Korrupció gyanúja miatt megszüntette a Szezám utca című gyerekműsor pakisztáni verziójának finanszírozását az amerikai kormány. 

Az ismert főhősön, Elmón kívül egy sor pakisztáni szereplőt felvonultató helyi sorozatot Sim Sim Hamara címmel tavaly év végén kezdték sugározni, és legalább három évadra tervezték a kifutását. A széria hetente jelentkezett urdu nyelvű adással a pakisztáni televízióban, emellett regionális sugárzásban további négy nyelven.

A pakisztáni Elmo

Egészen a közelmúltig Pakisztán volt az Egyesült Államok egyik legjelentősebb stratégiai szövetségese a közel-keleti régióban, ám kétkulacsos külpolitikája miatt az utóbbi években jelentősen megromlott a két ország viszonya. Pakisztán 187 milliós lakossága a jelek szerint egyre inkább radikalizálódik, pedig az USA a puha diplomáciát is bevetette annak érdekében, hogy a társadalmat a nyugati demokráciák politikai kultúrája felé terelgesse. 

Az amerikai kormány gazdasági felzárkóztatásért és humanitárius ügyekért felelős ügynöksége, az USAID például a médián keresztül próbálja meg formálni a muszlim kisgyerekek gondolkodását: a Sim Sim Hamara (‘A Mi Utcánk’) című bábsorozat, a világszerte ismert és népszerű Sesame Street pakisztáni adaptációjának támogatására mintegy 20 millió dollárt különítettek el. Az óvódás korú gyerekeknek szánt program különlegessége, hogy egyszerre szórakoztat és tanít is, ami különösen fontos lehet egy olyan országban, ahol a fiatalok egyharmada semmilyen iskolai képzést nem kap. Ahogy a sorozat rendezője fogalmazott egy év eleji interjúban: "Pakisztán totális csődöt mondott a gyermekek nevelése terén, ezért égető szükség van erre a műfajra."

Az első évad legyártása után azonban a USAID befagyasztotta a támogatási keretet arra hivatkozva, hogy a bábsorozatot gyártó társulat kitalicskázza a pénzt a produkcióból. Az első évad gyártási költsége összesen 6.7 millió dollár volt: a gyanú szerint ebből a pénzből korábbi tartozásokat fedeztek, de a rokonsággal is nagyvonalúak voltak. A sorozat készítői természetesen tagadják a felmerült vádakat. Tény, hogy a támogatás megszüntetéséhez hozzájárulhatott az is, hogy az Egyesült Államok jelentősen csökkentette a külföldi segélyek mértékét. 

Pakisztán persze nincs egyedül, amikor a fiataloknak szánt támogatási források megcsapolásáról van szó: emlékezzünk vissza a Xénia Láz Egyesület zavaros történetére, amikor talán egészen egyedülálló módon kapcsolódott össze egy televízióban sugárzott ifjúsági sci-fi-sorozat a titkosszolgálati módszerekkel vívott pártháborúval.

(via MTI/AP/CSM)