre több funkciót vontak el a decentralizált, választott, illetve autonóm szervektől, jelesül az önkormányzatoktól és az egyetemektől, párhuzamosan az is megfigyelhető volt, hogy az elmúlt időszakban számos ilyen elvont hatáskört, funkciót és az ehhez társuló forrásokat – valószínűleg a 2022-es választásoktól nem függetlenül – nem központosítottak, hanem épp ellenkezőleg, az államháztartáson kívülre szerveztek ki. Ez a kiszervezés azonban semmiképp se jelent függetlenséget. Épp ellenkezőleg: minden eddiginél erősebb informális személyes kapcsolatok hálózata biztosítja a Fidesz hatalmát újabb és újabb területeken. Ezek a viszonyok, kapcsolati hálók, függelmi viszonyok a jog szempontjából átláthatatlanok és ellenőrizhetetlenek.
A teljes jelentés innen tölthető le.
Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort rendszeres vagy eseti adománnyal!
Címkék: korrupció információszabadság jogalkotás koronavírus korrupciófigyelő kekva
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
A bíróságok döntéseit felülírva szűkíti az átláthatóságot a Kormány
-
A K-Monitor információszabadság jelentése a feltételességi eljárás keretében elfogadott jogszabály-módosításokról
-
Antikorrupciós büntetőeljárási reform: a szabályok léteznek, a gyakorlat azonban változatlan
-
Titkos marad a többszázmilliós tanulmány, ami alapján a Kormány átszervezi az egészségügyet - A K-Monitor fellebbez
-
Az eltékozolt lehetőségek éve: Hogy állnak az EU-nak beígért antikorrupciós reformok?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
