Michael Kuria, az FCPA blog egyik állandó szerzője, első pillantásra meglepő megállapításra jut legutóbbi írásában. Kutatása szerint a világ 50 legkorruptabb országának többségében működik legalább egy, a korrupciós ügyek megelőzésével, felderítésével és felszámolásával megbízott központi korrupcióellenes ügynökség. A 10 legkevésbbé korrupt országban viszont általában nem tartanak fent központi korrupcióellenes hatóságot. Úgy fest tehát - állapítja meg Kuria -, hogy a központi korrupcióellenes intézmény léte és a korrupció visszaszorítása között fordított kapcsolat áll fent.

Az indonéz korrupcióellenes hatóság központja Jakartában - Fotó: Reuters

A szerző véleménye szerint mindez azért lehetséges, mert ha létezik egy központi korrupcióellenes hatóság,  akkor azt korrupt politikusok és bürokraták “szállhatják meg”, vagy vonhatják valamiképp a hatáskörük alá, így ellehetetlenítve az eredeti célkitűzések elérését.

A szakértő szerint nagyon kevés példa akad olyan központi korrupcióellenes hatóságokra, amelyek valóban sikereket értek el a korrupció visszaszorítása terén. Pozitív kivételként a szingapúri és a hong kongi hatóságokat emeli ki, megjegyezve, hogy e szervezetek két fontos tekintetben térnek el a többi intézménytől: mindkettő egy viszonylag kicsi és erőteljesen urbanizált szigeten működik, emellett hatalmukat és függetlenségüket szigorú törvények biztosítják. Ezeket a törvényket mind Hong Kong, mind Szingapúr esetében hatalmas, már-már a kormányzat, illetve az államaparátus fennmaradását veszélyeztető közéleti botrányok után fogadták el.

A szingapúri vagy a hong kongi modellt átvevő országok közül Kuria szerint egy sem tudott valódi sikert felmutatni. Ebből kiindulva a szerző azt javasolja, hogy más módon közelítsünk a korrupció elleni harchoz. Ahelyett, hogy egy központi intézménytől várjuk a megoldást, a társadalmi reformokkal érdemes kezdeni: elérni azt, hogy a társadalom többsége számára elfogadhatatlan legyen a korrupció, így téve a korrupcióellenes harcot a politikai túlélés zálogává a vezetők számára.

A teljes, angol nyelvű cikk itt olvasható.

A K-Monitor a Korrupcióellenes világnap alkalmából közzé tette félidő-értékelő elemzését, melyben az Orbán-kormány eddigi korrupcióval kapcsolatos intézkedéseit vizsgálja. Az elemzés szerint a választási ígértek ellenére a korrupciós helyzet 2010 óta nem javult Magyarországon: a politikai-gazdasági visszaélések mindennaposak, míg a kormány jogszabályi és strukturális változtatásai új korrupciós kockázatokat eredményeztek.

A kétharmados többség példa nélküli lehetőséget teremtett az Orbán-kormány számára, hogy fellépjen a korrupció ellen, és az elszámoltatásra ígéretet is tettek választási kampányukban. A K-Monitor elemzői szerint azonban a ciklus első félideje alatt hozott intézkedések nem vezettek semmilyen érzékelhető pozitív változáshoz. Ennek okát lényegében a Fidesz kormányzására jellemző tényezőkben látják: a központosító jellegű strukturális átalakítások a jelenlegi politikai elit hatalmát erősítik, az új törvények sokszor egy-egy személy, vagy gazdasági csoport érdekeit jelenítik meg, míg a nem ritkán túlárazott állami megrendelésekhez rendre kormányközeli cégek jutnak.

Az elemzés tételesen foglalkozik az egyes törvényi szabályozások és intézkedések korrupciós kockázati hatásával: vizsgálja többek között az Alkotmány, az Alkotmánybíróság, a médiatörvény, a bírósági törvény valamint a közbeszerzések kérdéskörét és a strukturális problémákon kívül felhívja a figyelmet a hatalomkoncentrációt erősítő, valamint a kontrollintézmények szerepét gyengítő intézkedésekre. Ezek többsége a korábbi intézmények jogköreinek erőteljes nyírásával, valamint a vezető pozíciók pártemberekkel történő feltöltésével valósul meg.

