háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Hírek

  • Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (48) adatok (62) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (12) ajándék (1) algoritmusok (1) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (3) amsterdam (1) antikorrupció (37) anti korrupció (26) asp (3) ÁSZ (2) átlátható (1) átláthatóság (174) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (8) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (7) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdfunding (2) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (7) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (3) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (5) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (12) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (36) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (5) exszabi (1) ezaminimum (11) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (6) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (3) igazságszolgáltatás (1) infografika (56) információszabadság (44) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (3) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (18) k-monitor (14) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (16) kampányfinanszírozás (28) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (1) királyság (2) költségvetés (9) konzultáció (1) kormányzati adatok (1) koronavírus (3) korrupció (27) korrupciós séta (2) közadatok (4) közbeszerzés (45) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (29) külföld (56) kultúra (3) k monitor (50) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (4) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (59) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (10) mezőgazdaság (11) microsoft (1) miniszterelnökség (3) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (8) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (5) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (5) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (2) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (36) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (6) pártfinanszírozás (12) pártok (9) pénzmosás (1) pénzügyminisztérium (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (20) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (2) rospil (1) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (8) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (14) tasz (11) térkép (12) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (29) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (12) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (5) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Részvételi költségvetés: mit mutatnak az első tapasztalatok?

MerényiM // 2020.11.12.

Címkék: budapest költségvetés részvétel

Tavaly ilyenkor még abban reménykedtünk, hogy áttörés lesz a részvételi demokrácia tekintetében a 2020-as év. Esélyt láttunk rá, hogy a régió városaitól való lemaradást pótolva itthon is megjelennek az önkormányzatokban a polgárokkal szorosabb kapcsolatot teremtő, innovatív, digitális bevonást is megvalósító eszközök. A koronajárvány és a kormányzati válságkezelés politikai indíttatású elvonásai azonban hamar letörték az optimizmusunkat: a mozgástér sokkal szűkebb lett, mint amire az év elején akár a polgárok, akár a települések számítottak. A szabadon elkölthető források elapadása a legtöbb helyen elsöpörte a társadalmiasításra, bevonásra vonatkozó terveket - részvételi költségvetés helyett "hadigazdálkodásra" kellett átállni. Volt azonban néhány önkormányzat, ahol mégis elindult, vagy akár le is zárult a polgárokat a fejlesztésekről szóló döntésekbe bevonó részvételi költségvetési folyamat. Áttekintettük, hogyan teljesítettek a helyi közösségek a nehezített pályán és milyen tanulságok vonhatók le ebből.

Ha az Index blogketrecről érkezel, itt tudod teljes nézetben olvasni a bejegyzést.

nevtelen_terv_21.png

 

A részvételi költségvetés a települési költségvetés szabadon felhasználható forrásainak egy részével való gazdálkodás egy minden lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő demokratikus folyamat révén. A költségvetés területi és tematikus szinten is elindítható - nemcsak önkormányzatok, de megyék, vagy akár önálló költségvetési szervek által (pl. a helyi rendőrség a bűnmegelőzési keretére hirdet nyilvános részvételi eljárást). Ahogyan erről az év elején megjelent kiadványunkban részletesen írtunk, az eljárás a '80-as évek demokratizálódó Brazíliájában alakult, Európa városaiba pedig a 2008-as válságból való kilábalás időszakában érkezett meg. Lengyelországban 2019 óta kötelező a városokban legalább a költségvetés 0,5%-át így elkölteni. A folyamat a helyi viszonyokhoz igazítva számtalan formában intézményesült, a létező gyakorlatok eltérnek a felhasznált összeg nagyságát, a folyamat során használt online és offline eszközök arányát tekintve, de abban is, hogy a döntéshozatal inkább az ötletek versengésére, vagy a lakosok párbeszédére és közös gondolkodásra fókuszál-e. Mindenhol kulcskérdés azonban, hogy a résztvevőket azon a szinten, olyan formában igyekeznek bevonni, ahogy a leghatékonyabban érvényesül a helyi tudás, tapasztalat, az igények becsatornázása. Vagyis a fókuszban a kézzel fogható események, fejlesztések, kezdeményezések állnak, amelyek hamar visszacsatolást, a részvétel feletti elégedettség érzését képesek biztosítani. A hosszú távú stratégiák, számviteli bikkfanyelven megfogalmazott döntési helyzetek megoldása más eljárást igényel.

