Szeptember 15. és 25. között a Nyílt Jogalkotási Héten (Global Legislative Openness Week – GLOW) a jogalkotási folyamat nyitottságának és átláthatóságának fontosságára figyelmeztet a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) munkacsoportja által szervezett kampány. Ennek keretében a nemzeti, regionális és szupranacionális jogalkotó testületek, így a Magyar Országgyűlés részére is megérkezett a felhívás, miszerint csatlakozzanak a – többek között a K-Monitor által is aláírt - Nyitott Parlamentek Nyilatkozatához. A 2012-ben elfogadott nemzetközi dokumentum a parlamentek működésével, valamint a jogalkotással kapcsolatos információk hozzáférhetővé tételével, illetve a parlament tevékenységét ellenőrző ügynökségek szervezetek munkájának segítésével kapcsolatban fogalmaz meg ajánlásokat. Jelen posztunk ezek közül vesz górcső alá néhányat.
Strukturált adatot, ingyen és könyörgés nélkül
Tulajdonképpen így foglalható össze a parlamentekhez intézett felhívás lényege. A nyilatkozat elvi kiindulópontját az adja, hogy a parlamenti adatok az állampolgárokat illetik, mivel a népképviseleti szervek a köz által választottan és a köz érdekében fejtik ki tevékenységüket (ez az elv talán a történelemkönyvekből még ismerős). Ennél fogva a működéssel és jogalkotással kapcsolatos adatok teljes köre nyilvános, mindenkit megillető adat, amelynek megismeréséért, felhasználásáért és közvetítéséért semmiféle ellenszolgáltatás nem köthető ki, valamint a hozzáférés öncélú adminisztratív akadályok beiktatásával sem nehezíthető meg. A nyilvános adatszolgáltatás köre alól természetesen létezhetnek kivételek, de csak jogszabályban rögzített, megszorítóan értelmezett esetek. Ez egyfelől demokratikus jogosítványai tudatában lévő - és azokért síkra szállni hajlandó - állampolgárokat, másfelől hatalmi arroganciáját levetkőzni képes parlamentet feltételez, ahol a képviselők tudják, hogy kinek a felhatalmazásából tevékenykednek, és ezt a tevékenységük hiteles és részletes adataival képesek is alátámasztani.
Nyitni-kék: társadalmat, parlamentet és jogalkotást
A nyíltság kultúrája magában foglalja az adatokhoz való hozzáférés már említett akadályainak lebontását, valamint az ellenőrző tevékenységbe a finanszírozásában és működésében független, szabad mozgástérrel rendelkező civil társadalom bevonását. Természetesen ez csak azokban a premodern országokban képzelhető el, ahol belátták, hogy nem egy - pusztán léte miatt is - üldözendő közösségről van szó. Továbbá a nyilatkozat szerint olyan elvetemült jogalkotási aktusok elfogadása is ajánlott, mint a tisztességes és átlátható párt- és kampányfinanszírozási rendszer kialakítása, vagy a véleménynyilvánítás szabadságának garantálása. Az említett garanciák különösen azokban az esetekben nyújthatnának segítséget, amikor például a Hivatalos Értesítőben végre nem csak a felszínt kapargató, pseudoadatok kerülnek nyilvánosságra, és ezek felhasználásával esetleg pártfinanszírozással kapcsolatos anomáliákat tárna fel valaki.
Akkor pontosan mi is kell?
Az átláthatóság és a valódi részvételi demokrácia felé megtett lépésként a nyilatkozat szerint hozzáférhetővé kellene tenni a parlament feladatainak, a hatalmi ágak között betöltött szerepének mindenki által értelmezhető leírását, a jogalkotási folyamat során keletkezett információkat, az egyes konkrét törvényjavaslatok benyújtástól elfogadásig tartó útját, illetve a tervezetek előkészítési szakaszában született tanulmányokat. Sőt, a valódi társadalmi konzultáció jegyében civilek számára is nyitható út, például egy olyan interaktív felület kialakításával, ahol megfelelő publicitást és válaszadást biztosítanak a társadalmi input ezen – immár - meglepő formáinak. A nyilatkozat elvárja továbbá a képviselők rendszeresen frissített adatainak közzétételét, különös tekintettel frakció- és bizottsági tagságaikra, parlamenti tisztségeikre, parlamenti üléseken való megjelenésük, illetve leadott szavazataik regiszterére, valamint a parlamenti és parlamenten kívüli jövedelmi helyzetüket feltáró vagyonnyilatkozataikra, amelyekben még a természetbeni juttatások sem mellőzhetők. Sőt, csonka, impotens – és leginkább nemlétező - lobbiszabályozás helyett ajánlott a képviselők lobbijegyzékének bevezetése, amely a képviselőkhöz kapcsolódó valamennyi lobbitevékenységet a nyilvánossághoz közvetíti. Mindezt rendszeresen frissítve, az elhúzódó közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perek eredményét nem bevárva, proaktívan és ellenőrizhetően közzétenni.
Szeretünk .xml
A nyilatkozat szerint ha már adat, legyen .xml, vagy valamilyen nyílt és strukturált formátum, amely a gépi feldolgozhatóságot és a weboldalakról kinyert adatok további informatikai felhasználást segíti elő. Amennyiben egy parlament különösen segítőkész szeretne lenni, még megfelelő metaadatok, tematikus keresők vagy a saját online adatbázisaihoz készített útmutatókkal is előmozdíthatja, hogy adatait tovább feldolgozva még alaposabban nézhessenek a pártok és képviselők körmére.
És ha a téveszméknek vége
A nyilatkozat arról is említést tesz, hogy csak valóban indokolt esetekben szabad korlátozni az állampolgároknak és a médiának a plenáris üléseken való személyes megjelenéshez és fizikai betekintéshez való jogát, illetve erőteljesen bátorítja a nemzeti törvényhozásokat, hogy a nyílt jogalkotás területén vegyék át a nekik tetsző külföldi gyakorlatokat. Ez a hozzáállás azért lehetséges, mert a nyilatkozat készítői – velünk ellentétben - nem hallottak még eleget a NER különutas megoldásairól. Viszont mielőtt azt hinnénk, hogy Magyarországon az effajta vállalások csak hiú ábrándok, le kell szögezni, hogy a Magyar Országgyűlés honlapján is megjelentek gépi továbbgondolásra alkalmas adatok. A kérdés az, hogy mit kezdünk ezekkel az adatokkal, illetve hogy van-e merszünk továbbiakat követelni, ahogy tették ezt a külföldi ügynökök civilek és állampolgárok, akiknek ma ennek következtében például olyan, a következő poszt tárgyát képező parlamenti/képviselői munkát figyelő, illetve költségvetést monitorozó weboldalak állnak rendelkezésére, amelyek esetleg kedvet csinálnak a felzárkózást eredményező itthoni ábrándozáshoz is.
képek:
Címkék: képviselő adatok információszabadság átláthatóság jogalkotás OGP
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.