A kormány múlt héten belengette, hogy vagyonnyilatkozat tételére kényszerítené a civil szervezetek vezetőit, hétfőn azonban érdemi indokok nélkül elutasította a politikusi vagyonnyilatkozati rendszer reformjára tett ellenzéki javaslatokat. Ne a gumicsontot harapdáljuk, beszéljünk a vagyonnyilatkozatokról.

Nem igaz, hogy a magyar vagyonnyilatkozati rendszer Európában a legszigorúbbak közé tartozik. A nyilvánosság szintje itthon valamivel talán magasabb, mint egyes nyugat-európai oszágokban, cserébe ellenőrzés és szankcionálás tulajdonképpen nem létezik. A kormánypárti képviselők pontosan tudják, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában nem képes betölteni a feladatát, és nyilván nem csak azért mert ezt évek óta hangsúlyozzuk. 2014 tavaszán Gulyás Gergely beszélt arról, hogy szigorításra van szükség, 2014 decemberében pedig Papcsák Ferenc nyilatkozta, hogy büntethetővé tenné a hamis vagyonnyilatkozatokat. Aztán 2015 tavaszán a kormány szakemberei a Nemzeti Korrupcióellenes Program tervezetében pontosan leírták, hogy mi a gond a hatályos szabályozással. Ha ez kevés volna, szólt a problémáról az EU Antikorrupciós jelentése, és előkerült a téma a GRECO 2015-ös jelentésében is.

Arra is emlékszünk, hogy a kormányhatározatként elfogadott korrupcióellenes programból aztán kihagyták a progresszív javaslatokat, helyette belekerült egy passzus, amely utalt a nem-kormányzati szereplők vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére. De egészen explicite is megfogalmazódott előtte ez a dolog, Lázár János  már 2015 februárjában beszélt arról, hogy civil szervezetek vezetői esetében fontos, hogy akár a személyes vagyonukkal is elszámoltathatóak legyenek. Ez valóban minden állampolgár esetében fontos, ezért is sajnáltuk, amikor a kormány megszüntette a NAV által indítható vagyonosodási vizsgálatokat. Ez az eszköz ugyanis akár olyan szereplők esetében is hatékonynak bizonyulhatott volna, akik se nem civil szervezetek, se nem parlamenti képviselők, nem is választotta meg őket senki, de feltételezhetően mégis befolyással bírnak a magyar politikára. Vagy csak szimpla bűnözők.

Mire van a vagyonnyilatkozat?

A vagyonnyilatkozati rendszer a döntéshozók jogszerűtlen gazdagodását hivatott ellenőrizni. Ez azért van így, mert ők döntenek közpénzekről, vagy vannak olyan fontos pozícióban, hogy egy-egy döntésük másoknak nagyon sok pénzt megér (ezért vonatkozik a rendszer pl. a bírókra, ügyészekre is). Politikusok esetében fontos eleme a nyilvánosság, mert a fentebb említett hatósági ellenőrzési mechanizmusok (vagyonosodási vizsgálat) gyakran nem működnek maguktól, a hatóságok ugyanis nem, vagy nem mindig végzik a dolgukat. A nagyobb átláthatóságot gyakran nemzetközi szervezetek követelik meg, amikor valamilyen támogatást, vagy hitelt biztosítanak, pont ezért. Ilyenkor a sajtó vagy civilek besegíthetnek az ellenőrzésbe. Ezt meg is teszik, nem véletlenül irányulnak ellenük a támadások.

Bizonyos esetekben egyébként civil szervezeti vezetőknek is kell vagyonnyilatkozatot tenniük, például, ha egy évben több, mint 50 millió forint állami támogatáshoz, azaz közpénzhez jutnak.

Az állandóan emlegetett befolyásolás kimutatására közhatalmi döntéseket nem hozók esetében teljesen alkalmatlanok a vagyonnyilatkozatok, ez is jól mutatja a kormányzati javaslat gumicsont jellegét. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy bárki közvetlenül pénzt kap Soros Györgytől, amit aztán be kellene írnia a vagyonnyilatkozatába, így végre lehullana a lepel.