Ha van vonzó tét, elég erőforrás és a társadalmasítással kapcsolatos tudás a folyamat lebonyolítására, illetve a folyamat kellően áttekinthető, akkor a részvételi költségvetés meg tudja mozgatni a lakosságot, erősíteni tudja a helyi identitást és növeli az önkormányzatok működésével kapcsolatos bizalmat, hozzájárulva az általa végzett munka megismertetéséhez, reálisabb értékeléséhez. 

1.bmp

A részvételi költségvetés az ötleteléstől a megvalósításig vezető körkörös folyamata egy évről évre ismétlődő és fejlődő eljárást takar, melynek során a döntéshozó megosztja a hatalmát a lakosokkal, kölcsönös bizalom alakul ki és egyre komplexebb együttműködések valósíthatók meg, ahogy a lakosok egyre inkább a magukénak érzik a döntéseket. A következőkben az elmúlt egy évben Magyarországon beinduló részvételi költségvetési folyamatokat tekintjük át - bízva abban, hogy a tanulságok levonásával a tanulási-fejlődési spirál erősödik. Ezen folyamatok egy része még nem zárult le, másik részük pedig még csak az első teljes ciklus végén jár, így mélységében természetesen nem lehet értékelni őket. Demokratizáló, a politikáról való gondolkodásunkat átalakító hatásukról pedig néhány év múlva lesz majd értelme gondolkodni. A fejlemények civil szemmel való nyomon követése azonban a régiós tapasztalatokból okulva már most fontos, hiszen sok helyen a részvételi költségvetés politikai PR-eszközzé silányult a döntéshozók kezében, főként a koncepciót a városoknak "eladó" tanácsadócégek tevékenysége nyomán. Ezzel azonban sem a közösség, sem a helyi adminisztráció nem gyarapodik. 

A rendelkezésre álló információk alapján igyekeztünk helyzetjelentést adni az elinduló hazai folyamatokról (Főváros, Budafok, Óbuda, Kispest), illetve kitérni a tervezés alatt álló, de elhalasztott részvételi költségvetésekre. A tavaszi és őszi korlátozó intézkedések miatt idén szinte lehetetlen volt kielégítő offline jelenléttel támogatni a folyamatokat - erre ugyanis csak nyáron lett volna lehetőség, mely időszak nem kedvez a helyi politikai részvételnek. Ezzel kapcsolatban jogtalan volna bármiféle bírálat, fogunk azonban mutatni példát arra, hogyan próbálták az online térbe vinni a kapcsolódó eseményeket. Összességében csak a reményünket tudjuk kifejezni, hogy a járvány végeztével a lebonyolítók majd nagyobb hangsúlyt fektetnek a tanácskozás elmélyítésére, hogy ne csak egy egyszerű közönségszavazás történjen, hanem a részvételi költségvetés valóban minél közvetlenebbül legyen a közösségek mindennapi életének a része - a közös ötleteléstől az eredmények megünnepléséig. A hazai (és magyar nyelvű erdélyi, felvidéki) fejlemények követésére a K-Monitor egy Facebook-csoportot is létrehozott - ha érdekel a téma, csatlakozz hozzánk!

 

Részvételi Költségvetés - Magyarország

 

Budapest Főváros (http://otlet.budapest.hu)

Zöld, gondoskodó, összetartó Budapest - a főpolgármesteri programban lefektetett célok mentén hirdette meg a Főváros első részvételi költségvetését, amelyre a 2020-as költségvetéséből 1 milliárd forintot különített el. A Polgármesteri Hivatal civil-részvételi osztálya vette a kezébe a lebonyolítást, a kialakított modell pedig alapvetően Párizs sikeres részvételi költségvetését vette alapul, azt némileg leegyszerűsítve, a hazai kerület-önkormányzat viszonyra alkalmazva. Párizsi fejlesztésű a projekt weboldala is, ami a nyílt forráskódú Lutece keretrendszer OpenPB nevű fejlesztése. (Az együttműködésről szóló beszámoló itt olvasható). 

