Útjára indítottuk nemzetközi korrupciós sajtószemlénket, amit innentől minden hónap első szombatján olvashattok. Olyan ügyeket gyűjtünk össze, amik meghatározzák egy ország politikai életét - és magyar szemmel is relevánsak. Sajnos ezek az ügyek gyakran elvesznek a hírversenyben, ezért érdemes rájuk havonta visszatekinteni. Korrupció nem csak nálunk van, a szomszéd kertje sem mindig zöldebb. Ha olvasod a nemzetközi sajtót, és olyan ügyre bukkansz, ami szerinted ide kívánkozik, küldd el nekünk az info@k-monitor.hu címre.

Spanyolország - Gürtel-ügy

A valenciai legfelsőbb bíróság a Spanyol Néppárt (PP) egyik volt tanácsosát, üzletembereket és köztisztviselőket ítélt el korrupció miatt az ország egyik legszövevényesebb korrupciós botrányában, az úgynevezett Gürtel-ügyben. A Gürtel-ügy 2007-től húzódik, és az egész PP-t (Partido Popular, néppárti konzervatívok) beszövi, főleg a madridi és a valenciai tartományokban nyomoztak. A Fitur nemzeti turisztikai vásáron a valenciai régiót képviselő cégek 2005 és 2009 között szabálytalan szerződéseket kötöttek, ahol már akkor is felmerült a korrupció gyanúja. Francisco Correa, az elsőrendű vádlott 13 év börtönt kapott, egyebek mellett közpénzek elsikkasztása, vesztegetés és befolyással üzérkedés miatt ítélték el. A bíró szerint a megkötött szerződésekben aránytalan mértékű profittal számolt és nem létező költségeket számlázott. Milagrosa Martínezt, aki 2004 és 2007 között a valenciai helyi kormány turizmusáért felelős tanácsosa volt, 9 év börtönre ítélték, hivatali kötelesség megszegése, sikkasztás, passzív vesztegetés és szerződéshamisítás miatt. A bíróság szerint a helyi turisztikai minisztériumban 2005-től megváltoztatták a szerződések odaítélésének feltételeit, úgy, hogy azzal szabálytalanul kedveztek az ügyben szereplő vállalkozói körnek. Luis Bárcenast, a PP volt pénztárnokát azzal gyanúsítják, hogy évtizedeken át több ezer euróval egészítette ki képviselők és köztisztviselők fizetését magáncégektől származó bevételből. A Néppárt az állította, hogy a párt működését nem finanszírozták ebből a pénzből és nem is volt róla tudomásuk.

Románia - tömegek a törvényesített korrupció ellen

Február elején több mint 150.000-en tüntettek a bukaresti parlament előtt és más romániai nagyvárosokban azután, hogy a kormány minden előzetes tájékoztatás nélkül elfogadott egy rendeletet, ami a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeknél enyhít a Btk. szigorán.

A támadott, majd visszavont rendelet értelmében csak a 200 ezer lejnél (14 millió forint) nagyobb kárt okozó hivatali visszaélésért indítható bűnvádi eljárás, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentette, öt évre rövidítve az elévülési időt. A Btk.-ba bekerült egy olyan cikkely, miszerint nem minősül hivatali visszaélésnek a “jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása”; valamint hanyag kezelésért nem indítható többé büntetőeljárás, és – másodfokú rokonságig – nem lehet bűnpártolással vádolni az elkövető családtagjait.  A törvény visszamenőleges hatályú, amennyiben ez enyhítést jelent a vádlott számára. A módosítás időzítése és tartalma azért érdekes, mert a módosító rendelet megjelenése előtti napon kezdődött el Liviu Dragnea, a koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt elnökének korrupciós pere.

A rendelet kihirdetése után fél órával Bukarestben már több tízezer ember vonult utcára, a román ellenzéki pártok pedig bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormány ellen. Több európai ország és az USA is aggodalmát fejezte ki. Románia legfőbb ügyésze a rendelet felfüggesztését és megsemmisítését kérte a bukaresti táblabíróságtól. A sorozatos tüntetések hatására a kormány visszavonta a rendeletet az ország megosztottságára hivatkozva, és hozzátette, hogy konzultációt fog kezdeni a pártokkal a Btk. alkotmányellenes cikkelyeinek kijavításával kapcsolatban.

Franciaország – Francois Fillon bukása? 

Független vizsgálóbírók fognak eljárni és az esetleges vádemelésről dönteni a két hónap múlva esedékes francia elnökválasztás konzervatív jelöltje, Francois Fillon családtagjainak állítólagos fiktív parlamenti állásai ügyében. Fillon ellen közpénz elsikkasztása, hivatali bizalommal való visszaélés, csalás, befolyással való üzérkedés és vagyonbevallás elmulasztása gyanúja miatt indult eljárás.