Az elemzés több korrupcióellenes intézkedést is bemutat, kiemelve a kormány két évre szóló korrupció-megelőzési programját, amely olyan fontos elemeket is tartalmaz, mint a közérdekű bejelentők védelmének szabályozása vagy a közbeszerzésekkel, támogatások elosztásával kapcsolatos törvények, rendeletek felülvizsgálata. E program gyengesége azonban, hogy csak az államigazgatási szerveknél foglalkoztatott tisztviselőkre irányul, így számos korrupciós kihívásra egyáltalán nem ad választ.

A program hitelességét rontja továbbá, hogy a K-Monitor, illetve más kutatók elemzései alapján 2010 után is hasonló mennyiségben tapasztalhatóak az aktuális kormánypárthoz kötődő konkrét korrupciógyanús ügyek, mint a korábbi ciklusokban. Sőt, az eddig szokásos pártok közötti 70/30-as leosztás helyett, szinte minden ágazatban néhány, egyértelmű kormányzati kötődéssel rendelkező cég vált rendszeres kedvezményezetté a közbeszerzésekben és állami megbízásokban. A miniszterelnök által létrehozott Elszámoltatási és Korrupció-ellenes Kormánybiztosság azonban nem vizsgálta sem a jelenlegi sem az 1998-2002 közötti Fidesz-kormány korrupcióval kapcsolatos ügyeit, annak ellenére, hogy erre a kormányhatározat alapján lehetősége lett volna.

A K-Monitor szerint korrupciós szempontból a ciklus hátralevő időszakának legfőbb kérdése, hogy milyen mértékben fokozódik a kormánypárti hatalomkoncentráció, illetve lesz-e kézzelfogható eredménye a kormány által meghirdetett korrupcióellenes intézkedéseknek.

Szerbia leggazdagabb emberét, Miroszlav Miskovicsot hamarosan kihallgatja a rendőrség üzleti tevékenységével kapcsolatban - adta hírül cége, a Delta Holding. A szerb miniszterelnök-helyettes néhány héttel ezelőtt szólította fel a hatóságokat a Deltával szemben korábban felhozott korrupciós vádak kivizsgálására.

Miroszlav Miskovics a volánnál - Fotó: www.poslovni.hr

Novemberben a szerb miniszterelnök-helyettes és hadügyminiszter, Alekszander Vucsics azzal vádolta Miskovicsot, hogy a háttérben elmozdításáért és a kormányzó nacionalista Szerb Progresszív Párt megdöntéséért szervezkedett, a korrupcióval szemben tett erőfeszítéseik miatt.

“Hosszú és kimerítő vizsgálat zajlott le a Delta Holdinggal szemben, amely során a vállalat minden felvetésre választ adott.” - fogalmazott a vállalat nyilatkozatában, hozzátéve, hogy “Miroszlav Miskovics állampolgári kötelességének megfelelve aláveti magát az idézésnek”.

Ez év júliusi kormányra kerülése óta a nemzeti-baloldali szerb vezetés sok gesztust tett a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolásáért. Ezek az ügyek Szerbia uniós csatlakozásának is súlyos feltételei.

Múlt heti parlamenti beszédében Vucsics bejelentette, hogy a kormány egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely nyomon követi Szerbia leggazdagabb állampolgárainak vagyonának forrásait, az antikorrupciós erőfeszítések részeként. A törvényt a miniszterelnök-helyettes szerint legkésőbb jövő év februárjában kezdheti megtárgyalni a parlament.

A szerb hatóságok 24, Szlobodan Milosevics bukása óta megkötött privatizációs ügyletet vizsgáltak - mondta Vucsics. Az elmúlt hónapokban a szerb rendőrség több mint egy tucat befolyásos üzletembert tartóztatott le, köztük két exminisztert a korábban kormányzó Demokrata Pártból, akiket korrupcióval, csalással és hivatallal való visszaéléssel vádolnak.

Forrás: Reuters

Holtan találták a svájci hatóságok munkáját segítő, 44 éves orosz üzletembert angliai villája közelében. Alekszander Perepilicsnij 3 éve kért menedéket Nagy Britanniában, hogy egy svájci nyomozás részeként egy speciális orosz pénzmosási módszer vizsgálatát segítse. Perepilicsnij kollégái és médiaértesülések szerint korrupt hivatalnokokról szolgáltatott bizonyítékokat.

