A britek augusztusban fogadták el azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok bármikor és bármilyen médium segítségével tudósítsanak az önkormányzati ülésekről. Bármilyen furcsa is ez, a magyar jog már nagyon régóta lehetővé teszi ezt, így most mi köröztük le a Nyugatot.

A brit kormány honlapján található 10 érdekesség közt az új, „tudósításhoz való jog”-ról azt olvashatjuk, hogy a törvény alapjául szolgáló korábbi jogszabályt még Margaret Thatcher terjesztette elő még kezdő parlamenti képviselő korában. A törvény azt engedélyezte, hogy az újságírók írásban tudósíthassanak az önkormányzatok üléseiről. Egészen augusztus 6-ig ez a törvény volt életben, így épp időszerű volt a frissítése: végre lehet Facebookra és Twitterre is írni az épp zajló ülésekről. Sőt, videókat is lehet felvenni és megosztani.

Erik Pickles brit önkormányzati miniszter szerint a helyi demokráciának szüksége van a helyi újságírókra és bloggerekre, hogy ők tudósítsanak és elemezzék az önkormányzat munkáját. Az emberek pedig egyre inkább a digitális felületeken olvassák a híreket, így az új, tudósításhoz való joggal a független sajtó védelme is erősödik az önkormányzati fenntartású újságokkal szemben.

A Civil Kapocs Egyesület tagjai. Forrás: Civil Kapocs Facebook

A K-Monitor egyik partnere a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott „Adatozz okosan” program keretében a Civil Kapocs, egy alsónémedi szervezet, amelynek tagjai 2012 óta rögzíti és vágatlanul teszi hozzáférhetővé YouTube-csatornáján a képviselő-testületi és bizottsági ülések felvételeit. Az ülések felvételei mellett a saját honlapjukon az ülések meghívóját és az előterjesztéseket is közreadják.

Juhász Zoltánt, a szervezet vezetőjét kérdeztük arról, nem ütköztek-e ellenállásba amiatt, hogy felvételeket készítenek az ülésekről. A képviselők és a bizottsági tagok csak eleinte ódzkodtak, a kamera jelenléte később teljesen természetessé vált. Az 1990-ben érvénybe lépett önkormányzati törvény világosan leírja, hogy a kép- és hangfelvétel készítésének joga hozzátartozik a széleskörű nyilvánosság megteremtéséhez. Juhász szerint ma már senki nem kérdőjelezi meg, hogy a munkájuknak pozitív hatása van, és összességében az önkormányzatban dolgozóknak is hasznos, mert a felvételeket fel lehet használni például az ellentmondások tisztázásánál.

Alsónémedi egy körülbelül ötezer lakosú nagyközség Pest megyében, itt már annyira megszokták az önkormányzatban, hogy jön a Civil Kapocs, hogy egyszer még meg is várták a pár percet késő felvételkészítőket. A lakosoknak is jó hozzáférést jelent az önkormányzati munkához a Civil Kapocs videó és jegyzőkönyv archívuma, az emberek, ha nem is nézik végig, de azért átpörgetik a gyakran 1-2 óra hosszú felvételeket is, hogy megnézzék az érdekesebb részeket. Egy ülést általában 70-80 alkalommal néznek meg, a nagyobb érdeklődést vonzó helyi ügyeknél (ilyen volt például a temető felszámolásának története) ennek többszörösére nőtt a nézettség.

A brit jogszabály megváltozása kapcsán megkérdeztük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóságot arról, hogy a magyar törvények is lehetővé teszik-e azt, hogy az interneten, közösségi médiában azonnal megossza valaki, mi történik egy önkormányzati képviselői vagy bizottsági ülésen. Azt válaszolták, hogy a nyilvánosságra vonatkozó szabályozás ugyanúgy érvényes ebben az esetben is, kivéve, ha zárt ülésről van szó. De ez Nagy-Britanniában is így megy, a zárt ülésről nem lehet tudósítani, viszont azt előre be kell jelenteni, és csak megfelelő indokkal lehet csak zárttá tenni egy ilyen, közügyeket érintő megbeszélést.

*****

A K-Monitor támogatja az önkormányzatok átláthatóvá tételét,
csatlakozzon az Önkormányzati Minimum kezdeményezéshez,
és iratkozzon fel ehhez kapcsolódó hírlevelünkre itt!

A főpolgármester-választás lezajlott, ismerjük a végeredményét, most érdemes kicsit elidőznünk a választási csatazaj elülte után, hogy mit is várnának el a budapestiek a Főpolgármesterüktől és testületétől.

A K-Monitor ez évben immáron harmadszor igyekezett a Voksmonitor programjával segíteni a választói orientációt. Ősszel a főpolgármester-választáshoz készítettük el az alkalmazást.

Ebben húsz olyan állítást fogalmaztunk meg, amelyek Budapest jelene és jövője szempontjából relevánsak lehetnek, amelyek olyan területeket, témákat fednek le, amelyekkel Budapest főpolgármesterének hivatali évei alatt jó eséllyel majd foglalkoznia kell. Természetesen az állításokkal lefedett területek, konkrét intézkedési tervek egy része szerepelt a főpolgármesterségért kandidáló szereplők programjában vagy azokról állást foglaltak, illetve a kérdéses területekkel a különböző médiafelületek a közelmúltban rendszeresen foglalkoztak.

Összesen 19 ezren töltötték ki a Voksmonitort, és fejezték ki adott állításokkal való egyetértésükkel vagy egyet nem értésükkel, hogy mit várnak el egy főpolgármestertől. És egyben e 19 ezer kitöltő számára megmutattuk, hogy mely jelölt terveihez, attitűdjeihez állnak legközelebb az általa elvártak.

A budapesti kitöltők öt kérdés kapcsán igen egyértelműen foglaltak állást. Így a szavazók jelentős többsége azt várja el, hogy a fővárosi költségvetés közérthetőbb legyen, a főpolgármesternek és hivatalának a kormánnyal szemben nagyobb autonómiája legyen, szigorodjon a műemlékvédelem, a 3-as metró esetében a felújítás helyett új metrószerelvények kerüljenek megvásárlásra, több térfigyelő kamera kerüljön üzembe helyezésre, valamint növekedjen az önkormányzati lakások száma (a szociális lakásprogram kapcsán).

További hat olyan terület rajzolódott ki, ahol a budapesti választók 60-70 százaléka ugyanazt szeretné (legyen a Nagykörúton a gyalogos- és autóforgalomtól független bicikliút; a Lánchídon ne szűnjön meg az autóközlekedés; ne a Városligetben épüljön fel a múzeumnegyedet; a fővárosi kulturális intézmények számára biztosítsanak nagyobb autonómiát; legyen átfogó fővárosi tűcsere program; a Sziget Fesztivált pedig ne támogassa anyagilag a fővárosnak), azonban már markánsan megjelennek az ellentétes véleményen állók.