A "tesztévben" elkülönített 1 milliárd Ft deklarált célja: "növekedjen az állampolgárok érdeklődése és tudatossága a helyi fejlesztésekkel kapcsolatban, valamint erősödjön a budapestiek és az önkormányzat közötti párbeszéd." Ezek fontos célok, hiszen a többszintű berendezés miatt az egyszerű állampolgároknak sokszor nem elég kézzelfogható, mi is pontosan a Főváros szerepe. A fővárosi lakosok szűkebb vagy tágabb lakókörnyezetükre vonatkozóan október 1-től küldhetik meg ötleteiket egészen az év végéig, három kategóriában:

  • Egész Budapest: az egész fővárost (de legalább 3 kerületet) érintő ötlet. Ebben a kategóriában 2 nagyobb ötlet megvalósítására lesz lehetőség, egyenként legfeljebb 250 millió forintos keretösszeggel. 
  • Zöld Budapest: a fővárosi zöldterületek fejlesztését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő ötletek. Ebben a kategóriában egy projekt költsége nem haladhatja meg az 50 millió forintot, alsó értékhatár nincs. A teljes keretösszeg 250 millió forintot tesz ki. 
  • Gondoskodó Budapest: a társadalmi szolidaritást elősegítő vagy közösségfejlesztő javaslatok. Egy projekt felső értékhatára 50 millió forint, alsó értékhatár nincs, a kategóriára szánt teljes keretösszeg pedig 250 millió forint.

 

Látható, hogy a kerületek (amelyek közül több maga is indított részvételi költségvetést) szomszédsági szintű, kis projektjei helyett a Főváros az összeg felét két komolyabb társadalmi hatású, a város egészét érintő, tematikusan nem lehatárolt nagyprojektre szánja. Az ötletek feldolgozása után ilyen versengő projekt lehet akár több kisebb, kerületi kezdeményezés összevonása is, pl. számos közvécékre vonatkozó kezdeményezés érkezett, ezek egy csomagba kerülhetnek. A városvezetés zöld-szociális prioritásai alapján, de elég nagy mozgástérrel lehet ezen felül kisebb, 50 milliós bekerülésű projekteket is javasolni, melyek kötődhetnek konkrét kerülethez, városrészhez, de nem lenne meglepő, ha a szavazás során végül a több embert érintő, városi léptékű projektek kerülnének előtérbe itt is. Az eddig beküldött ötleteknél is az látszik, hogy inkább a város egészére vonatkozó ötletekkel állnak elő a lakosok - ami idővel egy egészséges feladatmegosztást és koordinációt alapozhat meg a Főváros és a kerületek között. 

 

 

A Főváros a projekt lebonyolítását házon belül oldotta meg, a Hivatal két belső munkatársat alkalmaz a folyamat szervezésére, külső partnerekkel nem szerződött. Az idei évben a folyamat minden valószínűség szerint online fut végig - megjegyzendő: Párizsban az emberek nagyobbrészt papír alapon szavaznak, a köztereken kitelepülésekkel népszerűsítik a programot. Erre itthon most nincs lehetőség, a Városháza azonban igyekszik (korábban ofline, most már online) eseményekkel megismertetni a részvételi költségvetést a budapestiekkel: ötletelő társasjátékot és városi sétát is szerveztek a kerületekkel együttműködve, a részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes aktív szerepvállalásával. Tervben volt a fővárosi könyvtárak bevonása a programba, ám a korlátozások miatt erre valószínűleg nem kerülhet sor. Az online kampányt azonban így is hatékonyabbá lehetne tenni több hirdetéssel, illetve fővárosi híres emberek bevonásával. A Főváros elkötelezett a folyamat megtartása iránt, több évre tervez. Az év végéig beérkező, várhatóan több száz ötletet az önkormányzat jogi, pénzügyi, formai szempontból szűri, a szabályos, megvalósítható ötletekből pedig egy budapesti lakosokból álló tanács csinál majd végleges szavazólapot. A szavazás 2021. márciusában lesz, ezt követően láthatjuk majd nemre, korra tekintettel kiket, mely városrészekből sikerült mobilizálni. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk, hogy böngésszen a már feltöltött ötletek között és ha budapesti, tegyen javaslatot a város jobbítására. A részvételhez mindössze néhány kattintásos regisztráció szükséges - a tét akár 250 millió forint az ötletedre!