Édesanyja siratja Szergej Magnickijt 2009-ben / Forrás: Reuters

Az üzletember a 2009-ben elhunyt Szergej Magnickij, az orosz korrupció ellen küzdő ügyvéd halálában érintettekkel kapcsolatban is szállíthatott információkat. A november 10-én, kiemelten őrzött, Londontól délre fekvő villájánál holtan megtalált tanú a negyedik, tisztázatlan körülmények között elhalálozott személy, akinek köze volt a Magnickij-ügyhöz. Magnickij halála világszerte az orosz korrupció és a hatalommal szembeszegülők megtörésének szimbóluma lett.

Perepilicsnij 2010-ben állt elő a Magnickij-ügyhöz kapcsolódó bizonyítékokkal, amelyek közvetve segítették a svájci hatóságokat is, hogy elindíthassák a vizsgálódást. Az üzletember a hírhedt, orosz hivatalnokok és alvilági figurák által szőtt hálózattal, a Kliujev Csoporttal szemben adócsalás miatt indított eljárásban is tanúként szerepelt. Az angol The Independent forrásai szerint Perepilicsnij biztosított minden dokumentumot, amely a svájci nyomozás megnyitásához vezetett, ezek között például bankszámla-kivonatokat és különböző fedőcégek listáját is.

“A halál oka egyelőre ismeretlen, az eddigi vizsgálatok nem szolgáltak magyarázattal, ezért további tesztek elvégézése szükséges” - nyilatkozta az üggyel kapcsolatban egy rendőrségi szóvivő. Az “angliai Beverly Hills”-ként is emlegetett, zöldellő golfpályákkal és biztonsági ellenőrzőpontokkal tarkított környék lakói a Reuters munkatársának elmondták, hogy az áldozat holttestét sötétedés után, futóruhában találták meg. Brit sajtóértesülések szerint Perepilicsnij jó egészségnek örvendett, mielőtt összecsuklott holttestére találtak a havi 20 000 dollárért bérelt ingatlan közelében.

A svájci ügyészségi hivatal közleményében hangsúlyozta, hogy Perepilicsnij tragikus halála semmilyen módon nem akadályozhatja a nyomozást.

Forrás: Reuters

A munkavállalók whistleblowinghoz való viszonyát vizsgálja a lengyelországi Báthory Alapítvány friss közvélemény-kutatása. Eszerint a megkérdezettek 70 százaléka szükség esetén azonosulna a közérdekű bejelentő szerepével, nem maradna néma. A válaszadók 69 százaléka az esetleges visszaéléseket a cég vezetésének, míg 64,5 százaléka az illetékes hatóságnak jelentené, ám a túlnyomó többség a biztonság kedvéért ezt inkább név nélkül tenné meg. A válaszadók 25 százaléka sem a cégvezetést, sem az illetékes hatóságot nem értesítené. A  jelentés azokra a tényezőkre is kitér, amik miatt a lengyelek mégsem szívesen jelentik be a munkahelyen tapasztalt visszaéléseket. 

Az összeállítás szerint a többség két okból vonakodik a munkahelyi visszaélések bejelentésétől. Az egyik tényező, hogy nincsen megfelelő jogi védelem a bejelentők számára - ezt a problémát a válaszadók közel kétharmada említette. A másik indok a kiközösítéstől való félelem. A válaszadók többsége negatív reakcióra számít a munkaadójától, a munkahely elvesztése mellett a retorzióktól és zaklatástól is sokan tartanak. Ráadásul a lengyel társadalomban - ahogy a volt szocialista országok többségében - negatív tartalmakkal is bír a közérdekű bejelentés fogalma, ezért sokak szerint egy ilyen lépést a munkatársak többsége sem tartana helyesnek. Ennek fontosságát hangsúlyozza a kutatás egy másik megállapítása is, miszerint a válaszadók 30 százaléka fontosabbnak tartja a főnökhöz való lojalitásnál a kollégákkal való jó viszonyt.