A maradék nyolc intézkedési terület erősen megosztotta a budapestieket. E nyolc területből kettőt mindenképpen kiemelnénk:

Az egyik ilyen a tarlósi vezetés talán legtöbbet bírált intézkedésének, a hajléktalanok egyes közterületekről való kitiltásának megítélése. A budapesti szavazók közel ugyan akkora hányada gondolja úgy, hogy a jelenlegi rendeleten változtatni kell, mint ahányan azt tartják, hogy az megfelelő.

A másik terület a Római gát megépítése. A kitöltők közel fele ellenzi a megépítését, de igen sok a kérdéshez bizonytalanul hozzáálló.

Elvárások a főpolgármesterrel és hivatalával szemben

Nagyításért kattintson a képre

A következő blogposztunkban folytatjuk a Voksmonitor eredményeinek elemzését, bemutatunk néhány fontos témát és demográfiai érdekességet.

A Voksmonitorról

A Voksmonitor a K-Monitor és a KohoVolit.eu közös projektje, amelynek célja, hogy a választók a politikával ne csak a pártok kommunikációján keresztül találkozzanak – hanem megismerjék a különböző pártok programját és álláspontját a legfontosabb szakmai-politikai kérdésekben.

Az alkalmazás a válaszadóhoz rendeli azt a pártot, amely a válaszok alapján legközelebb áll értékrendjéhez. A kérdéseket hetekkel az alkalmazás elindítása előtt eljuttattuk a a jelöltekhez. Bodnár Zoltán, Staudt Gábor és a később visszalépő dr. Magyar György tisztelt meg minket a válaszok kitöltésével, míg Csárdi Antal és Bokros Lajos nem reagáltak megkeresésünkre, Tarlós István pedig jelezte, hogy nem kíván válaszolni. Közvetlen válaszok hiányában a K-Monitor a jelöltek (és a mögöttük álló pártok) programját és kommunikációját – illetve a főpolgármester esetében írott választási program híján a meghozott intézkedéseket – vette alapul a válaszok

Köszönjük az Indexnek, a hvg.hu-nak és a sok egyéni felhasználónak, akik megosztották az alkalmazást saját felületeiken.

Montenegró egyik fő korrupcióellenes harcosa ellen olyan lejárató hadjáratot indított egy helyi bulvárlap, hogy még a montenegrói ombudsman is elszégyellte magát.

A kormányközeli Informer nevű napilap olyan fotókat tett közzé, amelyek állítólag Vanja Calovic-ot, a MANS nevű korrupció ellen küzdő civil szervezet vezetőjét ábrázolják megszégyenítő, szexuális tartalmú fotókon. A képekről valójában nem lehet megállapítani, hogy ki szerepel rajtuk. A MANS vezetőjét lejárató fotók a címlapon jelentek meg, a kiadvány megjelenését a montenegrói parlament, az ombudsman, helyi civil szervezetek és a média többi szereplője is elítélte. Az alapjogok bírósága betiltotta a megjelent számok terjesztését. 

Vanja Calovic

Ez már a második az alkalom néhány hónapon belül, hogy a MANS ellen lejárató kampányt indít az Informer, amely egyébként is gyakran támad a kormányt kritizáló csoportokat. Az elsőt azután indították, hogy a szervezet számos szabálytalanságot, feltételezhetően politikai korrupciót és szavazatvásárlást tárt fel több önkormányzatnál is a májusi helyhatósági választásokon. A mostani támadást a Montenegró fejlődéséről szóló európai bizottsági beszámoló megjelenése után indították. A bizottság a MANS által nyilvánosságra hozott szabálytalanságok kivizsgálását és a felelős hatóságok elszámoltatását kérte. Az ezután indult lejárató kampányt az Egyesült Államok montenegrói nagykövetsége, az EB, az EBESZ és az Európa Tanács is elítélte.

A K-Monitor munkatársai is mélyen elítélik a MANS ügyvezető igazgatója, Vanja Calovic ellen indított lejárató kampányt. Az ilyen kommunikáció súlyosan visszaveti a szólásszabadságot és sérti az emberi jogokért harcoló aktivisták méltóságát. Nemcsak a MANS működését veszélyezteti ez az eljárás, hanem más civil szervezeteket és aktivistákat is visszatarthat attól, hogy korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyeket tárjanak fel. Egyetértünk a MANS álláspontjával: szükség van arra, hogy az ilyen esetekben a helyi hatóságok azonnal lépjenek fel és szigorú szankciók révén óvják a szólás szabadságát.

Fotó: Civil Rights Defenders

Örömmel tudatjuk, hogy – a K-Monitor webes felületének közelgő megújulásával szinkronban – a mai naptól elérhető a K-Monitor új okostelefonos alkalmazása. Az app segítségével a felhasználók térképen kereshetnek rá az utóbbi évek legfontosabb, konkrét helyszínhez (pl. épülethez, utcához, hivatalhoz, stb.) köthető korrupciós ügyeire, vitatott közpénz-költéseire és uniós finanszírozású beruházásaira. A térképen elhelyezett ügyeket összekötöttük a hozzájuk kapcsolódó hírekkel, személyekkel és intézményekkel is.

Az applikáció célja, hogy megmutassa: a közpénz – így vagy úgy – mindenhol körülvesz minket. Saját profil létrehozásával lehetővé válik az egyes személyek, települések, intézmények vagy ügyek követése is, így felhasználóként mindig értesülhetünk a legfrissebb, számunkra érdekes és fontos hírekről.

Ahogyan eddigi tevékenységünk során sem, most sem minősítjük a cikkekben megjelenő szereplőket és intézményeket. Az, hogy egyes cégek, intézmények vagy konkrét személyek szerepelnek az app adatbázisában, nem jelenti a korrupció bizonyítottságát - csak és kizárólag annyit, hogy nevük közpénzekkel foglalkozó, vagy közpénzekkel való visszaélés gyanúját felvető cikkben jelent meg.

Az alkalmazás mától elérhető változata az első éles teszt verzió, így - minden igyekezetünk ellenére - a használat során előfordulhatnak olyan hibák vagy apróbb kellemetlenségek, amelyek a fejlesztés során elkerülték a figyelmünket. A K-Monitor várja a felhasználói véleményeket, észrevételeket, hogy azok alapján tovább tökéletesíthessük az alkalmazást.

Ugyanígy a tartalommal kapcsolatban is nyitottak vagyunk az új ötletekre: ha a felhasználók úgy érzik, az adatbázisunkból fontos történet hiányzik, az alkalmazáson keresztül lehetőségük van cikkeket küldeni a tartalomszerkesztőknek, hogy a lehető legteljesebb ügytérképet hozhassuk létre.