 

Budafok-Tétény (https://kozossegrekapcsolva22.hu)

Komplexitásában és az elosztott összeg (3 x 100 millió Ft) tekintetében Budapest XXII. kerülete kiemelkedik az eddig lezárult részvételi költségvetési ciklusok közül. Bár a honlapon sajnos a korábbi anyagok (ötletek, szavazatok) nem érhetők el, a vázlatos projektbeszámolóból kiderül: 2019 őszén hirdette meg a kerület először a részvételi költségvetését, amelyet még a választások előtt a kormánypárti többségű testület szavazott meg, és a választások után a kormánypárti polgármester és alpolgármester koordinált. A teljes folyamat több hónapon át zajlott - az ötletbeküldés 2019. október 17-ével nyílt meg, december 16-ig tartott, a szavazás pedig két körben, egy februári szűkítő (10 szavazat/fő) és egy március-áprilisi végleges (5 szavazat/fő) körben zajlott. Utóbbiba a három kerületrész tekintetében az a 20-20-20 projekt jutott be, amelyik a legtöbb voksot kapta az első körben (a valóságban összevonások, kizárások miatt ennél kevesebb projektből lehetett választani). 

nevtelen_9.png

A beszámoló kitér arra, hogy komoly munkaterhet jelentett a beérkezett javaslatok szűrése, vagyis annak elbírálása, hogy a várható kivitelezési költség nem haladja meg a 100 millió forintot, a megvalósítás nem sért jogszabályt, maga a fejlesztés az önkormányzat hatáskörébe tartozik és többek között nem ütközik már folyamatban lévő, vagy már elfogadott beruházás tartalmába. Az előszűrést az önkormányzat szakirodái végezték el, a Főépítészi Iroda irányításával - erre a tapasztalat szerint nem elég egy hónap - másfelől az októbertől májusig tartó folyamat kicsit hosszúnak, túlbonyolítottnak tűnik, ami részvételi fáradtságot idézhet elő és elveszi a közvetlen visszacsatolás élményét. Az öt kiválasztott projekt nem kapott igazán sok szavazatot - ami részben a végső körbe bejutó projektek nagy számából fakad, részben viszont annak a következménye is lehet, hogy a több hónapos ötletelés, majd szűrés után a végső döntésre (pláne a tavaszi veszélyhelyzet időszakában) már csökkent az érdeklődés. Ráadásul a tervezett 300 milliót sem tudták elkölteni a rugalmatlan szabályok miatt: a nyertes projektek mellett maradó összegből nem részesült a második-harmadik helyezett kimerülésig, pedig ez a gyakorlat általános. Hogy összesen hány ember szavazott, azt a honlapról eltüntetett adatok miatt nem lehet megmondani, de látható, hogy a nyertes projektekre is kevés szavazat érkezett.

A túlszabályzottság fakadhat onnan, hogy a koncepció tanácsadócégek tervasztalán született, azt a lakosokkal nem egyeztették. Súrlódási pontként merült fel, hogy a kerületet három körzetre osztották (egy negyedik, hivatalos kerületrész így kimaradt), így a teljes kerületre vonatkozó projekteknek nem volt helye a lebonyolításban, azokra csak ott lehetett szavazni, ahová az ötletgazdák beküldték - és a pénzt is innen "vitte el" (például a kutyák ivartalanítási programja) ahelyett, hogy arányosan csökkent volna a három kerületrész keretösszege. Ráadásul ezekre a hozzájuk kötődő, de hivatalosan más városrészhez tartozó lakosok nem is szavazhattak. Ez könnyen orvosolható lenne, ha a keretösszegben a fővárosihoz hasonlóan elkülönítenének egy "zsebet" a kerületi projekteknek, illetve ha valamilyen módon más körzetek projektjeire is tudnának szavazni a lakosok, hiszen lehet, hogy ide járnak dolgozni vagy ide hordják iskolába a gyereküket.  A beszámolóból és a testületi vitából azonban úgy tűnik, nem lesz gyökeres változtatás, pedig a szigor helyett sokkal kifizetődőbb lenne, ha a lakosok minél több módon ki tudnák fejezni a preferenciáikat a szavazáskor, átgondolva-mérlegelve a lehető legtöbb ötletet. Tanulságos, hogy a település felosztása kisebb körzetekre (talán a választókerületek politikai meghatározottságai miatt) konfliktusok forrása lehet, elsősorban a politikai szereplők között. Nem csoda: erőforrásokért megy a harc.

