Legutóbb júliusban számoltunk be az örömünkről, hogy Compr projektünk nyert a Google DNI pályázatán. Egy évünk van rá, hogy megalkossuk a sokmilliós és milliárdos összegeket közérthetővé fordító adatvizualizációs eszközt (hogy akár egy 252 milliárd dolláros összeget tartalmazó hírrel is tudjunk mit kezdeni anélkül, hogy teljességgel a politikai manipulációkra hagyatkoznánk). Szeptemberben gőzerővel láttunk neki a fejlesztés megalapozásának és a részletek kidolgozásának. Első lépésben leginkább arra voltunk kíváncsiak, milyen kategóriákban gondolkoznak az emberek, ha különböző nagyságrendekről van szó. Milyen analógiák merülnek fel 5.000 és mi 5 millió forint esetében?
Tucatnyi emberrel beszélgettünk, akiknek a szakterülete ilyen-olyan formában releváns lehet számunkra. Többek közt adatvizualizációval foglalkozó kreatívtól, matematikustól, kognitív pszichológia kutatóitól, adatos, gazdasági és más újságíróktól gyűjtöttünk be ötleteket és észrevételeket. Ezen túl készítettünk egy (nem reprezentatív) mini felmérést is, aminek több mint 100 töltöttek ki. Mutatjuk az eredményeket!
Bemelegítő kérdések közül kiderült, hogy a válaszadók körülbelül 1 milliárd (ezer millió) forintig még úgy-ahogy értelmezni tudják az összegeket. A kitöltők által megadott valaha elköltött legnagyobb összeg két nagy halmazra oszthatók az alapján, hogy valakinél megjelentek-e már a több milliós nagyságrendek (kocsi, ház), vagy csupán 100-200 ezres sávban mozog. Meglepetésünkre a kitöltők kisebbik fele tippelte csak meg helyesen, hány budapesti (60-70 millió forintos) családi ház jönne ki a négyes metró építési költségeiből (7.000 db).
Sokat gondolkodtunk már azon, milyen analógiákat tudunk mondani öt ezer és milyeneket 10 millió forintra, ám már 100 ember több száz válasza ennél sokkal szélesebb körű halmazt adott, mint az egyedi ötletelés. A felbukkanó példákat kategóriákra bontottuk, melyek vizuális ábrázolásával láthatóvá válik, milyen jellegű tárgyakkal, szolgáltatásokkal vagy épp élethelyzetekkel azonosították a kitöltők egy-egy összeg hétköznapi jelentését.
Igyekeztünk a kérdéseket úgy feltenni, hogy a válaszok ne azt tartalmazzák, hogy mit vásárolnának, vagy mire költenék az emberek az adott összeget, hanem mivel magyarázzák, mit jelent számukra. Ezért fordulhat elő, hogy gépjárművek belecsúsznak a 200 ezer forintos (öreg, használt kocsi) és a 100 millió forintos (Ferrari) kategóriába is. Hasonlóan sok sávban jelennek meg a lakás, lakhatás költségei (lakbér, lakásvásárlás, ingatlan) és a bérekkel (napidíj, átlagbér, vágyott fizetés) kapcsolatos összegek, ami jól mutatja, hogy ezek a kérdések mindenki életében jelen vannak, ezekhez viszonyítunk leggyakrabban.
Tanulságos látni, hogy éles eltérés van a még pénztárcában elférő összegek (<50.000 forint) és az ennél nagyobbak között. Pár ezer forintot többnyire mindennapi tárgyakkal, szolgáltatásokkal (mozijegy, vacsora, könyv) azonosítunk, a százezreseknél ezek nagyobb tárgyi (de még mindig konkrét) kiadásokká alakulnak (bútor, elektronikai eszközök), míg a milliós tételeknél már uralkodóvá válnak az elvontabb jelzők (használt kocsi, menő kecó) és megerősödnek a pénzügyi eszközökre utaló válaszok (hitel, befektetés, lottónyeremény).
Az eddigieket összegezve november végén elkezdjük a fejlesztést, ám ha ismersz hasonló eszközöket, adatbázisokat, írd meg nekünk kommentben vagy e-mailben, segítve ezzel a COMPR létrejöttét. Két példát már mi is találtunk, egy magyart és egy nemzetközit. Próbáld ki őket a képre kattintva!
Támogass minket, ha szerinted is fontos a közpénzek útjának közérthetővé tétele! ▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas ▶︎ Legyél pártolói tagunk: patreon.com/kmonitor |
Címkék: k-monitor compr
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.