A tanulmány arra is kitér, hogy a közérdekű bejelentés társadalmi elfogadottsága a szabálytalanság jellegétől is függ. A bejelentésnek legnagyobb támogatottsága korrupciós ügyekben és olyan esetekben van, amikor a visszaélés közvetlen veszélyt (pl. biztonsági szabályok megsértése, munkavégzés ittasan) vagy kárt okoz másoknak. Ugyanakkor a fusizó, saját zsebre dolgozó, de közvetlen kárt nem okozó kollégák jelentését jóval kevésebben helyeslik. 

Forrás: ERCAS

A K-Monitor whistleblowingról szóló összeállítása itt olvasható.

Ha vasúti hídfelújítás, akkor Közgép. A cég ismét a MÁV-nak dolgozik, több mint hétszázmillió forintért. A beszerzés hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt.

A mai Közbeszerzési Értesítőben újabb Közgépes megbízásra lettünk figyelmesek. A cég ezúttal vasúti hidak és acélszerkezetek felújítását és állagmegóvását fogja végezni a MÁV számára.

A MÁV három részre bontott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásából kettőt a Közgép Zrt., egyet pedig az A-HÍD Építő Zrt. nyert meg. Az első csomagban szereplő munkákért a Közgép 474 070 700 forintot, a harmadik csomagért pedig 241 000 000 forintot kap, míg az A-HÍD csak 55 millióért dolgozik.

A jelenlegihez hasonló megbízása 2011 augusztusában is volt már a cégnek. A MÁV akkor szintén a Közgéppel és az A-Híddal kötött nettó 4,56 milliárd forint értékű keretszerződést a vasúti hidak és acélszerkezetek felújítására és állagmegóvására. Akkor a munkák elvégzésére kiírt közbeszerzésen csak a fenti két cég nyújtott be érvényes ajánlatot, míg három versenytársa, a Hídfelújítás 2011 Konzorcium (tagjai: a Porr Építési Kft., a Jakosa Építő Kft. és a Kevefém Ipari Szolgáltató Kft.), a Swietelsky Vasúttechnika Kft. valamint a Magyar Aszfalt Kft. részvételi jelentkezését érvénytelenítette a vasúttársaság – írja a MÁV-ra hivatkozva a Napi Gazdaság.

Egy idén júniusban nyilvánosságra került videó szerint a túlnyomórészt uniós forrásból megvalósított vasúti beruházásoknál megfigyelhető, hogy a kiírt közbeszerzési eljárásokon konzorciumi tagként feltűnően sokszor kap milliárdos megbízást a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ma reggel küldte az alábbi sajtóközleményt. A közleményt kommentár nélkül közöljük. Kiemelés tőlünk.

Együttműködés a korrupció ellen Magyarország és Kína között

A Magyarország és Kína közötti korrupció ellenes együttműködés előmozdítása érdekében, Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára és Cui Hairong a Kínai Népköztársaság Nemzeti Korrupció-megelőzési Hivatalának vezető-helyettese együttműködési és egyetértési nyilatkozatot  írt alá.

A nyilatkozat rögzíti, hogy a két ország fokozott figyelemmel kíséri egymás, a korrupció megelőzése terén tanúsított intézkedéseit és azok eredményeit.

A megállapodás tartalmazza továbbá, hogy a felek a korrupció elleni küzdelem területén szerzett hasznos tapasztalataikat és módszereiket kölcsönösen megosztják egymással, együttműködési projekteket alakítanak ki,  és ezáltal elősegítik egymás, korrupció megelőzésére vonatkozó képességeinek a fejlesztését.

A kormány márciusban  fogadta el az eddigi legátfogóbb antikorrupciós programot, amelynek fő célja, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön.

Biró Marcell Hong Kongban – az ott véghezvitt antikorrupciós intézkedések megismerése érdekében -   megbeszélést folytatott  Simon Peh Yun Lu-val, a központi kormányzat Korrupcióellenes Független Bizottságának Biztosával, valamint találkozott Daniel Lai, e-közigazgatásért felelős kormányzati információs igazgatóval, ahol tájékoztatást adott a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program elindításáról és az e-közigazgatás magyarországi helyzetéről.

