háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (87) adatok (96) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (236) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (10) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (13) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (1) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (60) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (75) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (18) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (82) információszabadság (71) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (24) kampányfinanszírozás (41) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (2) közösértékeink (1) közpénz (37) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (88) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (5) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (64) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (16) partimap (7) pártok (9) pénzmosás (3) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (21) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

A küzdelem, amit nem lehet félszívvel megvívni - nyerhet Ukrajna a korrupció ellen?

MerényiM // 2017.08.14.

Címkék: külföld eu ukrajna antikorrupció

A szomszédos Ukrajna belügyei az elmúlt időszakban kikerültek a hazai érdeklődés homlokteréből, a Majdan pedig a szélsőjobb számára (az orosz kommunikáció irányvonalának megfelelően) egyfajta szimbólumává vált a nyugati háttérhatalom nemzeteket romlásba döntő aknamunkájának. De valóban ekkora veszélyeket rejt megbolygatni a korrupt status quo-t? Mik a tapasztalatai és vannak-e valóságos eredményei a korrupció elleni fellépésnek? Milyen valódi problémák vannak a geopolitikai ellentétek és a hibrid háború keltette zaj mögött? Ennek jártunk utána.

 

ukrajna.png

 

Ha az ezredforduló demokráciaépítéshez kapcsolódó illúzióit kérjük számon a mai Ukrajnán, még a valóságosnál is elkeserítőbb képet kapunk, ám ezeket az illúziókat már senki sem táplálja. Ha cinikusan mégis így járunk el, arra juthatunk, hogy a posztszocialista patronázsrendszer felszámolása lehetetlen, a korrupcióellenes felháborodás pedig csak geopolitikai érdekeket leplező trójai faló. Ukrajnában a demokrácia szempontjából talán legjelentősebb jelenkori kísérlet zajlik, amely bennünket azoknak a demokratikus vívmányoknak az újraértékelésére kell sarkalljon, melyek megteremtése ma annyira kilátástalannak tűnnek keleti szomszédunk számára. Az ukrán helyzet rámutat, milyen következményekkel jár az urambátyám viszonyok eluralkodása.

2013 novemberében Ukrajnában elindult a Méltóság Forradalmának keresztelt tüntetéssorozat, többek között a kormányzati korrupció, hatalommal való visszaélés, az emberi jogok korlátozása és az oroszokhoz való közeledés ellen. A tüntetés legfőbb üzenete az volt, hogy ’takarodjon a banda', azaz Viktor Janukovics és a családjából és közeli ismerőseiből álló klientúrája. Az összecsapásoknak Janukovics lemondása vetett véget 2014 februárjában, ám az eltelt négy év alatt Ukrajna nem tudott gazdaságilag és politikailag talpra állni. Az Oroszország által elfoglalt donyecki és luhanszki régiók még mindig háborús területek, és a tüntetéseket során megfogalmazott követelések sem valósultak meg. Habár Janukovics és a klientúrája eltűnt a politikai életből, a helyére egy másik oligarcha, a csokigyáros Petro Porosenko került. A régi garnitúra ellen még mindig nem emeltek vádakat, és az ígéretek ellenére az exszovjet államokra jellemző urambátyám rendszer működik tovább. Az elit a fenti anomáliákkal szembeni kezdeményezéseket hivatalból lehetetleníti el, miközben látványos reformokkal próbálja legitimizálni a kormányzását a hazai és a nyugati nyilvánosság előtt.