 Az applikáció ingyenesen letölthető az App Store-ból és a Google Play áruházból.

Még néhány mondat az app használatáról

A K-Monitor app térképes felületén piros gombostűk jelölik az adott helyszínhez kapcsolódó korrupciós vagy vagy a sajtó szerint problémás ügyet, kék gombostűk pedig a megjelölt helyszínen EU-támogatással megvalósult vagy megvalósuló beruházásokat. Az egyes ügyekkel vagy EU-projektekkel összefüggő hírek, személyek, intézmények vagy egyéb ügyek az adatlapok alján, a kapcsolódó entitások listájában találhatók.

A képernyő bal felső sarkában található „K” betűre bökve található az applikációban szereplő személyek, ügyek, intézmények, EU projektek és települések listája.

Az alsó menü baloldali ikonja a híreket jeleníti meg, tőle jobbra a térképes nézet gombja található, utána következik a követés, a jobb alsó sarokban pedig a profil menüpont.

A követés funkcióval beállíthatjuk, hogy az alkalmazás értesítést küldjön, amennyiben az általunk kiválasztott településsel, szereplővel, üggyel, EU-projekttel vagy intézménnyel kapcsolatban új hír érkezik az adatbázisba.

A követés funkció használatára regisztráció után nyílik lehetőség. A regisztrált profillal rendelkező felhasználók a profil menüpont alatt a jobb felső sarokban található felhő-ikon segítségével küldhetnek be cikkeket a tartalomszerkesztőknek.

Első fokon pert nyert a K-Monitor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen. Az MNV nem akarta nyilvánosságra hozni annak a 2010-es vizsgálatnak a zárójelentését, amelyet egy korábbi Mercedes-buszbeszerzés ügyében folytattak le. A K-Monitor a Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével pert indított a dokumentumért.

A 2010-ben kirobbant, korrupt buszbeszerzesekről szóló Daimler-ügyben Magyarország is érintett volt. Az amerikai igazságügy-minisztérium 300 ezer euró kenőpénzről tudott a Volánbusz 2005-ös Mercedes-buszbeszerzéseinél. Az akkori közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2010-ben vizsgálta, de az aggályos közbeszerzési szabályokon kívül nem talált semmit.

Az MNV 2010-ben a nemzetközi botrányban Magyarországot érintő információk alapján a Volánbusz tulajdonosaként vizsgálta a 2005-ös Mercedes-tendert . A feltételezéseket, miszerint a Daimler nálunk is kormánytisztviselőket vesztegetett volna meg, nem támasztották alá az eredmények, mivel jogszabálysértést nem állapítottak meg a vizsgálatban, pusztán hiányosságokat tártak fel a szerződéskötés és a teljesítés kapcsán, valamint intézkedéseket javasoltak. Mindezt azonban csak az MNV sajtóközleményéből tudjuk, a vizsgálatot lezáró jelentés sosem került nyilvánosságra.

A vizsgálat teljes zárójelentését sosem hozták nyilvánosságra, ezért a K-Monitor azt közérdekűadat-igényléssel kérte ki. Az MNV az adatok kiadását megtagadta, ezért a K-Monitor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi képviseletével szeptemberben közérdekű adat kiadása iránt pert indított, amit első fokon már meg is nyert.

A K-Monitor közérdekű adatigénylését az MNV azzal az indokkal utasította el, hogy a zárójelentés döntéselőkészítő iratnak minősül. Ez meglehetősen furcsa egy olyan ügyben, ahol egy lezárult vizsgálat zárójelentése a per tárgya. Ráadásul az adatkezelő maga adott ki sajtóközleményt arról, hogy milyen intézkedéseket tett – tehát milyen döntéseket hozott – a jelentés alapján.

Az MNV a tárgyaláson azzal az érveléssel próbálkozott, hogy a lezárult tender vizsgálatáról szóló zárójelentés alapján elméletileg még a jövőben is hozhat döntéseket és foganatosíthat intézkedéseket, bár elismerte, hogy jelenleg semmilyen döntéshozatali eljárás nem folyik a jelentés értékelése körében. Szerencsére a bíróság – az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban – elutasította ezt az érvelést, mivel az a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog kiüresedéséhez vezetne.

A Daimler-ügyben tavaly októberben folytatódott a nyomozás Görögországban. Német és görög pénzügyi ellenőrök jelentek meg a városi közlekedési társaságnál 2007-es és 2008-as buszvásárlások dokumentumait kérve. A Press Project nevű görög oknyomozó híroldal szerint a görög állami intézmények luxusautókat, katonai járműveket, teherautókat, buszokat, célgépeket, tűzoltókocsikat és mentőautókat is vásároltak közbeszerzések keretében a Daimlertől.

Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletének (SEC) 2010-es anyaga szerint a Daimler 1998-tól kezdve nyert el közbeszerzéseket korrupció révén, összesen 56 millió dollárt fizettek ki kormányzati tisztviselőknek huszonkét országban, köztük Boszniában, Horvátországban, Kínában, Lettországban, Nigériában, Oroszországban, Vietnamban és Magyarországon is. A SEC szerint a Daimler legalább 90 millió dollár hasznot könyvelhetett el az illegálisan szerzett megbízások révén.

A német cégnél külön bankszámlákat tartottak fenn kenőpénzek utalására, de gyakori volt a készpénzes vesztegetés, az ajándékozás és az extra vagy túlárazott szolgáltatások árából való „visszacsorgatás” is. Az amerikai vizsgálat azt találta, hogy Magyarország azok közé az országok közé tartozott, ahol fals közvetítők és tanácsadók segítségével, amerikai számlákon keresztül kapták meg a kenőpénzt állami tisztviselők. Ezért voltunk különösen kíváncsiak a vizsgálat teljes zárójelentésére.

Az információszabadságot szabályozó törvény szerint a döntés meghozatalát követő 10 éven belül csak akkor lehet megtagadni az adat kiadását, ha az MNV törvényes működési rendjét, külső befolyástól mentes ellátását, álláspontjának kifejtését veszélyeztetné. Mivel ezt sem tudja alátámasztani az MNV, ezért a bíró úgy döntött, hogy ki kell adni a zárójelentést, amire a vagyonkezelőnek 15 napja van. Az ügy jogi megítélése kristálytiszta és az MNV esetleges fellebbezése csak a jelentés kiadását elodázó lépés lenne. Az ügy fejleményeit folyamatosan közzétesszük a jövőben.

Dokumentumok:

A Daimler-ügy a K-Monitoron.

Ellenkérelem

Az MNV jelentése

Fotó: SgTransport, CC-BY 2.0

193 jelölt írta alá urnazárásig az Atlatszo.hu, a K-Monitor, a Political Capital és a TI Magyarország közös kezdeményezését, az Önkormányzati Minimum-programot, közülük 43-an jutottak mandátumhoz. Szinte minden budapesti kerületi önkormányzatban ül majd ilyen képviselő, és végül minden parlamenti párt jelöltjétől érkezett aláírás. Karácsony Gergely személyében megválasztottak egy átláthatóság-párti polgármestert is.