Az elnökjelölt a vád szerint feleségének és két idősebb gyerekének több mint 900 ezer eurót fizetett ki közpénzből, akik - állítása szerint - parlamenti asszisztensként dolgoztak. Fillon tagadta a vádakat, majd később elismerte, hogy hibázott, azonban legálisnak és átláthatónak nevezte az állásokat. A nyomozók kihallgatták a Fillon házaspárt és a két gyereket, jártak a nemzetgyűlésben, ahol kiderült, hogy a feleségnek nem volt sem belépője, sem hivatalos e-mail-címe. A francia parlament február 16-án fogadott el egy jövő héten életbe lépő törvényjavaslatot, amely alapján a vonatkozó bűncselekmények egy része elévülhet. Az ügyészség közleményében ezzel indokolta az eljárás azonnali megindítását. Az ügy kirobbanása óta Fillon népszerűsége fokozatosan csökken, azonban az elnökjelölt nem kíván visszalépni. Az elnökválasztási kampány másik jobboldali esélyes, Marine Le Pen egyébként hasonló ügybe, fiktív uniós foglalkoztatás gyanújába keveredett, de a hírek szerint róla könnyebben leperegtek a vádak, mint mérsékeltebb riválisáról.

Dél-Korea – Samsung-botrány

Vesztegetéssel és sikkasztással vádolja az ügyészség a Samsung februárban letartóztatott vezérigazgatóját és további négy vezetőt, sőt az ügyben az államfőt is bűnrészesként nevezték meg. A Samsung vezére, Lee Jae-yong tavaly keveredett sikkasztási botrányba. Pak Gun Hje államfő közeli barátját, Csoj Szun Szilt azzal a váddal állították bíróság elé, hogy beleszólása volt kormányzati és vezetői kinevezési kérdésekbe, holott semmilyen hivatalos tisztsége nem volt, valamint a kormányzat jelentős összegeket sajtolt ki nagyvállalatoktól, köztük a Samsung Electronicstól. A vád szerint a pénzek két olyan alapítványhoz kerültek, amelyeket Csoj felügyelt, és amelyek az államfő politikai kezdeményezéseit szolgálták. A Samsung például azért utalt át összegeket Csojnak, hogy az állami nyugdíjalap támogassa a társaság két leányvállalatának összeolvadását, ami 2015-ben meg is történt.  Az összeolvadás révén Lee Jae-yong úgy tudta növelni befolyását a Samsung Electronicsban, hogy nem kellett további részvényeket vásárolnia.

Az esetet vizsgáló különleges ügyészség megbízatását nem hosszabbította meg Hvang Kjo Ahn ideiglenes elnök, döntését azzal indokolta, hogy az ország stabilitása szempontjából az lenne a legjobb, ha a különleges ügyészség nyomozása nem folytatódna, és az ügyészség venné át az ügyet. Az intézkedés hatására az ellenzék indítványozta az ideiglenes elnök (egyben miniszterelnök) menesztését.  Az államfő és más koreai vezetők ügyében folytatott nyomozás során előkerült egy feketelista, amelyen több mint 9000 név szerepel. A listát baloldali, vagy a kormányétól eltérő nézeteket valló művészekről állították össze, elsősorban azzal a céllal, hogy kizárják őket mindenfajta állami támogatásból, illetve megfigyeljék őket.

Trump és az olajlobbi

Donald Trump konfliktusai könnyen alááshatják a korrupció elleni globális törekvéseket – vélik a kritikusok. A republikánusok pedig összejátszanak Trumppal, segítenek az elnök adóbevallásait távol tartani a nyilvánosságtól, ezzel titokban tartva esetleges korrupciós ügyeit. Amerika 1978 óta  - a demokrata Ben Cardin és a republikánus Richard Lugar szenátorok jegyezte pénzügyi „házőrzőt” képző törvényt óta - fő szerepet játszott a nemzetközi korrupció elleni harcban, azonban a Szenátus hatálytalanította a normát, ami kötelezt az amerikai olaj-, gáz-  és bányászvállalatokat a külföldi kormányoknak történő kifizetéseik közzétételére.

Az American Petroleum Institute - a világ egyik legnagyobb lobbicsoportja - a kezdetektől fogva ellenezte a jogszabályt. Az olaj- és gázlobbi és Trump szerint a Cardin-Lugar törvény a túlzott bürokrácia egyik következménye volt, ami versenyhátrányba hozta az amerikai vállatokat. Az USA intézkedéseire több európai ország is etalonként tekint, így könnyen lehet, hogy az európai nagyvállalatok is elkezdenek lépéseket tenni egy puhább szabályozás érdekében.

Moldova: kiállították az elsikkasztott 270 milliárd forintnyi lejt

Stefan Esanu moldáv művész 10 hatalmas bálával szemléltette, mennyivel lopták meg az országot a három évvel ezelőtti, elképesztő banki sikkasztási ügyben. Az akkori miniszterelnököt, Vlad Filatot tavaly az ügy
kapcsán kilenc év börtönre ítélték. A tíz egyenként fél tonnát nyomó raklapnyi pénzmásolat az összesen eltüntetett 1 milliárd dollárt hivatott reprezentálni. Ez az összeg közel másfélszerese a négyes metró OLAF vizsgálata által feltárt károkozásnak.

 A híreket szemlézte önkéntesünk, Telek Cintia.