Az exszovjet államokra jellemző rendszert Henry E. Hale írta le a Patronal Politics: Eurasian Regime Dynamics in Comparative Perspective című könyvében. Ezekben a rendszerekben a valódi döntéshozás a színfalak mögött történik, ezért nem egyértelmű, hogy tudományosan hogyan lehet besorolni őket. Feltűnnek bennük totalitáriánus, autoriter, demokratikus és hibrid elemek is. Fő jellemzőjük, hogy piramis alakú hálózatokon keresztül folyik a hatalomgyakorlás, amelynek tetején általában az ország vezetője van, és az alá tartozó többi patronázsrendszert olyan emberek vezetik, akik valamilyen formális pozíciót birtokolnak. A kapcsolatok típusa lehet gazdasági, politikai vagy államigazgatás természetű. Egy ilyen piramis élén lenni nagyobb hatalmat jelent, mint a formális pozíció maga. A patrónusok különböző NGO-kat, ügynökségeket és minisztériumokat és médiaszereplőket tartanak a kezükben. A rendszert összetartó erő leginkább a családi és baráti kapcsolatok, szívességek, visszatartott információk és kompromittáló anyagok birtoklása vagy a maffiákra jellemző viselkedési kódok, nem pedig a kormányzati hierarchia. Ugyanakkor ha valamelyik oligarcha elveszti a hatalmát, szinte azonnal átveszi a helyét egy másik. Ez a piramis adja az urambátyám rendszer működésének alapját, ahol pozíciók, ingatlanok, szolgáltatások, engedélyek, szívességek és pénz cserélhet gazdát informális úton. Ez a rendszer csak úgy működhet, ha a demokrácia és a normális működés látszatát megtartják, de kialakulása során lépésről lépésre hágják át és teszik cinizmus tárgyává a képviseleti demokráciákban megszokott etikettetA többségi támogatottság azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy az oligarchák hatalomra juthassanak és azt megőrizzék. Janukovics alatt Ukrajna pontosan így működött, de a klientúrája egyre gátlástalanabb módon lopta szét az országot és egyre keményebben kezdte el védeni a saját hatalmát, ami a tüntetésekhez vezetett.

 

 Támogass minket, hogy segthessünk megmutatni a közpénzek útját!

  ▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

  ▶︎ Legyél pártolói tagunk: patreon.com/kmonitor

 

Az elmúlt három évben többek szerint is fontos reformok történtek, fejlődött az energiaszektor, modernizálták a katonaságot, fejlődött az egészségügy, letörték a nagyobb államháztartási hiányokat és elkezdték decentralizálni az államigazgatást. Megkötöttek egy együttműködési megállapodást is az EU-val, így az ukrán állampolgárok vízum nélkül tartózkodhatnak a schengeni övezetben egy ideig (a megállapodást még Janukovics készítette elő). Egy kormányközeli forrás szerint ezek azonban nem egy távlati terv részei voltak, hanem kényszermegoldások, amelyek elkerülhetetlenek voltak a patronázsrendszer fenntartásáért és a gazdasági összeomlás megelőzéséért. Az új elit látványos reformokkal tudja legitimizálni a hatalmát. A felmerülő kritikákra azt mondják, hogy az ország jobban működik, mint az elmúlt 23 évben. Ugyanakkor az igazán szükséges változásokat - amelyek által tényleg változhatnának a dolgok - hátráltatják és ellehetetlenítik. Ezekre ingadozóan fejt ki befolyást a civil társadalom és a nemzetközi közvélemény. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa által készített elemzés szerint a legfontosabb lépés az igazságszolgáltatás reformja és egy határozott antikorrupciós program lenne. Történtek lépések: a 120 fős Legfelsőbb Bíróság megalapítása illetve a korrupcióval foglalkozó testületek felállítása (Nemzeti Anti-Korrupciós Hivatal (NAKH), Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NKÜ)).