Mindenekelőtt köszönjük az aláíróknak, hogy támogatták a kezdeményezést, és jelezték, fontosnak tartják a közpénzekkel való felelős, számon kérhető gazdálkodást és az átláthatóságot. És természetesen gratulálunk minden megválasztott képviselőnek is, őket hamarosan meg fogjuk keresni, hogy átbeszéljük, milyen lépésekkel készülnek a vállalások teljesítése érdekében. Jövő év elején pedig értékelni fogjuk, hogy ki milyen erőfeszítéseket tett, és meddig jutott a ciklus első száz napjában.

Természetesen nagyon szívesen nyújtunk segítséget abban, hogy a vállalásokból jogi szöveg váljon, olyan, ami nincs tele kiskapukkal, de nem is állítja lehetetlen feladatok elé az önkormányzatot. A program során készülő anyagokat rendszeresen közzé tesszük majd, az ezaminimum.hu pedig továbbra is nyitva áll minden olyan polgármester és képviselő előtt, aki úgy érzi, fontos, hogy átláthatóan gazdálkodjanak településük forrásaival.

A projekttel kapcsolatos friss hírekért kövessétek a kezdeményező szervezetek internetes felületeit.

Javítás: eredetileg negyvennégy jelöltről írtunk, mivel Karácsony Gergely Zuglóban és a fővárosban is mandátumot nyert.

Élőben chatelne Rogán Antallal vagy Mesterházy Attilával? Lázár János vagy Seszták Miklós rendszeresen frissített vagyonnyilatkozatával lobbikapcsolatainak jegyzékét is elolvasná a kávé mellé? Szeretné tudni, hogy Gyurcsány Ferenc vagy Schiffer András mikor vett részt a plenáris ülésen és egyes ügyekben milyen álláspontot képviselt? Jó hír, hogy ehhez az informatikai- infrastrukturális feltételek egy része alapvetően adott. A rossz pedig az, hogy a Nyílt Parlamentek Nyilatkozatában rögzített, hasonló eredményt hozó vállalások többségének teljesítése politikai akarat hiányából várat magára. De azért nem minden.  

A Nyílt Jogalkotási Hét (GLOW) kapcsán már megírtuk, hogy tudomásunk szerint a kampány a magyar törvényhozást is elérte, és felhívást kapott a Nyílt Parlamentek Nyilatkozatában rögzített vállalások előmozdítására. A vállalásokat taglaló posztunk után most megvizsgáljuk, hogy teszik átláthatóvá a törvényhozás működését más országok, és bemutatunk egy-két - effajta unalmas adatot használó - alkalmazást, amelynek hazai megfelelőjét itthon is szívesen látnánk.

Na, persze hogy a britek

Az Egyesült Királyság az e-parlament jelentés alapján valóban jól teljesít. Az informatív és könnyen áttekinthető parlamenti weboldal számos olyan civil munkájához szolgáltat adatot, amelyek különböző formában követik a törvényhozás tevékenységét. Az oldal persze bizonyos funkciókat maga is ellát. Így például elérhetővé teszi az Alsóház (House of Commons) és a Lordok Háza (House of Lords) üléseinek idő- és napirend, valamint a képviselők, illetve lordok felszólalásai alapján is kereshető szószerinti naplózását, valamint a törvényjavaslatok előterjesztéstől kihirdetésig bejárt útjának, részletes és érthető bemutatását. Sőt, az állampolgárok maguk is nyomon követhetik egy konkrét javaslat sorsát, ha feliratkoznak a javaslat értesítőjére.

A törvényhozás adatait azonban nem csak a parlament oldala, hanem civilszervezetek is használják azért, hogy az állampolgárok minél teljesebb képet kapjanak választott képviselőik munkájáról. A MySociety által felkarolt They Work For You projekt fő célja, hogy a parlamenti képviselők munkájáról a lehető legnagyobb részletességgel számoljon be a választópolgároknak. Ehhez egyrészt a már említett parlamenti naplóhoz (Hansard) is fejlesztettek egy, a parlament oldalán találhatónál összetettebb keresőt, amivel tárgyszavak szerint keresgélhetünk az Alsóházban 1935 óta, a Lordok Házában pedig 1999 óta elhangzott felszólalások és viták anyagában. Másrészt önálló kezdeményezésként megteremti a nyilvános, és mások által is követhető kapcsolatfelvétel lehetőségét az adott képviselővel, valamint kialakított egy képviselői profiloldalt is, ahol a képviselő leadott szavazatainak és parlamenti jelenlétének statisztikai adatai alapján kirajzolódik a képviselő érdeklődési köre és jogalkotói profilja. Az oldal például a konzervatív miniszterelnök, David Cameron esetében rögzíti, hogy mérsékelt támogatója az azonos neműek közötti házasságnak, vagy az Alsóház képviselői létszámcsökkentésének, viszont hevesen kiállt az iraki háború mellett, és alkalmanként szembehelyezkedik a pártja által kijelölt csapásiránnyal.

David Cameron profilja a TheyWorkForYou oldalon

Az említett adatokat egy másik, szintén civil fejlesztésű adatbázisból nyerik, amely kifejezetten a képviselők szavazatainak és parlamenti jelenlétének elemzésével, és az ezekből levonható következtetések nyilvánossághoz közvetítésével foglalkozik, valamint az általuk kezelt adatokat bárki felhasználhatja, ha maga is közzéteszi kutatási eredményeit. A profil ezen túlmenően jogalkotási témák szerint csoportosítva jegyzi a képviselők szavazási tendenciáit és szavazáson való megjelenésüket, rögzíti tisztségeiket, valamint az esetleg összeférhetetlenségi tényezőként felmerülő vagyoni és egyéb érdekeltségeket. Innen tudható, hogy Cameron legutóbb például elfogadta az Ellesborough Golf Club által természetbeni hozzájárulásként felajánlott tiszteletbeli tagságot, melynek értéke évente több mint 1200 font, vagy 2009 decemberében karácsonyi ajándékként egy 3-4000 font értékű festményt kapott az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnökétől, ami egyébként azóta – bevallása szerint - a konzervatívok kampányközpontjában párásítja a tekinteteket. Az említett vagyoni hozzájárulások listája nem csak az aktivisták oknyomozó tevékenységének eredménye, tételeket alapvetően maga a miniszterelnök regisztrálta, mégpedig a parlament honlapján található vagyoni és pénzügyi érdekeltségek nyilvántartásába. A regiszter többek között olyan tételek nyilvántartását követeli meg a képviselőktől, mint a betöltött igazgatói tisztségek, birtokolt vállalati részesedések, kapott (és adott) adományok és - akár természetbeni - juttatások az adományozók (és támogatottak) részletes adataival, a képviselő által foglalkoztatott hozzátartozók adatai és pozíciója, vagy egyéb, ellenérték fejében végzett munkavállalói vagy hivatali tevékenység.

