Nem kapott nagy hírverést, de idén januárban elfogadta a Fővárosi Közgyűlés Budapest smart city jövőképét. A dokumentumban javaslatot tesznek olyan gyakorlatokra, amik nyugati mintára okos várossá tehetik Budapestet. A példák között Barcelona, Bécs és London. Bemutatjuk a főbb pontokat.

A januárban elfogadott koncepcióban nem szerepelnek konkrét, megvalósítandó projektek, sokkal inkább általánosabb elvek és értékek annak kapcsán, milyen területeken érdemes a leginkább okos megoldásokkal alkalmazni a jövőben. A megfogalmazott irányelvek a 2013-ban elfogadott Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció keretrendszeréhez igazodnak. A stratégiai dokumentum elkészítésében részt vettek a fejlesztésekben érdekelt fővárosi gazdasági társaságok, civil szakértők és az önkormányzat főosztályai. Ha hihetünk az elfogadott javaslatnak, akkor a következő évtizedekben Budapesten az alábbi szempontok figyelembe vételével indulhatnak fejlesztések.

A térség tudásközpontja

• Okos Város Központ létrehozása a várospolitikai kezdeményezések elősegítésére
• az innovatív kezdő vállalkozások támogatása
• konferenciák, workshopok kezdeményezése külföldi résztvevők bevonásával, hazai startupok támogatása a Kormánnyal együttműködve
• nemzetközi kutatásokban való proaktív részvétel, tudásbázis létrehozása
• konferenciaturizmus fejlesztése

Fenntartható erőforrások, környezetvédelem

• alapterv készítése a budapesti energiatermelés, használat és hasznosítás integrált kezelése érdekében
• energiatudatos korszerűsítés (pl.: közvilágítás)
• környezetbarát meghajtás a városüzemeltetési járműveknél
• szén-dioxid kibocsátás csökkentése, potenciál felmérése
• fővárosi megújuló energia térkép létrehozása, intelligens hálózatok létesítése
• oktatás a helyes hulladékkezelésről, széles körben elérhető szolgáltatás létrehozása használt tárgyak cseréjére, újbóli felhasználására

Mobilitás

• gyalogos és kerékpárosbarát közterületek
• széles és biztonságos gyalogosfelületek kialakítása
• akadálymentesítés
• a város egészére kiterjedő tájékoztató rendszer kiépítése
• MOL Bubi hálózat bővítése
• közlekedési oktatás és szemléletformálás
• akadálymentesítés és környezetbarát kibocsátás a közösségi  közlekedésben
• elektronikus jegyrendszer, FUTÁR integráció
• elektromos gépjárművek elterjedésének elősegítése (töltőállomások, szabályozás, közösségi közlekedés)
• intelligens és egységes parkolás-irányítási rendszer kiépítése
• belváros tehermentesítése

Városi környezet

• zöldterületek és felületek növelése, megfelelő jogi szabályozás kialakítása
• magánszektor bevonása a zöldterületi fejlesztésekbe
• a Duna-part gyalogos hozzáférhetőségének javítása
• okos műszaki környezet kialakítása “smart city enabler” létesítésével
• közbiztonság fejlesztése smart megoldásokkal
• csapadékvíz-elvezető infrastruktúra kiépítése, intelligens vészjelző berendezések alkalmazása
• klímatudatos építészeti tervezés

Társadalmi partnerség

• nyílt adathasználat (egységes önkormányzati adatbázis, nyilvánosság és használat ösztönzése)
• e-ügyintézés fejlesztése
• a közösségi tervezés formáinak használata (véleményformálási lehetőség, pénzügyi keret)
• szemléletformálás, fiatalok becsatornázása a városfejlesztésbe
• szakmai együttműködés a civil közösségekkel
• közszolgáltatások inkluzívvá tétele
• hátrányos helyzetű emberekkel kapcsolatos esélyegyenlőségi programok
• önkormányzati bérlakásrendszer létrehozása, a dzsentrifikáció mérséklésének érdekében

Okos gazdaság

• üres üzlethelyiségek közösségi felhasznosítása
• közösségi eszközhasználat támogatása
• az élelmiszertermelés fővárosi becsatornázása
• a Budapest-brand népszerűsítése és beágyazottságának növelése az online felületeken
• összehangolt fejlesztések a Kormány, az önkormányzatok, piaci és szakmai-civil szereplők bevonásával
• inkubátor programok indítása, workshopok szervezése
• az önkormányzatok szerepének növelése a vállalkozások támogatásának terén

A dokumentum szerint a következő lépés egy ezen megfogalmazott irányelvekre épülő Okos Város Program kialakítása. A közpolitikai szintre emelt smart city megvalósítása érdekében pedig a Fővárosi Önkormányzat feladata, hogy a szervezeti kereteket felhasználva, illetve bővítve biztosítsa a programhoz szükséges erőforrásokat. A több progresszív pontot is tartalmazó csomag jövőjét figyelemmel kísérjük, a Fővárosnak pedig sok sikert kívánunk a megvalósításhoz, amennyiben az átlátható, felelős és az állampolgárok részvételével kialakított lesz. Vajon remélhetjük, hogy teret nyer Budapesten a részvételi demokrácia (pláne lengyel mintára: részvételi költségvetés!) és a döntéshozatal, gazdálkodás átláthatósága is bővük, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a jövő okos Budapestjén sem lesz nagyobb beleszólása az embereknek a város dolgaiba, mint a mai, Tarlós-féle fővárosban? Ti mit gondoltok?

Korábban is foglalkoztunk a témával, akkor a kormányzati szándékot és az Okos Város Program jövőjét vettük számba, hamarosan pedig térképre visszük az eddigi nagyobb hazai kezdeményezéseket is.