 

A félszívvel végzett reformok önmaguk paródiájába fordulnak

Porosenko kormánya azonban még mindig korrupt, oligarchákkal szövetkezik. Lett volna esélye megtisztítani a főügyészi hivatalt, ehelyett Viktor Sokint bízta meg a vezetésével, akit később Jurij Lucenko követett, akik sokak szerint mindössze a hivatal imidzsét próbálják javítani. A reformistákat egyszerűen kifúrják a hivatalokból, amint érdemleges munkát próbálnak végezni, ahogy azt tették Vitalij Kaskoval és Davit Sakvarelidzével aki egy ‘belső Maidant’ szeretett volna a hivatalon belül, megtisztítva azt. Szinte semelyik janukovicsi oligarcha vagy politikus ellen nem indult vizsgálat vagy eljárás, ezek inkább a hatalmi harcok bunkósbotjaiként működnek. A Legfelsőbb Bíróság felállítása is mutatja ezeket a visszásságokat. Az új testület tagjait egy teszt eredményei, interjúk és ajánlások alapján választják, amelyek összesen 1000 pontot tesznek ki. A pontok legnagyobb részét a szubjektíven értékelt interjú adja (700), a döntéshozók pedig 75%-ban elutasították az integritással foglalkozó testület ajánlásait és sok esetben felmerült a gyanú, hogy manipulálták a teszteredményeket.

A Főügyész folyamatosan próbálja lassítani az Antikorrupciós Hivatal felállítását, például az új igazgató kiválasztása során, illetve a hivatalt felügyelő Civil Ellenőrzőtanács létrehozása során. A Hivatal felállítása végül sikeres volt, 2014-ben indult, amit az Ukrán NGO-k és újságírók nagy győzelemként értékeltek.A főügyészi hivatal azóta próbálja bekebelezni a NAKH-t, de nemzetközi támogatottsága miatt egyelőre ez nem sikerült. Más, sikeresen elindított programok, mint például az NKÜ által felügyelt e-Bevallás is problémákba ütközött. A rendszer leegyszerűsíti a vagyonnyilatkozatok hozzáférhetőségét, továbbá megköveteli, hogy a politikusok családja is nyilatkozzon. Ezzel elkerülhető az az itthon is bevett szokás, hogy a politikus csak minimális vagyont jelent be, miközben családtagjai nevén van az összes ingatlana és cége. Viszont az NKÜ-nek nincs elég forrása arra, hogy ezek után nyomozzon, így a feltöltött vagyonnyilatkozatokból nem indult még egyetlen eljárás sem. A korrupcióellenes civil szervezeteket inkább ellenségnek, mint partnernek tekintik. Egy nemrég megszavazott törvény szerint minden korrupcióellenes szervezet vezetőjének kötelező lesz feltölteni a vagyonnyilatkozatát. A törvény nyelvezete nem egyértelmű, mivel ezt akár fordítóirodákra is érthetik, amelyek valamilyen civil szervezetet segítenek. Nincs új a nap alatt abban az értelemben sem, hogy az ukrán kormány lejárató kampányokat indított a korrupcióellenes NGO-k ellen, megkérdőjelezve a külföldi kormányoktól és szervezetektől kapott támogatásaik legitimitását. Az elit saját működését félti, amikor a külföldi elkötelezettségű technokraták hatalomátvételével riogat, azt ugyanis látni kell, hogy az "ügynök-vád" szinte mindenkire ráhúzható, miközben az uram-bátyám viszonyok érvényesülése közepette csak nagy ritkán, véletlenül kerülhetnek olyan személyek pozícióba, akik elkötelezettek az intézmények tartalommal való megtöltése iránt. Az óriási kérdés, "ki lehet-e szervezni" sikerrel, az elittől függetlenítve a korrupció elleni harcot, vagy az elitnek kell megváltoznia.