És akkor már persze a németek is

A német abgeordnetenwatch 2007-ben jött létre, szintén abból a célból, hogy a német választópolgárokat közelebb hozza választott képviselőik tevékenységének megismeréséhez. Az alapvető ötletet az adta, hogy az alapítók szerették volna a politikai kultúra hiányosságainak egy részét felszámolni, kezdve azzal, hogy az állampolgárok tudatában legyenek a saját választókerületüket képviselő személyének, hozzá kérdéseket intézhessenek, a válaszokat pedig kereshető formátumban a nyilvánossághoz közvetítsék. A szervezet ma a Bundestag mellett a tartományok parlamentjeit és egyéb jogalkotásra jogosult testületeket is monitoroz. A képviselők profiljában szerepel a törvényhozás által tárgyalt ügyekben leadott szavazatuk, a betöltött tisztség mellett végzett tevékenységek köre is, valamint a számukra feltett kérdések listája. Ennélfogva látható, hogy Angela Merkel kancellár, aki egyben a Bundestagban a CDU Elő-Pomeránia-Rügen - Elő-Pomeránia -Greifswald választókerület képviselője, ritkán vett részt az utóbbi időben a szavazásokon, de akkor például támogatta a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésébe a Bundeswehr bevonását. Az is látszik továbbá, hogy számára feltett kérdéseket ugyan nem válaszolt meg, de ha mégis megtenné, választópolgárok sokasága kapna értesítést róla, mert a mások által feltett kérdések esetén beérkező válaszokra szintén fel lehet iratkozni az érdeklődőknek.

Az abgeordnetenwatch oldalán Merkelnek feltett kérdés egy kissé trollkodó vegyészhallgatótól a terrorista-gyanús elemek megfigyelésével kapcsolatban

Angela Merkellel ellentétben azonban találhatók igen szorgalmas képviselők is, akik valamennyi kérdésre válaszolnak, de ahogy az eddig leírtakból is látszik, a válaszadást a társadalmi nyilvánosság nyomásgyakorló erején kívül nem kényszeríti ki semmi. Az oldal ennek ellenére hatékonynak nevezhető, és szövetségi szinten a politikusok 95 %-a használja, mivel felismerték a közösségi médiában és a megnövelt online jelenlétben rejlő politikai előnyöket.

A kezdeményezés további sikerét nehezíti azonban, hogy a német parlamentek nem teszik könnyen hozzáférhetővé az adataikat. A Bundestag oldala, bár könnyen áttekinthető, kevés érdemi információt tartalmaz a képviselők vagyoni helyzetéről, vagy szavazási szokásairól. Sőt, a német parlament – és itt kérünk mindenkit megkapaszkodni – a magyar parlamenttel szemben még nem biztosított API-t az adatai után érdeklődő programozóknak, így például az abgeordnetenwatch is sok esetben az adatok kézi felvitelével és tisztításával üti el az időt (ez a teljes egészében online bonyolított képviselői kérdezz-felelekre nem vonatkozik). A szervezet ennek ellenére mintaként szolgál más parlament monitoringgal foglalkozó szervezet számára is, és nem csak Európában.

Az Al Bawsala az abgeordnetenwatch motorjával indította el Tunéziában a Marsad.tn oldalt, amely az alkotmányozó nemzetgyűlés követésére jött létre. A kezdeményezés érdekessége, hogy a nemzetgyűlés semmilyen elektronikus infrastruktúrával nem rendelkezett, és a névsoron kívül egyéb információt nem szolgáltatott a tagjairól. Az Al Bawsala aktivistái ezért maguk szedték össze, illetve írták meg a képviselők életrajzait, és vettek részt minden szavazáson, hogy fényképezőkkel rögzítsék a kézfeltartással zajló döntéshozatalt. Az így szerzett adatokból töltötték fel a marsad.tn oldalt, amelyről már nem is sejthető, milyen aprólékos munkával készült. Az oldal hozzájárult ahhoz, hogy Tunéziában széles körben követhetővé vált az alkotmányozás, a nemzetgyűlés munkája pedig rendszeres vita- és beszédtéma lett a sajtóban, illetve a hétköznapokban is.

Kis magyar wishful thinking

A külföldi példák után következzék egy gyors hazai leltár, amelynek lényege leginkább a mindenki által ismert népmesei fordulattal írható le: a parlament.hu oldalon van is adat meg nincs is. Tény, hogy tartalmazza a jelen és a korábbi ciklusok parlamenti képviselőinek olyan alapadatait, mint például frakciótagság, viselt tisztség, benyújtott indítványok, elhangzott felszólalások száma, illetve négy évre visszamenően a feltöltött vagyonnyilatkozataikat is. De hozzáférés és böngészhetőség tekintetében a rendszer hagy némi kívánnivalót maga után, és az adott esetben elért tartalom sem vált ki mindig katarzist (lásd vagyonnyilatkozatok gyakorlati használhatóságát). Ezek egy részéről persze nem a parlament honlapja tehet, hanem a sokszor kifogásolt szabályozás.

Tiszteletdíj van, átfogó vagyonleltár, vagy lobbijegyzék nincs a parlament.hu oldalán (sem)

További probléma, hogy a képviselők részletes adatait gyakran 2014. május 6-tól kezdődően láthatjuk, a korábbi ciklusokban mandátumot nyert képviselők tevékenységét azonban csak a frakciók menüpont alatt követhetjük nyomon, ott is leginkább foghíjasan. Az 1990 és 1998 közötti időszakból például hiányoznak a plenáris ülésen elhangzott képviselői felszólalások egyéni képviselőkhöz rendelése, ezért, ha valaki abból az időszakból felelevenítené például Torgyán doktor listázható felvillanásait, csak a plenáris ülések dátum szerint rendezett, de ömlesztett jegyzékét böngészheti nosztalgiázva (az 1990-1994-es parlamenti ciklus üléseinek listája például elérhető itt). Ezen túlmenően megemlíthető még, hogy hiányzik a képviselők adatai közül a politikai vagy gazdasági kapcsolatok jegyzéke, a parlamenten kívül viselt tisztségeinek feltüntetése (e hiányosságokról már szintén írtunk korábban), valamint szavazási és jelenléti statisztikáinak egyéni megjelenítése is.