Ennél azonban súlyosabb probléma, hogy a koronavírus elleni védekezés nyomán hozott rendkívüli intézkedések következtében az önkormányzat 2020 őszén nem indította újra a folyamatot, és mindössze egy nyertes projekt valósult meg, a többit 2021-re tolták. A döntés költségvetési okait nem tisztünk megítélni, de így a részvétel és annak eredménye olyan mértékben távolodott el egymástól, hogy az valószínűleg a részvételi kedvet, a folyamat hitelességét is veszélyezteti. Ez akkor is így van, ha a testület úgy döntött: 2021-ben folytatják. 

Különösen egy tesztévben érdemes a folyamatot rövidebbre és kevésbé részletesen szabályozottra tervezni: az ötleteléstől a szavazólapig vezető fél év túl sok idő, hogy lekösse a lakosokat, hiszen végeredményében egy mozgósító kampányról is szó van. A Fővárossal szemben Budafok-Tétény külső cégek megbízásával szerezte be és bonyolította a folyamatot, ami nem túl szerencsés. Egyrészt jóval drágább, mint ezt a tudást "házon belülre" hozni, másrészt a Hivatal így nem jut új kompetenciákhoz. Ráadásul a kiszervezés hatékonysága is kétséges: bár az arculat, honlap stb. fejlesztése csak az első évben kellett 70 milliós keret, jövőre már "csak" 45 milliós lebonyolítási kiadást terveznek, ez még így is többnek tűnik, mint a Hivatalt képessé tenni a lebonyolításra. Amikor tavaly a koncepcióról érdeklődtünk, adatigénylésünket az önkormányzat azzal hárította el, hogy azok önálló szellemi alkotásra, illetve döntéselőkészítő, ennél fogva nem nyilvános információkra vonatkoznak, ami szembe megy egy demokratikus eljárás nyílt közjószág-jellegével. Ráadásul a beszámoló alapján úgy tűnik, a feladatok nagyját így is inkább a Hivatal, semmint a cégek végzik*.

* Polgármesteri Kabinet (kommunikációs kampány lebonyolítása, szakirodák koordinációja); Gazdasági Iroda (költségvetés módosítása, költségvetés tervezése); Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda (Nyertes ötletek megvalósítása); Vagyongazdálkodási Iroda (Nyertes ötletek megvalósítása); Főépítészi és Műszaki Iroda (Nyertes ötletek megvalósításához szükséges szakmai háttér biztosítása)

Ugyan a program közösségi média oldalán voltak saját tartalmak, videók, grafikonok, mindez nem vált virálissá, kb. ezer kedvelőt ért el, ráadásul a Facebook adatai szerint csupán minimális hirdetésre jutott a kommunikációra elköltött tízmilliókból, ami a bevezetés szakaszában baklövésnek tűnik. Ennél több kell, ha a lakosok érdemi, 10-30%-os mozgósítása a cél - reméljük akár külső szereplőkkel, akár a Hivatal dolgozóival, de ezzel az ambícióval vág majd neki Budafok-Tétény a 2021-es új évadnak. Bízzunk benne, hogy addigra a lakosok már élvezhetik azokat a közösségi tereket, amelyeket közösen döntöttek el, illetve jövő ősszel lesz lehetőség intenzívebb személyes részvételre, bevonásra. A szabályok lazítása, a folyamat gyorsítása, a létező helyi civil közösségek bevonása és a helyi erőforrásokra való támaszkodás kulcskérdésnek tűnik a budafoki eljárás sikerét illetően.