628x420.jpgA 2014-2017-es Korrupcióellenes Stratégiában felvázolt problémák nagy része még mindig megoldatlan. A 44 tervezett intézkedésből 9-et vezettek be teljesen (21%) a többi csak félig, vagy egyáltalán nem teljesült. Emellett az ukrán parlament aktívnak tűnik problémák megoldásában, de a bevezetett korrupcióellenes törvények nagy része nem alapul a korábbi irányelveken vagy a helyzet átfogó elemzésén. Nem mondhatóak hatékonynak, intuitíven hatnak. Sok esetben még a GRECO vagy OECD ajánlásokat sem veszik figyelembe. A Transparency International szerint Ukrajna 29 ponttal még mindig a legkorruptabb európai ország a korrupció- érzékelési index tanulsága szerint. Az Ernst and Young Global Fraud Survey szerint Ukrajna a 40 megkérdezett között a legkorruptabb ország, a válaszadók 88%-a szerint a csalás és korrupció szélesen elterjedt az országban. Az ingadozó nemzetközi támogatás nem segít a helyzeten. Jean-Claude Juncker kijelentette, hogy a korrupció a legnagyobb probléma Ukrajnában, és eleinte sürgette egy független, korrupcióellenes bíróság felállítását. Ugyanakkor a júliusi kijevi találkozón már arról beszélt, hogy nem kell speciális bíróságot felállítani, elegendőek a már meglévő szervek. Ám az a garnitúra, akiket az elit nevezett ki és a rendszer fenntartásán dolgoznak, nem fognak érdemben foglalkozni az oligarchák és politikusok korrupciós ügyeivel. Ezt jól mutatja Mikola Martinenko és Roman Nazirov letartóztatása. Mindkettőjüket korrupcióval vádolják, de pár napon belül ki is engedték őket az előzetes letartóztatásból. A nyomozás elvileg folytatódik, de a gyanúsítottak szabadon mozoghatnak. Sokan attól tartanak, hogy mivel július 14-én véget ért a parlamenti ülésszak, és lassan megkezdődik a 2019-es választások kampánya, több reformintézkedés már nem is várható.

Ahogy a fenti példa is mutatja az oligarchák hatalmának visszaszorítása nélkül nem lesz igazi változás Ukrajnában. Az államapparátus decentralizálása sem segít a helyzeten, mivel így helyi kiskirályok születnek a régiek helyett. Ha valahogy el is tudják őket távolítani, klienseik ugyanúgy a tűz közelében maradnak, mint ahogy az Ihor Kolomojszkival is történt. Kolomojszki egyre növekvő hatalma 2015-re már a kormányzatnak is problémát jelentett. Márciusban le is váltották Dnyepropetrovszk kormányzói székéből, viszont az őszi választásokon újra az ő emberei győztek. Az oligarchákat gazdasági befolyásuk csökkentésével lehetne visszaszorítani, így leválaszthatóak lennének a politikai életről. Erre egy nagyon hasznos és sikeres eszköz a ProZorro (ukránul: átláthatóan). A ProZorro egy grúz mintára létrehozott online felület és adatbázis a közbeszerzések ellenőrzésére. 2016 áprilisától minden közbeszerzéssel kapcsolatos ügyintézés ezen a felületen történik. Ezáltal sokkal átláthatóbb lett a közpénzek elköltése, visszaszorítva bizonyos régi korrupciós praktikákat. Emellett 10-20%-kal csökkentek az állami kiadások is, továbbá a szigorúbb közbeszerzési szabályok hozzájárulhatnak az urambátyám rendszert alkotó piramis lassú megbomlásához is, mivel nem tudnak új oligarchák láthatatlanul a régiek helyére lépni: törekvésük lelepleződik, ez pedig kellemetlen a politika számára. A gazdasági nehézségek az oligarchák árnyékvilágát is gyengítik, így most valóban lenne lehetőség a reformákra, ám az ukrán politika csak félszívvel áll ki mellettük. A gazdasági válság csillapodásával azonban rövid-középtávon enyhülni fog a hazai, illetve nemzetközi nyomás a reformok iránt.

 

Hős kerestetik!