A parlament által fejlesztett API (tulajdonképpen alkalmazásprogramozási felület vagy interfész) sok hasznos adatot tartalmaz immár .xml formátumban, ami lehetővé teszi más programozók (például a tevékenységet monitorozni szándékozó szervezetek munkatársai) erre építő munkáját. A munkamegosztás lényege, hogy a parlament adatot ad, az adatok iránt érdeklődők pedig könnyen használható alkalmazást a nyilvánosságnak. Az API használati útmutatója szerint lekérdezhető a képviselők önéletrajza, az általuk benyújtott indítványok, felszólalásaik, bizottsági tagságaik, sőt, leadott szavazataik is egy-egy ügyben. A szándék dicséretes, az eredmény viszont csak az első – ám igen fontos – lépés egy hosszú úton. További előrelépést jelentene, ha az 1990 óta megtartott valamennyi (plenáris vagy bizottsági) ülés jegyzőkönyveit strukturáltan kereshetővé tennék, valamint kiemelten fontos lenne a törvényjavaslatok útjának nyomon követhetősége, akár visszamenőleg is (tehát már elfogadott törvényeknél is visszakereshető legyen a benyújtástól, módosításokon át a zárószavazásig, illetve kihirdetéséig vezető út annak feltüntetésével, hogy ki mikor és hogyan szavazott a javaslattal kapcsolatban). A rögzítéshez és nyilvánossághoz közvetítéshez az informatikai feltételek, különösen egy effajta API megalkotása tökéletes keret, már csak az adatok körének tágítása szükséges, amely szakmai és politikai szándék feltételezése mellett is hatalmas munkával jár, mert a felhalmozódott, szkennelt adatok géppel olvasható, rendszerezett közzétételét igényli. Hasznos lenne továbbá, ha az indítványok, határozatok és egyéb dokumentumok szövege .pdf helyett már a további használatot elősegítő strukturált nyílt formátumban kerülne feltöltésre (e munkálatok egyébként elvben megkezdődtek, de a konkrét készültségi fokra vonatkozó megkeresésünkre eddig nem érkezett válasz). A brit the public whip/TheyWorkForYou oldalakéhoz hasonló jogalkotói profilalkotás csak ezen információk birtokában válhat életképessé.

Természetesen a jelen társadalompolitikai környezetben az érdeklődésre számot tartó témák között elsődlegesen nem Lázár János vagy Tóbiás József frakciófegyelemmel szembeni rebellis mutatói lennének érdekesek, hanem például, hogy ki, milyen törvényjavaslat-módosítókkal rukkol elő, mennyit hiányzik a szavazásokról, vagy hogy mekkora az egyes, frakció nélküli független képviselők egyéb frakciókkal történő együttszavazási hajlandósága. De a német minta továbbgondolásával, vagy az Európai Parlament által bevezetett képviselői chat alkalmazásával a tudatos társadalmi szerepvállalás jegyében állampolgárok sokasága kérdezhetné meg mondjuk kedvenc képviselőjétől, hogy mikor olvashatja a reggeli kávé mellé Seszták Miklós lobbikapcsolatainak jegyzékét.

képek:

theyworkforyou.com

abgeordnetenwatch.de

parlament.hu

A Fővárosi Törvényszék szerdai ítéletében kötelezte a Magyar Államkincstárt, hogy tizenöt napon belül adja ki a 2014-es országgyűlési választásokon indult egyéni képviselő-jelölteknek nyújtott költségvetési támogatások felhasználásról szóló számlaszintű elszámolásokat. Az ítélet nem jogerős.

A TASZ jogi képviseletével azután pereltük be a Magyar Államkincstárt, hogy az a 2014. június 6-án beadott közérdekű adatigénylésünknek nem tett eleget. A MÁK szerint ugyanis a jelöltek kampányköltségeinek tételes, de nem számlaszintű elszámolását bárki megtekintheti a Magyar Közlönyben, ezzel pedig eleget tett a közérdekű adatok megismerésének biztosításának.  

A kincstár által hivatkozott Infotörvény úgy fogalmaz, hogy ha a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatigénylés elutasításra kerül, az adatigénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalnál bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet. A Fővárosi Törvényszéknek tehát egyrészről döntenie kellett arról, hogy kire vonatkozik a törvény közfeladatot ellátó szervre hivatkozó rendelkezése, másrészről pedig szükséges-e a bírósági jogérvényesítést a NAIH eljárásának megelőznie.

Róluk van szó

Két irányú keresetünkben kértük, hogy törvényszék amennyiben - a MÁK megtagadásának megfelelően -  közfeladatot ellátó szervnek tekinti a választásokon induló pártokat, függessze fel az eljárást, és forduljon az Alkotmánybírósághoz, hivatkozva az Infotörvény számlaszintű, részletes elszámolások kiadását mint közérdekű adatigénylés megtagadási okát tartalmazó rendelkezésének esetleges alaptörvény-ellenességére. Abban az esetben viszont, ha a bíróság nem tekintené közfeladatot ellátó szervnek a pártokat, akkor az Infotörvény ezen rendelkezését szűken, azt a MÁK és az ÁSZ gazdálkodására, nem pedig az általuk kezelt, a képviselő-jelöltek támogatásával kapcsolatos adatokra vonatkozóan értelmezze, és kötelezze a MÁK-ot a kampányköltségeket tételesen tartalmazó számlaösszesítő adatlapok kiadására.

A MÁK ellenkérelmében kérte a bíróságot, hogy az adatigénylésünk érdemi tárgyalása nélkül utasítsa el keresetünket, mivel értelmezésük szerint a bírósági eljárást mindenképpen meg kell előznie a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárásának.

A Fővárosi Törvényszék elutasította mind a MÁK pergátló kifogását, mind pedig az Alkotmánybíróság normakontrolljára vonatkozó kérelmünket, és ítéletet hozott. A bíróság érvelésünkkel egyetértve kötelezte a kincstárat a kért adatok kiadására, hiszen az alperes MÁK által hivatkozott törvényi rendelkezés nem az állami szervek által kezelt adatokra vonatkozik, hanem maguknak az adatkezelő szervek gazdálkodására. Ugyanakkor a számlaszintű, tételes elszámolásokat a képviselőjelöltekkel szerződő magánszemélyek esetében  a személyes adatok védelme érdekében a név kitakarásával kell megismerhetővé tenni.  Az eljáró bíró indoklásában külön kiemelte, hogy az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény megalkotását éppen az indokolta, hogy a nyilvánosság számára is érdemben átláthatóvá váljanak a demokrácia működésének költségei.

A Fővárosi Törvényszék döntése nem meglepő, hiszen az elmúlt hetekben mind a Transparency International Magyarország, mind pedig az atlatszo.hu pert nyert az államkincstárral szemben. Mivel azonban a mai ítélet sem jogerős, a szervezetek újabb perre készülhetnek, hiszen a MÁK tudomásunk szerint mindhárom esetben fellebbez az ítélettel szemben.