 

Kispest (https://kispest.hu)

Óbuda-Békásmegyer (https://obuda.hu/kozossegikoltsegvetes)

Az ország első részvételi költségvetése, a kispesti "közösségi költségvetés" már 2016 óta működik. A 60 ezer lakosú fővárosi kerületben első alkalommal 4 körzetben 4 millió, összesen 16 millió Ft sorsáról döntöttek közvetlenül a lakosok, a körzetek száma (7) és az elosztott összeg (42 millió Ft) azóta ugyan nőtt, de a teljes büdzsé még így is csekélyebb, mint az előző két esetben. A projekt egy egyszerű online kérdőíven keresztül bonyolítódik le (nincs saját honlapja), első körben ötleteket várnak a lakosoktól, a második körben pedig a körzetenként az önkormányzat által kiválasztott néhány fejlesztési projektből a lakosok választhatják ki, melyiket szeretnék. A legutóbbi, 2019. január végén lezárult szavazáson, amelyen szavazólapon és elektronikusan is azonosítás nélkül lehetett szavazni, 2142 voks érkezett, ami nem mutat elsöprő érdeklődést, ráadásul a projektek sokszor nagyon hasonló, de különböző szomszédságokban elhelyezkedő, egymással a megvalósulásért versengő alapvető közterületi fejlesztések (járda, iskolaudvar). A kispesti közösségi költségvetés ezért erősen top-down (felülről-lefelé) jellegű, lényegében a városvezetés konzultációja, ami nem fejlődött organikusan közösségi irányba, hiszen a nyertes projektek nem újító közösségi kezdeményezések, hanem az önkormányzat által egyébként is ellátandó feladatok, vállalkozóktól beszerezhető fejújítások. A döntés, befolyás így csak kis részben a közösségé - befolyással van a szűrést végző önkormányzat, a kisebb ellenállás felé menő hivatali osztály, az ajánlatot adó vállalkozó is...

Ez a merevség tetten érhető abban is, hogy a koronajárvány nyomán a 2020-as évre megszavazott projektek végrehajtását felfüggesztették - ezzel együtt 2020 őszén is várják a fejlesztési javaslatokat, konzultatív jelleggel. Ami kezdetben előremutató kezdeményezés volt, ma már nem különösen innovatív: a választókkal való digitális kapcsolattartásra és ezen információknak a döntésekben való felhasználására bárkinek módja van. A kispesti folyamat ehhez az egyoldalú információgyűjtéshez képest nem ad több hatalmat a közösség kezébe, így valódi részvételi költségvetésről nem beszélhetünk. Ha az önkormányzatnak az ötletdoboz-funkción túl vannak tervei a részvételi költségvetéssel, akkor egy vonzóbb felületen, a források megemelésével vagy bizonyos célterületekre való összpontosításával és a jelenlegivel szemben átlátható szűrési-kiválasztási gyakorlattal tudja felfrissíteni a folyamatot. Ennek híján, a forráshiányos helyzetben a folyamat egy - a hiányosságok miatt még egy Facebook szavazásnál sem sokkal meggyőzőbb - eszközzé válhat, ahol különböző szomszédságok azon kell versengjenek, kinek jut felújítás és kinek nem. A kerület élénk közösségi életét ismerve szinte biztosan lenne igény arra, hogy valódi közösségi kezdeményezések (események, civil programok, helyiek által végzett tevékenység, általuk fenntartott fejlesztések) valósuljanak meg a pénzből.

Óbuda-Békásmegyer (III. kerület) idén először indított részvételi költségvetése sok tekintetben jelzi az utat, hogyan lehet gyorsan, nem óriási erőforrásokat megmozgatva kialakítani egy egyszerű de működő részvételi folyamatot. A projekt egy jól használható weboldalt kapott, ahová rengeteg, 1747 ötlet érkezett, ami mutatja, hogy a kerület erős lokálpatrióta réteggel bír. Szintén az aktivitás magyarázata lehet, hogy a kerületben (már a korábbi városvezetés idején is) megszokott volt a közösségi tervezés, a bevonás tehát sokaknak nem idegen. A kerületnek ráadásul van egy saját tulajdonú városfejlesztési cége is, ami a folyamatot végig tudta vinni. Aki Óbudán járt, a kerület buszmegállóiban is találkozhatott a közösségi költségvetésről szóló tájékoztatókkal, de maga a folyamat alapvetően online zajlott, illetve levélben is lehetett javaslatokat tenni. 

