Nem kapott nagy hírverést, de idén januárban elfogadta a Fővárosi Közgyűlés Budapest smart city jövőképét. A dokumentumban javaslatot tesznek olyan gyakorlatokra, amik nyugati mintára okos várossá tehetik Budapestet. A példák között Barcelona, Bécs és London. Bemutatjuk a főbb pontokat.
A januárban elfogadott koncepcióban nem szerepelnek konkrét, megvalósítandó projektek, sokkal inkább általánosabb elvek és értékek annak kapcsán, milyen területeken érdemes a leginkább okos megoldásokkal alkalmazni a jövőben. A megfogalmazott irányelvek a 2013-ban elfogadott Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció keretrendszeréhez igazodnak. A stratégiai dokumentum elkészítésében részt vettek a fejlesztésekben érdekelt fővárosi gazdasági társaságok, civil szakértők és az önkormányzat főosztályai. Ha hihetünk az elfogadott javaslatnak, akkor a következő évtizedekben Budapesten az alábbi szempontok figyelembe vételével indulhatnak fejlesztések.
A térség tudásközpontja
- Okos Város Központ létrehozása a várospolitikai kezdeményezések elősegítésére
- az innovatív kezdő vállalkozások támogatása
- konferenciák, workshopok kezdeményezése külföldi résztvevők bevonásával, hazai startupok támogatása a Kormánnyal együttműködve
- nemzetközi kutatásokban való proaktív részvétel, tudásbázis létrehozása
- konferenciaturizmus fejlesztése
Fenntartható erőforrások, környezetvédelem
- alapterv készítése a budapesti energiatermelés, használat és hasznosítás integrált kezelése érdekében
- energiatudatos korszerűsítés (pl.: közvilágítás)
- környezetbarát meghajtás a városüzemeltetési járműveknél
- szén-dioxid kibocsátás csökkentése, potenciál felmérése
- fővárosi megújuló energia térkép létrehozása, intelligens hálózatok létesítése
- oktatás a helyes hulladékkezelésről, széles körben elérhető szolgáltatás létrehozása használt tárgyak cseréjére, újbóli felhasználására
Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben! ▶︎ Támogass minket adód 1%-ával: adószámunk 18193288-1-42, ▶︎ vagy pártolói tagként: patreon.com/kmonitor ▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas |
Mobilitás
- gyalogos és kerékpárosbarát közterületek
- széles és biztonságos gyalogosfelületek kialakítása
- akadálymentesítés
- a város egészére kiterjedő tájékoztató rendszer kiépítése
- MOL Bubi hálózat bővítése
- közlekedési oktatás és szemléletformálás
- akadálymentesítés és környezetbarát kibocsátás a közösségi közlekedésben
- elektronikus jegyrendszer, FUTÁR integráció
- elektromos gépjárművek elterjedésének elősegítése (töltőállomások, szabályozás, közösségi közlekedés)
- intelligens és egységes parkolás-irányítási rendszer kiépítése
- belváros tehermentesítése
Városi környezet
- zöldterületek és felületek növelése, megfelelő jogi szabályozás kialakítása
- magánszektor bevonása a zöldterületi fejlesztésekbe
- a Duna-part gyalogos hozzáférhetőségének javítása
- okos műszaki környezet kialakítása “smart city enabler” létesítésével
- közbiztonság fejlesztése smart megoldásokkal
- csapadékvíz-elvezető infrastruktúra kiépítése, intelligens vészjelző berendezések alkalmazása
- klímatudatos építészeti tervezés
Társadalmi partnerség
- nyílt adathasználat (egységes önkormányzati adatbázis, nyilvánosság és használat ösztönzése)
- e-ügyintézés fejlesztése
- a közösségi tervezés formáinak használata (véleményformálási lehetőség, pénzügyi keret)
- szemléletformálás, fiatalok becsatornázása a városfejlesztésbe
- szakmai együttműködés a civil közösségekkel
- közszolgáltatások inkluzívvá tétele
- hátrányos helyzetű emberekkel kapcsolatos esélyegyenlőségi programok
- önkormányzati bérlakásrendszer létrehozása, a dzsentrifikáció mérséklésének érdekében
Okos gazdaság
- üres üzlethelyiségek közösségi felhasznosítása
- közösségi eszközhasználat támogatása
- az élelmiszertermelés fővárosi becsatornázása
- a Budapest-brand népszerűsítése és beágyazottságának növelése az online felületeken
- összehangolt fejlesztések a Kormány, az önkormányzatok, piaci és szakmai-civil szereplők bevonásával
- inkubátor programok indítása, workshopok szervezése
- az önkormányzatok szerepének növelése a vállalkozások támogatásának terén
A dokumentum szerint a következő lépés egy ezen megfogalmazott irányelvekre épülő Okos Város Program kialakítása. A közpolitikai szintre emelt smart city megvalósítása érdekében pedig a Fővárosi Önkormányzat feladata, hogy a szervezeti kereteket felhasználva, illetve bővítve biztosítsa a programhoz szükséges erőforrásokat. A több progresszív pontot is tartalmazó csomag jövőjét figyelemmel kísérjük, a Fővárosnak pedig sok sikert kívánunk a megvalósításhoz, amennyiben az átlátható, felelős és az állampolgárok részvételével kialakított lesz. Vajon remélhetjük, hogy teret nyer Budapesten a részvételi demokrácia (pláne lengyel mintára: részvételi költségvetés!) és a döntéshozatal, gazdálkodás átláthatósága is bővük, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a jövő okos Budapestjén sem lesz nagyobb beleszólása az embereknek a város dolgaiba, mint a mai, Tarlós-féle fővárosban? Ti mit gondoltok?
Korábban is foglalkoztunk a témával, akkor a kormányzati szándékot és az Okos Város Program jövőjét vettük számba, hamarosan pedig térképre visszük az eddigi nagyobb hazai kezdeményezéseket is.
Címkék: önkormányzat smart city
1 komment · 1 trackback
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Hogyan működik Hongkong, az okosváros? 2017.04.20. 00:02:54
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.