(Frissítés: a K-Monitor 2015. március 12-én másodfokon is megnyerte a pert)

Szeptember 15. és 25. között a Nyílt Jogalkotási Héten (Global Legislative Openness Week – GLOW) a jogalkotási folyamat nyitottságának és átláthatóságának fontosságára figyelmeztet a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) munkacsoportja által szervezett kampány. Ennek keretében a nemzeti, regionális és szupranacionális jogalkotó testületek, így a Magyar Országgyűlés részére is megérkezett a felhívás, miszerint csatlakozzanak a – többek között a K-Monitor által is aláírt - Nyitott Parlamentek Nyilatkozatához. A 2012-ben elfogadott nemzetközi dokumentum a parlamentek működésével, valamint a jogalkotással kapcsolatos információk hozzáférhetővé tételével, illetve a parlament tevékenységét ellenőrző ügynökségek szervezetek munkájának segítésével kapcsolatban fogalmaz meg ajánlásokat. Jelen posztunk ezek közül vesz górcső alá néhányat.

Strukturált adatot, ingyen és könyörgés nélkül

Tulajdonképpen így foglalható össze a parlamentekhez intézett felhívás lényege. A nyilatkozat elvi kiindulópontját az adja, hogy a parlamenti adatok az állampolgárokat illetik, mivel a népképviseleti szervek a köz által választottan és a köz érdekében fejtik ki tevékenységüket (ez az elv talán a történelemkönyvekből még ismerős). Ennél fogva a működéssel és jogalkotással kapcsolatos adatok teljes köre nyilvános, mindenkit megillető adat, amelynek megismeréséért, felhasználásáért és közvetítéséért semmiféle ellenszolgáltatás nem köthető ki, valamint a hozzáférés öncélú adminisztratív akadályok beiktatásával sem nehezíthető meg. A nyilvános adatszolgáltatás köre alól természetesen létezhetnek kivételek, de csak jogszabályban rögzített, megszorítóan értelmezett esetek. Ez egyfelől demokratikus jogosítványai tudatában lévő - és azokért síkra szállni hajlandó - állampolgárokat, másfelől hatalmi arroganciáját levetkőzni képes parlamentet feltételez, ahol a képviselők tudják, hogy kinek a felhatalmazásából tevékenykednek, és ezt a tevékenységük hiteles és részletes adataival képesek is alátámasztani.

Nyitni-kék:  társadalmat, parlamentet és jogalkotást

A nyíltság kultúrája magában foglalja az adatokhoz való hozzáférés már említett akadályainak lebontását, valamint az ellenőrző tevékenységbe a finanszírozásában és működésében független, szabad mozgástérrel rendelkező civil társadalom bevonását. Természetesen ez csak azokban a premodern országokban képzelhető el, ahol belátták, hogy nem egy - pusztán léte miatt is - üldözendő közösségről van szó. Továbbá a nyilatkozat szerint olyan elvetemült jogalkotási aktusok elfogadása is ajánlott, mint a tisztességes és átlátható párt- és kampányfinanszírozási rendszer kialakítása, vagy a véleménynyilvánítás szabadságának garantálása. Az említett garanciák különösen azokban az esetekben nyújthatnának segítséget, amikor például a Hivatalos Értesítőben végre nem csak a felszínt kapargató, pseudoadatok kerülnek nyilvánosságra, és ezek felhasználásával esetleg pártfinanszírozással kapcsolatos anomáliákat tárna fel valaki.

Akkor pontosan mi is kell?

Az átláthatóság és a valódi részvételi demokrácia felé megtett lépésként a nyilatkozat szerint hozzáférhetővé kellene tenni a parlament feladatainak, a hatalmi ágak között betöltött szerepének mindenki által értelmezhető leírását, a jogalkotási folyamat során keletkezett információkat, az egyes konkrét törvényjavaslatok benyújtástól elfogadásig tartó útját, illetve a tervezetek előkészítési szakaszában született tanulmányokat. Sőt, a valódi társadalmi konzultáció jegyében civilek számára is nyitható út, például egy olyan interaktív felület kialakításával, ahol megfelelő publicitást és válaszadást biztosítanak a társadalmi input ezen – immár - meglepő formáinak. A nyilatkozat elvárja továbbá a képviselők rendszeresen frissített adatainak közzétételét, különös tekintettel frakció- és bizottsági tagságaikra, parlamenti tisztségeikre, parlamenti üléseken való megjelenésük, illetve leadott szavazataik regiszterére, valamint a parlamenti és parlamenten kívüli jövedelmi helyzetüket feltáró vagyonnyilatkozataikra, amelyekben még a természetbeni juttatások sem mellőzhetők. Sőt, csonka, impotens – és leginkább nemlétező - lobbiszabályozás helyett ajánlott a képviselők lobbijegyzékének bevezetése, amely a képviselőkhöz kapcsolódó valamennyi lobbitevékenységet a nyilvánossághoz közvetíti. Mindezt rendszeresen frissítve, az elhúzódó közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perek eredményét nem bevárva, proaktívan és ellenőrizhetően közzétenni.

Szeretünk .xml        

A nyilatkozat szerint ha már adat, legyen .xml, vagy valamilyen nyílt és strukturált formátum, amely a gépi feldolgozhatóságot és a weboldalakról kinyert adatok további informatikai felhasználást segíti elő. Amennyiben egy parlament különösen segítőkész szeretne lenni, még megfelelő metaadatok, tematikus keresők vagy a saját online adatbázisaihoz készített útmutatókkal is előmozdíthatja, hogy adatait tovább feldolgozva még alaposabban nézhessenek a pártok és képviselők körmére.

És ha a téveszméknek vége

A nyilatkozat arról is említést tesz, hogy csak valóban indokolt esetekben szabad korlátozni az állampolgároknak és a médiának a plenáris üléseken való személyes megjelenéshez és fizikai betekintéshez való jogát, illetve erőteljesen bátorítja a nemzeti törvényhozásokat, hogy a nyílt jogalkotás területén vegyék át a nekik tetsző külföldi gyakorlatokat. Ez a hozzáállás azért lehetséges, mert a nyilatkozat készítői – velünk ellentétben - nem hallottak még eleget a NER különutas megoldásairól. Viszont mielőtt azt hinnénk, hogy Magyarországon az effajta vállalások csak hiú ábrándok, le kell szögezni, hogy a Magyar Országgyűlés honlapján is megjelentek gépi továbbgondolásra alkalmas adatok. A kérdés az, hogy mit kezdünk ezekkel az adatokkal, illetve hogy van-e merszünk továbbiakat követelni, ahogy tették ezt a külföldi ügynökök civilek és állampolgárok, akiknek ma ennek következtében például olyan, a következő poszt tárgyát képező parlamenti/képviselői munkát figyelő, illetve költségvetést monitorozó weboldalak állnak rendelkezésére, amelyek esetleg kedvet csinálnak a felzárkózást eredményező itthoni ábrándozáshoz is.

képek:

openparl2014.org

goldenapplestudio.com

wikipedia.org

Hasznos adatelemzési eszközökről, önkéntes adatelemzőkről és adatvezértelt újságírásról volt szó az első Open Knowledge Meetupon.