A civil szervezetek éves beszámolót készítenek, amelyben ha szabályosan járnak el, pontosan feltüntetik, hogy milyen forrásból mennyi pénzhez jutottak és azt mire fordították. Sokan ennél részletesebben is beszámolnak a bevételeikről. Az amire a Fidesz kíváncsi, minden évben megtalálható a kritizált civil szervezetek honlapján (a K-Monitor pedig egy olyan eszközt is fejlesztett, amely segít civileknek átláthatóvá tenni a gazdálkodásukat)

Beszéljünk arról, amiről tényleg beszélni kell és nem lehet elégszer elmondani: Elfogadhatatlan, hogy azok a képviselők, akiket mi választottunk a parlamentbe, a mi pénzünkből élnek és a mi adóink felett rendelkeznek, nem hajlandóak elszámolni sem a közpénzekkel, sem a személyes vagyonosodásukkal.

Az LMP nagyon helyesen tette, hogy nem a civil vagyonnyilatkozati javaslatok szóló cirkuszt folytatta, hanem leporolta saját korábbi javaslatait, és szakmai vitát kezdeményezett a vagyonnyilatkozatokról. Az atlatszo.hu, K-Monitor és Transparency International már a 2014-es kampányban felszólították a pártokat, hogy tegyék programjuk részévé a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását, a parlamenti ciklus első évében pedig levélben kérte ugyanerre a parlamenti képviselőket. Most sem várunk többet, javaslataink változatlanok:

Valódi nyilvánosság

• Kézzel kitöltött, illetve szkennelt vagyonnyilatkozatok helyett elektronikusan kitöltött és elektronikusan olvasható, kereshető, összehasonlítható vagyonnyilatkozatok.
• Egységes, elektronikus, állami vagyonnyilatkozati adatbázis, amelyben a tisztségviselő mandátuma alatt kitöltött minden vagyonnyilatkozat és azok módosítása is elérhető.
• A parlamenti képviselők és a politikai vezetők (miniszterek, államtitkárok) esetében a hozzátartozók (nyilatkozóval egy háztartásban élők) vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános és teljes körűen hozzáférhető a világhálón.

Valódi tartalom

• A vagyonnyilatkozat tartalmazzon arra vonatkozó magyarázatot, hogy a tisztségviselő milyen forrásból tett szert az abban szereplő vagyontárgyakra.
• A vagyonnyilatkozat tartalmazza az országgyűlési képviselő minden társadalmi vagy gazdasági szervezetben vállalt tisztségét, akkor is, ha az nem jár jövedelemmel.
• A vagyonnyilatkozat nem nyilvános melléklete tartalmazza az abban szereplő ingatlanok és ingóságok azonosítására alkalmas adatot (cím, helyrajzi szám, rendszám, engedélyszám, stb.). Ezen adatokhoz a mentelmi bizottság és a hatóságok férhetnek hozzá.

Valódi ellenőrzés

• A vagyonnyilatkozatokat az adóhatóság ellenőrizze.
• A vagyonnyilatkozatok és a nyilatkozók adóbevallásának automatikus összevetése.
• Automatikus vagyonosodási vizsgálat a megmagyarázatlan gazdagodás felderítésére.

Valódi büntetés

• A Büntető Törvénykönyv önálló bűncselekményként rendelje büntetni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését.
• Fenyegesse börtönbüntetés és a közhatalmi, valamint közpénzről döntő foglalkozásoktól történő eltiltás azokat, akik hamis, vagy valótlan tartalmú vagyonnyilatkozat tesznek, vagy a vagyonnyilatkozatukat nem nyújtják be.
• Az is legyen büntetendő, ha valaki gondatlanságból mulasztja el vagy sérti meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.

 
Azoknak, akik a tettlegességig is elmennnének, javasoljuk, hogy vegyenek részt idén is a Vagyonnyilatkozatok Hajnalán és jelezzék ezzel is, hogy elfogadhatatlannak tartják a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos cinizmust és korrupciót. Az idei eseményen rendbe tett adatokkal fog frissülni a Direkt36 által működtetett vagyonkereső.hu adatbázis.

A fenti kép forrása: Németh Dániel/Magyar Narancs.