 

nyertes_projectek.jpgA lebonyolítás és az összeg (50 millió Ft) a kispestihez hasonló - a kerületet 10 körzetre bontották, mindenhol a legtöbb szavazatot kapó egy projekt nyert - a szavazás 2020 szeptember végén zárult le. 4485-en voksoltak. Az új városvezetés a járványhelyzetben is gördülékeny pilot-eljárást rakott össze - szemben több más kerülettel, ahol hasonló tervekkel indultak, de végül törölték a projektet. Ez mindenképp pozitívum. Ha megvalósul a nyertes projektek nyomonkövethetősége (hogy áll, mennyibe kerül?), akkor az óbudai önmagában is teljes modelleljárás, amit szinte bármelyik település átvehet. A nagy érdeklődés és a sok ötlet azonban felveti a kérdést: nincs-e a kerület lakosainak igénye még több részvételre? Mi lesz a több, mint 1700 projektötlettel, ami nem nyert? Hogyan lehetne némi ráfordítással minél hatékonyabban kielégíteni a láthatóan komoly lakossági igényt? Lehet-e például eszköz a közösségi finanszírozás egyes népszerű, de nem győztes projektek megvalósítására? Mennyire tudja a kerület bevonni a civil szféra szereplőit a projektekről való közös gondolkodásba? Hogyan lehet mindebbe bevonni a teljes kerületre vonatkozó elképzeléseket? Az ígéretes kezdet után kíváncsian várjuk, hogy a következő években merre fejlődik tovább a III. kerület részvételi költségvetési eljárása.

 

Elakadt, elhalasztott részvételi költségvetések

 Az I. kerületben egy kísérleti projekt zajlott az év elején: négy témában (zöldügyek, szociális ügyek, kulturális és oktatási ügyek, vállalkozások és innovációk ügyei) gyűléseken kidolgozott javaslatcsomagra különítettek el 10 millió Ft-ot (Költsünk közösen! műhelyek). A II. kerület 100 millió forintot tervezett a költségvetéséből részvételi költségvetésre, ám tavasszal a járványhelyzet miatt nem indították el a projektet, az összeg átcsoportosításra került járványügyi intézkedésekre. A kerületben „klímavédelem”, „köztisztaság”, „közösségfejlesztés” és „településüzemeltetés” témákra vártak volna javaslatokat, ahogyan ez az elkészült koncepcióból kiderül. Szintén a járvány vitte el a VII. kerület erre csoportosított 106 millió forintját, és a VIII. kerület tervezett programját.

Józsefvárosban szakértőkből és a helyi adminisztráció munkatársaiból egy munkacsoport is felállt a kerület Részvételi Irodája vezetésével, mely egy koncepciót is kidolgozott a kerület számára. Ez a fentiektől némileg eltérően, New York-i mintára egy személyes részvételre, fórumozásra, offline bevonásra és a lakosokból kikerülő küldöttek segítségével lebonyolított kiválasztási-szűrési eljárásra alapuló folyamatot irányoz elő. A személyes párbeszéd, facilitált közös ötletelés és projektfejlesztés nyomán a versengő ötletek helyett közös prioritásokat tükröző elképzelések kerülnének végül a teljes kerület lakossága elé szavazásra. A koncepció kidolgozásában e cikk szerzője is részt vett - a folyamat pedig leghamarabb 2021 őszén indulhat el, ha ezt az önkormányzat vagyoni helyzete megengedi. Ezeken kívül még Újbudáról (XI. kerület) van hírünk arról, hogy hivatalosan tervbe vették a részvételi költségvetés elindítását. Ott az önkormányzat programja szerint legalább a ciklus végére a kiadási főösszeg fél-egy százalékáról a kerületi polgárok, illetve az azokat képviselő (civil) szervezetek fognak dönteni. "Ez nagyságrendileg 150-300 millió forintot jelent majd évente. Az ehhez szükséges koncepció, infrastruktúra megszervezése önkormányzati feladatot képezne.” (forrás)

 

Néhány megjegyzés és tanulság, ami továbbviheti a részvételi költségvetésekről való gondolkodást: 

Nem lehet megspórolni a kampányolást, toborzást, mobilizálást. Ehhez azonban az önkormányzatoknak nincs meg a szükséges stábja, kompetenciája, tapasztalata. Külső piaci cégtől sem feltétlenül szerezhető be ez a publicitás szolgáltatásként - hitelesen leginkább organikusan, civil szereplők önzetlen munkája és elkötelezettsége révén valósulhat meg, hogy a részvétel eljut az önkormányzat életében már megszokott résztvevői körön túlra. A résztvevők pontos felmérésével azonban sokkal tudatosan lehet készülni a disszeminációra, az erőforrásokat az inaktív, de mobilizálható rétegekre fordítva. Ez nehéz munka, de enélkül a folyamatnak sok értelme nincsen. 