Az első Open Knowledge Meetup a nyílt adatokról és felhasználásukról nyújtott rövid és átfogó bevezetést. A három előadó különböző felhasználási módokról,az adatok fajtáiról és arról beszélt, hogy hogyan lehet ezekből társadalmi haszonnal járó projekteket, vagy újságcikkeket létrehozni. Az előadássorozat szervezőiként úgy döntöttünk, hogy az Open Knowledge Meetupon minden olyan kezdeményezésnek, eszköznek vagy személynek helye van, aki nyílt adatok felhasználásával foglalkozik, vagy érinti ezt a területet.

Az „open data”, azaz nyílt adat az Open Data Handbook rövid meghatározása szerint leginkább olyan adat(halmaz), amely könnyen elérhető és módosítható formában hozzáférhető az interneten. A nyílt adatokat olyan licenc alatt adják közre, amely lehetővé teszi az újraközlésüket, felhasználásukat és egyesítésüket más adathalmazokkal. És bárki felhasználhatja ezeket, mert nem diszkriminál egyes felhasználói csoportokat, tehát nem zárja ki például a kereskedelmi felhasználást sem.

(Linked) Open (Data) (Science)

Micsik András, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) munkatársa először az adatok tudományos felhasználásának példáit mutatta be:

• Magyar Tudományos Művek Tára: publikációs adatbázis

• MTA TK KDK Repozitórium: MTA társadalomtudományi kutatások témáinak, résztvevőinek és adatanyagainak gyűjtőhelye

• Virtual Astronomical Observatory: csillagászati adatbázisok, eszközök és szolgáltatások gyűjtőhelye

• myExperiment: tudományos módszertanok közösségi oldala, publikációnak számít

• NextGeneration: folyamatban lévő projekt, amely azt teszi majd lehetővé, hogy a tudományos publikációk adatsorai elérhetők és újra lejátszhatók legyenek

A nyílt adatok gyűjtésére és megosztására különböző adatbázisok léteznek. A Datahub.io-n magyar adatok is vannak, bár Micsik rámutatott, hogy ott még nem nyílt formátumra is van példa: a térfigyelő kamerák listája pdf-ben. Magyar változata az OpenData.hu. Letölthető és nyílt az adatbázisa van az európai digitális menetrend mutatóinak is, a folyamatosan változó adatokból grafikonokat készít az oldal.

A nyílt adatok „minősítésében” az Open Data Certificate segít, egy kérdőív kitöltése után az adatainkhoz ajánl tanúsítványt. Az Open Data Index az országokat sorolta be egy közvéleménykutatás alapján aszerint, hogy melyik hogyan áll nyílt adatok területén. Kapcsolt adatoknak (linked data) nevezzük az olyan adathalmazokat, amelyek hármas állításokkal (triple) írnak le minden információt, ezáltal össze tudják kapcsolni különböző
adatforrások adatait is. Legismertebb példája a DBpedia és hasonló elven működik a Google Knowledge Graph is. A SZTAKI által fejlesztett LODMilla böngésző pedig segíti az ilyen kapcsolt adatokban való felfedezést.

DataKind

Arató Bence a DataKind kezdeményezésről beszélt a meetupon. A DataKind 2011-ben indult az Egyesült Államokban – konkrétan a New York Times adatújságíró részlegéből –, hogy az üzleti szektor tudásával segítse a civil szervezetek munkáját. A DataKind önkéntesei adatelemzők, statisztikusok vagy akár programozók nagy multiknál, és a szabad idejükben szívesen vesznek részt társadalmilag hasznos projektek fejlesztésében. Ennek az együttműködésnek két fő formátuma van, a DataDive és a DataCorps.

A DataDive egyfajta hackathon, ahol két nap alatt próbálnak a DataKind önkéntesek valamilyen projektet elkezdeni vagy magasabb szintre emelni egy civil szervezetnél. Ebben bármilyen társadalmi szervezet részt vehet, amelyet a DataKind nagykövete felkészített az eseményre, azaz átbeszélte velük, hogy milyen adataik vannak, azok megfelelő formátumban vannak-e, és mit lehetne velük kezdeni. A DataDive folytatása lehet a DataCorps bevetése, ők az a csapat, akik vállalják, hogy rendszeresen végeznek munkát a civil szervezetekkel. A magyar közösség most még Pro Bono Analytics néven szerveződik, amíg hivatalosan nem csatlakoznak a nemzetközi hálózathoz.

Adatvezérelt újságírás

Az adatok felhasználásából keletkezett eredményt Pethő András újságíró mutatta be. Ő egy évig dolgozott a Washington Post nyomozó rovatánál, ahol adatvezérelt újságírással (data-driven journalism) foglalkozott. Az előadása hasznos volt annak a tisztázására, hogy a data-driven journalism miben különbözik az adatújságírástól (datajournalism): itt nem csupán annyit tesz az újságíró, hogy megírja, mit lát egy adatbázisban, hanem utánajár az adatok keletkezése körülményeinek, és ugyanúgy ellenőrző kérdéseket tesz fel nekik, mint bármilyen más forrásnak.

Pethő András példája a saját sztorija volt, aminél annak járt utána, hogy hol dördül el a legtöbb fegyverlövés Washingtonban. Ehhez a kiindulópontot a rendőrség által felszerelt fegyverlövés érzékelők (ShotSpotter) jelentették, amelyek elvileg egy adatbázisban rögzítik, hol, mikor és hányszor hallatszott fegyverlövés a városban. A washingtoni rendőrség először nem akarta kiadni ezeket az adatokat az újságírónak, azt állították, hogy a rendszer csak pdf fájlokat tud létrehozni, és azokat is csak kinyomtatva tudják odaadni, ráadásul ez 300 ezer példányt jelent, aminek a nyomtatása amúgyis hónapokba kerülne. Pethő utánajárt a rendszer működésének, megkérdezte a rendszert fejlesztő céget és az azt használó más rendőrkapitányságokat, amiből persze kiderült, hogy a washingtoni örsnek csak az export mappát kellene alaposabban megnéznie, hogy rátaláljon az egyébként közadatokat tartalmazó táblázatra. Ez alapján jött létre a cikk és egy külön adatvizualizáció térképpel, és az érzékelők működésének bemutatásával.

*****
Az esemény megvalósulását a K-Monitor támogatta az Adatozz okosan projekt (NCTA támogatott) keretében.