Az államtitkár találkozott még Hong Yi, a Pekingben működő Kínai Közigazgatási Akadémia igazgató-helyettesével, ahol szó esett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Akadémia közötti együttműködés kialakításáról, továbbá egy hivatalos találkozón átadta Magyarország Alaptörvényének kínai fordítását Yuan Shuhong-nak az Államtanács Kodifikációs Hivatala miniszter-helyettesének.

Úgy látszik, Simicska Lajos kiállítás- és rendezvény-szervező cége jól végezte a dolgát tavaly, amikor a magyar tájakat és a magyar kultúrát hirdette Dubajban és Kínában a Magyar Turizmus Zrt. számára, ugyanis most újabb munkával bízta meg őket az állami cég - derült ki a múlt hét pénteken megjelent Közbeszerzési Értesítőből. A Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft. nettó 276 millió forintért, két alvállalkozó bevonásával építhet standokat külföldi turisztikai kiállításokon. A hirdetmény közzétételével indoló tárgyalásos eljáráson csak a Simicska-cég indult.

Érdekesség, hogy a cég csak állami referenciákkal büszkélkedik a honlapján. Feltüntetik az Agrármarketing Centrum, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a szintén állami Magyar Villamos Művek Zrt. megbízásait. (Az Agrármarketing Centrumnak például 750 millióért építhettek standokat különböző ázsiai és európai szakkiállításokon, míg az NFÜ-nek 362 millióért szervezhettek kiállításokat.)

Az elektronikusan közzétett cégbeszámolók szerint a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft. a tavalyi évben 88 millió forint adózott eredményt ért el, amelyből 80 milliót osztalékként ki is fizetett ki a B-Reklám Kft.-n, a Nemzet Kft.-n illetve a Pro-Aurum Zrt.-n keresztül Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Mahir Zrt.-nek. 

A kormánypártok néhány hete nyújtották be a választási eljárásról szóló törvényjavaslatukat, amely az előzetes regisztráció bevezetésével és az ajánlási szisztéma módosításával jelentős változásokat hoz majd a választási intézményrendszerben. A kampányfinanszírozás reformja azonban továbbra is várat magára, hiába írtak alá áprilisban a parlamenti pártok egy közös politikai nyilatkozatot a TI javaslatára és hiába ígérték, hogy a kérdést még a tavaszi ülésszak végéig rendezni fogják. 

A kampányfinanszírozás körüli anomáliákról többször írtunk már a K-blogon és rendszeresen foglalkozunk a szintén több sebből vérző, a magyarnál mégis ezerszer átláthatóbb amerikai választási rendszerrel. Most egy olyan szoftverre bukkantunk, amelyet három amerikai kutatóintézet fejlesztett ki az amerikai kampányadományok ábrázolására: a Vispolitics projekt a demokratákhoz és a republikánusokhoz áramló támogatások dinamikáját mutatja be egy látványos vizualizáció segítségével, ami leginkább egy szívroham előtti beteg EKG felvételére hasonlít: a vízszintes tengelyen a két párt támogatásainak időbelisége, a függőleges tengelyen pedig az adományok mértéke látható. 

A kutatók több évre visszamenően gyűjtöttek adatokat a kampányadományokról és ezeket elemezték a program segítségével. Az eredményekből kitűnik, hogy a nagyobb adományozók általában pragmatikusabbak és alkalmazottaik mindkét párthoz jócskán juttatnak pénzt. A Goldman Sachs munkatársai például a kilencvenes években még a demokratákhoz húztak, egészen az utóbbi pár évig, 2010 óta ugyanis a cég alkalmazottai inkább a republikánusokat támogatják. A Bain Capital-tól viszont több pénz áramlott a demokratákhoz, mint a republikánusokhoz, ami azért is érdekes, mert a cég egyik alapítója maga Mitt Romney republikánus elnökjelölt.

A projektben nem is a látványos vizualizáció az igazán úttörő, hanem a kutatócsoport által végzett adatbányász munka. És bár az amerikai kampányszabályozás lehetővé teszi a részletes adatfeldolgozást, Magyarországon nincs esély egy hasonló projekt megvalósításához, hiszen gyakorlatilag semmilyen érdemleges adat nem áll rendelkezésünkre a pártok gazdálkodásáról.