Sajnos Porosenko nem tűnik alkalmas személynek arra, hogy fontos reformokat vezessen be és felszámolja a régi rendszert, ezt már megválasztásának körülményei is jelezték. A Méltóság Forradalma utáni választásokon sokáig második helyen állt, ám egy titkos, bécsi találkozó után, ahol ott volt Dimitrij Firtas is, az addig vezető Klicsko visszalépett Porosenko javára, aki így szinte ellenfél nélkül nyerhetett, aki ígérete ellenére megválasztása után sem adta el vállalkozásait. Megszólaltatott szakértőnk, az ukrán Transparency International munkatársa szerint ez az alapvetően nem korrupt tisztviselők kedvét is elveszi a munkától, mivel nincs egy példakép előttük a felsőbb vezetésben, akivel azonosulhatnának. A félszívvel végzett reformok visszaütnek, és apátiát idéznek elő a jó irányba tett lépések sikerének esélyét illetően. Porosenko politikája miatt felvetődik a nyugati országok felelőssége is. A helyzet egyre sürgetőbb, mivel Kijev egyre inkább figyelmen kívül hagyja a nemzetközi szervezetek kéréseit és tanácsait, és az ukrán emberek is egyre jobban belefásulnak, egyre kevésbé tartva nyomás alatt a kormányt. A nyugati országoknak elő kellene állnia egy összehangolt tervvel, amelyben biztosítja a támogatását a civil társadalom felé amely így még nagyobb ellenőrzés alá vonhatja az ország vezetését. Ugyanakkor biztosítania kell az ukrán kormányt is a segítségről, hogy a helyzet ne vegyen egy elzárkózó, populista irányba fordulatot. A gazdasági nehézségek és az EU belső viszonyai miatt pedig nem épp egyszerű feladat reformokat követelni a támogatásért cserébe.

A korábbi követelések: a földeladások legalizációja, 1800 állami cég privatizációja, a korrupcióellenes bíróság felállítása és a nyugdíjrendszer reformja mind az urambátyám-rendszer működését gyengítené, ám elkötelezett és körültekintő levezénylés nélkül nem szabad kikényszeríteni őket, mert visszájára is elsülhetnek. Nem is meglepő tehát, hogy mindig nem teljesültekHa az Unió hagyja Ukrajnát visszatérni a posztszovjet rendszerhez, az ijesztő jövőt fest azon országok számára, akik többé-kevésbé szintén mutatják még ennek a rendszernek bizonyos jegyeit: Magyarország sem kivétel. Nem tagadhatóak a folyamat geopolitikai vonatkozásai: a pozitív kimenet azonban hosszútávon elősegíthetné a térség gazdasági és politikai stabilizációját. Az egyenlet tehát soktényezős: jó időzítés, egy hős felbukkanása de bizonyos lassú, kevésbé látható tendenciák is segíthetik a korrupt hálózatok visszaszorulását. Egy ilyen, bizakodásra okot adó, de talán kevéssé ismert tény az ukrán IT szektor megerősödése. Ez ma már 100 ezer embernek ad munkát, és gyorsan bővül. Ilyen innovatív, nem "lopható" iparágak és az a többlet, hogy akár így is lehet érvényesülni, kellenek ahhoz, hogy létrejöjjön az a társadalmi erő, amely a politikában kikényszeríti a változásokat. 

 

Vannak hősök: fedett nyomozó videóra vette egy parlamenti képviselő vesztegetési kísérletét

 

 

Szöveg: Nyilas Gergely, Merényi M. - (fotó innen)

kovesd-horvatha.png


Címkék: külföld eu ukrajna antikorrupció

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr112728254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.08.15. 06:23:38

Ukrajna mint a nyugat alázatos szolgája ne tud létezni, Obama, Soros és Clinton lázalma nem fog sose működni.

"A patrónusok különböző NGO-kat, ügynökségeket és minisztériumokat és médiaszereplőket tartanak a kezükben."

Ahogy Mo-on is: Sorosék és más gazemberek sokféle álca alatt támadják a népet. Az egyik ilyen szervezet a K-Monitor...


süti beállítások módosítása