Az önkormányzati ciklus (illetve a költségvetés éves ciklusa) stabilan beleivódott a rendszer működésébe. Egyelőre nem világos, hogyan tud ehhez jól illeszkedni a részvételi költségvetés saját ciklusa. Ahhoz, hogy megtalálja a helyét a naptárban, és a részvétel évről évre működhessen anélkül, hogy a győztes projektek megvalósítása elmarad/késést szenved, a folyamat gyorsítására, pörgős lebonyolítására van szükség.

A magyaroknak rengeteg jó ötlete van, ami megvalósításra vár. Ráadásul az eddigi tapasztalat szerint ezek nem megosztó, vitákat generáló kezdemények, hanem helyi ügyként megférnek egymás mellett. Kérdés, vajon ez a fajta politika lehet-e elég érdekes és figyelemfelkeltő a lakosság széles köre számára?

Egy mezei résztvevőtől nem várható el, hogy százszámra nézzen át (gyakran előkészítetlen) projekteket, még akkor sem, ha online ez könnyen a szeme elé tehető. Fontos feladat, hogy a beérkező ötletekből a projektek összevonásával, továbbfejlesztésével egy minél jobb és az igényeket tükrözőbb szavazólap alakuljon ki, amiről már az átlagpolgár is dönthet. Az ötlettől a szavazólapig vezető munkába is be kell vonni a polgárokat, elkötelezett delegáltak, küldöttek vagy civilek révén.

A részvételi folyamatok hitelessége csorbát szenved az anyagilag érdekelt külső lebonyolítók megjelenésével. Ezek alkalmazása csak teljes transzparencia mellett és az elvárt eredmények átlátható kommunikációja mentén javasolt úgy, hogy a "külsősök" nem veszélyeztetik a folyamat alkalmazkodókészségét és nyitottságát a lakossági igényekre.

A magyar részvételi költségvetések kínálatából fájóan hiányoznak a "közösségi projektek", vagyis olyan javaslatok, ahol egy helyi közösség maga szervez, valósít meg egy konkrét kezdeményezést, pl. szomszédságünnepet, önkéntes eseményt - és erre kér költségvetést. Kérdéses, hogy ezek a javaslatok egyáltalán átmennének-e a szűrőn? Ezek bátorítása azért is fontos lenne, mert így az önkormányzatra a megvalósítás miatt nehezedő teher is csökkenni tudna.

Végül, az önkormányzatokra nehezedő nyomás jól ismert. Fontos azonban, hogy a részvételi költségvetéshez nem kellenek többletforrások, bármely szabadon felhasználható költségvetési tételt részvételivé lehet tenni, amit korábban diszkrecionális alapon osztottak el. Ez persze lemondással jár az intézményes szereplők részéről, de akár kis összeggel is hozzá lehet járulni, hogy a helyi kezdeményezések ne haljanak el, az önkormányzat ne zárkózzon be a mozgástér szűkülése miatt.

 

Ha a fentieken túl további részvételi költségvetésekről van tudomásod, oszd meg velünk kommentben, a Részvételi költségvetés - Magyarország facebook csoportban vagy az info@k-monitor.hu címen. Ha érdekelnek a részvételi demokrácia más eljárásai is, olvass róluk blogunkon a #részvétel címke alatt.

 

November 17-én online beszélgetést tartunk a közösségi finanszírozás és az önkormányzati társfinanszírozás rejtette lehetőségekről. Vegyél részt rajta te is!

A járvány és az elvonások miatt elhalnak a helyi közösségi kezdeményezések? Nem szükségszerű, hogy így legyen! � Ha...

Közzétette: K-Monitor – 2020. november 5., csütörtök

 

fokkin.gif


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr7416278748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása